Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
254 kapcsolatok: A barokk kor magyar irodalma, A Bélteky-ház, A fekete város (regény), A felvilágosodás korának magyar irodalma, A funtineli boszorkány, A gyertyák csonkig égnek (regény), A Hétfejű Tündér, A huszadik század legszebb magyar versei (KORUNK), A Karamazov testvérek, A kőszívű ember fiai (regény), A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről, A ló meghal a madarak kirepülnek, A legnépszerűbb magyar regények listája, A mansfieldi kastély, A Mester és Margarita, A Nagy Könyv, A Pál utcai fiúk, A Pendragon legenda, A Reményhez, A reneszánsz magyar irodalma, A Tisza, A tizennégy karátos autó, A walesi bárdok, Abafi, Abigél (regény), Ady Endre, Albert Camus, Alekszandr Szergejevics Puskin, Anna Karenyina, Anonymus, Anyám tyúkja, Anyegin, Arany János (költő), Aranykoporsó, Arisztophanész, Az alföld, Az apostol, Az arany ember (regény), Az ember tragédiája (dráma), Ábel a rengetegben (regény), Ábrányi Emil (költő), Álomfogó-regények, Áprily Lajos, Örkény István, Ómagyar Mária-siralom, Édes Anna (regény), Életrajz, Babits Mihály, Balassi Bálint, Batsányi János, ..., Bálint Ágnes, Bánk bán (dráma), Bérczy Károly, Böszörményi Gyula, Búcsú a fegyverektől (regény), Benedek Elek (író), Benedek Marcell, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bodó Béla (író), Bogáncs (regény), Bornemisza Péter, Caius Valerius Catullus, Családi kör (költemény), Csokonai Vitéz Mihály, Csongor és Tünde (színmű), Csukás István, Dagerrotípia, Dante Alighieri, Devecseri Gábor, Dsida Jenő, Dugonics András, Edgar Allan Poe, Edmond Rostand, Egri csillagok, Egy gondolat bánt engemet, Egy katonaének – A végek dicsérete, Egy magyar nábob, Emigráns magyar költők, írók listája, Erőltetett menet, Erdélyi Fejedelemség, Ernest Hemingway, Eszperantó nyelv, Etelka (regény), Faludy György, Fanni hagyományai, Fazekas Anna, Fazekas Mihály, Fáy András, Füst Milán, Fekete István (író, 1900–1970), Film, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, François Villon, Gárdonyi Géza, Guillaume Apollinaire, Gustave Flaubert, Gyergyai Albert, Halotti beszéd és könyörgés, Hazám, Háború és béke (regény), Himnusz, Homérosz, Honoré de Balzac, Illyés Gyula, Indul a bakterház (regény), Irodalom, Isteni színjáték, Jane Austen, Janikovszky Éva, Janus Pannonius, János vitéz, Jókai Mór, Jónás könyve (vers), Jósika Miklós, József Attila, Jean de La Fontaine, Johann Wolfgang von Goethe, Juhász Gyula (költő), Kalevala, Kalocsay Kálmán, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Katona József (író), Kálmán Jenő, Kányádi Sándor, Kármán József (író), Károlyi Gáspár, Képes Géza, Képes krónika, Kölcsey Ferenc, Középkor, Középkori latin irodalom, Középkori magyar irodalom, Kertész Imre (író), Kincskereső kisködmön, Kisebbségi magyar költők, írók listája, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Krónika (műfaj), Latin ábécé, Latin nyelv, Lányi Viktor Géza, Lázár Ervin, Légy jó mindhalálig (regény), Lúdas Matyi (költemény), Legújabb kor, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Liliom (színmű), Madách Imre (író), Magyar esszéirodalom, Magyar filmművészet, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyar történetírás, Magyarország, Magyarország himnusza, Makai Imre, Marék Veronika, Marcel Proust, Márai Sándor, Mészöly Dezső, Műfordító, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Mihail Afanaszjevics Bulgakov, Mikszáth Kálmán (író), Mirr-Murr, a kandúr, Molnár Ferenc (író), Murányi Beatrix, Nagy Kálmán (nyelvész), Nagy László (költő), Nádasdy Ádám, Németh László (író), Nem, nem, soha!, Nemzeti dal, Országház, Oscar Wilde, Osservatorio Letterario, Pázmány Péter, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Piszkos Fred, a kapitány, Publius Ovidius Naso, Quintus Horatius Flaccus, Rab Zsuzsa, Radnóti Miklós, Rácz Zsuzsa, Réz Ádám, Realizmus (művészet), Reformkor, Rejtő Jenő, Rideg Sándor, Robert Browning, Robert Burns (költő), Romantika, Romhányi József (költő), Sárközi György (költő), Süsü, a sárkány (meseregény), Sebők Zsigmond, Soros Tivadar, Sorstalanság, Stanisław Lem, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szávai Nándor, Székely Aladár, Szózat, Szőllősy Klára, Szent Péter esernyője (regény), Szepes Mária, Szeptember végén, Szerb Antal, Szergej Alekszandrovics Jeszenyin, Szigeti veszedelem, Szophoklész, Tamási Áron, Tanár úr kérem, Tarimenes utazása, Téli berek, Tóték (dráma), Tóth Árpád (költő), Török Sándor (író), Tüskevár (regény), Temesvári Pelbárt, Tersánszky Józsi Jenő, Thomas Mann (író), Toldi, Tudomány, Vajda János (költő), Váci Mihály, Vörösmarty Mihály, Vikár Béla, Voltaire, Vuk (regény), Wass Albert, Weöres Sándor, William Shakespeare, Zene, Zrínyi Miklós (költő), 11. század, 1435, 15. század, 1504, 1529, 1535, 1570, 1584, 1591, 16. század, 1637, 19. századi magyar irodalom, 1947, 20. századi magyar irodalom. Bővíteni index (204 több) »
A barokk kor magyar irodalma
A barokk korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben.
Új!!: Magyar irodalom és A barokk kor magyar irodalma · Többet látni »
A Bélteky-ház
A Bélteky-ház Fáy András 1832-ben írt műve, az első magyar társadalmi regény, mely a reformkor újító eszméit fogalmazza meg, többek között a Széchenyi István által írt Hitel hatását mutatja.
Új!!: Magyar irodalom és A Bélteky-ház · Többet látni »
A fekete város (regény)
A fekete város Mikszáth Kálmán író utolsó nagyregénye.
Új!!: Magyar irodalom és A fekete város (regény) · Többet látni »
A felvilágosodás korának magyar irodalma
Bessenyei György Csokonai Vitéz Mihály.
