Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Jógi

Index Jógi

ászanában A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga azon gyakorlója, aki már elért egy bizonyos mesteri szintet, beleértve az indiai vallások szannjásza és meditáció gyakorlóját is.

41 kapcsolatok: Advaita, Ahimsza, Aparigraha, Asztéja, Ászana, Ísvara, Bhagavad-gíta, Brahmacsarja, Buddhizmus, Dána, Dzsainizmus, Egyszerűség (vallás), Erőszakmentesség, Etika (vallás), Felebaráti szeretet, Hedonizmus, Hindu guruk és szentek listája, Hinduizmus, Intuíció, Jama, Jóga, Jóga-szútrák, Móksa, Meditáció, Náth, Nijama, Patandzsali, Saucsa, Szannjásza, Szanszkrit nyelv, Szanszkrit szójegyzék, Szantósa, Szatja, Szádhu, Sziddhi, Szvádhjája, Szvámi, Tantra, Tapasz (hinduizmus), Upanisadok, 12. század.

Advaita

Az advaita szanszkrit szó, jelentése: kettősség nélküli (a-dvaita: nem kettő.

Új!!: Jógi és Advaita · Többet látni »

Ahimsza

Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'.

Új!!: Jógi és Ahimsza · Többet látni »

Aparigraha

Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".

Új!!: Jógi és Aparigraha · Többet látni »

Asztéja

Az asztéja szanszkrit szó (अस्तेय), jelentése: nem-lopni.

Új!!: Jógi és Asztéja · Többet látni »

Ászana

Az ászana szanszkrit szó (आसन), jelentése: elhelyezkedés, kitartás, testtartás, illetve stabil, kényelmes póz, ülésmód.

Új!!: Jógi és Ászana · Többet látni »

Ísvara

Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág a hinduizmuson belül.

Új!!: Jógi és Ísvara · Többet látni »

Bhagavad-gíta

A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve.

Új!!: Jógi és Bhagavad-gíta · Többet látni »

Brahmacsarja

A brahmacsarja (szanszkrit: ब्रह्‍मचर्य, brahmacsarjā, angol: brahmacharya) a hinduizmusban és a dzsainizmusban használt kifejezés, amely önmegtartóztatást, önfegyelmet jelent.

Új!!: Jógi és Brahmacsarja · Többet látni »

Buddhizmus

A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.

Új!!: Jógi és Buddhizmus · Többet látni »

Dána

A dána az indiai hagyományokban erénynek számít. A dána (páli, szanszkrit: दान - dāna) a nagylelkűség vagy adakozás erénye alamizsnaChristopher Key Chapple, The Bhagavad Gita: Twenty-fifth–Anniversary Edition, State University of New York Press,, pages 634-661 vagy más cselekedet formájában.

Új!!: Jógi és Dána · Többet látni »

Dzsainizmus

Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008 A dzsainizmus (szanszkrit: जैन) egy olyan ősi aszketikus (sramana) eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható.

Új!!: Jógi és Dzsainizmus · Többet látni »

Egyszerűség (vallás)

Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.

Új!!: Jógi és Egyszerűség (vallás) · Többet látni »

Erőszakmentesség

Az erőszakmentesség egy erkölcsi irányultság és társadalmi technika, amely elutasítja a fizikai (gyakran mindenféle) erőszakot a társadalmi, gazdasági és politikai célok elérésére, illetve a másoktól elszenvedett erőszak – mind az elnyomás, mind a nyílt agresszió – megállítására.

Új!!: Jógi és Erőszakmentesség · Többet látni »

Etika (vallás)

Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.

Új!!: Jógi és Etika (vallás) · Többet látni »

Felebaráti szeretet

A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.

Új!!: Jógi és Felebaráti szeretet · Többet látni »

Hedonizmus

A hedonizmus az a filozófia, mely szerint az örömök elérése a legfontosabb dolog az életben.

Új!!: Jógi és Hedonizmus · Többet látni »

Hindu guruk és szentek listája

Neves hinduk listája, beleértve a gurukat, szenteket, jógikat és spirituális vezetőket.

Új!!: Jógi és Hindu guruk és szentek listája · Többet látni »

Hinduizmus

India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.

Új!!: Jógi és Hinduizmus · Többet látni »

Intuíció

Az intuíció azon folyamat vagy megismerés megnevezése, mely során az információszerzés nem gondolkodási és következtetési folyamatok során történik.

Új!!: Jógi és Intuíció · Többet látni »

Jama

A jama (néha jáma, szanszkrit: यम, yama, jelentése: szabályozni vagy harmonizálniGodfrey Devereux: A jóga alapjai, 2002) etikai szabályokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.

Új!!: Jógi és Jama · Többet látni »

Jóga

A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.

Új!!: Jógi és Jóga · Többet látni »

Jóga-szútrák

A című mű (szanszkrit: योगसूत्र) 196 ind szútrát tartalmaz.

Új!!: Jógi és Jóga-szútrák · Többet látni »

Móksa

Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: megszabadulás, (fel)szabadulás, eleresztés.

Új!!: Jógi és Móksa · Többet látni »

Meditáció

A meditáció olyan szellemi gyakorlatok gyűjtőneve, amely magába foglalja a koncentráció, a szemlélődés és az absztrakció különféle technikáit, és amely elősegíti a fokozott öntudatot, a szellemi megvilágosodást, valamint a fizikai és mentális egészséget.

Új!!: Jógi és Meditáció · Többet látni »

Náth

A náth vagy nátha (dévanágari: नाथ) a középkori India egyik jóga-hagyománya volt, amelyre a buddhizmus, a saivizmus és a tantrizmus egyaránt hatással volt.

Új!!: Jógi és Náth · Többet látni »

Nijama

A nijama (néha nijáma, szanszkrit: नियम, nijamá) betartandó előírásokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.

Új!!: Jógi és Nijama · Többet látni »

Patandzsali

Patandzsali vagy másképp Patanydzsali (szanszkrit: पतञ्जलि, tamil: பதஞ்சலி, angol átírás: Patanjali) egy indiai név.

Új!!: Jógi és Patandzsali · Többet látni »

Saucsa

A saucsa (szanszkrit: शौच) tisztaságot jelent.

Új!!: Jógi és Saucsa · Többet látni »

Szannjásza

Egy szannjászi A szannjásza vagy szanjásza, (szanszkrit: सन्न्यास sannyāsa és संन्यास saṃnyāsa, angol: sannyasa) a hinduizmusban a négy lelki rend (ásrama) utolsó periódusa, a lemondás jegyében élt élet, az aszketizmus egy formája.

Új!!: Jógi és Szannjásza · Többet látni »

Szanszkrit nyelv

A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.

Új!!: Jógi és Szanszkrit nyelv · Többet látni »

Szanszkrit szójegyzék

E szanszkrit szójegyzék a hinduizmusban, az ind filozófiában és hagyományban gyakran használt szanszkrit szavak gyűjteménye és értelmezése.

Új!!: Jógi és Szanszkrit szójegyzék · Többet látni »

Szantósa

A szantósa vagy szamtósa szanszkrit szó (संतोष), jelentése megelégedettség, elégedettnek lenni.

Új!!: Jógi és Szantósa · Többet látni »

Szatja

A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.

Új!!: Jógi és Szatja · Többet látni »

Szádhu

Visnu-követő szádhu Nepálban A szádhu vagy szádu (szanszkritül साधु, jelentése jó ember, szent ember) a hinduizmusban és a dzsainizmusban a világi élettől visszavonult vallásos aszkéta vagy szent ember, akinek legfőbb célja a megszabadulás (móksa), a Brahmanon való elmélkedés, a szellemi megvilágosodás elérése.

Új!!: Jógi és Szádhu · Többet látni »

Sziddhi

A sziddhi (szanszkrit सिद्धि) többjelentésű szó; utalhat a paranormális, természetfeletti vagy más mágikus képességekre, a mélyreható beteljesülésre, de önfelfedezést vagy Isten-megvalósítást is jelenthet.

Új!!: Jógi és Sziddhi · Többet látni »

Szvádhjája

A szvádhjája szanszkrit kifejezés (स्वाध्याय); szó szerinti jelentése: öntanulmányozás.

Új!!: Jógi és Szvádhjája · Többet látni »

Szvámi

A szvámi (szanszkrit: स्वामी, angol átírás: swami) a hinduizmusban olyan aszkéta vagy jógi, aki beavatást nyert a vallási szerzetesrendbe és a legmagasabb spirituális megvalósításnak és/vagy az emberiség szolgálatának szenteli az életét.

Új!!: Jógi és Szvámi · Többet látni »

Tantra

A tantrizmus vagy röviden tantra az indiai vallásfilozófia egy áramlata, amely jelentősen különbözik az ortodox védikus (ásztika) hagyománytól.

Új!!: Jógi és Tantra · Többet látni »

Tapasz (hinduizmus)

A tapasz, néha tapah (szanszkrit: तपस) többjelentésű szó, itt önfegyelmezést, aszkézist, önmegtagadást jelent.

Új!!: Jógi és Tapasz (hinduizmus) · Többet látni »

Upanisadok

Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.

Új!!: Jógi és Upanisadok · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Jógi és 12. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »