Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Kvázirészecske

Index Kvázirészecske

A fizikában a kvázirészecskék és a kollektív gerjesztések szorosan összefüggő jelenségek, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy mikroszkopikusan bonyolult rendszer, például szilárdtest úgy viselkedik, mintha vákuumban különböző gyengén kölcsönható részecskéket tartalmazna.

Tartalomjegyzék

  1. 25 kapcsolatok: Abszolút nulla fok, Alapállapot, Atommag, Boltzmann-eloszlás, Bozon, Coulomb-törvény, Elektromos töltés, Elektron, Elektronlyuk, Félvezető, Fermion, Ferromágnesség, Fizika, Fonon, Hang, Kristályszerkezet, Kvantum, Kvantummechanika, Langmuir-hullámok, Lev Davidovics Landau, Neutron, Parciális differenciálegyenlet, Schrödinger-egyenlet, Spin, Vákuum.

Abszolút nulla fok

Az abszolút nulla fok 0 K (−273,15 °C) Az abszolút nulla fok a termodinamikai hőmérsékleti skála legalsó határa, egy olyan állapot, ahol az ideális hűtött gáz entalpiája és entrópiája megközelíti a minimum értékét, ezt a minimum értéket 0-nak tekintjük.

Megnézni Kvázirészecske és Abszolút nulla fok

Alapállapot

Egy kvantummechanikai rendszer alapállapota a legkisebb energiájú sajátállapot.

Megnézni Kvázirészecske és Alapállapot

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel.

Megnézni Kvázirészecske és Atommag

Boltzmann-eloszlás

A matematikában, kémiában, és a fizikában a Boltzmann-eloszlás (Gibbs-eloszlásnak is szokták hívni) Translated by J.B. Sykes and M.J. Kearsley.

Megnézni Kvázirészecske és Boltzmann-eloszlás

Bozon

Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizikában a bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek, ebből kifolyólag azonos részecskék esetén teljesen szimmetrikus, összetett kvantumállapotot alkotnak.

Megnézni Kvázirészecske és Bozon

Coulomb-törvény

A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg.

Megnézni Kvázirészecske és Coulomb-törvény

Elektromos töltés

Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.

Megnézni Kvázirészecske és Elektromos töltés

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Megnézni Kvázirészecske és Elektron

Elektronlyuk

Az elektronlyuk (egyszerűbb nevén lyuk) az elektron ellentétpárja bizonyos matematikai és fizikai modellekben.

Megnézni Kvázirészecske és Elektronlyuk

Félvezető

Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.

Megnézni Kvázirészecske és Félvezető

Fermion

Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.

Megnézni Kvázirészecske és Fermion

Ferromágnesség

A ferromágneses anyagban a mágneses momentumok a mikroszkópikus rendezettség állapotában vannak. A ferromágnesség a gyűjtőneve mindazon jelenségeknek, melyek során bizonyos anyagok (mint például a vas) állandó mágnesként viselkednek, vagy erősen kölcsönhatnak a mágnessel (vonzzák vagy taszítják egymást).

Megnézni Kvázirészecske és Ferromágnesség

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Megnézni Kvázirészecske és Fizika

Fonon

A rács atomjainak kollektív elmozdulása, melynek leírását a szilárdtestfizikában a fononok adják. (Az ábra a szemléletesség kedvéért a valóságosnál jóval nagyobb kitéréseket ábrázol.) A szilárdtestfizikában fononoknak nevezzük a szilárdtesteket felépítő atomok kollektív rezgéseit leíró kvázirészecskéket.

Megnézni Kvázirészecske és Fonon

Hang

Egy hangforrás: bőgő sziamang A hang a hallószervünk által felfogható, rugalmas közegekben – például levegőben – mechanikai hullámként terjedő rezgés.

Megnézni Kvázirészecske és Hang

Kristályszerkezet

Elektrolízissel előállított, igen tiszta (>99,95%) ezüstkristály, jól látható dendrites szerkezettel. Tömege kb. 11 gramm. A kristályszerkezet a kristályos anyagban lévő atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír.

Megnézni Kvázirészecske és Kristályszerkezet

Kvantum

A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.

Megnézni Kvázirészecske és Kvantum

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Megnézni Kvázirészecske és Kvantummechanika

Langmuir-hullámok

A Langmuir hullámok vagy más néven plazmaoszcilláció, elektromosan vezető közegben, például plazmában vagy fémekben, az elektronok sűrűségében bekövetkező gyors változásokat jelentik.

Megnézni Kvázirészecske és Langmuir-hullámok

Lev Davidovics Landau

Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.

Megnézni Kvázirészecske és Lev Davidovics Landau

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Megnézni Kvázirészecske és Neutron

Parciális differenciálegyenlet

A kétdimenziós hőegyenlet megoldásának szemléltetése. A hőmérséklet van a harmadik dimenzió függvényében ábrázolva A matematikában a parciális differenciálegyenlet (röviden PDE) ismeretlen többváltozós függvényeket és ezek parciális deriváltjait tartalmazó differenciálegyenlet.

Megnézni Kvázirészecske és Parciális differenciálegyenlet

Schrödinger-egyenlet

A kvantummechanikában egy fizikai rendszer ismerete ekvivalens annak teljes állapotterének ismeretével.

Megnézni Kvázirészecske és Schrödinger-egyenlet

Spin

mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.

Megnézni Kvázirészecske és Spin

Vákuum

A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.

Megnézni Kvázirészecske és Vákuum