Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
139 kapcsolatok: Amerikai Egyesült Államok, Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij, Antonio Salieri, Antwerpen, Ausztria, Örömóda, Bartha Dénes (zenetörténész), Bécs, Bécsi klasszikus zene, Beethoven-félsziget, Berlin, Bonn, Brunszvik család, C-dúr, Christian Gottlob Neefe, Covid19-pandémia, December 16., December 18., Demokrácia (politikai rendszer), Drezda, E. T. A. Hoffmann, Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, Egyesült Királyság, Für Elise (zongoramű), Fejér vármegye, Felvilágosodás, Fidelio, Flamandok, Flandria, Francia forradalom, Franciaország, Franz Schubert, Friedrich Schiller, Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg, Habsburg–Lotaringiai Rudolf olmützi hercegérsek, Hármasverseny (Beethoven), Hős, Hegedűverseny, Hegedűverseny (Beethoven), Hepatitis B, Hipochondria, I. Napóleon francia császár, International Music Score Library Project, Jemnitz Sándor, Johann Georg Albrechtsberger, Johann van Beethoven, Johann Wolfgang von Goethe, Joseph Haydn, Joseph Karl Stieler, Kamarazene, ..., Kölni Választófejedelemség, Köztársaság, Klasszicizmus, Klasszikus zene, Kossuth-díj, Leuven, Liège, Louis Spohr, Martonvásár, Máj, Március 26., Mechanikus narancs, Mechelen (Belgium), Mesterséges intelligencia, Némafilm, Német nyelv, Németalföld, Olasz nyelv, Opera (színmű), Percy Bysshe Shelley, Picasso kalandjai, Prága, Programzene, Robert Burns (költő), Romantika, Siketség, Stanley Kubrick, Szabolcsi Bence, Számítógép, Székely Júlia (zongoraművész), Szimfónia, Szonátaforma, Sztalker, Vásáry Tamás, Vonósnégyes, Wolfgang Amadeus Mozart, Zeneszerző, Zenetörténet, Zongora, Zongoraverseny, 1. szimfónia (Beethoven), 1. zongoraverseny (Beethoven), 1770, 1780, 1788, 1792, 1795, 1796, 1797, 1798, 1799, 18. század, 1800, 1801, 1802, 1803, 1804, 1805, 1806, 1807, 1808, 1809, 1810, 1811, 1812, 1814, 1816, 1818, 1819, 1820, 1821, 1822, 1823, 1824, 1825, 1826, 1827, 19. század, 2. szimfónia (Beethoven), 2. zongoraverseny (Beethoven), 3. szimfónia (Beethoven), 3. zongoraverseny (Beethoven), 4. szimfónia (Beethoven), 4. zongoraverseny (Beethoven), 5. szimfónia (Beethoven), 5. zongoraverseny (Beethoven), 6. szimfónia (Beethoven), 7. szimfónia (Beethoven), 9. szimfónia (Beethoven). Bővíteni index (89 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij
Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij (Андрей Арсеньевич Тарковский) (Zavrazsje falu, Ivanovói ipari terület (ma Kosztromai terület), Szovjetunió, 1932. április 4. – Párizs, 1986. december 29.) orosz származású szovjet filmrendező, forgatókönyvíró; a modern filmművészet korszakos, stílusteremtő alakja.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij · Többet látni »
Antonio Salieri
Antonio Salieri (Legnago, 1750. augusztus 18. – Bécs, 1825. május 7.) világhírű olasz zeneszerző; ma már inkább a Wolfgang Amadeus Mozart halálával kapcsolatos híresztelés kapcsán ismert.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Antonio Salieri · Többet látni »
Antwerpen
Antwerpen (franciául Anvers) Belgium egyik legfontosabb városa, a Vlandeere és egyben Antwerpen tartomány székhelye.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Antwerpen · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Ausztria · Többet látni »
Örömóda
Az Örömóda (vagy Óda az Örömhöz, németül Ode „An die Freude”) Friedrich Schiller német költő 1785-ben írott ódája; elsősorban Ludwig van Beethoven 9. szimfóniájának negyedik (záró) tételéből ismert, négy szólistával, kórussal és zenekarral.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Örömóda · Többet látni »
Bartha Dénes (zenetörténész)
Nagyőri Bartha Dénes (Budapest, 1908. október 2. – Budapest, 1993. szeptember 7.) magyar zenetörténész, a Zenei lexikon második kiadásának főszerkesztője.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Bartha Dénes (zenetörténész) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Bécs · Többet látni »
Bécsi klasszikus zene
A bécsi klasszikus zene vagy bécsi klasszika (közkeletűen, bár helytelenül bécsi klasszicizmus) korának az európai komolyzene történetében az 1750 és 1827 közötti időszakot nevezzük.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Bécsi klasszikus zene · Többet látni »
Beethoven-félsziget
Az Antarktiszon található I. Sándor-sziget délnyugati részét alkotó Beethoven-félsziget tagolt, jéggel borított félsziget, amely mintegy 100 km hosszú délkeleti-északnyugati irányban; legszélesebb része eléri a 100 kilométert is.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Beethoven-félsziget · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Berlin · Többet látni »
Bonn
Bonn Németország 19., Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 9.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Bonn · Többet látni »
Brunszvik család
A gróf korompai Brunszvik család címere A Korompai Brunszvik grófi család.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Brunszvik család · Többet látni »
C-dúr
keretnélküli Egy oktávos C-dúr skála A C-dúr a törzshangsor /zongorabillentyűzeten nézve C-től kezdve C-ig a fehér billentyűk/ amelynek az alaphangja C és továbbá tartalmazza a D, E, F, G, A és H hangokat.
Új!!: Ludwig van Beethoven és C-dúr · Többet látni »
Christian Gottlob Neefe
Christian Gottlob Neefe (Chemnitz, 1748. február 5. – Dessau, 1798. január 26.) német operaszerző, karmester, orgonista, Ludwig van Beethoven tanára.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Christian Gottlob Neefe · Többet látni »
Covid19-pandémia
A Covid19-világjárvány a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid19 elnevezésű betegséggel fertőző pandémia.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Covid19-pandémia · Többet látni »
December 16.
Névnapok: Aletta, Etelka + Adelaida, Adelheid, Aggeus, Alba, Alett, Alitta, Alvina, Aser, Azár, Beáta, Elke, Euzébia, Fehéra, Fehérke, Heidi, Hófehérke, Nauzika, Özséb, Tihamér.
Új!!: Ludwig van Beethoven és December 16. · Többet látni »
December 18.
Névnapok: Auguszta + Dés, Dezsér, Dezsider, Dezső, Gracián, Graciána, Graciella, Haralda, Harmat, Harmatka, Karácson, Mária, Töhötöm, Zajzon.
Új!!: Ludwig van Beethoven és December 18. · Többet látni »
Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Demokrácia (politikai rendszer) · Többet látni »
Drezda
A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Drezda · Többet látni »
E. T. A. Hoffmann
Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (eredetileg Ernst Theodor Wilhelm; Königsberg, 1776. január 24. – Berlin, 1822. június 25.) a német romantika egyik kiemelkedő írója, továbbá komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista.
