Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Magyarország címere

Index Magyarország címere

Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

Tartalomjegyzék

  1. 112 kapcsolatok: A Habsburg-ház magyar trónfosztásai, A magyar zászló és címer napja, Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom egyesítése, Anjou-ház (vegyes házak), Apostol, Apostoli király, Aranybulla, Ausztria, Az Osztrák–Magyar Monarchia címere, Árpád-ház, Árpádsáv, Babér, Bal oldal (címertan), Baranya vármegye, Bécsi döntések, Búza, Bertényi Iván (történész, 1939), Bizánci Birodalom, Bosznia, Bulla, Címer, Csánki Dezső, Dalmát Királyság (1815–1918), December 2., December 5., Demokrácia (politikai rendszer), Donászy Ferenc, Dráva, Duna, Első világháború, Erdély, Fejérpataky László, Fiume, Forradalom, Habsburg-ház, Heraldika, Horthy Miklós (kormányzó), Horvátország, Hungarizmus, I. Ferenc József magyar király, I. István magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Ulászló magyar király, II. András magyar király, III. Béla magyar király, Imre magyar király, Internacionalizmus, IV. Béla magyar király, Július 3., ... Bővíteni index (62 több) »

  2. Magyar nemzeti jelképek

A Habsburg-ház magyar trónfosztásai

A Habsburg császár címere A magyar történelem során négy alkalommal került sor egy-egy Habsburg-házi uralkodó trónfosztására (detronizációra): 1620-ban, 1707-ben, 1849-ben és 1921-ben.

Megnézni Magyarország címere és A Habsburg-ház magyar trónfosztásai

A magyar zászló és címer napja

A Országgyűlés 2014.

Megnézni Magyarország címere és A magyar zászló és címer napja

Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom egyesítése

Alsó-Egyiptom ''(Lower Egypt)'' és Felső-Egyiptom ''(Upper Egypt)'' Az egyesített korona.

Megnézni Magyarország címere és Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom egyesítése

Anjou-ház (vegyes házak)

Az Anjou-ház (ejtsd: anzsu) mindig a Franciaország északnyugati részén elterülő Anjou tartományt birtokló család elnevezése.

Megnézni Magyarország címere és Anjou-ház (vegyes házak)

Apostol

ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.

Megnézni Magyarország címere és Apostol

Apostoli király

Az uralkodói tekintély és hatalom kialakításában a társadalmi és politikai tényezőkkel világszerte egyenrangú szerepe volt a vallási tényezőnek.

Megnézni Magyarország címere és Apostoli király

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Megnézni Magyarország címere és Aranybulla

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Megnézni Magyarország címere és Ausztria

Az Osztrák–Magyar Monarchia címere

website.

Megnézni Magyarország címere és Az Osztrák–Magyar Monarchia címere

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Megnézni Magyarország címere és Árpád-ház

Árpádsáv

Árpádsáv a magyar király címerpajzsán a Züricher Wappenrolle pergamenlapon. Az egyik legfontosabb középkori címertekercsen, amely 1335 és 1345 közt jött létre Armorial Bellenville címerkönyv, a magyar király címerei I.

Megnézni Magyarország címere és Árpádsáv

Babér

A babér (Laurus) a babérfélék (Lauraceae) család névadó nemzetsége három-négy cserje termetű, vagy kis fává növő örökzöld fajjal.

Megnézni Magyarország címere és Babér

Bal oldal (címertan)

A bal oldal a heraldikában az az oldal, melyet a normális szóhasználatban a jobb oldalnak neveznek.

Megnézni Magyarország címere és Bal oldal (címertan)

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Megnézni Magyarország címere és Baranya vármegye

Bécsi döntések

A bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit.

Megnézni Magyarország címere és Bécsi döntések

Búza

Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.

Megnézni Magyarország címere és Búza

Bertényi Iván (történész, 1939)

Bertényi Iván (Budapest, 1939. augusztus 16. –) magyar történész, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Megnézni Magyarország címere és Bertényi Iván (történész, 1939)

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Megnézni Magyarország címere és Bizánci Birodalom

Bosznia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.

Megnézni Magyarország címere és Bosznia

Bulla

IV. Béla arany pecsétjének előlapja IV. Béla arany pecsétjének hátlapja A bulla olyan fémpecsét, melyet ünnepi oklevelekre erősítettek.

Megnézni Magyarország címere és Bulla

Címer

A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.

Megnézni Magyarország címere és Címer

Csánki Dezső

Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja (1900); Csánky Dénes festő apja.

Megnézni Magyarország címere és Csánki Dezső

Dalmát Királyság (1815–1918)

A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.

Megnézni Magyarország címere és Dalmát Királyság (1815–1918)

December 2.

Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.

Megnézni Magyarország címere és December 2.

December 5.

Névnapok: Vilma + Ábel, Bács, Bacsó, Ciklámen, Csaba, Csanád, Csobád, Dalma, Kerecsen, Sába, Sebő, Ünige.

Megnézni Magyarország címere és December 5.

Demokrácia (politikai rendszer)

A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Megnézni Magyarország címere és Demokrácia (politikai rendszer)

Donászy Ferenc

Donászy Ferenc (Zalaegerszeg, 1864. március 16. – Budapest, 1923. november 10.) magyar ifjúsági író.

Megnézni Magyarország címere és Donászy Ferenc

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Megnézni Magyarország címere és Dráva

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Megnézni Magyarország címere és Duna

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Megnézni Magyarország címere és Első világháború

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Megnézni Magyarország címere és Erdély

Fejérpataky László

Kelecsényi Fejérpataky László, teljes születési nevén Fejérpataky László Lajos Sámuel (Eperjes, 1857. augusztus 17. – Budapest, 1923. március 6.) magyar történész, egyetemi tanár, akadémikus, könyvtáros és levéltáros.

Megnézni Magyarország címere és Fejérpataky László

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Megnézni Magyarország címere és Fiume

Forradalom

A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.

Megnézni Magyarország címere és Forradalom

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Megnézni Magyarország címere és Habsburg-ház

Heraldika

A heraldika vagy címertan (korábban czímerintézmény (Bárczay, előszó), címerészet (Vajay)) a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány.

Megnézni Magyarország címere és Heraldika

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Megnézni Magyarország címere és Horthy Miklós (kormányzó)

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Megnézni Magyarország címere és Horvátország

Hungarizmus

Nyilaskeresztes honvédtisztek 1944. október 16-án Budapesten. A hungarizmus 1930-1945 közötti magyar nemzetiszocialista mozgalom, eszmerendszer.

Megnézni Magyarország címere és Hungarizmus

I. Ferenc József magyar király

I.

Megnézni Magyarország címere és I. Ferenc József magyar király

I. István magyar király

I.

Megnézni Magyarország címere és I. István magyar király

I. László magyar király

I.

Megnézni Magyarország címere és I. László magyar király

I. Mátyás magyar király

I.

Megnézni Magyarország címere és I. Mátyás magyar király

I. Ulászló magyar király

I.

Megnézni Magyarország címere és I. Ulászló magyar király

II. András magyar király

Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

Megnézni Magyarország címere és II. András magyar király

III. Béla magyar király

III.

Megnézni Magyarország címere és III. Béla magyar király

Imre magyar király

Imre (horvátul: Emerik), (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig.

Megnézni Magyarország címere és Imre magyar király

Internacionalizmus

Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein.

Megnézni Magyarország címere és Internacionalizmus

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Megnézni Magyarország címere és IV. Béla magyar király

Július 3.

Névnapok: Kornél, Soma + Anatol, Bernárd, Bernát, Hadúr, Hiador, Karitász, Leó, Leon, Lionel, Napsugár, Prudencia, Tamás.

Megnézni Magyarország címere és Július 3.

Jobb oldal (címertan)

A jobb oldal a heraldikában az az oldal, melyet a természetes szóhasználatban a bal oldalnak neveznek.

Megnézni Magyarország címere és Jobb oldal (címertan)

Jobboldal

A jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.

Megnézni Magyarország címere és Jobboldal

Kalapács (szerszám)

Körmös kalapács A kalapács az a szerszám, melynek közvetve vagy közvetlenül ható ütéseivel más tárgy idomítását (kovácsolás) vagy valamely más tárgynak valamely harmadik tárgyba való behatolását (kalapálás) célozzuk.

Megnézni Magyarország címere és Kalapács (szerszám)

Kádár-címer

A Kádár-címer Kádár-címernek nevezik Magyarország 1957.

Megnézni Magyarország címere és Kádár-címer

Károlyi Mihály (miniszterelnök)

Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.

Megnézni Magyarország címere és Károlyi Mihály (miniszterelnök)

Középcímer

A Magyar Szent Korona Országainak „angyalos” középcímere Ferenc király középcímere (1804) A középcímer elsősorban egy ország azon címere, mely külön pajzson a fő tartományokon vagy családi címereken kívül egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak.

Megnézni Magyarország címere és Középcímer

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Megnézni Magyarország címere és Középkor

Kettős kereszt (heraldika)

Névváltozatok: apostoli- vagy kettős- vagy lotaringiai kereszt (Bárczay 117-), pátriárkai kereszt (Nagy IV. 284.), bencés kereszt, érseki kereszt, a felszabadítás keresztje Francia nyelven: croix double, croix patriarchale, croix de Lorraine, nouvelle Hongrie Angol nyelven: double cross, two barred cross, patriarchal cross, archiepiscopal cross, Lorraine cross, Caravaca cross, Salem Cross Német nyelven: Patriarchenkreuz, ungarisches Kreuz, Lothringer Kreuz, Doppelkreuz, Erzbischofskreuz, spanisches Kreuz Latin nyelven: crux gemina, crux patriarchalis A kettős kereszt olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van.

Megnézni Magyarország címere és Kettős kereszt (heraldika)

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Megnézni Magyarország címere és Kiegyezés

Kiscímer

Szent Koronával ékesített kiscímere A kiscímer olyan államcímer, mely a legfontosabb címert tartalmazza.

Megnézni Magyarország címere és Kiscímer

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Megnézni Magyarország címere és Kossuth Lajos

Kossuth-címer

A Kossuth-címer A Kádár-címert a Kossuth-címert idéző, teljesen nemzeti színű pajzs uralja A Kossuth-címer a történelmi magyar nemzeti címer rendhagyó változata, amelyen nem szerepel a Szent Korona, alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.

Megnézni Magyarország címere és Kossuth-címer

Kumorovitz L. Bernát

Kumorovitz L. Bernát (Ötösbánya, 1900. október 5. – Budapest, 1992. február 22.) premontrei szerzetes, történész, levéltáros, a történelemtudomány doktora (1956), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Magyarország címere és Kumorovitz L. Bernát

Magyar alkotmány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország alaptörvénye.

Megnézni Magyarország címere és Magyar alkotmány

Magyar Demokrata Fórum

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.

Megnézni Magyarország címere és Magyar Demokrata Fórum

Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egy tudományos társulat és társadalmi szervezet, amelynek elsődleges célja Magyarországon a heraldika és a genealógia tudományos kereteinek a biztosítása.

Megnézni Magyarország címere és Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság

Magyar Köztársaság (1989–)

Az Alaptörvény 2012.

Megnézni Magyarország címere és Magyar Köztársaság (1989–)

Magyar Népköztársaság (1918–1919 és 1919–1920)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Népköztársaság (1918–1919).

Megnézni Magyarország címere és Magyar Népköztársaság (1918–1919 és 1919–1920)

Magyar nemzeti jelképek használata

A többször módosított 1949.

Megnézni Magyarország címere és Magyar nemzeti jelképek használata

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni Magyarország címere és Magyarország

Magyarország 1957–1989 között

Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.

Megnézni Magyarország címere és Magyarország 1957–1989 között

Magyarország alaptörvénye

Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.

Megnézni Magyarország címere és Magyarország alaptörvénye

Magyarország zászlaja

Vexillológia szócikkében! 20px 3:4 arányú haditengerészeti zászló Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe.

Megnézni Magyarország címere és Magyarország zászlaja

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Megnézni Magyarország címere és Magyarországi Tanácsköztársaság

Március 4.

Névnapok: Kázmér + Adorján, Adria, Adrián, Adrianna, Adriel, Adrienn, Arián, Bajnok, Brútusz, Kazimír, Lúciusz, Zorán.

Megnézni Magyarország címere és Március 4.

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Megnézni Magyarország címere és Második világháború

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Megnézni Magyarország címere és Mátra

Nagycímer

A Magyar Királyság „angyalos” nagycímere II. Ferenc nagycímere, 1804 Az Osztrák–Magyar Monarchia címere A nagycímer elsősorban egy ország azon címere, mely a fő tartományokon vagy családi címereken kívül külön egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak.

Megnézni Magyarország címere és Nagycímer

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Megnézni Magyarország címere és Nemzeti Színház

Olmützi alkotmány

Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.

Megnézni Magyarország címere és Olmützi alkotmány

Oroszlán

Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős.

Megnézni Magyarország címere és Oroszlán

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Megnézni Magyarország címere és Országgyűlés

Pajzs (heraldika)

A pajzs a címer legfontosabb része.

Megnézni Magyarország címere és Pajzs (heraldika)

Pólya (heraldika)

Aba Amadé (†1311) nádor pecsétje II. András magyar király vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzsa az Árpádok családi jelvényeivel a pólyákon oroszlánokkal, A pajzs hétszer vágott, a 2., 4.

Megnézni Magyarország címere és Pólya (heraldika)

Proletariátus

„A kapitalizmus piramisa” Legalul a városi ipari proletárok (munkások) és a vidéki agrárproletárok. ("Mi dolgozunk mindenkiért, és mi etetünk mindenkit") Felettük a polgári középosztály, vállalkozók és az értelmiség, akik csak „fogyasztanak”, felette a hadsereg és annak tisztjei, „akik lőnek ránk”, felette az egyházak akik „megtévesztenek”, felettük a nagytőkés bankár alakja, a másik oldalon az arisztokrácia alakja, középen az uralkodó, felettük pedig egy pénzeszsák reprezentálja a tőkét, ami a rendszert működteti A proletariátus (a latin proles, am.

Megnézni Magyarország címere és Proletariátus

Rákosi-címer

Rákosi-címer A köznyelv Rákosi-címernek nevezi a Magyar Népköztársaság Alkotmányával (1949. évi XX. törvény) elfogadott új állami jelképet, amely a Kossuth-címert váltotta fel.

Megnézni Magyarország címere és Rákosi-címer

Rákosi-korszak

május 1-i felvonulás „Fizessenek a gazdagok!”, „Váltsák be az ígéretet!”, „Éljen Rákosi Mátyás!” 1949. május 1. Rákosi Mátyás beszél Hősök tere, 1947. május 1-i ünnepség.

Megnézni Magyarország címere és Rákosi-korszak

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Megnézni Magyarország címere és Rendszerváltás Magyarországon

Rudolf magyar király

Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.

Megnézni Magyarország címere és Rudolf magyar király

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Megnézni Magyarország címere és Somogy vármegye

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Megnézni Magyarország címere és Száva

Szent Korona

date.

Megnézni Magyarország címere és Szent Korona

Szerémség

A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.

Megnézni Magyarország címere és Szerémség

Szlavónia

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Megnézni Magyarország címere és Szlavónia

Szlovákia címere

Szlovákia nemzeti címere Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.

Megnézni Magyarország címere és Szlovákia címere

Szocializmus

Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.

Megnézni Magyarország címere és Szocializmus

Tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.

Megnézni Magyarország címere és Tatárjárás Magyarországon

Tátra (hegység)

A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.

Megnézni Magyarország címere és Tátra (hegység)

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Megnézni Magyarország címere és Törvény (jogszabály)

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Megnézni Magyarország címere és Tisza

Turul (folyóirat)

A Turul folyóirat az 1883-ban alakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye.

Megnézni Magyarország címere és Turul (folyóirat)

V. Ferdinánd magyar király

Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II.

Megnézni Magyarország címere és V. Ferdinánd magyar király

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.

Megnézni Magyarország címere és Vatikán

Vörös csillag

Vörös csillag Mohával borított vörös csillag Az ötágú (pentagramma) vörös csillag (★, a Büntető törvénykönyvben és az Alkotmánybíróság döntésében „vörös csillag”) vörös színnel kitöltött szabályos ötágú csillag, a 20.

Megnézni Magyarország címere és Vörös csillag

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Megnézni Magyarország címere és Zágráb

13. század

A 13.

Megnézni Magyarország címere és 13. század

14. század

A 14.

Megnézni Magyarország címere és 14. század

15. század

A 15.

Megnézni Magyarország címere és 15. század

16. század

A 16.

Megnézni Magyarország címere és 16. század

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Megnézni Magyarország címere és 1945

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Megnézni Magyarország címere és 1956-os forradalom

1990

----.

Megnézni Magyarország címere és 1990

Lásd még

Magyar nemzeti jelképek

, Jobb oldal (címertan), Jobboldal, Kalapács (szerszám), Kádár-címer, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Középcímer, Középkor, Kettős kereszt (heraldika), Kiegyezés, Kiscímer, Kossuth Lajos, Kossuth-címer, Kumorovitz L. Bernát, Magyar alkotmány, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, Magyar Köztársaság (1989–), Magyar Népköztársaság (1918–1919 és 1919–1920), Magyar nemzeti jelképek használata, Magyarország, Magyarország 1957–1989 között, Magyarország alaptörvénye, Magyarország zászlaja, Magyarországi Tanácsköztársaság, Március 4., Második világháború, Mátra, Nagycímer, Nemzeti Színház, Olmützi alkotmány, Oroszlán, Országgyűlés, Pajzs (heraldika), Pólya (heraldika), Proletariátus, Rákosi-címer, Rákosi-korszak, Rendszerváltás Magyarországon, Rudolf magyar király, Somogy vármegye, Száva, Szent Korona, Szerémség, Szlavónia, Szlovákia címere, Szocializmus, Tatárjárás Magyarországon, Tátra (hegység), Törvény (jogszabály), Tisza, Turul (folyóirat), V. Ferdinánd magyar király, Vatikán, Vörös csillag, Zágráb, 13. század, 14. század, 15. század, 16. század, 1945, 1956-os forradalom, 1990.