Új!!: Magyar irodalom és A felvilágosodás korának magyar irodalma · Többet látni »
A funtineli boszorkány
A funtineli boszorkány Wass Albert 1959-ben, amerikai emigrációja alatt írt nagy sikerű regénye.
Új!!: Magyar irodalom és A funtineli boszorkány · Többet látni »
A gyertyák csonkig égnek (regény)
A gyertyák csonkig égnek Márai Sándor 1942-ben megjelent regénye.
Új!!: Magyar irodalom és A gyertyák csonkig égnek (regény) · Többet látni »
A Hétfejű Tündér
A Hétfejű Tündér Lázár Ervin mesegyűjteménye, a szerző legnépszerűbb kötete.
Új!!: Magyar irodalom és A Hétfejű Tündér · Többet látni »
A huszadik század legszebb magyar versei (KORUNK)
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről.
Új!!: Magyar irodalom és A huszadik század legszebb magyar versei (KORUNK) · Többet látni »
A Karamazov testvérek
A Karamazov testvérek Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij legnagyobb és egyben legösszetettebb alkotása, Mihail Bahtyin irodalomtudós által polifon szerkesztésűnek nevezett regény.
Új!!: Magyar irodalom és A Karamazov testvérek · Többet látni »
A kőszívű ember fiai (regény)
A kőszívű ember fiai Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket.
Új!!: Magyar irodalom és A kőszívű ember fiai (regény) · Többet látni »
A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről
2001 tavaszán (az olvasás éve) az indulásának hetvenötödik évfordulóját ünneplő kolozsvári Korunk folyóirat körkérdést intézett több mint száz költőhöz, irodalomtörténészhez, irodalomkritikushoz: „Nevezzék meg a XX.
Új!!: Magyar irodalom és A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről · Többet látni »
A ló meghal a madarak kirepülnek
Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című verse 1922-ben jelent meg.
Új!!: Magyar irodalom és A ló meghal a madarak kirepülnek · Többet látni »
A legnépszerűbb magyar regények listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Nagy Könyv.
Új!!: Magyar irodalom és A legnépszerűbb magyar regények listája · Többet látni »
A mansfieldi kastély
A mansfieldi kastély (Mansfield Park) Jane Austen angol írónő 1814-ben megjelent regénye.
Új!!: Magyar irodalom és A mansfieldi kastély · Többet látni »
A Mester és Margarita
A Mester és Margarita (eredeti címén Мастер и Маргарита / Másztyer i Margarita) Mihail Bulgakov orosz író regénye, amelyet élete fő művének tartott.
Új!!: Magyar irodalom és A Mester és Margarita · Többet látni »
A Nagy Könyv
Popovits Zoltán: A Nagy Könyv A Nagy Könyv egy országos felmérés és programsorozat volt Magyarországon 2005-ben, melynek célja az országosan legnépszerűbb regény megválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése volt.
Új!!: Magyar irodalom és A Nagy Könyv · Többet látni »
A Pál utcai fiúk
Práter utcai szoborcsoport (Szanyi Péter alkotása, 2007) Az osztály – illusztráció a könyv első kiadásában (1907) A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc ifjúsági regénye.
Új!!: Magyar irodalom és A Pál utcai fiúk · Többet látni »
A Pendragon legenda
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Pendragon legenda (regény).
Új!!: Magyar irodalom és A Pendragon legenda · Többet látni »
A Reményhez
A Reményhez Csokonai Vitéz Mihály Lillához (Vajda Juliannához) írt legismertebb verse.
Új!!: Magyar irodalom és A Reményhez · Többet látni »
A reneszánsz magyar irodalma
A korszak szépirodalmában vegyesen használták a magyar és a latin nyelvet.
Új!!: Magyar irodalom és A reneszánsz magyar irodalma · Többet látni »
A Tisza
A Tisza Petőfi Sándor széles körben ismert költeménye, egyike legszebb tájleíró verseinek, iskolai tananyag.
Új!!: Magyar irodalom és A Tisza · Többet látni »
A tizennégy karátos autó
A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő humoros regénye, melyet 1940-ben adtak ki.
Új!!: Magyar irodalom és A tizennégy karátos autó · Többet látni »
A walesi bárdok
A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája.
Új!!: Magyar irodalom és A walesi bárdok · Többet látni »
Abafi
Az Abafi Jósika Miklós történelmi regénye, legismertebb és legsikerültebbnek tartott alkotása.
Új!!: Magyar irodalom és Abafi · Többet látni »
Abigél (regény)
Az Abigél Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először Lóránt Lilla illusztrációival a Móra Könyvkiadó Csíkos könyvek sorozatában.
Új!!: Magyar irodalom és Abigél (regény) · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Magyar irodalom és Ady Endre · Többet látni »
Albert Camus
Albert Camus (kiejtve alber kamü, IPA: ka.mʉ̟ː) (Mondovi, Algéria, 1913. november 7. – Villeblevin, Franciaország, 1960. január 4.) Nobel-díjas francia író és filozófus, az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja.
Új!!: Magyar irodalom és Albert Camus · Többet látni »
Alekszandr Szergejevics Puskin
Alekszandr Szergejevics Puskin (Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre.
Új!!: Magyar irodalom és Alekszandr Szergejevics Puskin · Többet látni »
Anna Karenyina
Az Anna Karenyina, korábbi fordításaiban Anna Karenina, Karenina Anna, Karenin Anna (oroszul: А́нна Каре́нина) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, orosz realista regény.
Új!!: Magyar irodalom és Anna Karenyina · Többet látni »
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Új!!: Magyar irodalom és Anonymus · Többet látni »
Anyám tyúkja
Az Anyám tyúkja Petőfi Sándor verse, melyet 1848 februárjában írt Vácott.
Új!!: Magyar irodalom és Anyám tyúkja · Többet látni »
Anyegin
Tatjana. Jelena Petrovna Szamokis-Szudkovszkaja festménye, c. 1900. Az Anyegin vagy Jevgenyij Anyegin (oroszul: Евгений Онегин,, szoros átírásban Jevgenyij Onyegin), Alekszandr Szergejevics Puskin romantikusA romantikus jelző itt a művészeti stílusra utal, nem a románcra.
Új!!: Magyar irodalom és Anyegin · Többet látni »
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Magyar irodalom és Arany János (költő) · Többet látni »
Aranykoporsó
Az Aranykoporsó Móra Ferenc egyik legnépszerűbb regénye.
