Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.

122 kapcsolatok: Antonio Salieri, Antwerpen, Örömóda, Bartha Dénes (zenetörténész), Bécs, Bécsi klasszika, Berlin, Bonn, Brunszvik család, C-dúr, Christian Gottlob Neefe, December 16., December 18., Demokrácia (politikai rendszer), Drezda, E. T. A. Hoffmann, Für Elise (zongoramű), Fejér vármegye, Felvilágosodás, Fidelio, Flamandok, Flandria, Francia forradalom, Franz Schubert, Friedrich Schiller, Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg, Habsburg–Lotaringiai Rudolf olmützi hercegérsek, Hármasverseny (Beethoven), Hős, Hegedűverseny, Hegedűverseny (Beethoven), Hipochondria, I. Napóleon francia császár, Jemnitz Sándor, Johann Georg Albrechtsberger, Johann Wolfgang von Goethe, Joseph Haydn, Joseph Karl Stieler, Kamarazene, Köztársaság, Klasszicizmus, Klasszikus zene, Kossuth-díj, Leuven, Liège, Louis Spohr, Martonvásár, Máj, Március 26., Mechelen (Belgium), ..., Német nyelv, Németalföld, Olasz nyelv, Opera (színmű), Percy Bysshe Shelley, Prága, Programzene, Robert Burns (költő), Romantika, Siketség, Szabolcsi Bence, Székely Júlia (zongoraművész), Szimfónia, Szonátaforma, Vásáry Tamás, Vonósnégyes, Wolfgang Amadeus Mozart, Zeneműkiadó (egyértelműsítő lap), Zeneszerző, Zongora, Zongoraverseny, 1. szimfónia (Beethoven), 1. zongoraverseny (Beethoven), 1770, 1780, 1787, 1788, 1791, 1792, 1795, 1796, 1797, 1798, 1799, 18. század, 1800, 1801, 1802, 1803, 1804, 1805, 1806, 1807, 1808, 1809, 1810, 1811, 1812, 1814, 1816, 1818, 1819, 1820, 1821, 1822, 1823, 1824, 1825, 1826, 1827, 19. század, 2. szimfónia (Beethoven), 2. zongoraverseny (Beethoven), 3. szimfónia (Beethoven), 3. zongoraverseny (Beethoven), 4. szimfónia (Beethoven), 4. zongoraverseny (Beethoven), 5. szimfónia (Beethoven), 5. zongoraverseny (Beethoven), 6. szimfónia (Beethoven), 7. szimfónia (Beethoven), 9. szimfónia (Beethoven). Bővíteni index (72 több) »

Antonio Salieri

Antonio Salieri (Legnago, 1750. augusztus 18. – Bécs, 1825. május 7.) világhírű olasz zeneszerző, ma már leginkább „Mozart gyilkosaként” ismert.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Antonio Salieri · Többet látni »

Antwerpen

Antwerpen (franciául Anvers) Belgium egyik legfontosabb városa, a Vlandeere és egyben Antwerpen tartomány székhelye.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Antwerpen · Többet látni »

Örömóda

Az Örömóda (vagy Óda az Örömhöz, németül Ode „An die Freude”) Friedrich Schiller német költő 1785-ben írott ódája; elsősorban Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának negyedik (záró) tételéből ismert, négy szólistával, kórussal és zenekarral.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Örömóda · Többet látni »

Bartha Dénes (zenetörténész)

Nagyőri Bartha Dénes (Budapest, 1908. október 2. - Budapest, 1993. szeptember 7.) magyar zenetörténész, a Zenei lexikon főszerkesztője.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Bartha Dénes (zenetörténész) · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Bécs · Többet látni »

Bécsi klasszika

A bécsi klasszika (közkeletűen, bár helytelenül bécsi klasszicizmus) korának az európai zenetörténetben az 1750 és 1827 közötti időszakot nevezzük.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Bécsi klasszika · Többet látni »

Berlin

Berlin Németország fővárosa, egyben Németország egyik tartománya (szövetségi állama) és a Berlin/Brandenburg Régió centruma.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Berlin · Többet látni »

Bonn

Bonn Németország 19.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Bonn · Többet látni »

Brunszvik család

A Korompai Brunszvik grófi család.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Brunszvik család · Többet látni »

C-dúr

keretnélküli Egy oktávos C-dúr skála A C-dúr dúr hangsor, amelynek az alaphangja C és továbbá tartalmazza a D, E, F, G, A és H hangokat.

Új!!: Ludwig van Beethoven és C-dúr · Többet látni »

Christian Gottlob Neefe

Christian Gottlob Neefe (Chemnitz, 1748. február 5. – Dessau, 1798. január 26.) német operaszerző, karmester, orgonista, Ludwig van Beethoven tanára.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Christian Gottlob Neefe · Többet látni »

December 16.

Névnapok: Aletta, Etelka, Adelaida, Adelheid, Aggeus, Alba, Alett, Alitta, Alvina, Aser, Azár, Beáta, Elke, Euzébia, Fehéra, Fehérke, Heidi, Hófehérke, Nauzika, Özséb, Tihamér.

Új!!: Ludwig van Beethoven és December 16. · Többet látni »

December 18.

Névnapok: Auguszta, Dés, Dezsér, Dezsider, Dezső, Gracián, Graciána, Graciella, Haralda, Harmat, Harmatka, Karácson, Mária, Töhötöm, Zajzon.

Új!!: Ludwig van Beethoven és December 18. · Többet látni »

Demokrácia (politikai rendszer)

*A demokrácia a társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Demokrácia (politikai rendszer) · Többet látni »

Drezda

A Frauenkirche A Frauenkirche A Zwinger A Hofkirche A Hofkirche A Hofkirche A Schloss A Schloss A Kreuzkirche Drezda (németül Dresden, cseh/szlovák nyelv Drážďany, szorb nyelven Drežďany) Szászország német szövetségi állam fővárosa, egyben gazdasági és pénzügyi központja.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Drezda · Többet látni »

E. T. A. Hoffmann

Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (eredetileg Ernst Theodor Wilhelm; Königsberg, 1776. január 24. – Berlin, 1822. június 25.) a német romantika egyik kiemelkedő írója, továbbá komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista volt.

Új!!: Ludwig van Beethoven és E. T. A. Hoffmann · Többet látni »

Für Elise (zongoramű)

Elisabeth Röckel A 25.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Für Elise (zongoramű) · Többet látni »

Fejér vármegye

Fejér vármegye (németül: Weißenburg; latinul: Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Fejér vármegye · Többet látni »

Felvilágosodás

A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlatát jelöli a nyugati filozófiában, illetve világnézeteinek mozgalmát és a kort amelyben lejátszódott.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Felvilágosodás · Többet látni »

Fidelio

A Fidelio Ludwig van Beethoven egyetlen operája, két felvonásban, 3 képben.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Fidelio · Többet látni »

Flamandok

A flamand régió Belgiumban A flamand (Vlaming) jelölhet egy személyt, illetve egy népcsoportot, míg a flamandok (de Vlamingen), illetve a flamand nép (het Vlaamse volk) megnevezés a Belgium északi részén, Flandria területén élő, hatmillió főt számláló népcsoportra, illetve a más országokban élő flamand kisebbségekre vonatkozik.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Flamandok · Többet látni »

Flandria

A flamand oroszlán - a régió hivatalos zászlója Flandria régió elhelyezkedése Belgiumban, a térképen bordó színnel jelölve Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Flandria · Többet látni »

Francia forradalom

Eugène Delacroix: ''A Szabadság vezeti a népet'' című festménye az 1789-es forradalom szimbóluma, s valamennyi francia felkelésé (eredetileg a festő az 1830-as júliusi forradalom emlékére festette) Az emberi és a polgári jogok nyilatkozata 1789-ben A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Francia forradalom · Többet látni »

Franz Schubert

Franz Seraph Peter Schubert (Bécs, Himmelpfortgrund, 1797. január 31. – Bécs, 1828. november 19.) osztrák zeneszerző.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Franz Schubert · Többet látni »

Friedrich Schiller

Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Friedrich Schiller · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg

Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc Xavér főherceg (Erzherzog Maximilian Franz Xaver Joseph Johann Anton de Paula Wenzel von Österreich), (Bécs, 1756. december 8. – Hetzendorf, Alsó-Ausztria, 1801. július 26.); osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Mária Terézia császárné legifjabb gyermeke.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Rudolf olmützi hercegérsek

Habsburg–Lotaringiai Rudolf János József főherceg (Erzherzog Rudolf Johann Baptist Joseph Rainer von Österreich) (* Firenze, 1788. január 8. – † Baden, Alsó-Ausztria, 1831. július 24.), német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, II. Lipót császár fia, József nádor öccse, bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven tanítványa és támogatója, zeneszerző.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Habsburg–Lotaringiai Rudolf olmützi hercegérsek · Többet látni »

Hármasverseny (Beethoven)

A Hármasversenyt (teljes címe: C-dúr hármasverseny zongorára, hegedűre és csellóra zenekarral, op. 56.) Ludwig van Beethoven 1803 és 1805 között írta, de csak 1807-ben adták ki nyomtatásban, és 1808-ban mutatták be Bécsben.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Hármasverseny (Beethoven) · Többet látni »

Hős

A hős szó leggyakoribb jelentése olyan férfi vagy nő, aki egy történet, különösen a mítosz, mese, legenda és monda központi szereplője, vagy egy népcsoport, kultúra rendkívüli, önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Hős · Többet látni »

Hegedűverseny

A hegedűverseny egy versenymű-típus, ahol a szóló-hegedű versenyez – helyesebben „felelget”, „feleselget” – a zenekarral.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Hegedűverseny · Többet látni »

Hegedűverseny (Beethoven)

Ludwig van Beethoven D-dúr hegedűversenye (op. 61.) 1806-ban készült, a komponista egyetlen e műfajban készült alkotása, „a hegedűversenyek fejedelme”, a klasszikus hegedűirodalom páratlan remeke.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Hegedűverseny (Beethoven) · Többet látni »

Hipochondria

A hipochondria egyfajta pszichés zavar, amely esetében az egyén kényszeresen foglalkozik saját egészségi állapotával, megszállottan keresi magán a szervezetében fellépő kóros elváltozásokat, betegségeket, gyakorta halálfélelemmel küzd, és a feltételezett betegségek szomatikus tüneteit rendszerint pszichésen észleli is magán.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Hipochondria · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Bonaparte Napóleon, franciául Napoléon Bonaparte, olaszul Napoleone di Buonaparte, korzikaiul Napulione Buonaparte (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Szent Ilona-sziget, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus.

Új!!: Ludwig van Beethoven és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Jemnitz Sándor

Jemnitz Sándor (Budapest, 1890. augusztus 9. – Balatonföldvár, 1963. augusztus 8.) magyar zeneszerző, karmester, esztéta, zenekritikus.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Jemnitz Sándor · Többet látni »

Johann Georg Albrechtsberger

Gluck. Johann Georg Albrechtsberger sírja a bécsi Szent Marx temetőben Johann Georg Albrechtsberger (Klosterneuburg, 1736. február 3. – Bécs, 1809. március 7.) osztrák zeneszerző, orgonista, zenetudós, zenetanár.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Johann Georg Albrechtsberger · Többet látni »

Johann Wolfgang von Goethe

(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »

Joseph Haydn

Franz Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Joseph Haydn · Többet látni »

Joseph Karl Stieler

Joseph Karl Stieler (Mainz, 1781. november 1. – München, 1858. április 9.) német festő.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Joseph Karl Stieler · Többet látni »

Kamarazene

A kamarazene (ol.: musica da camera.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Kamarazene · Többet látni »

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása - Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Köztársaság · Többet látni »

Karácsony

A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Karácsony · Többet látni »

Klasszicizmus

Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század közepéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Klasszicizmus · Többet látni »

Klasszikus zene

A klasszikus zene fogalma alatt három, különböző jelentéstartalmat értünk.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Klasszikus zene · Többet látni »

Kossuth-díj

magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Kossuth-díj · Többet látni »

Leuven

Leuven (ejtsd: Lőven, IPA, franciául Louvain, németül Löwen), flamand város a belgiumi Flamand-Brabant tartományban, amelynek egyben fővárosa, közigazgatási és jogi központja is.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Leuven · Többet látni »

Liège

Liège városa (franciául, vallonul: Lidje,,;; 1949-ig a város nevét Liége-nek írták) Belgium egyik nagyvárosa, amely a Vallónia régióban, az azonos nevű tartományban található, amelynek közigazgatási központja is.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Liège · Többet látni »

Louis Spohr

Louis Spohr (Braunschweig, 1784. április 5. – Kassel, 1859. október 22.) német romantikus zeneszerző, hegedűs és karmester.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Louis Spohr · Többet látni »

Martonvásár

Martonvásár város Fejér megyében, a Martonvásári járás székhelye.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Martonvásár · Többet látni »

Máj

A máj topográfiája A máj (latinul: hepar) a gerincesek egyik szerve.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Máj · Többet látni »

Március 26.

Névnapok: Emánuel, Dumáta, Dusán, Dusánka, Emanuéla, Immánuel, Lara, Larissza, Lehel, Leonóra, Mandel, Manó, Mánuel, Manuéla, Manuella, Maxima, Mendel, Tormás, Torna, Torontál, Turul.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Március 26. · Többet látni »

Mechelen (Belgium)

Mechelen (holland, franciául: Malines, németül: Mecheln) a flamand nyelvterületnek számító Flandria területén, Antwerpen tartományban található belga város, az azonos nevű járás központja.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Mechelen (Belgium) · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Német nyelv · Többet látni »

Németalföld

A Németalföld 1477-ben A Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyók torkolatvidékén.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Németalföld · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Olasz nyelv · Többet látni »

Opera (színmű)

Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Opera (színmű) · Többet látni »

Percy Bysshe Shelley

Percy Bysshe Shelley (Horsham, 1792. augusztus 4. – Lerici, 1822. július 8.); (kiejtés) angol költő, George Byron és John Keats mellett ő az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselője.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Percy Bysshe Shelley · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag) a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Prága · Többet látni »

Programzene

A programzene hangszeres zene, amely valamilyen fogalmilag megragadható téma leírásával kapcsolatos.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Programzene · Többet látni »

Robert Burns (költő)

Robert Burns (1759. január 25. – Dumfries, 1796. július 21.) skót költő, dalszerző.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Robert Burns (költő) · Többet látni »

Romantika

Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött'' Kenyon Cox: A Romantika allegorikus, meztelen nőalakja könyvet olvas (ceruzarajz) A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Romantika · Többet látni »

Siketség

Siket (vagy hallássérült) olyan személy, akinek audiogramja min.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Siketség · Többet látni »

Szabolcsi Bence

Emléktáblák Budapest XIII. kerületében Szabolcsi Bence emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt Szabolcsi Bence (Budapest, 1899. augusztus 2. – Budapest, 1973. január 21.) zenetörténész, művészettörténész, Baumgarten-díjas (1933, 1947); Kossuth-díjas (1951, 1965).

Új!!: Ludwig van Beethoven és Szabolcsi Bence · Többet látni »

Székely Júlia (zongoraművész)

Székely Júlia, Staud Gézáné (Budapest, 1906. május 8. – Budapest, 1986. március 19.) író, zongoraművész, tanár.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Székely Júlia (zongoraművész) · Többet látni »

Szimfónia

A szimfónia a görög συμφωνία (kb.: szümfónia).

Új!!: Ludwig van Beethoven és Szimfónia · Többet látni »

Szonátaforma

A szonátaforma a zenei formavilág egyik eleme, egy zenei forma, melynek három fő része az expozíció, a kidolgozás és a visszatérés (repríz vagy reexpozíció).

Új!!: Ludwig van Beethoven és Szonátaforma · Többet látni »

Vásáry Tamás

Vásáry Tamás (Debrecen, 1933. augusztus 11. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar zongoraművész, karmester.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Vásáry Tamás · Többet látni »

Vonósnégyes

A vonósnégyes általános elhelyezkedése (''violin''–hegedű, ''viola''–brácsa, ''violin-cello''–cselló) A vonósnégyes egy komolyzenei együttes, amely négy vonós hangszerből áll.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Vonósnégyes · Többet látni »

Wolfgang Amadeus Mozart

Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák bécsi klasszikus zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Wolfgang Amadeus Mozart · Többet látni »

Zeneműkiadó (egyértelműsítő lap)

* Zeneműkiadó zeneműkiadó mint a zeneipar szereplője.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Zeneműkiadó (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Zeneszerző

A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Zeneszerző · Többet látni »

Zongora

A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Zongora · Többet látni »

Zongoraverseny

A zongoraverseny egy olyan versenyműtípus, ahol a szólózongora versenyez – helyesebben „felelget”, „feleselget” – a zenekarral.

Új!!: Ludwig van Beethoven és Zongoraverseny · Többet látni »

1. szimfónia (Beethoven)

Ludwig van Beethoven 1.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »

1. zongoraverseny (Beethoven)

Ludwig van Beethoven No.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »

1770

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1770 · Többet látni »

1780

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1780 · Többet látni »

1787

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1787 · Többet látni »

1788

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1788 · Többet látni »

1791

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1791 · Többet látni »

1792

Tuileriák palotájának megrohamozása.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1792 · Többet látni »

1795

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1795 · Többet látni »

1796

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1796 · Többet látni »

1797

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1797 · Többet látni »

1798

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1798 · Többet látni »

1799

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1799 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 18. század · Többet látni »

1800

1800 a 18. század utolsó éve.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1800 · Többet látni »

1801

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1801 · Többet látni »

1802

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1802 · Többet látni »

1803

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1803 · Többet látni »

1804

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1804 · Többet látni »

1805

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1805 · Többet látni »

1806

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1806 · Többet látni »

1807

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1807 · Többet látni »

1808

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1808 · Többet látni »

1809

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1809 · Többet látni »

1810

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1810 · Többet látni »

1811

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1811 · Többet látni »

1812

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1812 · Többet látni »

1814

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1814 · Többet látni »

1816

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1816 · Többet látni »

1818

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1818 · Többet látni »

1819

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1819 · Többet látni »

1820

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1820 · Többet látni »

1821

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1821 · Többet látni »

1822

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1822 · Többet látni »

1823

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1823 · Többet látni »

1824

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1824 · Többet látni »

1825

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1825 · Többet látni »

1826

Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1826 · Többet látni »

1827

Nincs leírás.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 1827 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 19. század · Többet látni »

2. szimfónia (Beethoven)

A 2.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 2. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »

2. zongoraverseny (Beethoven)

Ludwig van Beethoven No.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 2. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »

2018

----.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 2018 · Többet látni »

2019

----.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 2019 · Többet látni »

3. szimfónia (Beethoven)

Ludwig van Beethoven 1803-ban, mintegy fél év alatt írta 3.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 3. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »

3. zongoraverseny (Beethoven)

Ludwig van Beethoven No.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 3. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »

4. szimfónia (Beethoven)

A 4.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 4. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »

4. zongoraverseny (Beethoven)

Ludwig van Beethoven No.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 4. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »

5. szimfónia (Beethoven)

Az 5.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 5. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »

5. zongoraverseny (Beethoven)

Ludwig van Beethoven op.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 5. zongoraverseny (Beethoven) · Többet látni »

6. szimfónia (Beethoven)

Ludwig van Beethoven 6.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 6. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »

7. szimfónia (Beethoven)

Beethoven portréja 1815-ből, Joseph Willibrord Mähler alkotása, két évvel a 7. szimfónia premierje után A 7.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 7. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »

9. szimfónia (Beethoven)

Beethoven kéziratának 12. oldala A 9.

Új!!: Ludwig van Beethoven és 9. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »

Átirányítja itt:

Beethoven, Ludwig von Beethoven.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »