Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Bellye, Délszláv háború, Dráva, Drávaköz, Duna, Eszék, Eszék-Baranya megye, Európa, Góré, Horvát nyelv, Horvátország, Horvátországi háború, Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, Kopácsi-rét, Kozármisleny, Krajinai Szerb Köztársaság, Láp, Magyarország, Ormánság, Ornitológus, Somberek, Szerb nyelv, Zoológia, Zsigmond burgund király, 1851, 1973, 1991.
Bellye
Bellye, (másképpen Bélia, Béllya, Béllye) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Kopács és Bellye · Többet látni »
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Új!!: Kopács és Délszláv háború · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Kopács és Dráva · Többet látni »
Drávaköz
Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.
Új!!: Kopács és Drávaköz · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Kopács és Duna · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Kopács és Eszék · Többet látni »
Eszék-Baranya megye
Eszék-Baranya megye (horvátul Osječko-baranjska županija) Kelet-Horvátország egyik megyéje.
Új!!: Kopács és Eszék-Baranya megye · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Kopács és Európa · Többet látni »
Góré
Lécezett, cserépfedésű góré egy Szentes környéki tanyán A góré csöves takarmányok szárítására és tárolására szolgáló építmény, amely a Kárpát-medence kukoricatermelő vidékein mindenfelé megtalálható.
Új!!: Kopács és Góré · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Kopács és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Kopács és Horvátország · Többet látni »
Horvátországi háború
A horvátországi háború Horvátország függetlenségéért vívott háborúja 1991–1995 között a szerb irányítás alatt álló Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a horvátországi szerbek katonai és félkatonai erői ellen.
Új!!: Kopács és Horvátországi háború · Többet látni »
Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Horvátország egyik protestáns ill.
Új!!: Kopács és Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház · Többet látni »
Kopácsi-rét
Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület főbejárata A Kopácsi-rét Horvátországban, Eszék-Baranya megyében (Drávaszögben) elterülő, változatos élőhelyeket magába foglaló természetvédelmi terület.
Új!!: Kopács és Kopácsi-rét · Többet látni »
Kozármisleny
Kozármisleny kisváros Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Kopács és Kozármisleny · Többet látni »
Krajinai Szerb Köztársaság
A Krajinai Szerb Köztársaság, egyszerűbben Szerb Krajina, vagy Krajina, egy a délszláv háború idején a Horvátország területén belül önmagát függetlennek kikiáltó, többségében szerbek lakta terület volt.
Új!!: Kopács és Krajinai Szerb Köztársaság · Többet látni »
Láp
A láp olyan, állandó vízhatásnak kitett terület, amelynek élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül.
Új!!: Kopács és Láp · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kopács és Magyarország · Többet látni »
Ormánság
Az Ormánság vagy Ormányság tájegység Baranya vármegyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része.
Új!!: Kopács és Ormánság · Többet látni »
Ornitológus
Egy ornitológus egy nagy halfarkas fiókáját vizsgálja (Bellingshausen bázis, Antarktisz) Az ornitológus egy görögBiológiai lexikon - 3.
Új!!: Kopács és Ornitológus · Többet látni »
Somberek
Somberek község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Kopács és Somberek · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Kopács és Szerb nyelv · Többet látni »
Zoológia
A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya.
Új!!: Kopács és Zoológia · Többet látni »
Zsigmond burgund király
Sigismund vagy Szent Zsigmond (470 körül – 524. május 1.) a burgundok királya 516 és 524 között.
Új!!: Kopács és Zsigmond burgund király · Többet látni »
1851
Nincs leírás.
Új!!: Kopács és 1851 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Kopács és 1973 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Kopács és 1991 · Többet látni »