Új!!: Magyar irodalom és Aranykoporsó · Többet látni »
Arisztophanész
Arisztophanész, (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója.
Új!!: Magyar irodalom és Arisztophanész · Többet látni »
Az alföld
Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor portréja (1840-es évek) Az alföld Petőfi Sándor egyik legismertebb költeménye.
Új!!: Magyar irodalom és Az alföld · Többet látni »
Az apostol
Az apostol Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, vagy Szerb Antalt idézve: „költői elbeszélés”.
Új!!: Magyar irodalom és Az apostol · Többet látni »
Az arany ember (regény)
Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent társadalmi regénye, mely a boldogságkeresésről szól.
Új!!: Magyar irodalom és Az arany ember (regény) · Többet látni »
Az ember tragédiája (dráma)
Zichy Mihály illusztrációja a mű egyik jelenetéhez Az ember tragédiája a magyar irodalom dráma műfajának kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása.
Új!!: Magyar irodalom és Az ember tragédiája (dráma) · Többet látni »
Ábel a rengetegben (regény)
Az Ábel a rengetegben Tamási Áron 1932-ben megjelent regénye, az Ábel-trilógia első kötete.
Új!!: Magyar irodalom és Ábel a rengetegben (regény) · Többet látni »
Ábrányi Emil (költő)
Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1850. december 31. – Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró; id.
Új!!: Magyar irodalom és Ábrányi Emil (költő) · Többet látni »
Álomfogó-regények
Az Álomfogó-regények Böszörményi Gyula író, újságíró meseregény-sorozata.
Új!!: Magyar irodalom és Álomfogó-regények · Többet látni »
Áprily Lajos
Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.
Új!!: Magyar irodalom és Áprily Lajos · Többet látni »
Örkény István
Örkény István (Örkény István György, Budapest, Erzsébetváros, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
Új!!: Magyar irodalom és Örkény István · Többet látni »
Ómagyar Mária-siralom
A nyelvemlék, a Leuveni kódex f. 134v oldalán A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.
Új!!: Magyar irodalom és Ómagyar Mária-siralom · Többet látni »
Édes Anna (regény)
Az Édes Anna Kosztolányi Dezső egyik legismertebb regénye.
Új!!: Magyar irodalom és Édes Anna (regény) · Többet látni »
Életrajz
Az életrajz (görögül biografia) egy személy élettörténetének az elbeszélése.
Új!!: Magyar irodalom és Életrajz · Többet látni »
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Babits Mihály · Többet látni »
Balassi Bálint
Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.
Új!!: Magyar irodalom és Balassi Bálint · Többet látni »
Batsányi János
Emléktábla a linzi lakásukon (Landstraße 28) Csongrád, Kossuth Lajos tér 1.) Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, Zala vármegye, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő.
Új!!: Magyar irodalom és Batsányi János · Többet látni »
Bálint Ágnes
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Új!!: Magyar irodalom és Bálint Ágnes · Többet látni »
Bánk bán (dráma)
Katona József ötszakaszos drámája, a Bánk bán a szerző legismertebb műve, illetve a magyar irodalomban is kiemelkedő helyet foglal el.
Új!!: Magyar irodalom és Bánk bán (dráma) · Többet látni »
Bérczy Károly
Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.
Új!!: Magyar irodalom és Bérczy Károly · Többet látni »
Böszörményi Gyula
Böszörményi Gyula (korábban Robin Mash írói álnév alatt is, Miskolc, 1964. július 23. – 2022. június 29.) József Attila-díjas magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.
Új!!: Magyar irodalom és Böszörményi Gyula · Többet látni »
Búcsú a fegyverektől (regény)
A Búcsú a fegyverektől (angolul: A Farewell to Arms) Ernest Hemingway önéletrajzi ihletésű első világháborús regénye.
Új!!: Magyar irodalom és Búcsú a fegyverektől (regény) · Többet látni »
Benedek Elek (író)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Új!!: Magyar irodalom és Benedek Elek (író) · Többet látni »
Benedek Marcell
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere.
Új!!: Magyar irodalom és Benedek Marcell · Többet látni »
Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel emléktáblája, Balatonfüred, Gyógy tér 1. Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő.
Új!!: Magyar irodalom és Berzsenyi Dániel · Többet látni »
Bessenyei György
Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.
Új!!: Magyar irodalom és Bessenyei György · Többet látni »
Bodó Béla (író)
Bodó Béla, 1947-ig Blum (Budapest, Józsefváros, 1903. július 15. – Budapest, 1970. október 12.) újságíró, író.
Új!!: Magyar irodalom és Bodó Béla (író) · Többet látni »
Bogáncs (regény)
Bogáncs Fekete István ifjúsági regénye.
Új!!: Magyar irodalom és Bogáncs (regény) · Többet látni »
Bornemisza Péter
Bornemisza Péter (Abstemius) (Pest, 1535. február 22. – Rárbok, 1584 tavasza) evangélikus lelkész és szuperintendens, író; Balassi Bálint nevelője.
Új!!: Magyar irodalom és Bornemisza Péter · Többet látni »
Caius Valerius Catullus
Catullus Caius Valerius Catullus (Verona, i. e. 84 (?) – Róma, i. e. 54) római költő az aranykorból, a neoterikus költészet legnagyobb és legeredetibb alkotója.
Új!!: Magyar irodalom és Caius Valerius Catullus · Többet látni »
Családi kör (költemény)
A Családi kör Arany János népszerű verse, mely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni önkényuralom idején keletkezett,1851.
Új!!: Magyar irodalom és Családi kör (költemény) · Többet látni »
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Új!!: Magyar irodalom és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »
Csongor és Tünde (színmű)
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1830-ban írott drámai költeménye.
Új!!: Magyar irodalom és Csongor és Tünde (színmű) · Többet látni »
Csukás István
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Csukás István · Többet látni »
Dagerrotípia
Az első ismert dagerrotípia: Louis Daguerre:''Egy ritkasággyűjtemény darabjai'' (1837) A dagerrotípia a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt, melyet Louis Daguerre és Joseph Nicéphore Niépce fejlesztettek ki.
Új!!: Magyar irodalom és Dagerrotípia · Többet látni »
Dante Alighieri
tortonai Cesare Saccaggi festőművész Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa.
Új!!: Magyar irodalom és Dante Alighieri · Többet látni »
Devecseri Gábor
Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus.
Új!!: Magyar irodalom és Devecseri Gábor · Többet látni »
Dsida Jenő
Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994) Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Magyar irodalom és Dsida Jenő · Többet látni »
Dugonics András
Dugonics András (Szeged, 1740. október 18. – Szeged, 1818. július 25.) piarista szerzetes, író, egyetemi tanár.
Új!!: Magyar irodalom és Dugonics András · Többet látni »
Edgar Allan Poe
Gustave Dore rajza. „Hol ajtóm párkányán állott egy fehér Pallas-szobor.” – Poe Edgar Allan Poe (Boston, Massachusetts, 1809. január 19. – Baltimore, Maryland, 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője.
Új!!: Magyar irodalom és Edgar Allan Poe · Többet látni »
Edmond Rostand
Edmond Eugène Alexis Rostand (Marseille, 1868. április 1. – Párizs, 1918. december 2.) francia költő, drámaíró, az újromantika képviselője.
Új!!: Magyar irodalom és Edmond Rostand · Többet látni »
Egri csillagok
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től előbb folyóirat-folytatásokban megjelent, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában.
Új!!: Magyar irodalom és Egri csillagok · Többet látni »
Egy gondolat bánt engemet
Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor (1840-es évek) Az Egy gondolat bánt engemet... Petőfi Sándor verse, romantikus rapszódia, amelyben a költő a megsejtett világforradalom vízióját jeleníti meg.
Új!!: Magyar irodalom és Egy gondolat bánt engemet · Többet látni »
Egy katonaének – A végek dicsérete
Az Egy katonaének (teljes címe: Egy katonaének: in laudem confiniorum; A végek dicsérete) Balassi Bálint reneszánsz kori magyar költő alkotása.
Új!!: Magyar irodalom és Egy katonaének – A végek dicsérete · Többet látni »
Egy magyar nábob
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egy magyar nábob (regény).
Új!!: Magyar irodalom és Egy magyar nábob · Többet látni »
Emigráns magyar költők, írók listája
Ez a lista az emigrációban élő, alkotó magyar írókat mutatja betűrendben.
Új!!: Magyar irodalom és Emigráns magyar költők, írók listája · Többet látni »
Erőltetett menet
Az Erőltetett menet Radnóti Miklós költeménye, utolsó előtti verse.
Új!!: Magyar irodalom és Erőltetett menet · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Magyar irodalom és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Ernest Hemingway
Ernest Miller Hemingway (Oak Park, Illinois, 1899. július 21. – Ketchum, Idaho, 1961. július 2.) irodalmi Nobel-díjas amerikai regényíró, novellista, újságíró.
Új!!: Magyar irodalom és Ernest Hemingway · Többet látni »
Eszperantó nyelv
Az eszperantó, eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelv.
Új!!: Magyar irodalom és Eszperantó nyelv · Többet látni »
Etelka (regény)
Az Etelka – teljes címe: Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos váratt, Árpád és Zoltán Fejedelmink ideikben – Dugonics András 1788-ban megjelent regénye.
Új!!: Magyar irodalom és Etelka (regény) · Többet látni »
Faludy György
Faludy György, szül.
Új!!: Magyar irodalom és Faludy György · Többet látni »
Fanni hagyományai
A Fanni hagyományai Kármán József 1794-ben írt regénye, a hazai szentimentalista próza legismertebb alkotása.
Új!!: Magyar irodalom és Fanni hagyományai · Többet látni »
Fazekas Anna
Fazekas Anna (Budapest, Ferencváros, 1905. november 15. – Budapest, 1973. január 3.) magyar író, szerkesztő, tanár.
Új!!: Magyar irodalom és Fazekas Anna · Többet látni »
Fazekas Mihály
Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar költő, botanikus.
Új!!: Magyar irodalom és Fazekas Mihály · Többet látni »
Fáy András
Fáy András szülőháza (Vasárnapi Újság, 1886. 26. sz.) Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.
Új!!: Magyar irodalom és Fáy András · Többet látni »
Füst Milán
Füst Milán, Fürst (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 26.) Kossuth- és háromszoros Baumgarten-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta, a magyar szabadvers megteremtője.
Új!!: Magyar irodalom és Füst Milán · Többet látni »
Fekete István (író, 1900–1970)
Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója.
Új!!: Magyar irodalom és Fekete István (író, 1900–1970) · Többet látni »
Film
Filmvászon, a nézőközönség előtt kifeszített anyag, amely eredetileg vászonból készült A film, magyarul mozgókép, képekből álló sorozat, amely a vásznon olyan gyorsan változik, hogy azt az illúziót kelti, mintha mozogna.
Új!!: Magyar irodalom és Film · Többet látni »
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Фёдор Михайлович Достоевский) (Moszkva, 1821. november 11. – Szentpétervár, 1881. február 9.) orosz író.
Új!!: Magyar irodalom és Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij · Többet látni »
François Villon
François Villon (ejtsd: franszoá vijjon), eredeti nevén: François de Montcorbier (Párizs, 1431 vagy 1432 – eltűnt 1463-ban), a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költője.
Új!!: Magyar irodalom és François Villon · Többet látni »
Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Gárdonyi Géza · Többet látni »
Guillaume Apollinaire
Guillaume Apollinaire (Róma, 1880. augusztus 26. – Párizs, 1918. november 9.) költő, író és kritikus.
Új!!: Magyar irodalom és Guillaume Apollinaire · Többet látni »
Gustave Flaubert
Gustave Flaubert (Rouen, 1821. december 12. – Croisset – ma Canteleu része, 1880. május 8.) francia író, a lélektani regény egyik legnagyobb mestere.
Új!!: Magyar irodalom és Gustave Flaubert · Többet látni »
Gyergyai Albert
Gyergyai Albert, 1901-ig Schlesinger Albert, 1901 után Szegő Albert, később Gyergyai (Nagybajom, 1893. január 20. – Budapest, 1981. július 7.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító.
Új!!: Magyar irodalom és Gyergyai Albert · Többet látni »
Halotti beszéd és könyörgés
A halotti beszéd eredeti szövege a Pray-kódex 136. lapjánhttp://nyelvemlekek.oszk.hu/sites/nyelvemlekek.oszk.hu/files/halotti_beszed_b.pdf Halotti beszéd és könyörgés – a Pray-kódex f. 136r oldala Az egyházi szertartáskönyvbe másolt, magyar nyelven írt vendégszöveget tartalmazó lap szövegtörzse két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy „Scerelmeſ bratým” kezdetű, 6 soros könyörgésből ''(oratio)'' A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék.
Új!!: Magyar irodalom és Halotti beszéd és könyörgés · Többet látni »
Hazám
A Hazám (csehül: Má vlast JB 1:112) Bedřich Smetana hat szimfonikus költeményből álló zenekari ciklusa, a szerző kisszámú szimfonikus műve közül a legismertebb.
Új!!: Magyar irodalom és Hazám · Többet látni »
Háború és béke (regény)
A Háború és béke (oroszul: Война и мир, Vojna i mir, írásreform előtti írásmóddal: Война и миръ) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, az orosz realista regény fejlődésének egyik kulcsfontosságú dokumentuma.
Új!!: Magyar irodalom és Háború és béke (regény) · Többet látni »
Himnusz
A himnusz dicsőítő és magasztaló ének.
Új!!: Magyar irodalom és Himnusz · Többet látni »
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Új!!: Magyar irodalom és Homérosz · Többet látni »
Honoré de Balzac
Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.
Új!!: Magyar irodalom és Honoré de Balzac · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Illyés Gyula · Többet látni »
Indul a bakterház (regény)
Az Indul a bakterház Rideg Sándor első, 1943-ban megjelent regénye.
Új!!: Magyar irodalom és Indul a bakterház (regény) · Többet látni »
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Új!!: Magyar irodalom és Irodalom · Többet látni »
Isteni színjáték
Az ''Isteni színjátékot'' kezében tartó Dante (freskó) Az Isteni színjáték Dante Alighieri elbeszélő költeménye, amelyen 1307-től egészen 1321-ben bekövetkezett haláláig dolgozott.
Új!!: Magyar irodalom és Isteni színjáték · Többet látni »
Jane Austen
Jane Austen (Steventon, Hampshire, 1775. december 16. – Winchester, Hampshire 1817. július 18.) angol regényírónő.
Új!!: Magyar irodalom és Jane Austen · Többet látni »
Janikovszky Éva
Janikovszky Éva (utóbb Kispál Éva, született Kucses) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas író, szerkesztő.
Új!!: Magyar irodalom és Janikovszky Éva · Többet látni »
Janus Pannonius
Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Janus – János / Pannonius – Pannóniai), (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.
Új!!: Magyar irodalom és Janus Pannonius · Többet látni »
János vitéz
Petőfi Sándor emléktáblája Budapesten A János vitéz Petőfi Sándor 1844-ben írt, 370 négysoros versszakból álló verses meséje, irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költeménye.
Új!!: Magyar irodalom és János vitéz · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Jókai Mór · Többet látni »
Jónás könyve (vers)
A Jónás könyve Babits Mihály 1938-ban írt elbeszélő költeménye, amely a bibliai Jónás próféta történetét dolgozza fel.
Új!!: Magyar irodalom és Jónás könyve (vers) · Többet látni »
Jósika Miklós
Báró branyicskai Jósika Miklós (ejtsd józsika) (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, politikus, a magyar romantikus regény megteremtője.
Új!!: Magyar irodalom és Jósika Miklós · Többet látni »
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Új!!: Magyar irodalom és József Attila · Többet látni »
Jean de La Fontaine
Jean de La Fontaine (Château-Thierry, 1621. július 8. – Párizs, 1695. április 13.) francia író és költő.
Új!!: Magyar irodalom és Jean de La Fontaine · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Magyar irodalom és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
Juhász Gyula (költő)
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.
Új!!: Magyar irodalom és Juhász Gyula (költő) · Többet látni »
Kalevala
A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot.
Új!!: Magyar irodalom és Kalevala · Többet látni »
Kalocsay Kálmán
Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. – Budapest, 1976. február 23.) eszperantista, magyar infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő.
Új!!: Magyar irodalom és Kalocsay Kálmán · Többet látni »
Karinthy Frigyes
Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt Emléktáblája egykori iskolája falán Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25. keresztelési bejegyzés – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista.
Új!!: Magyar irodalom és Karinthy Frigyes · Többet látni »
Kassák Lajos
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.
Új!!: Magyar irodalom és Kassák Lajos · Többet látni »
Katona József (író)
Dóm téren Tudományos Gyüjtemény címlap 1821, ötödik év, IV. kötet Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Új!!: Magyar irodalom és Katona József (író) · Többet látni »
Kálmán Jenő
Kálmán Jenő (eredeti neve: Kreisler Jenő (1904-ig)) (Szakcs, 1885. december 27. – Budapest, 1968. április 12.) magyar író, szerkesztő, újságíró, humorista.
Új!!: Magyar irodalom és Kálmán Jenő · Többet látni »
Kányádi Sándor
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Kányádi Sándor · Többet látni »
Kármán József (író)
Kármán József (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) magyar író, ügyvéd.
Új!!: Magyar irodalom és Kármán József (író) · Többet látni »
Károlyi Gáspár
Károlyi Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli; Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát.
Új!!: Magyar irodalom és Károlyi Gáspár · Többet látni »
Képes Géza
Képes Géza (Mátészalka, 1909. február 1. – Budapest, 1989. augusztus 19.) költő, műfordító, tanár, a Magvető Könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója.
Új!!: Magyar irodalom és Képes Géza · Többet látni »
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Új!!: Magyar irodalom és Képes krónika · Többet látni »
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Új!!: Magyar irodalom és Kölcsey Ferenc · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Magyar irodalom és Középkor · Többet látni »
Középkori latin irodalom
Középkori latin irodalom alatt a középkor (hagyományosan 476–1492) évszázadaiban létező (európai) – a klasszikus latin nyelvtől némileg eltérő – középkori latin nyelvű irodalmat értik, melynek előzménye egyfelől a római irodalom, másfelől az ókeresztény irodalom volt.
Új!!: Magyar irodalom és Középkori latin irodalom · Többet látni »
Középkori magyar irodalom
Rovásírásos középkori lelet Az ősi magyar rovásírás fennmaradt emlékei alapján feltételezhető, hogy a magyaroknak már a honfoglalás előtt is volt írásbelisége, így talán irodalma is.
Új!!: Magyar irodalom és Középkori magyar irodalom · Többet látni »
Kertész Imre (író)
Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító.
Új!!: Magyar irodalom és Kertész Imre (író) · Többet látni »
Kincskereső kisködmön
A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc nagy sikerű ifjúsági regénye, melyet 1918-ban írt saját gyerekkori élményei felhasználásával.
Új!!: Magyar irodalom és Kincskereső kisködmön · Többet látni »
Kisebbségi magyar költők, írók listája
Ez az oldal a Trianon után kisebbségi sorba jutott magyar írók, irodalmárok, költők listáját tartalmazza aszerint, hogy melyik utódállamban születtek/alkottak.
Új!!: Magyar irodalom és Kisebbségi magyar költők, írók listája · Többet látni »
Kormos István
'''Kormos István''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Báthori utca 8. szám alatt Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő; második felesége Rab Zsuzsa költőnő.
Új!!: Magyar irodalom és Kormos István · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Magyar irodalom és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Krónika (műfaj)
A Képes krónika ''(Chronicon Pictum)'' egy díszes lapja A krónika görög eredetű szó (kronosz-idő -> khronikosz-idő szerinti), a latin chronica megfelelője.
Új!!: Magyar irodalom és Krónika (műfaj) · Többet látni »
Latin ábécé
A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Új!!: Magyar irodalom és Latin ábécé · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Magyar irodalom és Latin nyelv · Többet látni »
Lányi Viktor Géza
Lányi Viktor Géza, született Lányi Géza Ernő (Rákosfalva, 1889. augusztus 6. – Brüsszel, 1962. október 19.) magyar zeneszerző, író, műfordító.
Új!!: Magyar irodalom és Lányi Viktor Géza · Többet látni »
Lázár Ervin
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Lázár Ervin · Többet látni »
Légy jó mindhalálig (regény)
A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond 1920-ban az Athenaeum Kiadónál megjelent regénye.
Új!!: Magyar irodalom és Légy jó mindhalálig (regény) · Többet látni »
Lúdas Matyi (költemény)
„Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!” A Lúdas Matyi (alcíme: Egy eredeti magyar rege négy levonásban) Fazekas Mihály elbeszélő költeménye.
Új!!: Magyar irodalom és Lúdas Matyi (költemény) · Többet látni »
Legújabb kor
A legújabb kor bizonyos történelmi felfogás szerint azt a történelmi korszakot jelöli, amely az újkor után következik.
Új!!: Magyar irodalom és Legújabb kor · Többet látni »
Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (Jasznaja Poljana, 1828. szeptember 9. – Asztapovo, 1910. november 20.) orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb szerzője, a realista orosz próza mestere.
Új!!: Magyar irodalom és Lev Nyikolajevics Tolsztoj · Többet látni »
Liliom (színmű)
A Liliom Molnár Ferenc egyik leghíresebb színdarabja, melyet 1909-ben írt.
Új!!: Magyar irodalom és Liliom (színmű) · Többet látni »
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Madách Imre (író) · Többet látni »
Magyar esszéirodalom
A magyar esszéirodalom kezdetét Sylvester Jánostól számítjuk.
Új!!: Magyar irodalom és Magyar esszéirodalom · Többet látni »
Magyar filmművészet
A magyar film/mozi története 1896-ban vette kezdetét: a Lumière testvérek filmjeit 1896.
Új!!: Magyar irodalom és Magyar filmművészet · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Magyar irodalom és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Magyar irodalom és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar történetírás
#ÁTIRÁNYÍTÁS A magyar történetírás.
Új!!: Magyar irodalom és Magyar történetírás · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar irodalom és Magyarország · Többet látni »
Magyarország himnusza
A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
Új!!: Magyar irodalom és Magyarország himnusza · Többet látni »
Makai Imre
Makai Imre (Hajdúböszörmény, 1920. június 1. – Budapest, 1995. november 12.) kétszeres József Attila-díjas magyar műfordító.
Új!!: Magyar irodalom és Makai Imre · Többet látni »
Marék Veronika
Marék Veronika (Budapest, 1937. december 19. –) József Attila-díjas (2010) magyar író, grafikus.
Új!!: Magyar irodalom és Marék Veronika · Többet látni »
Marcel Proust
Valentin Louis Georges Eugene Marcel Proust (Párizs, 1871. július 10. – Párizs, 1922. november 18.) francia regényíró, esszéista és kritikus, akit leginkább mint Az eltűnt idő nyomában című regény szerzőjét ismernek.
Új!!: Magyar irodalom és Marcel Proust · Többet látni »
Márai Sándor
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Új!!: Magyar irodalom és Márai Sándor · Többet látni »
Mészöly Dezső
Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27. – Budapest, 2011. október 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár.
Új!!: Magyar irodalom és Mészöly Dezső · Többet látni »
Műfordító
A műfordítás nem egyszerűen egy szöveg egyik nyelvről a másikra fordítása, hanem az irodalmi alkotások művészi értékű tolmácsolása a befogadó szellemi közösség nyelvén; ez a műfordító részéről az eredeti alkotással közel egyenértékű szellemi teljesítmény.
Új!!: Magyar irodalom és Műfordító · Többet látni »
Móra Ferenc
Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Új!!: Magyar irodalom és Móra Ferenc · Többet látni »
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Magyar irodalom és Móricz Zsigmond · Többet látni »
Mihail Afanaszjevics Bulgakov
Mihail Afanaszjevics Bulgakov (oroszul: Михаил Афанасьевич Булгаков) (Kijev, Orosz Birodalom 1891. május 15. – Moszkva, Szovjetunió 1940. március 10.) orosz származású szovjet orvos, író, drámaíró, az orosz- és a világirodalom egyik legnagyobb szatirikus alkotója.
Új!!: Magyar irodalom és Mihail Afanaszjevics Bulgakov · Többet látni »
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Új!!: Magyar irodalom és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »
Mirr-Murr, a kandúr
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mirr-Murr kandúr kalandjai.
Új!!: Magyar irodalom és Mirr-Murr, a kandúr · Többet látni »
Molnár Ferenc (író)
Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.
Új!!: Magyar irodalom és Molnár Ferenc (író) · Többet látni »
Murányi Beatrix
Murányi Beatrix (Budapest, 1931. december 27. –) magyar műfordító, többek között Stanisław Lem nyelvi humorának kiváló tolmácsolója.
Új!!: Magyar irodalom és Murányi Beatrix · Többet látni »
Nagy Kálmán (nyelvész)
Nagy Kálmán (Felsősófalva, 1939. május 5. – Kolozsvár, 1971. október 9.) nyelvész, tanár, műfordító.
Új!!: Magyar irodalom és Nagy Kálmán (nyelvész) · Többet látni »
Nagy László (költő)
Szobabelső az iszkázi emlékmúzeumban Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Nagy László (költő) · Többet látni »
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.
Új!!: Magyar irodalom és Nádasdy Ádám · Többet látni »
Németh László (író)
Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanitó, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar orvos, író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Németh László (író) · Többet látni »
Nem, nem, soha!
A Nem, nem, soha! József Attila egy 1922-ben írt, fiatalkori verse volt.
Új!!: Magyar irodalom és Nem, nem, soha! · Többet látni »
Nemzeti dal
A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
Új!!: Magyar irodalom és Nemzeti dal · Többet látni »
Országház
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.
Új!!: Magyar irodalom és Országház · Többet látni »
Oscar Wilde
Oscar Wilde (teljes nevén Oscar Fingal O’Flahertie Wills Wilde) (Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.) ír költő, író, drámaíró.
Új!!: Magyar irodalom és Oscar Wilde · Többet látni »
Osservatorio Letterario
Az Osservatorio Letterario Ferrara e l’Altrove (rövidítve O.L.F.A.) 1997-ben alapított, Ferrarában kéthavonta olasz-magyar nyelven megjelenő non-profit irodalmi és kulturális periodika.
Új!!: Magyar irodalom és Osservatorio Letterario · Többet látni »
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
Új!!: Magyar irodalom és Pázmány Péter · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Magyar irodalom és Petőfi Sándor · Többet látni »
Pilinszky János
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas.
Új!!: Magyar irodalom és Pilinszky János · Többet látni »
Piszkos Fred, a kapitány
A Piszkos Fred, a kapitány Rejtő Jenő P. Howard álnéven írt regénye, amely 1940-ben jelent meg.
Új!!: Magyar irodalom és Piszkos Fred, a kapitány · Többet látni »
Publius Ovidius Naso
Publius Ovidius Naso, avagy röviden csak Ovidius (Sulmo, ma Sulmona, Olaszország, i. e. 43. március 20. – Tomis, ma Konstanca, Románia, i. sz. 17 vége vagy 18) a római aranykor költője.
Új!!: Magyar irodalom és Publius Ovidius Naso · Többet látni »
Quintus Horatius Flaccus
Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.
Új!!: Magyar irodalom és Quintus Horatius Flaccus · Többet látni »
Rab Zsuzsa
Rab Zsuzsa (Pápa, 1926. július 3. – Budapest, 1998. március 5.) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, újságíró.
Új!!: Magyar irodalom és Rab Zsuzsa · Többet látni »
Radnóti Miklós
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.
Új!!: Magyar irodalom és Radnóti Miklós · Többet látni »
Rácz Zsuzsa
Rácz Zsuzsa (Miskolc, 1972. február 5. –) magyar író, újságíró, az ''Állítsátok meg Terézanyut!'' című könyv szerzője.
Új!!: Magyar irodalom és Rácz Zsuzsa · Többet látni »
Réz Ádám
Réz Ádám, eredeti nevén Kupfer Ádám (Arad, 1926. június 4. – Budapest, 1978. szeptember 13.) magyar műfordító, író, műkritikus, kiadói szerkesztő, publicista.
Új!!: Magyar irodalom és Réz Ádám · Többet látni »
Realizmus (művészet)
Gustave Courbet: ''Kőtörők''. Az 1849-ben készült mű megalkotását a festő valóságtisztelete inspiráltahttp://centroszet.hu/tananyag/muvtori2/55_a_francia_realizmus_courbet_s_daumier.html A francia realizmus: Courbet és Daumier, centroszet.hu A realizmus a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti-irodalmi irányzat.
Új!!: Magyar irodalom és Realizmus (művészet) · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Magyar irodalom és Reformkor · Többet látni »
Rejtő Jenő
Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdakovo, Kamenkai járás, Voronyezsi terület, oroszországi megszállt övezet, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.
Új!!: Magyar irodalom és Rejtő Jenő · Többet látni »
Rideg Sándor
Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.
Új!!: Magyar irodalom és Rideg Sándor · Többet látni »
Robert Browning
Robert Browning (Camberwell, London, 1812. május 7. – Velence, Olaszország, 1889. december 12.) angol költő.
Új!!: Magyar irodalom és Robert Browning · Többet látni »
Robert Burns (költő)
Robert Burns (1759. január 25. – Dumfries, 1796. július 21.) skót költő, dalszerző.
Új!!: Magyar irodalom és Robert Burns (költő) · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Magyar irodalom és Romantika · Többet látni »
Romhányi József (költő)
Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983).
Új!!: Magyar irodalom és Romhányi József (költő) · Többet látni »
Sárközi György (költő)
Emléktáblája Budapesten VII. ker., Erzsébet körút 7. Sárközi György (Budapest, Terézváros, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.) magyar költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, műfordító, magántisztviselő.
Új!!: Magyar irodalom és Sárközi György (költő) · Többet látni »
Süsü, a sárkány (meseregény)
A Süsü, a sárkány Csukás István 1976 és 1984 között írt bábfilmsorozatának meseregény-változata.
Új!!: Magyar irodalom és Süsü, a sárkány (meseregény) · Többet látni »
Sebők Zsigmond
Sebők Zsigmond, SternfeldAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 28324/1881.
Új!!: Magyar irodalom és Sebők Zsigmond · Többet látni »
Soros Tivadar
Soros Tivadar (Tódor), Teodoro Svarc, 1936-ig Schvartz Tivadar (Nyírbakta, 1893. április 7. Soros Tivadar születési helyéül több forrás Budapestet, a születés dátumának pedig 1894-et ad meg. Az itt szereplő adatok Soros Tivadar házassági bejegyzéséből származnak. – New York, 1968. február 22.) magyar ügyvéd, író, eszperantista, Soros György üzletember és Soros Pál mérnök apja.
Új!!: Magyar irodalom és Soros Tivadar · Többet látni »
Sorstalanság
A Sorstalanság az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regénye.
Új!!: Magyar irodalom és Sorstalanság · Többet látni »
Stanisław Lem
Stanisław Herman Lem (ejtsd: Sztányiszuáf Hermán Lem)() (Lwów, Lengyelország, 1921. szeptember 12. – Krakkó, 2006. március 27.) lengyel science fiction-író.
Új!!: Magyar irodalom és Stanisław Lem · Többet látni »
Szabó Lőrinc
Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
Új!!: Magyar irodalom és Szabó Lőrinc · Többet látni »
Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Szabó Magda · Többet látni »
Szávai Nándor
Szávai Nándor, 1945-ig Kousz Nándor (Zágráb, 1906. július 27. – Budapest, 1979. január 30.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító, gimnáziumi igazgató, 1948 és 1950 között oktatásügyi államtitkár.
Új!!: Magyar irodalom és Szávai Nándor · Többet látni »
Székely Aladár
Székely Aladár, született Bleier Aladár Áron, Bleyer Aladár (Békésgyula, 1870. március 5. – Budapest, 1940. szeptember 27.) fényképész.
