Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Kucora

Index Kucora

Kucora (szerbül Куцура / Kucura, ruszinul Коцур, németül Kutzura) egykori ruszin, német és magyar falu Szerbiában, a Vajdaságban.

Megnyitás a Google Térképen

Tartalomjegyzék

  1. 32 kapcsolatok: Ókér, Bács, Bács-Bodrog vármegye, Bácskeresztúr, Bunyevácok, Cigányok, Evangélikus kereszténység, Horvátok, Keleti katolikus egyházak, Macedónok, Montenegróiak, Muszlimok (etnikum), Német nyelv, Németek, Oroszok, Római katolikus egyház, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Szlovének, Török hódoltság, Torzsa, Trianoni békeszerződés, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszin nyelv, Vajdasági ruszinok, Verbász, Verbász község, 1792, 1861.

Ókér

Ókér (szerbül Змајево / Zmajevo, németül Altker) település Szerbia Vajdaság Autonóm Tartományának Dél-bácskai körzetében, a verbászi községben.

Megnézni Kucora és Ókér

Bács

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács (település).

Megnézni Kucora és Bács

Bács-Bodrog vármegye

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.

Megnézni Kucora és Bács-Bodrog vármegye

Bácskeresztúr

Bácskeresztúr (szerbül Руски Крстур, Ruski Krstur; ruszinul Руски Керестур, Ruski Kerestur) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzet kúlai községében.

Megnézni Kucora és Bácskeresztúr

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Megnézni Kucora és Bunyevácok

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX.

Megnézni Kucora és Cigányok

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Megnézni Kucora és Evangélikus kereszténység

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Megnézni Kucora és Horvátok

Keleti katolikus egyházak

A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.

Megnézni Kucora és Keleti katolikus egyházak

Macedónok

A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).

Megnézni Kucora és Macedónok

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Megnézni Kucora és Montenegróiak

Muszlimok (etnikum)

A muszlim nemzet (a délszláv nyelveken Muslimani, Муслимани) egyike az egykori Jugoszláviát alkotó hat nemzetnek.

Megnézni Kucora és Muszlimok (etnikum)

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Megnézni Kucora és Német nyelv

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Megnézni Kucora és Németek

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Megnézni Kucora és Oroszok

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Megnézni Kucora és Római katolikus egyház

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Megnézni Kucora és Szerb nyelv

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Megnézni Kucora és Szerbek

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Megnézni Kucora és Szerbia

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Megnézni Kucora és Szlovákok

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Megnézni Kucora és Szlovének

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Megnézni Kucora és Török hódoltság

Torzsa

Torzsa (szerbül Савино Селo / Savino Selo, németül Torschau) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Verbász községben.

Megnézni Kucora és Torzsa

Trianoni békeszerződés

date.

Megnézni Kucora és Trianoni békeszerződés

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Megnézni Kucora és Ukránok

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Megnézni Kucora és Vajdaság Autonóm Tartomány

Vajdasági ruszin nyelv

A vajdasági ruszin nyelv, vagy pannon-ruszin nyelv, bácskai ruszin nyelv, szerémségi ruszin nyelv (saját nevén бачваньски руски язик, szerbül Западнорусински језик, horvátul Zapadnorusinski jezik) a Kárpátalján beszélt ruszin nyelvből kiszakadt, lényegében önálló nyelvi normává vált keleti szláv nyelv, amely ezen nyelvcsaládnak a legtávolabbi tagja, a vajdasági ruszinok (Szerémségben és Bácskában) nyelve.

Megnézni Kucora és Vajdasági ruszin nyelv

Vajdasági ruszinok

A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.

Megnézni Kucora és Vajdasági ruszinok

Verbász

Verbász (szerbül Врбас / Vrbas, németül Werbass, ruszinul és ukránul Вербас) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Megnézni Kucora és Verbász

Verbász község

Verbász község (szerbül Општина Врбас / Opština Vrbas) egy közigazgatási egység (község, járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Megnézni Kucora és Verbász község

1792

Tuileriák palotájának megrohamozása.

Megnézni Kucora és 1792

1861

A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).

Megnézni Kucora és 1861