Tartalomjegyzék
245 kapcsolatok: A barokk kor magyar irodalma, A Bélteky-ház, A fekete város (regény), A felvilágosodás korának magyar irodalma, A funtineli boszorkány, A gyertyák csonkig égnek (regény), A Hétfejű Tündér, A huszadik század legszebb magyar versei (KORUNK), A Karamazov testvérek, A kőszívű ember fiai (regény), A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről, A ló meghal a madarak kirepülnek, A legnépszerűbb magyar regények listája, A mansfieldi kastély, A Mester és Margarita, A Nagy Könyv, A Pál utcai fiúk, A Pendragon legenda, A Reményhez, A reneszánsz magyar irodalma, A Tisza, A tizennégy karátos autó, A walesi bárdok, Abafi, Abigél (regény), Ady Endre, Albert Camus, Alekszandr Szergejevics Puskin, Anna Karenyina, Anonymus, Anyám tyúkja, Anyegin, Arany János (költő), Aranykoporsó, Arisztophanész, Az alföld, Az apostol, Az arany ember (regény), Az ember tragédiája (dráma), Ábel a rengetegben (regény), Ábrányi Emil (költő), Álomfogó-regények, Áprily Lajos, Örkény István, Ómagyar Mária-siralom, Édes Anna (regény), Életrajz, Babits Mihály, Balassi Bálint, Batsányi János, ... Bővíteni index (195 több) »
A barokk kor magyar irodalma
A barokk korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben.
Megnézni Magyar irodalom és A barokk kor magyar irodalma
A Bélteky-ház
A Bélteky-ház Fáy András 1832-ben írt műve, az első magyar társadalmi regény, mely a reformkor újító eszméit fogalmazza meg, többek között a Széchenyi István által írt Hitel hatását mutatja.
Megnézni Magyar irodalom és A Bélteky-ház
A fekete város (regény)
A fekete város Mikszáth Kálmán író utolsó nagyregénye.
Megnézni Magyar irodalom és A fekete város (regény)
A felvilágosodás korának magyar irodalma
Bessenyei György Csokonai Vitéz Mihály.
Megnézni Magyar irodalom és A felvilágosodás korának magyar irodalma
A funtineli boszorkány
A funtineli boszorkány Wass Albert 1959-ben, amerikai emigrációja alatt írt nagy sikerű regénye.
Megnézni Magyar irodalom és A funtineli boszorkány
A gyertyák csonkig égnek (regény)
A gyertyák csonkig égnek Márai Sándor 1942-ben megjelent regénye.
Megnézni Magyar irodalom és A gyertyák csonkig égnek (regény)
A Hétfejű Tündér
A Hétfejű Tündér Lázár Ervin mesegyűjteménye, a szerző legnépszerűbb kötete.
Megnézni Magyar irodalom és A Hétfejű Tündér
A huszadik század legszebb magyar versei (KORUNK)
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről.
Megnézni Magyar irodalom és A huszadik század legszebb magyar versei (KORUNK)
A Karamazov testvérek
A Karamazov testvérek Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij legnagyobb és egyben legösszetettebb alkotása, Mihail Bahtyin irodalomtudós által polifon szerkesztésűnek nevezett regény.
Megnézni Magyar irodalom és A Karamazov testvérek
A kőszívű ember fiai (regény)
A kőszívű ember fiai Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket.
Megnézni Magyar irodalom és A kőszívű ember fiai (regény)
A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről
2001 tavaszán (az olvasás éve) az indulásának hetvenötödik évfordulóját ünneplő kolozsvári Korunk folyóirat körkérdést intézett több mint száz költőhöz, irodalomtörténészhez, irodalomkritikushoz: „Nevezzék meg a XX.
Megnézni Magyar irodalom és A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről
A ló meghal a madarak kirepülnek
Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című verse 1922-ben jelent meg.
Megnézni Magyar irodalom és A ló meghal a madarak kirepülnek
A legnépszerűbb magyar regények listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Nagy Könyv.
Megnézni Magyar irodalom és A legnépszerűbb magyar regények listája
A mansfieldi kastély
A mansfieldi kastély (Mansfield Park) Jane Austen angol írónő 1814-ben megjelent regénye.
Megnézni Magyar irodalom és A mansfieldi kastély
A Mester és Margarita
A Mester és Margarita (eredeti címén Мастер и Маргарита / Másztyer i Margarita) Mihail Bulgakov orosz író regénye, amelyet élete fő művének tartott.
Megnézni Magyar irodalom és A Mester és Margarita
A Nagy Könyv
Popovits Zoltán: A Nagy Könyv A Nagy Könyv egy országos felmérés és programsorozat volt Magyarországon 2005-ben, melynek célja az országosan legnépszerűbb regény megválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése volt.
Megnézni Magyar irodalom és A Nagy Könyv
A Pál utcai fiúk
Práter utcai szoborcsoport (Szanyi Péter alkotása, 2007) Az osztály – illusztráció a könyv első kiadásában (1907) A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc ifjúsági regénye.
Megnézni Magyar irodalom és A Pál utcai fiúk
A Pendragon legenda
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Pendragon legenda (regény).
Megnézni Magyar irodalom és A Pendragon legenda
A Reményhez
A Reményhez Csokonai Vitéz Mihály Lillához (Vajda Juliannához) írt legismertebb verse.
Megnézni Magyar irodalom és A Reményhez
A reneszánsz magyar irodalma
A korszak szépirodalmában vegyesen használták a magyar és a latin nyelvet.
Megnézni Magyar irodalom és A reneszánsz magyar irodalma
A Tisza
A Tisza Petőfi Sándor széles körben ismert költeménye, egyike legszebb tájleíró verseinek, iskolai tananyag.
Megnézni Magyar irodalom és A Tisza
A tizennégy karátos autó
A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő humoros regénye, melyet 1940-ben adtak ki.
Megnézni Magyar irodalom és A tizennégy karátos autó
A walesi bárdok
A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája.
Megnézni Magyar irodalom és A walesi bárdok
Abafi
Az Abafi Jósika Miklós történelmi regénye, legismertebb és legsikerültebbnek tartott alkotása.
Megnézni Magyar irodalom és Abafi
Abigél (regény)
Az Abigél Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először Lóránt Lilla illusztrációival a Móra Könyvkiadó Csíkos könyvek sorozatában.
Megnézni Magyar irodalom és Abigél (regény)
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Megnézni Magyar irodalom és Ady Endre
Albert Camus
Albert Camus (kiejtve alber kamü, IPA: ka.mʉ̟ː) (Mondovi, Algéria, 1913. november 7. – Villeblevin, Franciaország, 1960. január 4.) Nobel-díjas francia író és filozófus, az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja.
Megnézni Magyar irodalom és Albert Camus
Alekszandr Szergejevics Puskin
Alekszandr Szergejevics Puskin (Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre.
Megnézni Magyar irodalom és Alekszandr Szergejevics Puskin
Anna Karenyina
Az Anna Karenyina, korábbi fordításaiban Anna Karenina, Karenina Anna, Karenin Anna (oroszul: А́нна Каре́нина) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, orosz realista regény.
Megnézni Magyar irodalom és Anna Karenyina
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Megnézni Magyar irodalom és Anonymus
Anyám tyúkja
Az Anyám tyúkja Petőfi Sándor verse, melyet 1848 februárjában írt Vácott.
Megnézni Magyar irodalom és Anyám tyúkja
Anyegin
Tatjana. Jelena Petrovna Szamokis-Szudkovszkaja festménye, c. 1900. Az Anyegin vagy Jevgenyij Anyegin (oroszul: Евгений Онегин,, szoros átírásban Jevgenyij Onyegin), Alekszandr Szergejevics Puskin romantikusA romantikus jelző itt a művészeti stílusra utal, nem a románcra.
Megnézni Magyar irodalom és Anyegin
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Megnézni Magyar irodalom és Arany János (költő)
Aranykoporsó
Az Aranykoporsó Móra Ferenc egyik legnépszerűbb regénye.
Megnézni Magyar irodalom és Aranykoporsó
Arisztophanész
Arisztophanész, (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója.
Megnézni Magyar irodalom és Arisztophanész
Az alföld
Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor portréja (1840-es évek) Az alföld Petőfi Sándor egyik legismertebb költeménye.
Megnézni Magyar irodalom és Az alföld
Az apostol
Az apostol Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, vagy Szerb Antalt idézve: „költői elbeszélés”.
Megnézni Magyar irodalom és Az apostol
Az arany ember (regény)
Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent társadalmi regénye, mely a boldogságkeresésről szól.
Megnézni Magyar irodalom és Az arany ember (regény)
Az ember tragédiája (dráma)
Zichy Mihály illusztrációja a mű egyik jelenetéhez Az ember tragédiája a magyar irodalom dráma műfajának kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása.
Megnézni Magyar irodalom és Az ember tragédiája (dráma)
Ábel a rengetegben (regény)
Az Ábel a rengetegben Tamási Áron 1932-ben megjelent regénye, az Ábel-trilógia első kötete.
Megnézni Magyar irodalom és Ábel a rengetegben (regény)
Ábrányi Emil (költő)
Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1850. december 31. – Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró; id.
Megnézni Magyar irodalom és Ábrányi Emil (költő)
Álomfogó-regények
Az Álomfogó-regények Böszörményi Gyula író, újságíró meseregény-sorozata.
Megnézni Magyar irodalom és Álomfogó-regények
Áprily Lajos
Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.
Megnézni Magyar irodalom és Áprily Lajos
Örkény István
Örkény István (Örkény István György, Budapest, Erzsébetváros, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
Megnézni Magyar irodalom és Örkény István
Ómagyar Mária-siralom
A nyelvemlék, a Leuveni kódex f. 134v oldalán A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.
Megnézni Magyar irodalom és Ómagyar Mária-siralom
Édes Anna (regény)
Az Édes Anna Kosztolányi Dezső egyik legismertebb regénye.
Megnézni Magyar irodalom és Édes Anna (regény)
Életrajz
Az életrajz (görögül biografia) egy személy élettörténetének az elbeszélése.
Megnézni Magyar irodalom és Életrajz
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Babits Mihály
Balassi Bálint
Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.
Megnézni Magyar irodalom és Balassi Bálint
Batsányi János
Emléktábla a linzi lakásukon (Landstraße 28) Csongrád, Kossuth Lajos tér 1.) Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, Zala vármegye, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő.
Megnézni Magyar irodalom és Batsányi János
Bálint Ágnes
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Megnézni Magyar irodalom és Bálint Ágnes
Bánk bán (dráma)
Katona József ötszakaszos drámája, a Bánk bán a szerző legismertebb műve, illetve a magyar irodalomban is kiemelkedő helyet foglal el.
Megnézni Magyar irodalom és Bánk bán (dráma)
Bérczy Károly
Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.
Megnézni Magyar irodalom és Bérczy Károly
Böszörményi Gyula
Böszörményi Gyula (korábban Robin Mash írói álnév alatt is, Miskolc, 1964. július 23. – 2022. június 29.) József Attila-díjas magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.
Megnézni Magyar irodalom és Böszörményi Gyula
Búcsú a fegyverektől (regény)
A Búcsú a fegyverektől (angolul: A Farewell to Arms) Ernest Hemingway önéletrajzi ihletésű első világháborús regénye.
Megnézni Magyar irodalom és Búcsú a fegyverektől (regény)
Benedek Elek (író)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Megnézni Magyar irodalom és Benedek Elek (író)
Benedek Marcell
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere.
Megnézni Magyar irodalom és Benedek Marcell
Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel emléktáblája, Balatonfüred, Gyógy tér 1. Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő.
Megnézni Magyar irodalom és Berzsenyi Dániel
Bessenyei György
Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.
