Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Műegyetemi Szimfonikus Zenekar

Index Műegyetemi Szimfonikus Zenekar

A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar egy magyar egyetemi szimfonikus zenekar, a Műegyetem saját zenekara, melynek tagjai az intézmény diákjai és tanárai.

Tartalomjegyzék

  1. 48 kapcsolatok: A bűvös vadász, Baross Gábor (karnagy), Bálint Mária, Berndorfer Alfréd, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Carl Maria von Weber, Carl Orff, Carmina Burana (zenemű), Csűrös Zoltán, Cser Miklós, Csorba István, Dénes István (karmester), Edvard Grieg, Első világháború, Franz Schubert, Heller Farkas, Jugoszlávia, Kenessey Jenő, Kocsis Zoltán, Kovács János (karmester), Ludwig van Beethoven, Magyarország, Melis György, Molnár Erik, Nagy Zsolt, Oberfrank Géza, Parasztbecsület (opera), Pattantyús-Ábrahám Géza, Pietro Mascagni, Prága, Ránki Dezső, Rozsnyai Zoltán, Sopron, Soproni Petőfi Színház, Szakszervezet, Szeged, Szentendrei Teátrum, Szenthelyi Miklós, Szimfonikus zenekar, Szkéné Színház, Török Géza, Tötössy Béla, Tőtössy Béla, Tihanyi László (zeneszerző), Unger Ernő, Vaszy Viktor, 1956-os forradalom, 3. szimfónia (Beethoven).

A bűvös vadász

A bűvös vadász (németül Der Freischütz) Carl Maria von Weber egyik háromfelvonásos operája.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és A bűvös vadász

Baross Gábor (karnagy)

Baross Gábor (Budapest, 1930. július 17. – 2009. január 23.) Liszt Ferenc-díjas magyar, érdemes és kiváló művész karnagy.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Baross Gábor (karnagy)

Bálint Mária

Bálint Mária (Debrecen, 1944. december 12. –) magyar színésznő.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Bálint Mária

Berndorfer Alfréd

Berndorfer Alfréd (Nagymaros, 1904. július 12. – Budapest, 1985. november 15.) orvos, sebész, orvostörténész, az orvostudományok kandidátusa (1961).

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Berndorfer Alfréd

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Carl Maria von Weber

Carl Maria Friedrich Ernst von Weber (Eutin, 1786. november 18. – London, 1826. június 5.) német zeneszerző, karmester, zongorista, gitáros és zenekritikus.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Carl Maria von Weber

Carl Orff

Carl Orff (München, 1895. július 10. – München, 1982. március 29.) német zeneszerző, zenetanár.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Carl Orff

Carmina Burana (zenemű)

Valencia, 1960)A Carmina Burana Carl Orff 1935–36-ban, a hasonnevű versgyűjtemény szemelvényeire komponált kantátája, a zeneszerző kimagaslóan legnépszerűbb alkotása, mely a Catulli Carmina és a Trionfo de Afrodite zeneművekkel a Trionfi trilógiát alkotja.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Carmina Burana (zenemű)

Csűrös Zoltán

Csűrös Zoltán (Budapest, 1901. február 6. – Budapest, 1979. október 28.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Csűrös Zoltán

Cser Miklós

Cser Miklós (Budapest, 1947. május 17. – Budapest, 2020. május 6.) magyar karmester, karnagy, korrepetitor, zenei vezető.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Cser Miklós

Csorba István

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csorba István (színművész).

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Csorba István

Dénes István (karmester)

Dénes István (Budapest, 1954. augusztus 13. –) Liszt Ferenc-díjas (2021) magyar karmester, zeneszerző és zongoraművész.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Dénes István (karmester)

Edvard Grieg

Edvard Hagerup Grieg (Bergen, 1843. június 15. – Bergen, 1907. szeptember 4.) norvég zeneszerző és zongoraművész.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Edvard Grieg

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Első világháború

Franz Schubert

Franz Seraph Peter Schubert (Bécs, Himmelpfortgrund, 1797. január 31. – Bécs, 1828. november 19.) osztrák zeneszerző.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Franz Schubert

Heller Farkas

József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanított Heller Farkas (teljes nevén Heller Farkas Henrik) (Budapest, 1877. május 9. – Budapest, 1955. szeptember 29.) közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Heller Ágost fizikus, író, tudománytörténész fia.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Heller Farkas

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Jugoszlávia

Kenessey Jenő

Kenessey Jenő (Budapest, 1905. szeptember 13. – Budapest, 1976. augusztus 19.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző és karmester.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Kenessey Jenő

Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán (Budapest, 1952. május 30. – Budapest, 2016. november 6.) kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója (1997–2016), érdemes és kiváló művész, a kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Kocsis Zoltán

Kovács János (karmester)

Kovács János (Budapest, 1951. augusztus 14. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, a Magyar Állami Operaház első karmestere, 2011.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Kovács János (karmester)

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Ludwig van Beethoven

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Magyarország

Melis György

Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – Budapest, 2009. november 27.) Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Melis György

Molnár Erik

#ÁTIRÁNYÍTÁS Molnár Erik (politikus).

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Molnár Erik

Nagy Zsolt

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagy Zsolt (egyértelműsítő lap).

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Nagy Zsolt

Oberfrank Géza

Oberfrank Géza (Budapest, 1936. január 26. – Budapest, 2015. január 12.) magyar karmester.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Oberfrank Géza

Parasztbecsület (opera)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Parasztbecsület.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Parasztbecsület (opera)

Pattantyús-Ábrahám Géza

Pattantyús-Ábrahám Géza (Selmecbánya, 1885. december 11. – Budapest, 1956. szeptember 29.) Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós és a gépészet egyik kiemelkedő személyisége.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Pattantyús-Ábrahám Géza

Pietro Mascagni

Pietro Mascagni (Livorno, 1863. december 7. – Róma, 1945. augusztus 2.) olasz zeneszerző, karmester.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Pietro Mascagni

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Prága

Ránki Dezső

Ránki Dezső (Budapest, 1951. szeptember 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Ránki Dezső

Rozsnyai Zoltán

Rozsnyai Zoltán (Budapest, 1926. január 29. – San Diego, Kalifornia, 1990. szeptember 10.) magyar származású karmester és zenei igazgató volt.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Rozsnyai Zoltán

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Sopron

Soproni Petőfi Színház

A Soproni Petőfi Színház Sopron belvárosában található, a Petőfi téren.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Soproni Petőfi Színház

Szakszervezet

március 28-án. A szakszervezet a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Szakszervezet

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Szeged

Szentendrei Teátrum

1969-ben az akkor még Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: SzFE) hallgatói – élükön az akkor még ugyancsak főiskolás, mára országos és európai hírű rendező Zsámbéki Gáborral – úgy gondolták, hogy Szentendre főterén színházi előadásokat kellene tartani.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Szentendrei Teátrum

Szenthelyi Miklós

Szenthelyi Miklós (Budapest, 1951. január 24. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész, zenepedagógus.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Szenthelyi Miklós

Szimfonikus zenekar

Szimfonikus zenekar A szimfonikus zenekar nagyzenekari hangversenyek előadására alkalmas zenekar.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Szimfonikus zenekar

Szkéné Színház

A Szkéné Színház a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem színháza és amatőr színjátszó társulata.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Szkéné Színház

Török Géza

Török Géza (Nyírmeggyes, 1954 –) karmester.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Török Géza

Tötössy Béla

Zepethneki Tötössy Béla (Tőtössy Béla) (Billéd, 1854. augusztus 5. – Budapest, 1923. szeptember 2.) matematikus, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1899).

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Tötössy Béla

Tőtössy Béla

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tötössy Béla.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Tőtössy Béla

Tihanyi László (zeneszerző)

Tihanyi László (Budapest, 1956. március 21. –) magyar kortárs zeneszerző, karmester és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Tihanyi László (zeneszerző)

Unger Ernő

Unger Ernő (Arad, 1900. január 17. – Budapest, 1968. május 28.) karmester, zenetanár, zeneszerző volt.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Unger Ernő

Vaszy Viktor

Vaszy Viktor a szegedi panteonban Vaszy Viktor (Budapest, 1903. július 25. – Szeged, 1979. március 12.) zeneszerző, karmester.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és Vaszy Viktor

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és 1956-os forradalom

3. szimfónia (Beethoven)

Ludwig van Beethoven 1803-ban, mintegy fél év alatt írta az amely az Eroica névre is hallgató 3., Esz-dúr szimfóniáját (op. 55.), a mű bemutatójára azonban csak két évvel később, 1805-ben került sor, ugyanis közben a szerzőt a Fidelio premierje és a nyomdai előkészítések foglalták le.

Megnézni Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és 3. szimfónia (Beethoven)