Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Artisjus-díj, Bécsi Egyetem, Beosztás (felsőoktatás), Budapest, Disszertáció, Európa-érem, Február 5., Fischer Ádám, Franz Grillparzer, Germanisztika, Habilitáció, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Lánchíd-díj, Lennart Meri, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Május 27., Mikszáth Kálmán (író), Moszkva, Napilap, Németh Miklós (politikus), Neue Zürcher Zeitung, Párizs, Prima Primissima díj, Reformkor, Stockholm, Svájc, Széchenyi István, Szeminárium (felsőoktatás), Tanár úr kérem (könyv), Zürich, Zürich kanton, Zürichi Egyetem, 1942, 1956-os forradalom, 2020.
Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem
'''Andrássy Universität''' Budapest logo Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem (röviden: ANNYE, németül Andrássy Gyula Deutschsprachige Universität Budapest, röviden: AUB) egy budapesti székhelyű felsőoktatási intézmény, mely 2002 óta német nyelven kínál mester- és szakirányú továbbképzéseket.
Új!!: Oplatka András és Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem · Többet látni »
Artisjus-díj
Az Artisjus-díj célja a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenység elismerése és ösztönzése, 2001-ben alapította az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a korábbi Huszka Jenő-díj és Dankó Pista-díj megszüntetésével egyidejűleg).
Új!!: Oplatka András és Artisjus-díj · Többet látni »
Bécsi Egyetem
A Bécsi Egyetem az osztrák főváros, Bécs állami egyeteme.
Új!!: Oplatka András és Bécsi Egyetem · Többet látni »
Beosztás (felsőoktatás)
A magyar egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben a hazai szokások és a törvényi szabályozás, NEGYEDIK RÉSZ, 27.
Új!!: Oplatka András és Beosztás (felsőoktatás) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Oplatka András és Budapest · Többet látni »
Disszertáció
Søren Aabye Kierkegaard egyetemi disszertációjának címoldala A disszertáció, tézis, értekezés egy olyan dokumentum, melyet a szerzője egy tudományos fokozat vagy szakmai képzettség megszerzése érdekében készít, és amelyben a szerző kutatási eredményei és megállapításai szerepelnek.
Új!!: Oplatka András és Disszertáció · Többet látni »
Európa-érem
Európa-érem 2000-ben alapított magyar újságíródíj.
Új!!: Oplatka András és Európa-érem · Többet látni »
Február 5.
Névnapok: Ágota, Ingrid + Abiáta, Adelaida, Adelheid, Agáta, Agrippína, Akilina, Alett, Alida, Elke, Eta, Etelka, Heidi, Izrael, Jáfet, Kájusz, Kolos, Kolozs, Léda, Modeszta, Modesztusz.
Új!!: Oplatka András és Február 5. · Többet látni »
Fischer Ádám
Fischer Ádám (Budapest, 1949. szeptember 9. –) Kossuth-díjas magyar karmester, Fischer Iván karmester bátyja.
Új!!: Oplatka András és Fischer Ádám · Többet látni »
Franz Grillparzer
Franz Grillparzer (Bécs, 1791. január 15. – Bécs, 1872. január 21.) osztrák író, drámaíró és költő.
Új!!: Oplatka András és Franz Grillparzer · Többet látni »
Germanisztika
dr. Gragger Róbert (Aranyosmarót, 1887. november 7. – Berlin, 1926. november 10.) magyar irodalomtörténész. Filológiai felfedezése az Ómagyar Mária-siralom. MTA tagja. dr. Lux Gyula (1884–1957), tanár, nyelvész, tanügyi főtanácsos, tartalékos hadnagy, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója. Az ország történetében első "''Magyar Királyi Állami Németnyelvű tanítóképző Liceum''" alapítója és igazgatója, a "Dobsinai Társaskör" tagja. A germanisztika (másként germán filológia, németül Germanistik) a germán népek (szűkebb értelemben a németek) nyelvével, műveltségével, irodalmával és történelmével foglalkozó, a német nyelv és a német nyelvű irodalom történelmi és jelenlegi megjelenési formáival foglalkozó tudományág.
Új!!: Oplatka András és Germanisztika · Többet látni »
Habilitáció
A habilitáció, illetve a habilitálás a PhD-tudományos fokozatot követő cím megszerzése.
Új!!: Oplatka András és Habilitáció · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Oplatka András és Jókai Mór · Többet látni »
Karinthy Frigyes
Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt Emléktáblája egykori iskolája falán Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25. keresztelési bejegyzés – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista.