Új!!: Magyar irodalom és Székely Aladár · Többet látni »
Szózat
A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.
Új!!: Magyar irodalom és Szózat · Többet látni »
Szőllősy Klára
Szőllősy Klára (Budapest, 1913. július 28. – Budapest, 1970. november 15.) József Attila-díjas (1957) magyar műfordító, író.
Új!!: Magyar irodalom és Szőllősy Klára · Többet látni »
Szent Péter esernyője (regény)
A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, melyet 1895-ben adtak ki először a Légrády Testvéreknél, Neogrády Antal illusztrációival.
Új!!: Magyar irodalom és Szent Péter esernyője (regény) · Többet látni »
Szepes Mária
Szepes Mária, névváltozatok: Orsi Mária, Orsy Mária, Papír Mária, Papír Magda, született: Scherbak Magdolna, névváltozat: Scherbák (Budapest, Terézváros, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.) magyar író, forgatókönyvíró, költő és színész.
Új!!: Magyar irodalom és Szepes Mária · Többet látni »
Szeptember végén
#ÁTIRÁNYÍTÁSSzeptember végén (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyar irodalom és Szeptember végén · Többet látni »
Szerb Antal
Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.
Új!!: Magyar irodalom és Szerb Antal · Többet látni »
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin, (1895. szeptember 21. – 1925. december 28.) orosz lírai költő.
Új!!: Magyar irodalom és Szergej Alekszandrovics Jeszenyin · Többet látni »
Szigeti veszedelem
Szigetvár vára A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg.
Új!!: Magyar irodalom és Szigeti veszedelem · Többet látni »
Szophoklész
Szophoklész, Sophokles (Kolónosz, ma Athén Kolokithu nevű elővárosa, i. e. 497 vagy i. e. 496 – Athén, i. e. 406 vagy i. e. 405) görög drámaíró és tragédiaköltő.
Új!!: Magyar irodalom és Szophoklész · Többet látni »
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Új!!: Magyar irodalom és Tamási Áron · Többet látni »
Tanár úr kérem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tanár úr kérem (könyv).
Új!!: Magyar irodalom és Tanár úr kérem · Többet látni »
Tarimenes utazása
A Tarimenes utazása Bessenyei György államregénye, politikai gondolkodásának irodalmi kifejtése.
Új!!: Magyar irodalom és Tarimenes utazása · Többet látni »
Téli berek
A Téli berek Fekete István ifjúsági regénye.
Új!!: Magyar irodalom és Téli berek · Többet látni »
Tóték (dráma)
A Tóték dráma változatát Örkény István három évvel korábban írt kisregényéből dolgozta át 1967-ben.
Új!!: Magyar irodalom és Tóték (dráma) · Többet látni »
Tóth Árpád (költő)
Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.) magyar költő, műfordító.
Új!!: Magyar irodalom és Tóth Árpád (költő) · Többet látni »
Török Sándor (író)
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.
Új!!: Magyar irodalom és Török Sándor (író) · Többet látni »
Tüskevár (regény)
A Tüskevár Fekete István 1957-ben megjelent regénye, amely két nyolcadikos fiú nyári vakációját írja le a Kis-Balaton környéki nádasban.
Új!!: Magyar irodalom és Tüskevár (regény) · Többet látni »
Temesvári Pelbárt
Boldog Temesvári Pelbárt (Temesvár, 1435 körül – Buda, 1504. január 22.) ferences szerzetes, skolasztikus író, prédikátor.
Új!!: Magyar irodalom és Temesvári Pelbárt · Többet látni »
Tersánszky Józsi Jenő
Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth- és Baumgarten-díj magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.
Új!!: Magyar irodalom és Tersánszky Józsi Jenő · Többet látni »
Thomas Mann (író)
Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.) német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Magyar irodalom és Thomas Mann (író) · Többet látni »
Toldi
A Toldi Arany János elbeszélő költeménye (1846), mely ismertté tette alkotóját, s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét is.
Új!!: Magyar irodalom és Toldi · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Magyar irodalom és Tudomány · Többet látni »
Vajda János (költő)
Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Vajda János (költő) · Többet látni »
Váci Mihály
Váci Mihály (Nyíregyháza-Ókisteleki szőlő, 1924. december 25. – Hanoi, 1970. április 16.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító.
Új!!: Magyar irodalom és Váci Mihály · Többet látni »
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Magyar irodalom és Vörösmarty Mihály · Többet látni »
Vikár Béla
Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.) magyar etnográfus, műfordító, eszperantista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Magyar irodalom és Vikár Béla · Többet látni »
Voltaire
Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.
Új!!: Magyar irodalom és Voltaire · Többet látni »
Vuk (regény)
A Vuk Fekete István regénye, mely először 1940-ben jelent meg a Csí című gyűjteményes kötet egyik írásaként.
Új!!: Magyar irodalom és Vuk (regény) · Többet látni »
Wass Albert
Wass Albert családi címere Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
Új!!: Magyar irodalom és Wass Albert · Többet látni »
Weöres Sándor
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
Új!!: Magyar irodalom és Weöres Sándor · Többet látni »
William Shakespeare
William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.
Új!!: Magyar irodalom és William Shakespeare · Többet látni »
Zene
Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.
Új!!: Magyar irodalom és Zene · Többet látni »
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Új!!: Magyar irodalom és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Magyar irodalom és 11. század · Többet látni »
1435
Nincs leírás.
Új!!: Magyar irodalom és 1435 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Magyar irodalom és 15. század · Többet látni »
1504
Nincs leírás.
Új!!: Magyar irodalom és 1504 · Többet látni »
1529
Nincs leírás.
Új!!: Magyar irodalom és 1529 · Többet látni »
1535
Nincs leírás.
Új!!: Magyar irodalom és 1535 · Többet látni »
1570
Nincs leírás.
Új!!: Magyar irodalom és 1570 · Többet látni »
1584
Nincs leírás.
Új!!: Magyar irodalom és 1584 · Többet látni »
1591
Nincs leírás.
Új!!: Magyar irodalom és 1591 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Magyar irodalom és 16. század · Többet látni »
1637
Nincs leírás.
Új!!: Magyar irodalom és 1637 · Többet látni »
19. századi magyar irodalom
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére.
Új!!: Magyar irodalom és 19. századi magyar irodalom · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Magyar irodalom és 1947 · Többet látni »
20. századi magyar irodalom
Ady Endre, a század költőóriása.
Új!!: Magyar irodalom és 20. századi magyar irodalom · Többet látni »
