Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
118 kapcsolatok: Aggteleki-karszt, Alföld, Arzén (elem), Ausztria, Ózd, Balaton, Bódva, Bős-nagymarosi vízlépcső, Berettyó, Bodrog (folyó), Braunschweig, Budapest, Csapadék, Csatorna (vízépítés), Dés, Dombrád, Dráva, Duna, Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Ecsedi-láp, Edinburgh, Eger-patak (Heves megye), Eső, Európa, Fekete-tenger, Feneketlen-tó, Fertő, Folyó, Forrás (hidrológia), Galga, Gát (vízépítés), Geológia, Harmadidőszak, Hévíz, Hévízi-tó, Hó, Hejő, Hektár, Hernád (folyó), Holtág, Hortobágy-Berettyó, Horvátország, Ipoly, Kalocsa, Kapos, Karszt, Kárpát-medence, Kárpátok, ..., Körösök, Közép-Európa, Keleti-főcsatorna, Kis-Balaton, Kisalföld, Kraszna (folyó), Lajta, London, Magyarország, Magyarország gyógyvizei, Magyarország legbővizűbb folyóinak listája, Marcal, Maros, Műtrágyázás, Meander (folyókanyarulat), Miskolctapolca, Morotva, Negyedidőszak, New York, Nyíregyháza, Nyírség, Oroszvár, Országhatár, Oxford, Pannon-tenger, Párizs, Pleisztocén, Rába, Rábca, Sajó (folyó), Sárvíz (folyó), Sóstó, Sebes-Körös, Sió, Sydney, Szamos, Széchenyi gyógyfürdő, Szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szikes tó, Szlovákia, Sztyepp, Talajvíz, Tapolca (egyértelműsítő lap), Tápió, Tó, Töbör, Termálvizek Magyarországon, Tihany, Tisza, Tisza-tó, Tiszafüred, Tiszántúl, Tokaj, Toronto, Vaskapu-szoros, Városliget, Víz, Vízgyűjtő terület, Velencei-tó, Visegrád, Volga, Zagyva, Zalakaros, 1879-es szegedi nagy árvíz, 19. század, 1945, 1968. Bővíteni index (68 több) »
Aggteleki-karszt
Az Aggteleki-karszt (kistájkataszteri megnevezés szerint Aggteleki- hegység) Magyarország egy kistája, amely a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része.
Új!!: Magyarország vízrajza és Aggteleki-karszt · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Magyarország vízrajza és Alföld · Többet látni »
Arzén (elem)
Arzén: (légykő, egérkő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.
Új!!: Magyarország vízrajza és Arzén (elem) · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Magyarország vízrajza és Ausztria · Többet látni »
Ózd
Ózd légi felvételen A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.
Új!!: Magyarország vízrajza és Ózd · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Magyarország vízrajza és Balaton · Többet látni »
Bódva
A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba.
Új!!: Magyarország vízrajza és Bódva · Többet látni »
Bős-nagymarosi vízlépcső
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bős–nagymarosi vízlépcső.
Új!!: Magyarország vízrajza és Bős-nagymarosi vízlépcső · Többet látni »
Berettyó
A Berettyó (románul Barcău vagy Beretău) egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve.
Új!!: Magyarország vízrajza és Berettyó · Többet látni »
Bodrog (folyó)
A Bodrog a Tisza jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Magyarország vízrajza és Bodrog (folyó) · Többet látni »
Braunschweig
Braunschweig (alnémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében.
Új!!: Magyarország vízrajza és Braunschweig · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyarország vízrajza és Budapest · Többet látni »
Csapadék
Esőfelhő A csapadék a legfontosabb meteorológiai elem, mert egy adott terület időjárásának és éghajlatának alapvetően meghatározó jellemzője.
Új!!: Magyarország vízrajza és Csapadék · Többet látni »
Csatorna (vízépítés)
Nyugati-övcsatorna ''Canal à Zaandam'', Claude Monet (1871) A csatorna olyan létesítmény, melyet a vízépítési gyakorlatban a belvíz-, az öntözővíz, az üzemi víz, ritkábban a szennyvíz elvezetésére, vagy hajózás céljából építenek.
Új!!: Magyarország vízrajza és Csatorna (vízépítés) · Többet látni »
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Magyarország vízrajza és Dés · Többet látni »
Dombrád
Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Kisvárdai járásában.
Új!!: Magyarország vízrajza és Dombrád · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Magyarország vízrajza és Dráva · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Magyarország vízrajza és Duna · Többet látni »
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Új!!: Magyarország vízrajza és Duna–Tisza köze · Többet látni »
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Új!!: Magyarország vízrajza és Dunakanyar · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Magyarország vízrajza és Dunántúl · Többet látni »
Ecsedi-láp
Az Ecsedi-láp ˙''(Planum Lacus Etsediensis)'' térképe 1777-bőlhttp://maps.hungaricana.hu/hu/view/47588/?pg.
Új!!: Magyarország vízrajza és Ecsedi-láp · Többet látni »
Edinburgh
Edinburgh Skócia fővárosa és második legnépesebb városa.
Új!!: Magyarország vízrajza és Edinburgh · Többet látni »
Eger-patak (Heves megye)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eger-patak (Heves vármegye).
Új!!: Magyarország vízrajza és Eger-patak (Heves megye) · Többet látni »
Eső
IndiábanEső Budapesten Az eső a csapadékok egy olyan formája, amely különálló vízcseppekben, folyékony halmazállapotban hullik a Föld felszínére a felhőkből.
Új!!: Magyarország vízrajza és Eső · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Magyarország vízrajza és Európa · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Magyarország vízrajza és Fekete-tenger · Többet látni »
Feneketlen-tó
A Feneketlen-tó Budapest XI. kerületében található, Újbuda belvárosában, Szentimrevárosban.
Új!!: Magyarország vízrajza és Feneketlen-tó · Többet látni »
Fertő
Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.
Új!!: Magyarország vízrajza és Fertő · Többet látni »
Folyó
A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.
Új!!: Magyarország vízrajza és Folyó · Többet látni »
Forrás (hidrológia)
Lajos-forrás - Szentendre, Izbég Berzsenyi Dániel-emlékforrás A Theodora ásványvíz nyerőhelye Kékkúton A forrás a felszín alatt található vizek (talajvizek, rétegvizek és karsztvizek) rendszerint természetes felszínre törése, mely lehet állandó vagy időszakos jellegű.
Új!!: Magyarország vízrajza és Forrás (hidrológia) · Többet látni »
Galga
A Galga folyó Magyarországon, a Cserhátban és az Alföldön; a Zagyva jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Magyarország vízrajza és Galga · Többet látni »
Gát (vízépítés)
Vízzárógát A gát (duzzasztógát) valamely vízfolyás keresztirányában kiépített olyan műszaki megoldás, amelynek célja az ott lévő víznek a felduzzasztása, vagy teljes elzárása.
Új!!: Magyarország vízrajza és Gát (vízépítés) · Többet látni »
Geológia
A Kárpát-medence földtani térképe (1911) http://epa.oszk.hu/02900/02941/00035/pdf/EPA02941_geofizikai_kozlemenyek_1968_4_17-40.pdf A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében, epa.oszk.hu A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.
Új!!: Magyarország vízrajza és Geológia · Többet látni »
Harmadidőszak
A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.
Új!!: Magyarország vízrajza és Harmadidőszak · Többet látni »
Hévíz
Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.
Új!!: Magyarország vízrajza és Hévíz · Többet látni »
Hévízi-tó
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó.
Új!!: Magyarország vízrajza és Hévízi-tó · Többet látni »
Hó
Tél a tiroli Achensee-ben Hópelyhek alacsony hőmérsékleten készült elektronmikroszkópos felvételen A hó 0 °C alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek.
Új!!: Magyarország vízrajza és Hó · Többet látni »
Hejő
A Hejő patak a Bükk-vidék keleti részén, Miskolctapolca területén ered, és a Sajóval majdnem párhuzamosan folyik délkeleti irányban.
Új!!: Magyarország vízrajza és Hejő · Többet látni »
Hektár
m².
Új!!: Magyarország vízrajza és Hektár · Többet látni »
Hernád (folyó)
A Hernád (szlovákul Hornád) a Sajó legnagyobb, bal parti mellékfolyója.
Új!!: Magyarország vízrajza és Hernád (folyó) · Többet látni »
Holtág
Medvénél A holtág a folyónak olyan, egykori ága, amely vagy természetes módon – azáltal, hogy a folyásirány megváltozása következtében a folyó az egyik, vagy mindkét végét beiszapolta –, vagy mesterségesen, folyószabályzás során végzett kanyarulat-levágással, részben vagy egészben elvesztette a kapcsolatát az élővízzel.
Új!!: Magyarország vízrajza és Holtág · Többet látni »
Hortobágy-Berettyó
A Hortobágy-Berettyó egy döntő részben mesterséges eredetű vízfolyás Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán.
Új!!: Magyarország vízrajza és Hortobágy-Berettyó · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Magyarország vízrajza és Horvátország · Többet látni »
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Új!!: Magyarország vízrajza és Ipoly · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Magyarország vízrajza és Kalocsa · Többet látni »
Kapos
A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének.
Új!!: Magyarország vízrajza és Kapos · Többet látni »
Karszt
Jellegzetes karsztfelszín (Franciaország, Gorges de la Cesse Minerve, Hérault) A karszt olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest).
Új!!: Magyarország vízrajza és Karszt · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Magyarország vízrajza és Kárpát-medence · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Magyarország vízrajza és Kárpátok · Többet látni »
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Új!!: Magyarország vízrajza és Körösök · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Magyarország vízrajza és Közép-Európa · Többet látni »
Keleti-főcsatorna
A Keleti-főcsatorna Hajdúnánás közelében A Keleti-főcsatorna 98 km hosszú csatorna Tiszalök (Tisza) és Bakonszeg (Berettyó) között.
Új!!: Magyarország vízrajza és Keleti-főcsatorna · Többet látni »
Kis-Balaton
A Kis-Balaton A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez.
Új!!: Magyarország vízrajza és Kis-Balaton · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Magyarország vízrajza és Kisalföld · Többet látni »
Kraszna (folyó)
A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.
Új!!: Magyarország vízrajza és Kraszna (folyó) · Többet látni »
Lajta
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Magyarország vízrajza és Lajta · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Magyarország vízrajza és London · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarország vízrajza és Magyarország · Többet látni »
Magyarország gyógyvizei
Különböző hazai palackozott gyógyvizek felirata 1920-as évekből A Magyarország gyógyvizeinek azokat a magyarországi ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságaik, vagy kémiai összetételük miatt gyógyító hatásúak, és számukra az ásványvíz, vagy a gyógyvíz megnevezést engedélyezték.
Új!!: Magyarország vízrajza és Magyarország gyógyvizei · Többet látni »
Magyarország legbővizűbb folyóinak listája
A lista Magyarország legbővizűbb folyóit tartalmazza.
Új!!: Magyarország vízrajza és Magyarország legbővizűbb folyóinak listája · Többet látni »
Marcal
A Marcal a Rába jobb oldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele.
Új!!: Magyarország vízrajza és Marcal · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Magyarország vízrajza és Maros · Többet látni »
Műtrágyázás
Vicon Rotaflow műtrágyaszóró Műtrágya zsákokban A környezetünkben a kultúrnövények betakarításának következtében a termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el.
Új!!: Magyarország vízrajza és Műtrágyázás · Többet látni »
Meander (folyókanyarulat)
Meuse folyó egy bemetszett meandere a francia Ardennekben A meander egy legalább visszafordulásig hajló folyókanyarulat, amely, ha levágják, holtággá válik.
Új!!: Magyarország vízrajza és Meander (folyókanyarulat) · Többet látni »
Miskolctapolca
Miskolctapolca, 1950 előtti nevén Görömbölytapolca (a helyiek szóhasználatában Tapolca) Miskolc városrésze, a Hejő-patak völgyében helyezkedik el.
Új!!: Magyarország vízrajza és Miskolctapolca · Többet látni »
Morotva
Folyó számos holtágas tóval (Jamal-félsziget, Oroszország) A morotva jelentése: holtág, holt víz, folyó holtága, folyóból elzárt halastó.
Új!!: Magyarország vízrajza és Morotva · Többet látni »
Negyedidőszak
A negyedidőszak (vagy pontatlanul negyedkor), más néven kvarter vagy kvaterner a kainozoikum földtörténeti idő legkésőbbi időszaka, amely mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött a neogén időszak után, és máig tart.
Új!!: Magyarország vízrajza és Negyedidőszak · Többet látni »
New York
Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.
Új!!: Magyarország vízrajza és New York · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Magyarország vízrajza és Nyíregyháza · Többet látni »
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Új!!: Magyarország vízrajza és Nyírség · Többet látni »
Oroszvár
Oroszvár (szlovákul Rusovce, németül Karlburg, Rossenburg, Kerchenburg, horvátul Rosvar) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.
Új!!: Magyarország vízrajza és Oroszvár · Többet látni »
Országhatár
határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.
Új!!: Magyarország vízrajza és Országhatár · Többet látni »
Oxford
Oxford város és egyben egy helyi önkormányzattal rendelkező terület 134 248 lakossal Angliában.
Új!!: Magyarország vízrajza és Oxford · Többet látni »
Pannon-tenger
A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.
Új!!: Magyarország vízrajza és Pannon-tenger · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Magyarország vízrajza és Párizs · Többet látni »
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Új!!: Magyarország vízrajza és Pleisztocén · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Magyarország vízrajza és Rába · Többet látni »
Rábca
A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába.
Új!!: Magyarország vízrajza és Rábca · Többet látni »
Sajó (folyó)
A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.
Új!!: Magyarország vízrajza és Sajó (folyó) · Többet látni »
Sárvíz (folyó)
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén.
Új!!: Magyarország vízrajza és Sárvíz (folyó) · Többet látni »
Sóstó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sóstó (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyarország vízrajza és Sóstó · Többet látni »
Sebes-Körös
A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.
Új!!: Magyarország vízrajza és Sebes-Körös · Többet látni »
Sió
A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.
Új!!: Magyarország vízrajza és Sió · Többet látni »
Sydney
Sydney (ejtsd: szidni) Ausztrália második legnagyobb városa, Új-Dél-Wales állam fővárosa.
Új!!: Magyarország vízrajza és Sydney · Többet látni »
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Magyarország vízrajza és Szamos · Többet látni »
Széchenyi gyógyfürdő
A Széchenyi gyógyfürdő, a pesti szleng becenevén a „Szecska”, Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma.
Új!!: Magyarország vízrajza és Széchenyi gyógyfürdő · Többet látni »
Szegedi Fehér-tó
Magas-les a Fehér-tónál A Fehér-tó a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fekvő, 14 km²-es tó.
Új!!: Magyarország vízrajza és Szegedi Fehér-tó · Többet látni »
Szelidi-tó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szelidi-tó természetvédelmi terület.
Új!!: Magyarország vízrajza és Szelidi-tó · Többet látni »
Szikes tó
Sziksófű kiszáradó mederben Gulipán a szikes tavak jellegzetes fészkelője A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók.
Új!!: Magyarország vízrajza és Szikes tó · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Magyarország vízrajza és Szlovákia · Többet látni »
Sztyepp
Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).
Új!!: Magyarország vízrajza és Sztyepp · Többet látni »
Talajvíz
A talajvíz az édesvízkészlet azon része, ami a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, és kitölti a talajszemcsék közötti üres teret.
Új!!: Magyarország vízrajza és Talajvíz · Többet látni »
Tapolca (egyértelműsítő lap)
; Magyarország.
Új!!: Magyarország vízrajza és Tapolca (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Tápió
A Tápió a Zagyva jobb oldali mellékvize, Isaszeg közelében ered.
Új!!: Magyarország vízrajza és Tápió · Többet látni »
Tó
A Nahuel Huapi-tó (Argentína) Kasmírban Tanganyika-tavon A tó szárazfölddel körülvett állóvíz.
Új!!: Magyarország vízrajza és Tó · Többet látni »
Töbör
A töbör (ponor, debrő, dolina) az egyik leggyakoribb és legjellegzetesebb felszíni karsztforma.
Új!!: Magyarország vízrajza és Töbör · Többet látni »
Termálvizek Magyarországon
A magyar termálvíz Magyarország vízrajzának különleges adottsága, mennyiségileg és minőségileg világméretekben kiemelkedő.
Új!!: Magyarország vízrajza és Termálvizek Magyarországon · Többet látni »
Tihany
Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Új!!: Magyarország vízrajza és Tihany · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Magyarország vízrajza és Tisza · Többet látni »
Tisza-tó
A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.
Új!!: Magyarország vízrajza és Tisza-tó · Többet látni »
Tiszafüred
Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.
Új!!: Magyarország vízrajza és Tiszafüred · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Magyarország vízrajza és Tiszántúl · Többet látni »
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Új!!: Magyarország vízrajza és Tokaj · Többet látni »
Toronto
Toronto Ontario tartomány fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa, igazi világváros, egyben a világ egyik legmultikulturálisabb városa: elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága közel 100 nemzetből kerül ki.
Új!!: Magyarország vízrajza és Toronto · Többet látni »
Vaskapu-szoros
A Vaskapu-szoros (románul Porțile de Fier, szerbül Ђердапска клисура / Đerdapska klisura) folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.
Új!!: Magyarország vízrajza és Vaskapu-szoros · Többet látni »
Városliget
A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben.
Új!!: Magyarország vízrajza és Városliget · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Magyarország vízrajza és Víz · Többet látni »
Vízgyűjtő terület
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak).
Új!!: Magyarország vízrajza és Vízgyűjtő terület · Többet látni »
Velencei-tó
Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.
Új!!: Magyarország vízrajza és Velencei-tó · Többet látni »
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország vízrajza és Visegrád · Többet látni »
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
Új!!: Magyarország vízrajza és Volga · Többet látni »
Zagyva
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.
Új!!: Magyarország vízrajza és Zagyva · Többet látni »
Zalakaros
Zalakaros üdülőváros Zala vármegye Nagykanizsai járásában, a Zalaapáti-hát területén.
Új!!: Magyarország vízrajza és Zalakaros · Többet látni »
1879-es szegedi nagy árvíz
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1879-es szegedi árvíz.
Új!!: Magyarország vízrajza és 1879-es szegedi nagy árvíz · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Magyarország vízrajza és 19. század · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Magyarország vízrajza és 1945 · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Magyarország vízrajza és 1968 · Többet látni »