Új!!: Ludwig van Beethoven és E. T. A. Hoffmann · Többet látni »
Editio Musica Budapest Zeneműkiadó
Az Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (rövidebb néven UMP Editio Musica Budapest, rövidítve: UMPEMB) valamint az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (rövidebb néven Editio Musica Budapest, rövidítve EMBZ) magyar zeneműkiadók.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Editio Musica Budapest Zeneműkiadó · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Egyesült Királyság · Többet látni »
Für Elise (zongoramű)
Elisabeth Röckel A 25.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Für Elise (zongoramű) · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Fejér vármegye · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Felvilágosodás · Többet látni »
Fidelio
A Fidelio Ludwig van Beethoven egyetlen operája, két felvonásban, 3 képben.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Fidelio · Többet látni »
Flamandok
244x244px A flamandok (hollandul: Vlamingen) Belgium északi részén, Flandriában honos etnikai csoport, akik a flamand nyelvet beszélik.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Flamandok · Többet látni »
Flandria
A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Flandria · Többet látni »
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Francia forradalom · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Franciaország · Többet látni »
Franz Schubert
Franz Seraph Peter Schubert (Bécs, Himmelpfortgrund, 1797. január 31. – Bécs, 1828. november 19.) osztrák zeneszerző.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Franz Schubert · Többet látni »
Friedrich Schiller
Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Friedrich Schiller · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg
Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc Xavér főherceg (Erzherzog Maximilian Franz Xaver Joseph Johann Anton de Paula Wenzel von Österreich), (Bécs, 1756. december 8. – Hetzendorf, Alsó-Ausztria, 1801. július 26.); osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Mária Terézia császárné legifjabb gyermeke.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Rudolf olmützi hercegérsek
Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg (ismert még mint Ausztriai Rudolf bíboros, teljes nevén Rudolf János József,,; Firenze, Toscanai Nagyhercegség, 1788. január 8. – Baden, Osztrák Császárság, 1831. július 24.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, I. Péter Lipót toscanai nagyherceg (később német-római császár) és Spanyolországi Mária Ludovika gyermeke, bíboros, Olmütz hercegérseke, Ludwig van Beethoven tanítványa és mecénása, zeneszerző.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Habsburg–Lotaringiai Rudolf olmützi hercegérsek · Többet látni »
Hármasverseny (Beethoven)
A Hármasversenyt (teljes címe: C-dúr hármasverseny zongorára, hegedűre és csellóra zenekarral, op. 56.) Ludwig van Beethoven 1803 és 1805 között írta, de csak 1807-ben adták ki nyomtatásban, és 1808-ban mutatták be Bécsben.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Hármasverseny (Beethoven) · Többet látni »
Hős
A hős szó leggyakoribb jelentése olyan férfi vagy nő, aki egy történet, különösen a mítosz, mese, legenda és monda központi szereplője, vagy egy népcsoport, kultúra rendkívüli, önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Hős · Többet látni »
Hegedűverseny
A hegedűverseny egy versenymű-típus, ahol a szóló-hegedű versenyez – helyesebben „felelget”, „feleselget” – a zenekarral.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Hegedűverseny · Többet látni »
Hegedűverseny (Beethoven)
Ludwig van Beethoven D-dúr hegedűversenye (op. 61.) 1806-ban készült, a komponista egyetlen e műfajban készült alkotása, „a hegedűversenyek fejedelme”, a klasszikus hegedűirodalom páratlan remeke.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Hegedűverseny (Beethoven) · Többet látni »
Hepatitis B
#ÁTIRÁNYÍTÁS Májgyulladás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Hepatitis B · Többet látni »
Hipochondria
A hipochondria egyfajta pszichés zavar, amely esetében az egyén kényszeresen foglalkozik saját egészségi állapotával, megszállottan keresi magán a szervezetében fellépő kóros elváltozásokat, betegségeket, gyakorta halálfélelemmel küzd, és a feltételezett betegségek szomatikus tüneteit rendszerint pszichésen észleli is magán.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Hipochondria · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Ludwig van Beethoven és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
International Music Score Library Project
Az International Music Score Library Project (IMSLP) – most már Petrucci Music Library-ként is ismert Ottaviano Petrucci után – egy projekt egy virtuális kottatár elkészítésére, olyan kottákkal, melyek közkincsnek minősülnek.
