20 kapcsolatok: Alsó-Ausztria, Ausztria, Bécs, Bécs ostroma (1683), Bisamberg, Bruck an der Leitha, Duna, Harmincéves háború, I. Albert német király, I. Mátyás magyar király, III. Frigyes német-római császár, Klaudiosz Ptolemaiosz, Klosterneuburg, Korneuburgi járás, Langenzersdorf, Leitzersdorf, Lennart Torstenson, Leobendorf, Napóleoni háborúk, Wagrami csata.
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Új!!: Korneuburg és Alsó-Ausztria · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Korneuburg és Ausztria · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Korneuburg és Bécs · Többet látni »
Bécs ostroma (1683)
Bécs második török ostroma (Zweite Wiener Türkenbelagerung) 1683.
Új!!: Korneuburg és Bécs ostroma (1683) · Többet látni »
Bisamberg
Bisamberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában.
Új!!: Korneuburg és Bisamberg · Többet látni »
Bruck an der Leitha
Bruck an der Leitha (magyarul Lajtabruck, szlovákul Most nad Litavou) osztrák város, Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásának székhelye.
Új!!: Korneuburg és Bruck an der Leitha · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Korneuburg és Duna · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Korneuburg és Harmincéves háború · Többet látni »
I. Albert német király
Habsburg Albert (Rheinfelden, 1255. július – Königsfelden, 1308. május 1.), a Habsburg-házból származó, I. Rudolf német király és Hohenburg Gertrúd másodszülött fiaként született ausztriai herceg, aki 1282-től az Osztrák Hercegség hercege, majd 1298-tól a Német Királyság királya I. Albert néven.
Új!!: Korneuburg és I. Albert német király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Korneuburg és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
III. Frigyes német-római császár
III.
Új!!: Korneuburg és III. Frigyes német-római császár · Többet látni »
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Új!!: Korneuburg és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »
Klosterneuburg
Klosterneuburg osztrák város Alsó-Ausztria Tullni járásában.
Új!!: Korneuburg és Klosterneuburg · Többet látni »
Korneuburgi járás
A Korneuburgi járás Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban található.
Új!!: Korneuburg és Korneuburgi járás · Többet látni »
Langenzersdorf
Langenzersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában.
Új!!: Korneuburg és Langenzersdorf · Többet látni »
Leitzersdorf
Leitzersdorf osztrák község Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában.
Új!!: Korneuburg és Leitzersdorf · Többet látni »
Lennart Torstenson
Lennart Torstenson (Forstena, Västergötland tartomány, 1603. augusztus 17. – Stockholm, 1651. április 7.) Ortala grófja, svéd tábornok, hadmérnök.
Új!!: Korneuburg és Lennart Torstenson · Többet látni »
Leobendorf
Leobendorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában.
Új!!: Korneuburg és Leobendorf · Többet látni »
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Új!!: Korneuburg és Napóleoni háborúk · Többet látni »
Wagrami csata
A wagrami csata (1809. július 5–6.) a francia-lengyel-olasz-német és osztrák csapatok között lezajlott összecsapás.