Új!!: Oplatka András és Karinthy Frigyes · Többet látni »
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
Új!!: Oplatka András és Kelet-Európa · Többet látni »
Kelet-Közép-Európa
Kelet-Közép-Európa Közép-Európa keleti felét, a Németország és keleti szláv nyelvterület között elhelyezkedő országokat jelenti.
Új!!: Oplatka András és Kelet-Közép-Európa · Többet látni »
Lánchíd-díj
Lánchíd alapkőletétele 1842 augusztus 24-én Lánchíd-díj, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elnevezésű kitüntetés.
Új!!: Oplatka András és Lánchíd-díj · Többet látni »
Lennart Meri
Lennart Georg Meri (Tallinn, 1929. március 29. – 2006. március 14.) író, filmrendező és politikus, az észt függetlenségi mozgalom vezetője, majd 1992 és 2001 között Észtország elnöke.
Új!!: Oplatka András és Lennart Meri · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Oplatka András és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Oplatka András és Magyarország · Többet látni »
Május 27.
Névnapok: Hella + Ágoston, Agrippa, Gyula, Paszkál, Pelbárt, Szörénke, Szörényke.
Új!!: Oplatka András és Május 27. · Többet látni »
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Új!!: Oplatka András és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Oplatka András és Moszkva · Többet látni »
Napilap
A napilap (vagy régies, de még ma is használatos megnevezéssel: hírlap) napi aktualitású eseményeket közlő, legalább hetente négy alkalommal megjelenő újság.
Új!!: Oplatka András és Napilap · Többet látni »
Németh Miklós (politikus)
Németh Miklós (Monok, 1948. január 24. –) magyar közgazdász, politikus, a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke, és az 1989.
Új!!: Oplatka András és Németh Miklós (politikus) · Többet látni »
Neue Zürcher Zeitung
A lap első száma A Neue Zürcher Zeitung (rövidítése NZZ) azaz Új Zürichi Újság svájci napilap és egyben vállalat.
Új!!: Oplatka András és Neue Zürcher Zeitung · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Oplatka András és Párizs · Többet látni »
Prima Primissima díj
A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban, hogy évenkénti átadásával megjutalmazzanak olyan művészeket, sportolókat, valamint a tudományos élet, a népművelés, az oktatás és a sajtó képviselőit, akik munkásságukkal kiérdemelték a legkiválóbbaknak járó elismerést, s teljesítményük, emberi tartásuk, értékrendjük követendő lehet mások számára.
Új!!: Oplatka András és Prima Primissima díj · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Oplatka András és Reformkor · Többet látni »
Stockholm
Stockholm (latinul Holmia; finnül Tukholma) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Oplatka András és Stockholm · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Oplatka András és Svájc · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Oplatka András és Széchenyi István · Többet látni »
Szeminárium (felsőoktatás)
A szeminárium főként a felsőoktatásban alkalmazott olyan oktatási forma, oktatásszervezeti megoldás, amelynek a lényegét elsősorban egy másik oktatási formával, az előadással összevetve lehet megérteni.
Új!!: Oplatka András és Szeminárium (felsőoktatás) · Többet látni »
Tanár úr kérem (könyv)
A Tanár úr kérem Karinthy Frigyes (1887–1938) karcolatfüzére, melyet 1916-ban adtak ki először Vértes Marcell rajzaival, Dick Manó könyvkiadó vállalkozó jóvoltából.
Új!!: Oplatka András és Tanár úr kérem (könyv) · Többet látni »
Zürich
Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.
Új!!: Oplatka András és Zürich · Többet látni »
Zürich kanton
Zürich (svájci német dialektusban Züri, franciául Zurich, olaszul Zurigo, rétorománul Turitg) Svájc egyik kantonja az ország északi részén.
Új!!: Oplatka András és Zürich kanton · Többet látni »
Zürichi Egyetem
A Karl Moser és Robert Curjel tervei alapján emelt főépület Az első épület a Fröschengrabenen, 1838–1864 Balra az egyetem tornya, jobbra a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola kupolája Az egyetem irchelparki kampusza A Zürichi Egyetem (németül Universität Zürich) 25 800 hallgatójával, 7600 dolgozójával és kb.
Új!!: Oplatka András és Zürichi Egyetem · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Oplatka András és 1942 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Oplatka András és 1956-os forradalom · Többet látni »
2020
---- 2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt.
Új!!: Oplatka András és 2020 · Többet látni »
Átirányítja itt:
Andreas Oplatka, Oplatka Andreas.
