Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
70 kapcsolatok: Alföld, Augusztus 1., Augusztus 23., Álgya-Pap Zoltán, Árpád-vonal, Bajnóczy József, Bakay Szilárd, Battonya, Beregfy Károly, Csíkszereda, Csehszlovákia, Dés, Dunántúl, Erdély, Február 1., Feketehalmy-Czeydner Ferenc, Galícia, Gyergyószentmiklós, Gyergyótölgyes, Horthy Miklós (kormányzó), Hortobágyi páncéloscsata, Január 6., Július 22., Kassa, Kárpát-medence, Kárpátok, Kéri Kálmán, Király-géppisztoly, Lakatos Géza, László Dezső (katonatiszt), Lengyelország, Magyar 2. hadsereg, Magyar 3. hadsereg, Magyarország, Margarethe hadművelet, Marosvásárhely, Május 15., Május 8., Március 1., Második világháború, Mezőtúr, Miklós Béla, Munkács, Nagy Vilmos (katonatiszt), Nagykároly, Nagyvárad, Október 16., Október 17., Orosháza, Rakovszky György, ..., Rogyion Jakovlevics Malinovszkij, Románia, Schweitzer István, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár, Székelyudvarhely, Szeptember 15., Szerencs, Szolnok, Szombathelyi Ferenc, Tisza, Ukránok, Ungvár, Zilah, 1940, 1941, 1942, 1943, 1944, 1945. Bővíteni index (20 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Alföld · Többet látni »
Augusztus 1.
Névnapok: Boglárka + Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Augusztus 1. · Többet látni »
Augusztus 23.
Névnapok: Bence + Árven, Aszter, Fajsz, Farkas, Filip, Fülöp, Kurd, Minerva, Rózabella, Rózamari, Rózsa, Rózsi, Szidi, Szidónia, Teónia, Zágon, Zakeus, Zdenka, Zekő, Zsadány.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Augusztus 23. · Többet látni »
Álgya-Pap Zoltán
Alsókománai Álgya-Pap Zoltán (Budapest 1895. március 18. – Hága 1987. október 16.) magyar katona.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Álgya-Pap Zoltán · Többet látni »
Árpád-vonal
Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Árpád-vonal · Többet látni »
Bajnóczy József
Vitéz nemes dési Bajnóczy József (Szinérváralja, 1888. február 27. – Pilismarót, 1977. június 12.) magyar királyi vezérezredes, 1941.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Bajnóczy József · Többet látni »
Bakay Szilárd
Vitéz Bakay Szilárd (1896-ig Bakalovich) (Budapest, 1892. szeptember 8. – Sopronkőhida (?), 1947. március 17.) magyar katona, vezérezredes, 1944-ben az I. budapesti hadtest parancsnoka és Budapest vezénylő tábornoka.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Bakay Szilárd · Többet látni »
Battonya
Battonya (románul Bătania, szerbül Батања) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Battonya · Többet látni »
Beregfy Károly
Beregfy Károly, olykor Beregffy (született Berger) (Cservenka, 1888. február 12. – Budapest, 1946. március 12.) sváb származású magyar vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, a vezérkar főnöke, a honvédség parancsnoka.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Beregfy Károly · Többet látni »
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Csíkszereda · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Csehszlovákia · Többet látni »
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Dés · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Dunántúl · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Erdély · Többet látni »
Február 1.
Névnapok: Ignác + Birgit, Brigitta, Cinella, Cinna, Cinnia, Efraim, Fiametta, Gitta, Imodzsen, Imogén, Innocencia, Kincső, Szevér, Vincencia, Virgínia.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Február 1. · Többet látni »
Feketehalmy-Czeydner Ferenc
Vitéz Feketehalmy-Czeydner Ferenc (Piski, 1890. november 22. – Zsablya, 1946. november 5.) magyar katonatiszt (legmagasabb viselt magyar rendfokozata vezérezredes) harcolt az első és a második világháborúban.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Feketehalmy-Czeydner Ferenc · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Galícia · Többet látni »
Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Gyergyószentmiklós · Többet látni »
Gyergyótölgyes
Gyergyótölgyes (románul Tulgheș) falu Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Gyergyótölgyes · Többet látni »
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »
Hortobágyi páncéloscsata
A hortobágyi más néven alföldi, vagy debreceni páncéloscsata (bár az utóbbi téves elnevezés), német és orosz katonai irodalomban Debreceni hadművelet, a második világháború egyik 1944-ben lezajlott ütközete volt.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Hortobágyi páncéloscsata · Többet látni »
Január 6.
Névnapok: Boldizsár + Anasztáz, Baltazár, Epifánia, Gáspár, Gazsó, Melchior, Melhior, Menyhért.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Január 6. · Többet látni »
Július 22.
Névnapok: Magdolna + Léna, Lenke, Levendula, Lipót, Magda, Magdaléna, Magdó, Manda, Mária, Marica, Marléne, Médi, Platon, Verbéna, Veréna, Verita.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Július 22. · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Kassa · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Kárpát-medence · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Kárpátok · Többet látni »
Kéri Kálmán
Emléktáblája egykori lakóhelyén (II. ker., Érmelléki utca 9.) Kéri Kálmán (Igló, 1901. június 25. – Budapest, 1994. május 26.) magyar vezérezredes, politikus, 1990-től haláláig az Országgyűlés korelnöke.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Kéri Kálmán · Többet látni »
Király-géppisztoly
A Király-géppisztoly (1939M), más néven Danuvia géppisztoly egy Király Pál által tervezett, Király-féle tömegzáras, 9 mm-es Mauser pisztolylőszert tüzelő géppisztoly, amit a Danuvia fegyvergyárban gyártottak.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Király-géppisztoly · Többet látni »
Lakatos Géza
Vitéz csíkszentsimonyi Lakatos Géza (Budapest, 1890. április 30. – Adelaide, Ausztrália, 1967. május 21.) m. kir.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Lakatos Géza · Többet látni »
László Dezső (katonatiszt)
Vitéz László Dezső (született: Lancsek Dezső, Lovászpatona, 1893. július 23. – Budapest, 1949. június 8.) magyar katonatiszt az első,- és második világháború idején, 1944 októberétől 1945 áprilisáig az 1. magyar hadsereg főparancsnoka.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és László Dezső (katonatiszt) · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Lengyelország · Többet látni »
Magyar 2. hadsereg
Veszteségek a harcok után a Don partján, 1942 Német, olasz, román és magyar hadifoglyok, 1943 II. Magyar Hadsereg katonái 1942 karácsonyán a keleti hadszíntéren A Magyar 2.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Magyar 2. hadsereg · Többet látni »
Magyar 3. hadsereg
A Magyar 3.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Magyar 3. hadsereg · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Magyarország · Többet látni »
Margarethe hadművelet
Magyarország katonai megszállásának terve már 1940-ben felmerült a német hadvezetés részéről.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Margarethe hadművelet · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Marosvásárhely · Többet látni »
Május 15.
Névnapok: Zsófia, Szonja + Bodza, Denissza, Deniza, Dionízia, Döníz, Fürtike, Izaura, Izidor, Izor, Izóra, Izsák, János, Médea, Rupert, Szaffi, Szofi, Szófia, Upor, Zsófi.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Május 15. · Többet látni »
Május 8.
Névnapok: Mihály + Acsád, Akács, Arzéniusz, Décse, Dezideráta, Gécsa, Gejza, Géza, Gyécsa, Győző, Iduna, Ottokár, Péter, Pető, Stella, Ulla.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Május 8. · Többet látni »
Március 1.
A római és a Julián naptárban ez az újév napja.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Március 1. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Második világháború · Többet látni »
Mezőtúr
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Mezőtúr · Többet látni »
Miklós Béla
Vitéz lófő dálnoki Miklós Béla (Budapest, Magyarország, 1890. június 11. – Budapest, Magyarország, 1948. november 21.), magyar katonatiszt, politikus, Magyarország miniszterelnöke a második világháború végén alakult Ideiglenes Nemzeti Kormány élén 1944.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Miklós Béla · Többet látni »
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Munkács · Többet látni »
Nagy Vilmos (katonatiszt)
Vitéz lófő nagybaconi Nagy Vilmos (vezetékneve előfordul még Nagybaczoni Nagy,Műveit ezen a néven adták ki, és sírfeliratán is ez szerepel. Bölöny József archontológus a Magyarország kormányai 1848–1992 című kötet Kormánytagok személyi adatai fejezetében Nagy Vilmos, nagybaczoniként, a kormányok összetételét taglaló fejezetben pedig Nagy Vilmosként említi. vagy Nagybaczoni-Nagy alakban is) (Parajd, 1884. május 30. – Piliscsaba, 1976. június 21.) magyar katonatiszt, vezérezredes, honvédelmi miniszter, hadtudós, aki „ember maradt az embertelenségben” (idézet Horthy Miklóstól).
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Nagy Vilmos (katonatiszt) · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Nagykároly · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Nagyvárad · Többet látni »
Október 16.
Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Október 16. · Többet látni »
Október 17.
Névnapok: Hedvig + Alajos, Ambos, Ambró, Hédi, Ignác, Kont, Leó, Leon, Lionel, Mályva, Margit, Margita, Margitta, Rezső, Rolf, Rudolf, Rudolfina, Salamon, Salvador, Zelinda, Zolna.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Október 17. · Többet látni »
Orosháza
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Orosháza · Többet látni »
Rakovszky György
Rakovszky György és neje sírja a kisoroszi római katolikus temetőben. Rakovszky György, vitéz nagyrákói és kelemenfalvai, (Miskolc, 1892. szeptember 10. – Kisoroszi, 1962. április 29.) honvéd altábornagy (lovasság).
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Rakovszky György · Többet látni »
Rogyion Jakovlevics Malinovszkij
Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (Odessza, 1898. november 23. – Moszkva, 1967. március 31.) orosz-szovjet katona, a Szovjetunió marsallja és védelmi minisztere.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Rogyion Jakovlevics Malinovszkij · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Románia · Többet látni »
Schweitzer István
Schweitzer István (Németszentpéter, 1887. december 25. – Budapest, 1981. november 19.) magyar katonatiszt, vezérezredes, az 1. magyar hadsereg parancsnoka 1941-től 1942-ig.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Schweitzer István · Többet látni »
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Sepsiszentgyörgy · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Szamosújvár · Többet látni »
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Székelyudvarhely · Többet látni »
Szeptember 15.
Névnapok: Enikő, Melitta + Ajád, Bebóra, Bogát, Bogáta, Borisz, Borocs, Debóra, Dolóresz, Doloróza, Enőke, Hetény, Katalin, Katarina, Katerina, Kató, Lola, Lolita, Lolli, Loránd, Lóránt, Mária, Melissza, Melizand, Meluzina, Orlandó, Paméla, Töhötöm.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Szeptember 15. · Többet látni »
Szerencs
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Szerencs · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Szolnok · Többet látni »
Szombathelyi Ferenc
Vitéz Szombathelyi Ferenc (1934-ig Knausz Ferenc, egyes források szerint Knauz Ferenc, Moson, 1887. május 17. – Pétervárad, 1946. november 4.) magyar katonatiszt, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF).
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Szombathelyi Ferenc · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Tisza · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Ukránok · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Ungvár · Többet látni »
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és Zilah · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és 1940 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és 1941 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és 1942 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és 1943 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Magyar 1. hadsereg és 1945 · Többet látni »