Megnézni Magyar irodalom és Bessenyei György
Bodó Béla (író)
Bodó Béla, 1947-ig Blum (Budapest, Józsefváros, 1903. július 15. – Budapest, 1970. október 12.) újságíró, író.
Megnézni Magyar irodalom és Bodó Béla (író)
Bogáncs (regény)
Bogáncs Fekete István ifjúsági regénye.
Megnézni Magyar irodalom és Bogáncs (regény)
Bornemisza Péter
Bornemisza Péter (Abstemius) (Pest, 1535. február 22. – Rárbok, 1584 tavasza) evangélikus lelkész és szuperintendens, író; Balassi Bálint nevelője.
Megnézni Magyar irodalom és Bornemisza Péter
Caius Valerius Catullus
Catullus Caius Valerius Catullus (Verona, i. e. 84 (?) – Róma, i. e. 54) római költő az aranykorból, a neoterikus költészet legnagyobb és legeredetibb alkotója.
Megnézni Magyar irodalom és Caius Valerius Catullus
Családi kör (költemény)
A Családi kör Arany János népszerű verse, mely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni önkényuralom idején keletkezett,1851.
Megnézni Magyar irodalom és Családi kör (költemény)
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Megnézni Magyar irodalom és Csokonai Vitéz Mihály
Csongor és Tünde (színmű)
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1830-ban írott drámai költeménye.
Megnézni Magyar irodalom és Csongor és Tünde (színmű)
Csukás István
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Csukás István
Dagerrotípia
Az első ismert dagerrotípia: Louis Daguerre:''Egy ritkasággyűjtemény darabjai'' (1837) A dagerrotípia a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt, melyet Louis Daguerre és Joseph Nicéphore Niépce fejlesztettek ki.
Megnézni Magyar irodalom és Dagerrotípia
Dante Alighieri
tortonai Cesare Saccaggi festőművész Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa.
Megnézni Magyar irodalom és Dante Alighieri
Devecseri Gábor
Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus.
Megnézni Magyar irodalom és Devecseri Gábor
Dsida Jenő
Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994) Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Megnézni Magyar irodalom és Dsida Jenő
Dugonics András
Dugonics András (Szeged, 1740. október 18. – Szeged, 1818. július 25.) piarista szerzetes, író, egyetemi tanár.
Megnézni Magyar irodalom és Dugonics András
Edgar Allan Poe
Gustave Dore rajza. „Hol ajtóm párkányán állott egy fehér Pallas-szobor.” – Poe Edgar Allan Poe (Boston, Massachusetts, 1809. január 19. – Baltimore, Maryland, 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője.
Megnézni Magyar irodalom és Edgar Allan Poe
Edmond Rostand
Edmond Eugène Alexis Rostand (Marseille, 1868. április 1. – Párizs, 1918. december 2.) francia költő, drámaíró, az újromantika képviselője.
Megnézni Magyar irodalom és Edmond Rostand
Egri csillagok
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től előbb folyóirat-folytatásokban megjelent, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában.
Megnézni Magyar irodalom és Egri csillagok
Egy gondolat bánt engemet
Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor (1840-es évek) Az Egy gondolat bánt engemet... Petőfi Sándor verse, romantikus rapszódia, amelyben a költő a megsejtett világforradalom vízióját jeleníti meg.
Megnézni Magyar irodalom és Egy gondolat bánt engemet
Egy katonaének – A végek dicsérete
Az Egy katonaének (teljes címe: Egy katonaének: in laudem confiniorum; A végek dicsérete) Balassi Bálint reneszánsz kori magyar költő alkotása.
Megnézni Magyar irodalom és Egy katonaének – A végek dicsérete
Egy magyar nábob
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egy magyar nábob (regény).
Megnézni Magyar irodalom és Egy magyar nábob
Emigráns magyar költők, írók listája
Ez a lista az emigrációban élő, alkotó magyar írókat mutatja betűrendben.
Megnézni Magyar irodalom és Emigráns magyar költők, írók listája
Erőltetett menet
Az Erőltetett menet Radnóti Miklós költeménye, utolsó előtti verse.
Megnézni Magyar irodalom és Erőltetett menet
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Megnézni Magyar irodalom és Erdélyi Fejedelemség
Ernest Hemingway
Ernest Miller Hemingway (Oak Park, Illinois, 1899. július 21. – Ketchum, Idaho, 1961. július 2.) irodalmi Nobel-díjas amerikai regényíró, novellista, újságíró.
Megnézni Magyar irodalom és Ernest Hemingway
Eszperantó nyelv
Az eszperantó, eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelv.
Megnézni Magyar irodalom és Eszperantó nyelv
Etelka (regény)
Az Etelka – teljes címe: Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos váratt, Árpád és Zoltán Fejedelmink ideikben – Dugonics András 1788-ban megjelent regénye.
Megnézni Magyar irodalom és Etelka (regény)
Faludy György
Faludy György, szül.
Megnézni Magyar irodalom és Faludy György
Fanni hagyományai
A Fanni hagyományai Kármán József 1794-ben írt regénye, a hazai szentimentalista próza legismertebb alkotása.
Megnézni Magyar irodalom és Fanni hagyományai
Fazekas Anna
Fazekas Anna (Budapest, Ferencváros, 1905. november 15. – Budapest, 1973. január 3.) magyar író, szerkesztő, tanár.
Megnézni Magyar irodalom és Fazekas Anna
Fazekas Mihály
Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar költő, botanikus.
Megnézni Magyar irodalom és Fazekas Mihály
Fáy András
Fáy András szülőháza (Vasárnapi Újság, 1886. 26. sz.) Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.
Megnézni Magyar irodalom és Fáy András
Füst Milán
Füst Milán, Fürst (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 26.) Kossuth- és háromszoros Baumgarten-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta, a magyar szabadvers megteremtője.
Megnézni Magyar irodalom és Füst Milán
Fekete István (író, 1900–1970)
Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója.
Megnézni Magyar irodalom és Fekete István (író, 1900–1970)
Film
Filmvászon, a nézőközönség előtt kifeszített anyag, amely eredetileg vászonból készült A film, magyarul mozgókép, képekből álló sorozat, amely a vásznon olyan gyorsan változik, hogy azt az illúziót kelti, mintha mozogna.
Megnézni Magyar irodalom és Film
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Фёдор Михайлович Достоевский) (Moszkva, 1821. november 11. – Szentpétervár, 1881. február 9.) orosz író.
Megnézni Magyar irodalom és Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
François Villon
François Villon (ejtsd: franszoá vijjon), eredeti nevén: François de Montcorbier (Párizs, 1431 vagy 1432 – eltűnt 1463-ban), a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költője.
Megnézni Magyar irodalom és François Villon
Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Gárdonyi Géza
Guillaume Apollinaire
Guillaume Apollinaire (Róma, 1880. augusztus 26. – Párizs, 1918. november 9.) költő, író és kritikus.
Megnézni Magyar irodalom és Guillaume Apollinaire
Gustave Flaubert
Gustave Flaubert (Rouen, 1821. december 12. – Croisset – ma Canteleu része, 1880. május 8.) francia író, a lélektani regény egyik legnagyobb mestere.
Megnézni Magyar irodalom és Gustave Flaubert
Gyergyai Albert
Gyergyai Albert, 1901-ig Schlesinger Albert, 1901 után Szegő Albert, később Gyergyai (Nagybajom, 1893. január 20. – Budapest, 1981. július 7.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító.
Megnézni Magyar irodalom és Gyergyai Albert
Halotti beszéd és könyörgés
A halotti beszéd eredeti szövege a Pray-kódex 136. lapjánhttp://nyelvemlekek.oszk.hu/sites/nyelvemlekek.oszk.hu/files/halotti_beszed_b.pdf Halotti beszéd és könyörgés – a Pray-kódex f. 136r oldala Az egyházi szertartáskönyvbe másolt, magyar nyelven írt vendégszöveget tartalmazó lap szövegtörzse két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy „Scerelmeſ bratým” kezdetű, 6 soros könyörgésből ''(oratio)'' A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék.
Megnézni Magyar irodalom és Halotti beszéd és könyörgés
Hazám
A Hazám (csehül: Má vlast JB 1:112) Bedřich Smetana hat szimfonikus költeményből álló zenekari ciklusa, a szerző kisszámú szimfonikus műve közül a legismertebb.
Megnézni Magyar irodalom és Hazám
Háború és béke (regény)
A Háború és béke (oroszul: Война и мир, Vojna i mir, írásreform előtti írásmóddal: Война и миръ) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, az orosz realista regény fejlődésének egyik kulcsfontosságú dokumentuma.
Megnézni Magyar irodalom és Háború és béke (regény)
Himnusz
A himnusz dicsőítő és magasztaló ének.
Megnézni Magyar irodalom és Himnusz
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Megnézni Magyar irodalom és Homérosz
Honoré de Balzac
Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.
Megnézni Magyar irodalom és Honoré de Balzac
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Illyés Gyula
Indul a bakterház (regény)
Az Indul a bakterház Rideg Sándor első, 1943-ban megjelent regénye.
Megnézni Magyar irodalom és Indul a bakterház (regény)
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Megnézni Magyar irodalom és Irodalom
Isteni színjáték
Az ''Isteni színjátékot'' kezében tartó Dante (freskó) Az Isteni színjáték Dante Alighieri elbeszélő költeménye, amelyen 1307-től egészen 1321-ben bekövetkezett haláláig dolgozott.
Megnézni Magyar irodalom és Isteni színjáték
Jane Austen
Jane Austen (Steventon, Hampshire, 1775. december 16. – Winchester, Hampshire 1817. július 18.) angol regényírónő.
Megnézni Magyar irodalom és Jane Austen
Janikovszky Éva
Janikovszky Éva (utóbb Kispál Éva, született Kucses) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas író, szerkesztő.
Megnézni Magyar irodalom és Janikovszky Éva
Janus Pannonius
Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Janus – János / Pannonius – Pannóniai), (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.
Megnézni Magyar irodalom és Janus Pannonius
János vitéz
Petőfi Sándor emléktáblája Budapesten A János vitéz Petőfi Sándor 1844-ben írt, 370 négysoros versszakból álló verses meséje, irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költeménye.
Megnézni Magyar irodalom és János vitéz
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Jókai Mór
Jónás könyve (vers)
A Jónás könyve Babits Mihály 1938-ban írt elbeszélő költeménye, amely a bibliai Jónás próféta történetét dolgozza fel.
Megnézni Magyar irodalom és Jónás könyve (vers)
Jósika Miklós
Báró branyicskai Jósika Miklós (ejtsd józsika) (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, politikus, a magyar romantikus regény megteremtője.
Megnézni Magyar irodalom és Jósika Miklós
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Megnézni Magyar irodalom és József Attila
Jean de La Fontaine
Jean de La Fontaine (Château-Thierry, 1621. július 8. – Párizs, 1695. április 13.) francia író és költő.
Megnézni Magyar irodalom és Jean de La Fontaine
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Megnézni Magyar irodalom és Johann Wolfgang von Goethe
Juhász Gyula (költő)
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.
Megnézni Magyar irodalom és Juhász Gyula (költő)
Kalevala
A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot.
Megnézni Magyar irodalom és Kalevala
Kalocsay Kálmán
Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. – Budapest, 1976. február 23.) eszperantista, magyar infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő.
Megnézni Magyar irodalom és Kalocsay Kálmán
Karinthy Frigyes
Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt Emléktáblája egykori iskolája falán Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25. keresztelési bejegyzés – Siófok, 1938.
Megnézni Magyar irodalom és Karinthy Frigyes
Kassák Lajos
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.
Megnézni Magyar irodalom és Kassák Lajos
Katona József (író)
Dóm téren Tudományos Gyüjtemény címlap 1821, ötödik év, IV. kötet Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Megnézni Magyar irodalom és Katona József (író)
Kálmán Jenő
Kálmán Jenő (eredeti neve: Kreisler Jenő (1904-ig)) (Szakcs, 1885. december 27. – Budapest, 1968. április 12.) magyar író, szerkesztő, újságíró, humorista.
Megnézni Magyar irodalom és Kálmán Jenő
Kányádi Sándor
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Kányádi Sándor
Kármán József (író)
Kármán József (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) magyar író, ügyvéd.
Megnézni Magyar irodalom és Kármán József (író)
Károlyi Gáspár
Károlyi Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli; Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát.
Megnézni Magyar irodalom és Károlyi Gáspár
Képes Géza
Képes Géza (Mátészalka, 1909. február 1. – Budapest, 1989. augusztus 19.) költő, műfordító, tanár, a Magvető Könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója.
Megnézni Magyar irodalom és Képes Géza
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Megnézni Magyar irodalom és Képes krónika
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Megnézni Magyar irodalom és Kölcsey Ferenc
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Magyar irodalom és Középkor
Középkori latin irodalom
Középkori latin irodalom alatt a középkor (hagyományosan 476–1492) évszázadaiban létező (európai) – a klasszikus latin nyelvtől némileg eltérő – középkori latin nyelvű irodalmat értik, melynek előzménye egyfelől a római irodalom, másfelől az ókeresztény irodalom volt.
Megnézni Magyar irodalom és Középkori latin irodalom
Középkori magyar irodalom
Rovásírásos középkori lelet Az ősi magyar rovásírás fennmaradt emlékei alapján feltételezhető, hogy a magyaroknak már a honfoglalás előtt is volt írásbelisége, így talán irodalma is.
Megnézni Magyar irodalom és Középkori magyar irodalom
Kertész Imre (író)
Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító.
Megnézni Magyar irodalom és Kertész Imre (író)
Kincskereső kisködmön
A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc nagy sikerű ifjúsági regénye, melyet 1918-ban írt saját gyerekkori élményei felhasználásával.
Megnézni Magyar irodalom és Kincskereső kisködmön
Kisebbségi magyar költők, írók listája
Ez az oldal a Trianon után kisebbségi sorba jutott magyar írók, irodalmárok, költők listáját tartalmazza aszerint, hogy melyik utódállamban születtek/alkottak.
Megnézni Magyar irodalom és Kisebbségi magyar költők, írók listája
Kormos István
'''Kormos István''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Báthori utca 8. szám alatt Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő; második felesége Rab Zsuzsa költőnő.
Megnézni Magyar irodalom és Kormos István
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20.
Megnézni Magyar irodalom és Kosztolányi Dezső
Krónika (műfaj)
A Képes krónika ''(Chronicon Pictum)'' egy díszes lapja A krónika görög eredetű szó (kronosz-idő -> khronikosz-idő szerinti), a latin chronica megfelelője.
Megnézni Magyar irodalom és Krónika (műfaj)
Latin ábécé
A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Megnézni Magyar irodalom és Latin ábécé
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Magyar irodalom és Latin nyelv
Lányi Viktor Géza
Lányi Viktor Géza, született Lányi Géza Ernő (Rákosfalva, 1889. augusztus 6. – Brüsszel, 1962. október 19.) magyar zeneszerző, író, műfordító.
Megnézni Magyar irodalom és Lányi Viktor Géza
Lázár Ervin
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Lázár Ervin
Légy jó mindhalálig (regény)
A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond 1920-ban az Athenaeum Kiadónál megjelent regénye.
Megnézni Magyar irodalom és Légy jó mindhalálig (regény)
Lúdas Matyi (költemény)
„Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!” A Lúdas Matyi (alcíme: Egy eredeti magyar rege négy levonásban) Fazekas Mihály elbeszélő költeménye.
Megnézni Magyar irodalom és Lúdas Matyi (költemény)
Legújabb kor
A legújabb kor bizonyos történelmi felfogás szerint azt a történelmi korszakot jelöli, amely az újkor után következik.
Megnézni Magyar irodalom és Legújabb kor
Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (Jasznaja Poljana, 1828. szeptember 9. – Asztapovo, 1910. november 20.) orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb szerzője, a realista orosz próza mestere.
Megnézni Magyar irodalom és Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Liliom (színmű)
A Liliom Molnár Ferenc egyik leghíresebb színdarabja, melyet 1909-ben írt.
Megnézni Magyar irodalom és Liliom (színmű)
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Madách Imre (író)
Magyar esszéirodalom
A magyar esszéirodalom kezdetét Sylvester Jánostól számítjuk.
Megnézni Magyar irodalom és Magyar esszéirodalom
Magyar filmművészet
A magyar film/mozi története 1896-ban vette kezdetét: a Lumière testvérek filmjeit 1896.
Megnézni Magyar irodalom és Magyar filmművészet
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Magyar irodalom és Magyar Királyság
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Magyar irodalom és Magyar nyelv
Magyar történetírás
#ÁTIRÁNYÍTÁS A magyar történetírás.
Megnézni Magyar irodalom és Magyar történetírás
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Magyar irodalom és Magyarország
Magyarország himnusza
A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
Megnézni Magyar irodalom és Magyarország himnusza
Makai Imre
Makai Imre (Hajdúböszörmény, 1920. június 1. – Budapest, 1995. november 12.) kétszeres József Attila-díjas magyar műfordító.
Megnézni Magyar irodalom és Makai Imre
Marék Veronika
Marék Veronika (Budapest, 1937. december 19. –) József Attila-díjas (2010) magyar író, grafikus.
Megnézni Magyar irodalom és Marék Veronika
Marcel Proust
Valentin Louis Georges Eugene Marcel Proust (Párizs, 1871. július 10. – Párizs, 1922. november 18.) francia regényíró, esszéista és kritikus, akit leginkább mint Az eltűnt idő nyomában című regény szerzőjét ismernek.
Megnézni Magyar irodalom és Marcel Proust
Márai Sándor
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Megnézni Magyar irodalom és Márai Sándor
Mészöly Dezső
Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27. – Budapest, 2011. október 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár.
Megnézni Magyar irodalom és Mészöly Dezső
Műfordító
A műfordítás nem egyszerűen egy szöveg egyik nyelvről a másikra fordítása, hanem az irodalmi alkotások művészi értékű tolmácsolása a befogadó szellemi közösség nyelvén; ez a műfordító részéről az eredeti alkotással közel egyenértékű szellemi teljesítmény.
Megnézni Magyar irodalom és Műfordító
Móra Ferenc
Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Megnézni Magyar irodalom és Móra Ferenc
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Megnézni Magyar irodalom és Móricz Zsigmond
Mihail Afanaszjevics Bulgakov
Mihail Afanaszjevics Bulgakov (oroszul: Михаил Афанасьевич Булгаков) (Kijev, Orosz Birodalom 1891. május 15. – Moszkva, Szovjetunió 1940. március 10.) orosz származású szovjet orvos, író, drámaíró, az orosz- és a világirodalom egyik legnagyobb szatirikus alkotója.
Megnézni Magyar irodalom és Mihail Afanaszjevics Bulgakov
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Megnézni Magyar irodalom és Mikszáth Kálmán (író)
Mirr-Murr, a kandúr
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mirr-Murr kandúr kalandjai.
Megnézni Magyar irodalom és Mirr-Murr, a kandúr
Molnár Ferenc (író)
Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.
Megnézni Magyar irodalom és Molnár Ferenc (író)
Murányi Beatrix
Murányi Beatrix (Budapest, 1931. december 27. –) magyar műfordító, többek között Stanisław Lem nyelvi humorának kiváló tolmácsolója.
Megnézni Magyar irodalom és Murányi Beatrix
Nagy Kálmán (nyelvész)
Nagy Kálmán (Felsősófalva, 1939. május 5. – Kolozsvár, 1971. október 9.) nyelvész, tanár, műfordító.
Megnézni Magyar irodalom és Nagy Kálmán (nyelvész)
Nagy László (költő)
Szobabelső az iszkázi emlékmúzeumban Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Nagy László (költő)
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.
Megnézni Magyar irodalom és Nádasdy Ádám
Németh László (író)
Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanitó, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901.
Megnézni Magyar irodalom és Németh László (író)
Nem, nem, soha!
A Nem, nem, soha! József Attila egy 1922-ben írt, fiatalkori verse volt.
Megnézni Magyar irodalom és Nem, nem, soha!
Nemzeti dal
A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
Megnézni Magyar irodalom és Nemzeti dal
Országház
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.
Megnézni Magyar irodalom és Országház
Oscar Wilde
Oscar Wilde (teljes nevén Oscar Fingal O’Flahertie Wills Wilde) (Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.) ír költő, író, drámaíró.
Megnézni Magyar irodalom és Oscar Wilde
Osservatorio Letterario
Az Osservatorio Letterario Ferrara e l’Altrove (rövidítve O.L.F.A.) 1997-ben alapított, Ferrarában kéthavonta olasz-magyar nyelven megjelenő non-profit irodalmi és kulturális periodika.
Megnézni Magyar irodalom és Osservatorio Letterario
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570.
Megnézni Magyar irodalom és Pázmány Péter
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Megnézni Magyar irodalom és Petőfi Sándor
Pilinszky János
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas.
Megnézni Magyar irodalom és Pilinszky János
Piszkos Fred, a kapitány
A Piszkos Fred, a kapitány Rejtő Jenő P. Howard álnéven írt regénye, amely 1940-ben jelent meg.
Megnézni Magyar irodalom és Piszkos Fred, a kapitány
Publius Ovidius Naso
Publius Ovidius Naso, avagy röviden csak Ovidius (Sulmo, ma Sulmona, Olaszország, i. e. 43. március 20. – Tomis, ma Konstanca, Románia, i. sz. 17 vége vagy 18) a római aranykor költője.
Megnézni Magyar irodalom és Publius Ovidius Naso
Quintus Horatius Flaccus
Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.
Megnézni Magyar irodalom és Quintus Horatius Flaccus
Rab Zsuzsa
Rab Zsuzsa (Pápa, 1926. július 3. – Budapest, 1998. március 5.) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, újságíró.
Megnézni Magyar irodalom és Rab Zsuzsa
Radnóti Miklós
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.
Megnézni Magyar irodalom és Radnóti Miklós
Rácz Zsuzsa
Rácz Zsuzsa (Miskolc, 1972. február 5. –) magyar író, újságíró, az ''Állítsátok meg Terézanyut!'' című könyv szerzője.
Megnézni Magyar irodalom és Rácz Zsuzsa
Réz Ádám
Réz Ádám, eredeti nevén Kupfer Ádám (Arad, 1926. június 4. – Budapest, 1978. szeptember 13.) magyar műfordító, író, műkritikus, kiadói szerkesztő, publicista.
Megnézni Magyar irodalom és Réz Ádám
Realizmus (művészet)
Gustave Courbet: ''Kőtörők''. Az 1849-ben készült mű megalkotását a festő valóságtisztelete inspiráltahttp://centroszet.hu/tananyag/muvtori2/55_a_francia_realizmus_courbet_s_daumier.html A francia realizmus: Courbet és Daumier, centroszet.hu A realizmus a 19.
Megnézni Magyar irodalom és Realizmus (művészet)
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Megnézni Magyar irodalom és Reformkor
Rejtő Jenő
Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdakovo, Kamenkai járás, Voronyezsi terület, oroszországi megszállt övezet, Szovjetunió, 1943.
Megnézni Magyar irodalom és Rejtő Jenő
Rideg Sándor
Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.
Megnézni Magyar irodalom és Rideg Sándor
Robert Browning
Robert Browning (Camberwell, London, 1812. május 7. – Velence, Olaszország, 1889. december 12.) angol költő.
Megnézni Magyar irodalom és Robert Browning
Robert Burns (költő)
Robert Burns (1759. január 25. – Dumfries, 1796. július 21.) skót költő, dalszerző.
Megnézni Magyar irodalom és Robert Burns (költő)
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Megnézni Magyar irodalom és Romantika
Romhányi József (költő)
Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983).
Megnézni Magyar irodalom és Romhányi József (költő)
Sárközi György (költő)
Emléktáblája Budapesten VII. ker., Erzsébet körút 7. Sárközi György (Budapest, Terézváros, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.) magyar költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, műfordító, magántisztviselő.
Megnézni Magyar irodalom és Sárközi György (költő)
Süsü, a sárkány (meseregény)
A Süsü, a sárkány Csukás István 1976 és 1984 között írt bábfilmsorozatának meseregény-változata.
Megnézni Magyar irodalom és Süsü, a sárkány (meseregény)
Sebők Zsigmond
Sebők Zsigmond, SternfeldAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 28324/1881.
Megnézni Magyar irodalom és Sebők Zsigmond
Soros Tivadar
Soros Tivadar (Tódor), Teodoro Svarc, 1936-ig Schvartz Tivadar (Nyírbakta, 1893. április 7. Soros Tivadar születési helyéül több forrás Budapestet, a születés dátumának pedig 1894-et ad meg. Az itt szereplő adatok Soros Tivadar házassági bejegyzéséből származnak.
Megnézni Magyar irodalom és Soros Tivadar
Sorstalanság
A Sorstalanság az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regénye.
Megnézni Magyar irodalom és Sorstalanság
Stanisław Lem
Stanisław Herman Lem (ejtsd: Sztányiszuáf Hermán Lem)() (Lwów, Lengyelország, 1921. szeptember 12. – Krakkó, 2006. március 27.) lengyel science fiction-író.
Megnézni Magyar irodalom és Stanisław Lem
Szabó Lőrinc
Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
Megnézni Magyar irodalom és Szabó Lőrinc
Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Szabó Magda
Szávai Nándor
Szávai Nándor, 1945-ig Kousz Nándor (Zágráb, 1906. július 27. – Budapest, 1979. január 30.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító, gimnáziumi igazgató, 1948 és 1950 között oktatásügyi államtitkár.
Megnézni Magyar irodalom és Szávai Nándor
Székely Aladár
Székely Aladár, született Bleier Aladár Áron, Bleyer Aladár (Békésgyula, 1870. március 5. – Budapest, 1940. szeptember 27.) fényképész.
Megnézni Magyar irodalom és Székely Aladár
Szózat
A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.
Megnézni Magyar irodalom és Szózat
Szőllősy Klára
Szőllősy Klára (Budapest, 1913. július 28. – Budapest, 1970. november 15.) József Attila-díjas (1957) magyar műfordító, író.
Megnézni Magyar irodalom és Szőllősy Klára
Szent Péter esernyője (regény)
A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, melyet 1895-ben adtak ki először a Légrády Testvéreknél, Neogrády Antal illusztrációival.
Megnézni Magyar irodalom és Szent Péter esernyője (regény)
Szepes Mária
Szepes Mária, névváltozatok: Orsi Mária, Orsy Mária, Papír Mária, Papír Magda, született: Scherbak Magdolna, névváltozat: Scherbák (Budapest, Terézváros, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.) magyar író, forgatókönyvíró, költő és színész.
Megnézni Magyar irodalom és Szepes Mária
Szeptember végén
#ÁTIRÁNYÍTÁSSzeptember végén (egyértelműsítő lap).
Megnézni Magyar irodalom és Szeptember végén
Szerb Antal
Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.
Megnézni Magyar irodalom és Szerb Antal
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin, (1895. szeptember 21. – 1925. december 28.) orosz lírai költő.
Megnézni Magyar irodalom és Szergej Alekszandrovics Jeszenyin
Szigeti veszedelem
Szigetvár vára A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg.
Megnézni Magyar irodalom és Szigeti veszedelem
Szophoklész
Szophoklész, Sophokles (Kolónosz, ma Athén Kolokithu nevű elővárosa, i. e. 497 vagy i. e. 496 – Athén, i. e. 406 vagy i. e. 405) görög drámaíró és tragédiaköltő.
Megnézni Magyar irodalom és Szophoklész
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897.
Megnézni Magyar irodalom és Tamási Áron
Tanár úr kérem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tanár úr kérem (könyv).
Megnézni Magyar irodalom és Tanár úr kérem
Tarimenes utazása
A Tarimenes utazása Bessenyei György államregénye, politikai gondolkodásának irodalmi kifejtése.
Megnézni Magyar irodalom és Tarimenes utazása
Téli berek
A Téli berek Fekete István ifjúsági regénye.
Megnézni Magyar irodalom és Téli berek
Tóték (dráma)
A Tóték dráma változatát Örkény István három évvel korábban írt kisregényéből dolgozta át 1967-ben.
Megnézni Magyar irodalom és Tóték (dráma)
Tóth Árpád (költő)
Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.) magyar költő, műfordító.
Megnézni Magyar irodalom és Tóth Árpád (költő)
Török Sándor (író)
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.
Megnézni Magyar irodalom és Török Sándor (író)
Tüskevár (regény)
A Tüskevár Fekete István 1957-ben megjelent regénye, amely két nyolcadikos fiú nyári vakációját írja le a Kis-Balaton környéki nádasban.
Megnézni Magyar irodalom és Tüskevár (regény)
Temesvári Pelbárt
Boldog Temesvári Pelbárt (Temesvár, 1435 körül – Buda, 1504. január 22.) ferences szerzetes, skolasztikus író, prédikátor.
Megnézni Magyar irodalom és Temesvári Pelbárt
Tersánszky Józsi Jenő
Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth- és Baumgarten-díj magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.
Megnézni Magyar irodalom és Tersánszky Józsi Jenő
Thomas Mann (író)
Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.) német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Megnézni Magyar irodalom és Thomas Mann (író)
Toldi
A Toldi Arany János elbeszélő költeménye (1846), mely ismertté tette alkotóját, s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét is.
Megnézni Magyar irodalom és Toldi
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Megnézni Magyar irodalom és Tudomány
Vajda János (költő)
Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Vajda János (költő)
Váci Mihály
Váci Mihály (Nyíregyháza-Ókisteleki szőlő, 1924. december 25. – Hanoi, 1970. április 16.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító.
Megnézni Magyar irodalom és Váci Mihály
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Megnézni Magyar irodalom és Vörösmarty Mihály
Vikár Béla
Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.) magyar etnográfus, műfordító, eszperantista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Magyar irodalom és Vikár Béla
Voltaire
Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.
Megnézni Magyar irodalom és Voltaire
Vuk (regény)
A Vuk Fekete István regénye, mely először 1940-ben jelent meg a Csí című gyűjteményes kötet egyik írásaként.
Megnézni Magyar irodalom és Vuk (regény)
Wass Albert
Wass Albert családi címere Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
Megnézni Magyar irodalom és Wass Albert
Weöres Sándor
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
Megnézni Magyar irodalom és Weöres Sándor
William Shakespeare
William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.
Megnézni Magyar irodalom és William Shakespeare
Zene
Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.
Megnézni Magyar irodalom és Zene
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Megnézni Magyar irodalom és Zrínyi Miklós (költő)
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Megnézni Magyar irodalom és 11. század
15. század
A 15.
Megnézni Magyar irodalom és 15. század
16. század
A 16.
Megnézni Magyar irodalom és 16. század
19. századi magyar irodalom
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére.
Megnézni Magyar irodalom és 19. századi magyar irodalom
20. századi magyar irodalom
Ady Endre, a század költőóriása.
Megnézni Magyar irodalom és 20. századi magyar irodalom
Ismert mint Magyarország irodalma.
, Bálint Ágnes, Bánk bán (dráma), Bérczy Károly, Böszörményi Gyula, Búcsú a fegyverektől (regény), Benedek Elek (író), Benedek Marcell, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bodó Béla (író), Bogáncs (regény), Bornemisza Péter, Caius Valerius Catullus, Családi kör (költemény), Csokonai Vitéz Mihály, Csongor és Tünde (színmű), Csukás István, Dagerrotípia, Dante Alighieri, Devecseri Gábor, Dsida Jenő, Dugonics András, Edgar Allan Poe, Edmond Rostand, Egri csillagok, Egy gondolat bánt engemet, Egy katonaének – A végek dicsérete, Egy magyar nábob, Emigráns magyar költők, írók listája, Erőltetett menet, Erdélyi Fejedelemség, Ernest Hemingway, Eszperantó nyelv, Etelka (regény), Faludy György, Fanni hagyományai, Fazekas Anna, Fazekas Mihály, Fáy András, Füst Milán, Fekete István (író, 1900–1970), Film, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, François Villon, Gárdonyi Géza, Guillaume Apollinaire, Gustave Flaubert, Gyergyai Albert, Halotti beszéd és könyörgés, Hazám, Háború és béke (regény), Himnusz, Homérosz, Honoré de Balzac, Illyés Gyula, Indul a bakterház (regény), Irodalom, Isteni színjáték, Jane Austen, Janikovszky Éva, Janus Pannonius, János vitéz, Jókai Mór, Jónás könyve (vers), Jósika Miklós, József Attila, Jean de La Fontaine, Johann Wolfgang von Goethe, Juhász Gyula (költő), Kalevala, Kalocsay Kálmán, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Katona József (író), Kálmán Jenő, Kányádi Sándor, Kármán József (író), Károlyi Gáspár, Képes Géza, Képes krónika, Kölcsey Ferenc, Középkor, Középkori latin irodalom, Középkori magyar irodalom, Kertész Imre (író), Kincskereső kisködmön, Kisebbségi magyar költők, írók listája, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Krónika (műfaj), Latin ábécé, Latin nyelv, Lányi Viktor Géza, Lázár Ervin, Légy jó mindhalálig (regény), Lúdas Matyi (költemény), Legújabb kor, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Liliom (színmű), Madách Imre (író), Magyar esszéirodalom, Magyar filmművészet, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyar történetírás, Magyarország, Magyarország himnusza, Makai Imre, Marék Veronika, Marcel Proust, Márai Sándor, Mészöly Dezső, Műfordító, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Mihail Afanaszjevics Bulgakov, Mikszáth Kálmán (író), Mirr-Murr, a kandúr, Molnár Ferenc (író), Murányi Beatrix, Nagy Kálmán (nyelvész), Nagy László (költő), Nádasdy Ádám, Németh László (író), Nem, nem, soha!, Nemzeti dal, Országház, Oscar Wilde, Osservatorio Letterario, Pázmány Péter, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Piszkos Fred, a kapitány, Publius Ovidius Naso, Quintus Horatius Flaccus, Rab Zsuzsa, Radnóti Miklós, Rácz Zsuzsa, Réz Ádám, Realizmus (művészet), Reformkor, Rejtő Jenő, Rideg Sándor, Robert Browning, Robert Burns (költő), Romantika, Romhányi József (költő), Sárközi György (költő), Süsü, a sárkány (meseregény), Sebők Zsigmond, Soros Tivadar, Sorstalanság, Stanisław Lem, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szávai Nándor, Székely Aladár, Szózat, Szőllősy Klára, Szent Péter esernyője (regény), Szepes Mária, Szeptember végén, Szerb Antal, Szergej Alekszandrovics Jeszenyin, Szigeti veszedelem, Szophoklész, Tamási Áron, Tanár úr kérem, Tarimenes utazása, Téli berek, Tóték (dráma), Tóth Árpád (költő), Török Sándor (író), Tüskevár (regény), Temesvári Pelbárt, Tersánszky Józsi Jenő, Thomas Mann (író), Toldi, Tudomány, Vajda János (költő), Váci Mihály, Vörösmarty Mihály, Vikár Béla, Voltaire, Vuk (regény), Wass Albert, Weöres Sándor, William Shakespeare, Zene, Zrínyi Miklós (költő), 11. század, 15. század, 16. század, 19. századi magyar irodalom, 20. századi magyar irodalom.