Új!!: Ludwig van Beethoven és International Music Score Library Project · Többet látni »
Jemnitz Sándor
Jemnitz Sándor (Budapest, 1890. augusztus 9. – Balatonföldvár, 1963. augusztus 8.) magyar zeneszerző, karmester, esztéta, zenekritikus.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Jemnitz Sándor · Többet látni »
Johann Georg Albrechtsberger
Gluck. Johann Georg Albrechtsberger sírja a bécsi Szent Marx temetőben Johann Georg Albrechtsberger (Klosterneuburg, 1736. február 3. – Bécs, 1809. március 7.) osztrák zeneszerző, orgonista, zenetudós, zenetanár.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Johann Georg Albrechtsberger · Többet látni »
Johann van Beethoven
Johann van Beethoven és Maria Magdalena Keverich Johann van Beethoven (1739 vagy 1740 – 1792. december 18.) flamand-német zenész, tanár, énekes, aki a kölni érsek kápolnájában énekelt Bonnban; Ludwig van Beethoven apja.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Johann van Beethoven · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
Joseph Haydn
Franz Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszika első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Joseph Haydn · Többet látni »
Joseph Karl Stieler
Joseph Karl Stieler (Mainz, 1781. november 1. – München, 1858. április 9.) német festő.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Joseph Karl Stieler · Többet látni »
Kamarazene
A kamarazene (olaszul: musica da camera 'házimuzsika', az olasz camera 'szoba' szóból) olyan zeneművek és zenei műfajok gyűjtőneve, amelyekben egynél több, de (általánosan elfogadott minősítés szerint) 10-12-nél kevesebb zenész játszik.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Kamarazene · Többet látni »
Kölni Választófejedelemség
A Kölni Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 953 és 1803 között állt fenn.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Kölni Választófejedelemség · Többet látni »
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Köztársaság · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Klasszicizmus · Többet látni »
Klasszikus zene
A klasszikus zene fogalma alatt három különböző jelentéstartalmat értünk.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Klasszikus zene · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Kossuth-díj · Többet látni »
Leuven
Leuven (ejtsd: Lőven, IPA, franciául Louvain, németül Löwen), flamand város a belgiumi Flamand-Brabant tartományban, amelynek egyben fővárosa, közigazgatási és jogi központja is.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Leuven · Többet látni »
Liège
Liège városa (franciául, vallonul: Lidje,,;; 1949-ig a város nevét Liége-nek írták) Belgium egyik nagyvárosa, amely a Vallónia régióban, az azonos nevű tartományban található, amelynek közigazgatási központja is.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Liège · Többet látni »
Louis Spohr
Louis Spohr (Braunschweig, 1784. április 5. – Kassel, 1859. október 22.) német romantikus zeneszerző, hegedűs és karmester.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Louis Spohr · Többet látni »
Martonvásár
Martonvásár város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Martonvásár · Többet látni »
Máj
Az ábra a máj felső felszínét mutatja. Megkülönböztethetők a jobb és a bal lebeny, és a ''vena cava inferior'', valamint a májat rögzítő hashártyaszalagok tapadási helyei Az ábra a máj alsó felszínét mutatja. Megkülönböztethető az epehólyag jobb és a bal lebeny, a májkapu, az epehólyag, és a ''vena cava inferior'' A máj (latinul: hepar) a gerincesek egyik szerve.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Máj · Többet látni »
Március 26.
Névnapok: Emánuel + Dumáta, Dusán, Dusánka, Emanuéla, Immánuel, Lara, Larissza, Lehel, Leonóra, Mandel, Manó, Mánuel,,Manuella, Manuéla, Maxima, Mendel, Tormás, Torna, Torontál, Turul.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Március 26. · Többet látni »
Mechanikus narancs
A Mechanikus narancs (A Clockwork Orange) 1971-ben bemutatott szatirikus science-fiction Stanley Kubrick rendezésében.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Mechanikus narancs · Többet látni »
Mechelen (Belgium)
Mechelen (holland, franciául: Malines, németül: Mecheln) a flamand nyelvterületnek számító Flandria területén, Antwerpen tartományban található belga város, az azonos nevű község, valamint járás központja.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Mechelen (Belgium) · Többet látni »
Mesterséges intelligencia
Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Mesterséges intelligencia · Többet látni »
Némafilm
Harold Lloyd, a némafilmek egyik sztárja A némafilm hang nélküli filmművészeti alkotás, a szereplők hangos jeleneteket játszanak el, annak tudatában, hogy a film majd némán kerül a nézők elé.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Némafilm · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Német nyelv · Többet látni »
Németalföld
'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Németalföld · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Olasz nyelv · Többet látni »
Opera (színmű)
Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Opera (színmű) · Többet látni »
Percy Bysshe Shelley
Percy Bysshe Shelley (Horsham, 1792. augusztus 4. – Lerici, 1822. július 8.); (kiejtés) angol költő, George Byron és John Keats mellett ő az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselője.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Percy Bysshe Shelley · Többet látni »
Picasso kalandjai
A Picasso kalandjai, (eredeti svéd cím: Picassos äventyr) svéd szürrealista komédia 1978-ból.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Picasso kalandjai · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Prága · Többet látni »
Programzene
A programzene hangszeres zene, amely valamilyen fogalmilag megragadható téma leírásával kapcsolatos.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Programzene · Többet látni »
Robert Burns (költő)
Robert Burns (1759. január 25. – Dumfries, 1796. július 21.) skót költő, dalszerző.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Robert Burns (költő) · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Romantika · Többet látni »
Siketség
Siket (vagy hallássérült) olyan személy, akinek audiogramja min.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Siketség · Többet látni »
Stanley Kubrick
Stanley Kubrick (Bronx, New York, 1928. július 26. – Harpenden, Hertfordshire, 1999. március 7.) amerikai filmrendező és producer, akit a 20.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Stanley Kubrick · Többet látni »
Szabolcsi Bence
Szabolcsi Bence emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt Szabolcsi Bence Győző (Budapest, 1899. augusztus 2. – Budapest, 1973. január 21.) zenetörténész, művészettörténész, Baumgarten-díjas (1933, 1947); Kossuth-díjas (1951, 1965).
Új!!: Ludwig van Beethoven és Szabolcsi Bence · Többet látni »
Számítógép
30000 mechanikus alkatrészt tartalmaz, de mégis egy programozható digitális számítógép, amely lebegőpontos számítások végzésére is képes. A gépet, Zuse házával együtt, a Szövetségesek lebombázták a II. világháborúban. PDP–11 kompatibilis szovjet számítógép, amely egy rajzfilmbeli robothoz hasonlít Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére, vagy más berendezések vezérlésére használhatóak.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Számítógép · Többet látni »
Székely Júlia (zongoraművész)
Székely Júlia, Staud Gézáné (Budapest, Józsefváros, 1906. május 8. – Budapest, 1986. március 19.) író, zongoraművész, tanár.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Székely Júlia (zongoraművész) · Többet látni »
Szimfónia
A szimfónia a görög συμφωνία (kb.: szümfónia).
Új!!: Ludwig van Beethoven és Szimfónia · Többet látni »
Szonátaforma
A szonátaforma a zenei formavilág egyik eleme, egy zenei forma, melynek három fő része az expozíció, a kidolgozás és a visszatérés (repríz vagy reexpozíció, rekapituláció).
Új!!: Ludwig van Beethoven és Szonátaforma · Többet látni »
Sztalker
A Sztalker (oroszul: Сталкер; németül: Stalker) 1979-ben bemutatott színes és fekete-fehér film Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij rendezésében.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Sztalker · Többet látni »
Vásáry Tamás
Vásáry Tamás (Debrecen, 1933. augusztus 11. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar zongoraművész, karmester.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Vásáry Tamás · Többet látni »
Vonósnégyes
A vonósnégyes általános elhelyezkedése (''violin''–hegedű, ''viola''–brácsa, ''violin-cello''–cselló) A vonósnégyes egy komolyzenei együttes, amely négy vonós hangszerből áll.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Vonósnégyes · Többet látni »
Wolfgang Amadeus Mozart
Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Wolfgang Amadeus Mozart · Többet látni »
Zeneszerző
Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Zeneszerző · Többet látni »
Zenetörténet
A zenetörténet a zene múltjával foglalkozó tudományág, amely a zenetudománynak, és egyúttal a történettudománynak is egy ága.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Zenetörténet · Többet látni »
Zongora
A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Zongora · Többet látni »
Zongoraverseny
A zongoraverseny egy olyan versenyműtípus, ahol a szólózongora versenyez – helyesebben „felelget”, „feleselget” – a zenekarral.
Új!!: Ludwig van Beethoven és Zongoraverseny · Többet látni »
1. szimfónia (Beethoven)
Ludwig van Beethoven 1., C-dúr szimfóniáját (op. 21.) 1800-ban fejezte be, majd először 1800.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »
1. zongoraverseny (Beethoven)
Ludwig van Beethoven No.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »
1770
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1770 · Többet látni »
1780
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1780 · Többet látni »
1788
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1788 · Többet látni »
1792
Tuileriák palotájának megrohamozása.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1792 · Többet látni »
1795
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1795 · Többet látni »
1796
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1796 · Többet látni »
1797
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1797 · Többet látni »
1798
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1798 · Többet látni »
1799
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1799 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 18. század · Többet látni »
1800
1800 a 18. század utolsó éve.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1800 · Többet látni »
1801
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1801 · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1802 · Többet látni »
1803
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1803 · Többet látni »
1804
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1804 · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1805 · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1806 · Többet látni »
1807
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1807 · Többet látni »
1808
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1808 · Többet látni »
1809
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1809 · Többet látni »
1810
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1810 · Többet látni »
1811
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1811 · Többet látni »
1812
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1812 · Többet látni »
1814
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1814 · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1816 · Többet látni »
1818
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1818 · Többet látni »
1819
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1819 · Többet látni »
1820
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1820 · Többet látni »
1821
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1821 · Többet látni »
1822
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1822 · Többet látni »
1823
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1823 · Többet látni »
1824
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1824 · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1825 · Többet látni »
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1826 · Többet látni »
1827
Nincs leírás.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 1827 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 19. század · Többet látni »
2. szimfónia (Beethoven)
A 2.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 2. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »
2. zongoraverseny (Beethoven)
Ludwig van Beethoven No.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 2. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »
3. szimfónia (Beethoven)
Ludwig van Beethoven 1803-ban, mintegy fél év alatt írta az amely az Eroica névre is hallgató 3., Esz-dúr szimfóniáját (op. 55.), a mű bemutatójára azonban csak két évvel később, 1805-ben került sor, ugyanis közben a szerzőt a Fidelio premierje és a nyomdai előkészítések foglalták le.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 3. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »
3. zongoraverseny (Beethoven)
Ludwig van Beethoven No.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 3. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »
4. szimfónia (Beethoven)
A 4., B-dúr szimfónia (op. 60.) Ludwig van Beethoven 1806 nyarán írt szimfóniája.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 4. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »
4. zongoraverseny (Beethoven)
Ludwig van Beethoven No.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 4. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »
5. szimfónia (Beethoven)
Az 5., c-moll szimfónia (op. 67.) Ludwig van Beethoven 1804 és 1808 között íródott szimfóniája, az egyik legismertebb zenei kompozíció a klasszikus zenében, és egyike a legtöbbet játszott műnek a műfaján belül.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 5. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »
5. zongoraverseny (Beethoven)
Ludwig van Beethoven op.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 5. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »
6. szimfónia (Beethoven)
Ludwig van Beethoven 6., F-dúr, „Pastorale” szimfóniája (op. 68.) 1808-ban készült el.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 6. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »
7. szimfónia (Beethoven)
Beethoven portréja 1815-ből, Joseph Willibrord Mähler alkotása, két évvel a 7. szimfónia premierje után A 7., A-dúr szimfóniát (op. 92.) Ludwig van Beethoven négy tételben komponálta 1811 és 1812 között, amíg a csehországi fürdőhelyen, Teplicén egészségét kúrálta.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 7. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »
9. szimfónia (Beethoven)
Beethoven kéziratának 12. oldala A 9., d-moll szimfónia (op. 125.) Ludwig van Beethoven utolsó befejezett szimfóniája, amely 1824-ben készült el.
Új!!: Ludwig van Beethoven és 9. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »
