Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyarország címere

Index Magyarország címere

Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

129 kapcsolatok: A Habsburg-ház magyar trónfosztásai, A magyar zászló és címer napja, Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom egyesítése, Anjou-ház (vegyes házak), Apostol, Apostoli király, Aranybulla, Ausztria, Az Osztrák–Magyar Monarchia címere, Árpád-ház, Árpádsáv, Babér, Bal oldal (címertan), Baranya vármegye, Bécsi döntések, Búza, Bertényi Iván (történész, 1939), Bizánci Birodalom, Bosznia, Bulla, Címer, Csánki Dezső, Dalmát Királyság (1815–1918), December 2., December 5., Demokrácia (politikai rendszer), Donászy Ferenc, Dráva, Duna, Első világháború, Erdély, Fejérpataky László, Fiume, Forradalom, Habsburg-ház, Heraldika, Horthy Miklós (kormányzó), Horvátország, Hungarizmus, I. Ferenc József magyar király, I. István magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Ulászló magyar király, II. András magyar király, III. Béla magyar király, Imre magyar király, Internacionalizmus, IV. Béla magyar király, Július 3., ..., Jobb oldal (címertan), Jobboldal, Kalapács (szerszám), Kádár-címer, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Középcímer, Középkor, Kettős kereszt (heraldika), Kiegyezés, Kiscímer, Kossuth Lajos, Kossuth-címer, Kumorovitz L. Bernát, Magyar alkotmány, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, Magyar Köztársaság (1989–), Magyar Népköztársaság (1918–1919 és 1919–1920), Magyar nemzeti jelképek használata, Magyarország, Magyarország 1957–1989 között, Magyarország alaptörvénye, Magyarország zászlaja, Magyarországi Tanácsköztársaság, Március 4., Második világháború, Mátra, Nagycímer, Nemzeti Színház, Olmützi alkotmány, Oroszlán, Országgyűlés, Pajzs (heraldika), Pólya (heraldika), Proletariátus, Rákosi-címer, Rákosi-korszak, Rendszerváltás Magyarországon, Rudolf magyar király, Somogy vármegye, Száva, Szent Korona, Szerémség, Szlavónia, Szlovákia címere, Szocializmus, Tatárjárás Magyarországon, Tátra (hegység), Törvény (jogszabály), Tisza, Turul (folyóirat), V. Ferdinánd magyar király, Vatikán, Vörös csillag, Zágráb, 1202, 13. század, 14. század, 1440, 1444, 1459, 1464, 15. század, 1526, 16. század, 1848, 1849, 1867, 1890, 1915, 1918, 1919, 1938, 1945, 1946, 1949, 1956-os forradalom, 1957, 1990. Bővíteni index (79 több) »

A Habsburg-ház magyar trónfosztásai

A Habsburg császár címere A magyar történelem során négy alkalommal került sor egy-egy Habsburg-házi uralkodó trónfosztására (detronizációra): 1620-ban, 1707-ben, 1849-ben és 1921-ben.

Új!!: Magyarország címere és A Habsburg-ház magyar trónfosztásai · Többet látni »

A magyar zászló és címer napja

A Országgyűlés 2014.

Új!!: Magyarország címere és A magyar zászló és címer napja · Többet látni »

Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom egyesítése

Alsó-Egyiptom ''(Lower Egypt)'' és Felső-Egyiptom ''(Upper Egypt)'' Az egyesített korona.

Új!!: Magyarország címere és Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom egyesítése · Többet látni »

Anjou-ház (vegyes házak)

Az Anjou-ház (ejtsd: anzsu) mindig a Franciaország északnyugati részén elterülő Anjou tartományt birtokló család elnevezése.

Új!!: Magyarország címere és Anjou-ház (vegyes házak) · Többet látni »

Apostol

ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.

Új!!: Magyarország címere és Apostol · Többet látni »

Apostoli király

Az uralkodói tekintély és hatalom kialakításában a társadalmi és politikai tényezőkkel világszerte egyenrangú szerepe volt a vallási tényezőnek.

Új!!: Magyarország címere és Apostoli király · Többet látni »

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Új!!: Magyarország címere és Aranybulla · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Magyarország címere és Ausztria · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia címere

website.

Új!!: Magyarország címere és Az Osztrák–Magyar Monarchia címere · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: Magyarország címere és Árpád-ház · Többet látni »

Árpádsáv

Árpádsáv a magyar király címerpajzsán a Züricher Wappenrolle pergamenlapon. Az egyik legfontosabb középkori címertekercsen, amely 1335 és 1345 közt jött létre Armorial Bellenville címerkönyv, a magyar király címerei I. Lajos magyar király korából (1380) Az árpádsávok a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai.

Új!!: Magyarország címere és Árpádsáv · Többet látni »

Babér

A babér (Laurus) a babérfélék (Lauraceae) család névadó nemzetsége három-négy cserje termetű, vagy kis fává növő örökzöld fajjal.

Új!!: Magyarország címere és Babér · Többet látni »

Bal oldal (címertan)

A bal oldal a heraldikában az az oldal, melyet a normális szóhasználatban a jobb oldalnak neveznek.

Új!!: Magyarország címere és Bal oldal (címertan) · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Magyarország címere és Baranya vármegye · Többet látni »

Bécsi döntések

A bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit.

Új!!: Magyarország címere és Bécsi döntések · Többet látni »

Búza

Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.

Új!!: Magyarország címere és Búza · Többet látni »

Bertényi Iván (történész, 1939)

Bertényi Iván (Budapest, 1939. augusztus 16. –) magyar történész, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Új!!: Magyarország címere és Bertényi Iván (történész, 1939) · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Magyarország címere és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bosznia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.

Új!!: Magyarország címere és Bosznia · Többet látni »

Bulla

IV. Béla arany pecsétjének előlapja IV. Béla arany pecsétjének hátlapja A bulla olyan fémpecsét, melyet ünnepi oklevelekre erősítettek.

Új!!: Magyarország címere és Bulla · Többet látni »

Címer

A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.

Új!!: Magyarország címere és Címer · Többet látni »

Csánki Dezső

Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja (1900); Csánky Dénes festő apja.

Új!!: Magyarország címere és Csánki Dezső · Többet látni »

Dalmát Királyság (1815–1918)

A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.

Új!!: Magyarország címere és Dalmát Királyság (1815–1918) · Többet látni »

December 2.

Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.

Új!!: Magyarország címere és December 2. · Többet látni »

December 5.

Névnapok: Vilma + Ábel, Bács, Bacsó, Ciklámen, Csaba, Csanád, Csobád, Dalma, Kerecsen, Sába, Sebő, Ünige.

Új!!: Magyarország címere és December 5. · Többet látni »

Demokrácia (politikai rendszer)

A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Új!!: Magyarország címere és Demokrácia (politikai rendszer) · Többet látni »

Donászy Ferenc

Donászy Ferenc (Zalaegerszeg, 1864. március 16. – Budapest, 1923. november 10.) magyar ifjúsági író.

Új!!: Magyarország címere és Donászy Ferenc · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Magyarország címere és Dráva · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Magyarország címere és Duna · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Magyarország címere és Első világháború · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Magyarország címere és Erdély · Többet látni »

Fejérpataky László

Kelecsényi Fejérpataky László, teljes születési nevén Fejérpataky László Lajos Sámuel (Eperjes, 1857. augusztus 17. – Budapest, 1923. március 6.) magyar történész, egyetemi tanár, akadémikus, könyvtáros és levéltáros.

Új!!: Magyarország címere és Fejérpataky László · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Magyarország címere és Fiume · Többet látni »

Forradalom

A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.

Új!!: Magyarország címere és Forradalom · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Új!!: Magyarország címere és Habsburg-ház · Többet látni »

Heraldika

A heraldika vagy címertan (korábban czímerintézmény (Bárczay, előszó), címerészet (Vajay)) a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány.

Új!!: Magyarország címere és Heraldika · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Új!!: Magyarország címere és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Magyarország címere és Horvátország · Többet látni »

Hungarizmus

Nyilaskeresztes honvédtisztek 1944. október 16-án Budapesten. A hungarizmus 1930-1945 közötti magyar nemzetiszocialista mozgalom, eszmerendszer.

Új!!: Magyarország címere és Hungarizmus · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Magyarország címere és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Magyarország címere és I. István magyar király · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Új!!: Magyarország címere és I. László magyar király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Magyarország címere és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

I. Ulászló magyar király

I.

Új!!: Magyarország címere és I. Ulászló magyar király · Többet látni »

II. András magyar király

Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

Új!!: Magyarország címere és II. András magyar király · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

Új!!: Magyarország címere és III. Béla magyar király · Többet látni »

Imre magyar király

Imre (horvátul: Emerik), (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig.

Új!!: Magyarország címere és Imre magyar király · Többet látni »

Internacionalizmus

Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein.

Új!!: Magyarország címere és Internacionalizmus · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Új!!: Magyarország címere és IV. Béla magyar király · Többet látni »

Július 3.

Névnapok: Kornél, Soma + Anatol, Bernárd, Bernát, Hadúr, Hiador, Karitász, Leó, Leon, Lionel, Napsugár, Prudencia, Tamás.

Új!!: Magyarország címere és Július 3. · Többet látni »

Jobb oldal (címertan)

A jobb oldal a heraldikában az az oldal, melyet a természetes szóhasználatban a bal oldalnak neveznek.

Új!!: Magyarország címere és Jobb oldal (címertan) · Többet látni »

Jobboldal

A jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.

Új!!: Magyarország címere és Jobboldal · Többet látni »

Kalapács (szerszám)

Körmös kalapács A kalapács az a szerszám, melynek közvetve vagy közvetlenül ható ütéseivel más tárgy idomítását (kovácsolás) vagy valamely más tárgynak valamely harmadik tárgyba való behatolását (kalapálás) célozzuk.

Új!!: Magyarország címere és Kalapács (szerszám) · Többet látni »

Kádár-címer

A Kádár-címer Kádár-címernek nevezik Magyarország 1957.

Új!!: Magyarország címere és Kádár-címer · Többet látni »

Károlyi Mihály (miniszterelnök)

Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.

Új!!: Magyarország címere és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Többet látni »

Középcímer

A Magyar Szent Korona Országainak „angyalos” középcímere Ferenc király középcímere (1804) A középcímer elsősorban egy ország azon címere, mely külön pajzson a fő tartományokon vagy családi címereken kívül egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak.

Új!!: Magyarország címere és Középcímer · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Magyarország címere és Középkor · Többet látni »

Kettős kereszt (heraldika)

Névváltozatok: apostoli- vagy kettős- vagy lotaringiai kereszt (Bárczay 117-), pátriárkai kereszt (Nagy IV. 284.), bencés kereszt, érseki kereszt, a felszabadítás keresztje Francia nyelven: croix double, croix patriarchale, croix de Lorraine, nouvelle Hongrie Angol nyelven: double cross, two barred cross, patriarchal cross, archiepiscopal cross, Lorraine cross, Caravaca cross, Salem Cross Német nyelven: Patriarchenkreuz, ungarisches Kreuz, Lothringer Kreuz, Doppelkreuz, Erzbischofskreuz, spanisches Kreuz Latin nyelven: crux gemina, crux patriarchalis A kettős kereszt olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van.

Új!!: Magyarország címere és Kettős kereszt (heraldika) · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Új!!: Magyarország címere és Kiegyezés · Többet látni »

Kiscímer

Szent Koronával ékesített kiscímere A kiscímer olyan államcímer, mely a legfontosabb címert tartalmazza.

Új!!: Magyarország címere és Kiscímer · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Új!!: Magyarország címere és Kossuth Lajos · Többet látni »

Kossuth-címer

A Kossuth-címer A Kádár-címert a Kossuth-címert idéző, teljesen nemzeti színű pajzs uralja A Kossuth-címer a történelmi magyar nemzeti címer rendhagyó változata, amelyen nem szerepel a Szent Korona, alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.

Új!!: Magyarország címere és Kossuth-címer · Többet látni »

Kumorovitz L. Bernát

Kumorovitz L. Bernát (Ötösbánya, 1900. október 5. – Budapest, 1992. február 22.) premontrei szerzetes, történész, levéltáros, a történelemtudomány doktora (1956), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Magyarország címere és Kumorovitz L. Bernát · Többet látni »

Magyar alkotmány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország alaptörvénye.

Új!!: Magyarország címere és Magyar alkotmány · Többet látni »

Magyar Demokrata Fórum

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.

Új!!: Magyarország címere és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »

Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egy tudományos társulat és társadalmi szervezet, amelynek elsődleges célja Magyarországon a heraldika és a genealógia tudományos kereteinek a biztosítása.

Új!!: Magyarország címere és Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság · Többet látni »

Magyar Köztársaság (1989–)

Az Alaptörvény 2012.

Új!!: Magyarország címere és Magyar Köztársaság (1989–) · Többet látni »

Magyar Népköztársaság (1918–1919 és 1919–1920)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Népköztársaság (1918–1919).

Új!!: Magyarország címere és Magyar Népköztársaság (1918–1919 és 1919–1920) · Többet látni »

Magyar nemzeti jelképek használata

A többször módosított 1949.

Új!!: Magyarország címere és Magyar nemzeti jelképek használata · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Magyarország címere és Magyarország · Többet látni »

Magyarország 1957–1989 között

Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.

Új!!: Magyarország címere és Magyarország 1957–1989 között · Többet látni »

Magyarország alaptörvénye

Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.

Új!!: Magyarország címere és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Magyarország zászlaja

Vexillológia szócikkében! 20px 3:4 arányú haditengerészeti zászló Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe.

Új!!: Magyarország címere és Magyarország zászlaja · Többet látni »

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Új!!: Magyarország címere és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »

Március 4.

Névnapok: Kázmér + Adorján, Adria, Adrián, Adrianna, Adriel, Adrienn, Arián, Bajnok, Brútusz, Kazimír, Lúciusz, Zorán.

Új!!: Magyarország címere és Március 4. · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Magyarország címere és Második világháború · Többet látni »

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Új!!: Magyarország címere és Mátra · Többet látni »

Nagycímer

A Magyar Királyság „angyalos” nagycímere II. Ferenc nagycímere, 1804 Az Osztrák–Magyar Monarchia címere A nagycímer elsősorban egy ország azon címere, mely a fő tartományokon vagy családi címereken kívül külön egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak.

Új!!: Magyarország címere és Nagycímer · Többet látni »

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Új!!: Magyarország címere és Nemzeti Színház · Többet látni »

Olmützi alkotmány

Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.

Új!!: Magyarország címere és Olmützi alkotmány · Többet látni »

Oroszlán

Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős.

Új!!: Magyarország címere és Oroszlán · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Magyarország címere és Országgyűlés · Többet látni »

Pajzs (heraldika)

A pajzs a címer legfontosabb része.

Új!!: Magyarország címere és Pajzs (heraldika) · Többet látni »

Pólya (heraldika)

Aba Amadé (†1311) nádor pecsétje II. András magyar király vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzsa az Árpádok családi jelvényeivel a pólyákon oroszlánokkal, A pajzs hétszer vágott, a 2., 4. és 6. mezőben 2–2 szembefordult oroszlán között egy-egy szívalakú kis pajzs, a 8. mezőben egy balra lépő és hátratekintő oroszlánnalhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1935-1709C/1935-12-1709D/az-arpadok-cimerenek-kerdese-1711A/ Donászy Ferenc: Az Árpádok címerének kérdése A pólya olyan vízszintes mesteralak, mely a pajzs magasságának 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el.

Új!!: Magyarország címere és Pólya (heraldika) · Többet látni »

Proletariátus

„A kapitalizmus piramisa” Legalul a városi ipari proletárok (munkások) és a vidéki agrárproletárok. ("Mi dolgozunk mindenkiért, és mi etetünk mindenkit") Felettük a polgári középosztály, vállalkozók és az értelmiség, akik csak „fogyasztanak”, felette a hadsereg és annak tisztjei, „akik lőnek ránk”, felette az egyházak akik „megtévesztenek”, felettük a nagytőkés bankár alakja, a másik oldalon az arisztokrácia alakja, középen az uralkodó, felettük pedig egy pénzeszsák reprezentálja a tőkét, ami a rendszert működteti A proletariátus (a latin proles, am. „utód” szóból) a kapitalizmus egyik alapvető társadalmi osztálya.

Új!!: Magyarország címere és Proletariátus · Többet látni »

Rákosi-címer

Rákosi-címer A köznyelv Rákosi-címernek nevezi a Magyar Népköztársaság Alkotmányával (1949. évi XX. törvény) elfogadott új állami jelképet, amely a Kossuth-címert váltotta fel.

Új!!: Magyarország címere és Rákosi-címer · Többet látni »

Rákosi-korszak

május 1-i felvonulás „Fizessenek a gazdagok!”, „Váltsák be az ígéretet!”, „Éljen Rákosi Mátyás!” 1949. május 1. Rákosi Mátyás beszél Hősök tere, 1947. május 1-i ünnepség. A tribünön elől balról Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Rajk László, Marosán György Rákosi a tribünön (a kép bal szélén), 1949. augusztus 28. A Rákosi-korszak Magyarország 1945–1956 közötti történelmének szinte egészét lefedi.

Új!!: Magyarország címere és Rákosi-korszak · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: Magyarország címere és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Rudolf magyar király

Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.

Új!!: Magyarország címere és Rudolf magyar király · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Új!!: Magyarország címere és Somogy vármegye · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Magyarország címere és Száva · Többet látni »

Szent Korona

date.

Új!!: Magyarország címere és Szent Korona · Többet látni »

Szerémség

A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.

Új!!: Magyarország címere és Szerémség · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Új!!: Magyarország címere és Szlavónia · Többet látni »

Szlovákia címere

Szlovákia nemzeti címere Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.

Új!!: Magyarország címere és Szlovákia címere · Többet látni »

Szocializmus

Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.

Új!!: Magyarország címere és Szocializmus · Többet látni »

Tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.

Új!!: Magyarország címere és Tatárjárás Magyarországon · Többet látni »

Tátra (hegység)

A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.

Új!!: Magyarország címere és Tátra (hegység) · Többet látni »

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Új!!: Magyarország címere és Törvény (jogszabály) · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Magyarország címere és Tisza · Többet látni »

Turul (folyóirat)

A Turul folyóirat az 1883-ban alakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye.

Új!!: Magyarország címere és Turul (folyóirat) · Többet látni »

V. Ferdinánd magyar király

Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke, 1835-től Ausztria császára és a Lombard–Velencei Királyság uralkodója I. Ferdinánd néven, valamint magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig.

Új!!: Magyarország címere és V. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.

Új!!: Magyarország címere és Vatikán · Többet látni »

Vörös csillag

Vörös csillag Mohával borított vörös csillag Az ötágú (pentagramma) vörös csillag (★, a Büntető törvénykönyvben és az Alkotmánybíróság döntésében „vörös csillag”) vörös színnel kitöltött szabályos ötágú csillag, a 20. századi történelem egyik meghatározó politikai jelképe.

Új!!: Magyarország címere és Vörös csillag · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Új!!: Magyarország címere és Zágráb · Többet látni »

1202

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1202 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Magyarország címere és 13. század · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Magyarország címere és 14. század · Többet látni »

1440

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1440 · Többet látni »

1444

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1444 · Többet látni »

1459

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1459 · Többet látni »

1464

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1464 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Magyarország címere és 15. század · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1526 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Magyarország címere és 16. század · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1848 · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1849 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1867 · Többet látni »

1890

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1890 · Többet látni »

1915

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1915 · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1918 · Többet látni »

1919

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1919 · Többet látni »

1938

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1938 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Magyarország címere és 1945 · Többet látni »

1946

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1946 · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1949 · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Új!!: Magyarország címere és 1956-os forradalom · Többet látni »

1957

Nincs leírás.

Új!!: Magyarország címere és 1957 · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Magyarország címere és 1990 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »