Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: Ahimsza, Ahinszá, Aparigraha, Aszkézis, Asztéja, Ábú-hegy, Brahmacsarja, Buddhaság, Buddhizmus, Csota Nágpur, Dajá, Díváli, Digambarák, Dzsíva, Dzsina, Erőszakmentesség, Gautama Sziddhártha, Girnár, Gudzsarát, Három Ékkő, Hindi nyelv, Hinduizmus, I. e. 1. évezred, I. e. 16. század, I. e. 527, I. e. 599, I. e. 6. század, Ind filozófia, Indus-völgyi civilizáció, Isten, Istenség, Karma, Kozmográfia, Kr. e. 1. század, Kultusz (vallás), Laikus, Mahávíra, Móksa, Megtestesülés, Megváltás, Növények, Nirvána, Pársva, Pársvanátha, Rádzsasztán, Risabha, Sramana, Szanszkrit, Szanszkrit nyelv, Szatja, ..., Szánkhja, Sztúpa, Szubsztancia, Tírthankara, Vardhamána, Vegetarianizmus, 1921. Bővíteni index (7 több) »
Ahimsza
Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'.
Új!!: Dzsainizmus és Ahimsza · Többet látni »
Ahinszá
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ahimsza.
Új!!: Dzsainizmus és Ahinszá · Többet látni »
Aparigraha
Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".
Új!!: Dzsainizmus és Aparigraha · Többet látni »
Aszkézis
Az aszkézis (görög ἄσκησις.
Új!!: Dzsainizmus és Aszkézis · Többet látni »
Asztéja
Az asztéja szanszkrit szó (अस्तेय), jelentése: nem-lopni.
Új!!: Dzsainizmus és Asztéja · Többet látni »
Ábú-hegy
Az Ábú-hegy (hindi nyelven: माउंट आबू, angolul: Mount Abu) hegyvidék és egyben Rádzsasztán állam egyetlen hegyi települése, India ÉNy-i részén.
Új!!: Dzsainizmus és Ábú-hegy · Többet látni »
Brahmacsarja
A brahmacsarja (szanszkrit: ब्रह्मचर्य, brahmacsarjā, angol: brahmacharya) a hinduizmusban és a dzsainizmusban használt kifejezés, amely önmegtartóztatást, önfegyelmet jelent.
Új!!: Dzsainizmus és Brahmacsarja · Többet látni »
Buddhaság
Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).
Új!!: Dzsainizmus és Buddhaság · Többet látni »
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Új!!: Dzsainizmus és Buddhizmus · Többet látni »
Csota Nágpur
A Csota Nágpur vagy Cshota-Nágpúr (angol: Chota Nagpur, Chhota Nagpur) fennsík India keleti részén, amely Dzshárkhand állam nagy részét, továbbá Orisza, Nyugat-Bengál, Bihár és Cshattíszgarh államok egyes részein terül el.
Új!!: Dzsainizmus és Csota Nágpur · Többet látni »
Dajá
#ÁTIRÁNYÍTÁS Felebaráti_szeretet#Hinduizmus.
Új!!: Dzsainizmus és Dajá · Többet látni »
Díváli
A díváli (más néven dípávali, (Dévanágari:दिवाली) a fények ünnepe. A hindu vallás egyik legjelentősebb ünnepe, amelyről a szikh és dzsaina vallásúak is megemlékeznek. A hindu holdnaptár kárttika hónapjában (október-november) az újhold napjára esik.
Új!!: Dzsainizmus és Díváli · Többet látni »
Digambarák
#ÁTIRÁNYÍTÁS digambara.
Új!!: Dzsainizmus és Digambarák · Többet látni »
Dzsíva
A dzsíva a világhoz kötődő és önmagát empirikus valóságnak tartva az elmével és testtel azonosuló élő lélek az ind filozófiában.
Új!!: Dzsainizmus és Dzsíva · Többet látni »
Dzsina
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vardhamána.
Új!!: Dzsainizmus és Dzsina · Többet látni »
Erőszakmentesség
Az erőszakmentesség egy erkölcsi irányultság és társadalmi technika, amely elutasítja a fizikai (gyakran mindenféle) erőszakot a társadalmi, gazdasági és politikai célok elérésére, illetve a másoktól elszenvedett erőszak – mind az elnyomás, mind a nyílt agresszió – megállítására.
Új!!: Dzsainizmus és Erőszakmentesség · Többet látni »
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Új!!: Dzsainizmus és Gautama Sziddhártha · Többet látni »
Girnár
Girnar hegy India nyugati részén, Gudzsarát államban.
Új!!: Dzsainizmus és Girnár · Többet látni »
Gudzsarát
Gudzsarát India egyik állama az ország északnyugati részén.
Új!!: Dzsainizmus és Gudzsarát · Többet látni »
Három Ékkő
A Három Ékkő (szanszkrit: triratna, páli: tiratana) elsősorban az ind vallásokban használt kifejezés.
Új!!: Dzsainizmus és Három Ékkő · Többet látni »
Hindi nyelv
A hindi nyelv (dévanágari: हिन्दी / IAST: hindī) India egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Dzsainizmus és Hindi nyelv · Többet látni »
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Új!!: Dzsainizmus és Hinduizmus · Többet látni »
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Új!!: Dzsainizmus és I. e. 1. évezred · Többet látni »
I. e. 16. század
Nincs leírás.
Új!!: Dzsainizmus és I. e. 16. század · Többet látni »
I. e. 527
Nincs leírás.
Új!!: Dzsainizmus és I. e. 527 · Többet látni »
I. e. 599
Nincs leírás.
Új!!: Dzsainizmus és I. e. 599 · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Dzsainizmus és I. e. 6. század · Többet látni »
Ind filozófia
Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai.
Új!!: Dzsainizmus és Ind filozófia · Többet látni »
Indus-völgyi civilizáció
Az Indus-völgyi civilizáció kiterjedése és fontosabb városai Az Indus-völgyi civilizáció az indiai szubkontinens északnyugati részén elterülő bronzkori civilizáció volt Kr. e. 3300-tól Kr. e. 1300-ig; kifejlett formájában pedig Kr.
Új!!: Dzsainizmus és Indus-völgyi civilizáció · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Dzsainizmus és Isten · Többet látni »
Istenség
Az istenség a vallások megszemélyesített, természetfeletti létezője, amelyet legtöbbször szentnek tekintenek és a vallások tiszteletének tárgya.
Új!!: Dzsainizmus és Istenség · Többet látni »
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Új!!: Dzsainizmus és Karma · Többet látni »
Kozmográfia
A kozmográfia (a görög kósmos (.
Új!!: Dzsainizmus és Kozmográfia · Többet látni »
Kr. e. 1. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 1. század.
Új!!: Dzsainizmus és Kr. e. 1. század · Többet látni »
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
Új!!: Dzsainizmus és Kultusz (vallás) · Többet látni »
Laikus
Laikusnak nevezik azt a személyt, aki valamely tudományban vagy szakmában járatlan, ahhoz nem ért.
Új!!: Dzsainizmus és Laikus · Többet látni »
Mahávíra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vardhamána.
Új!!: Dzsainizmus és Mahávíra · Többet látni »
Móksa
Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: megszabadulás, (fel)szabadulás, eleresztés.
Új!!: Dzsainizmus és Móksa · Többet látni »
Megtestesülés
A megtestesülés vagy inkarnáció (latin incarnatio, görög szarkószisz) a vallásokban használt fogalmak, egy isten, istenség vagy egyén földi testet öltésére.
Új!!: Dzsainizmus és Megtestesülés · Többet látni »
Megváltás
A megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.
Új!!: Dzsainizmus és Megváltás · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Dzsainizmus és Növények · Többet látni »
Nirvána
A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban.
Új!!: Dzsainizmus és Nirvána · Többet látni »
Pársva
Pársva vagy másképp Pársvanátha (szanszkrit: पार्श्वनाथ; angol: Parshvanatha) a huszonharmadik tírthankara a dzsainizmusban.
Új!!: Dzsainizmus és Pársva · Többet látni »
Pársvanátha
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pársva.
Új!!: Dzsainizmus és Pársvanátha · Többet látni »
Rádzsasztán
Rádzsasztán (hindi nyelven राजस्थान Rádzsaszthán, angolul Rajasthan) a legnagyobb területű indiai állam az ország ÉNy-i részén; csak kicsit kisebb, mint Németország.
Új!!: Dzsainizmus és Rádzsasztán · Többet látni »
Risabha
Risabha (szanszkrit: ऋषभ; angol: Rishabhanatha) a dzsainizmusban a jelenlegi avaszarpini (hanyatló világkorszak) első tírthankarája, akinek az Ádináth vagy Ádinátha címet is adják (Ádi.
Új!!: Dzsainizmus és Risabha · Többet látni »
Sramana
A sramana (szanszkrit; páli: szamana, jelentése „kereső” (kutató)) indiai vallási mozgalom volt párhuzamosan, de függetlenül a történelmi védikus vallás mellett.
Új!!: Dzsainizmus és Sramana · Többet látni »
Szanszkrit
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szanszkrit nyelv.
Új!!: Dzsainizmus és Szanszkrit · Többet látni »
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Új!!: Dzsainizmus és Szanszkrit nyelv · Többet látni »
Szatja
A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.
Új!!: Dzsainizmus és Szatja · Többet látni »
Szánkhja
A szánkhja vagy számkhja (szanszkrit सांख्य) az egyik legrégibb ind filozófiai rendszer, a hat darsana (hindu szemléletmód) egyike.
Új!!: Dzsainizmus és Szánkhja · Többet látni »
Sztúpa
Száncsiban lévő Nagy Sztúpa A sztúpa (szanszkrit stūpa, halom) a buddhista építészet egyik jellegzetes alakja.
Új!!: Dzsainizmus és Sztúpa · Többet látni »
Szubsztancia
A szubsztancia (latin: substantia.
Új!!: Dzsainizmus és Szubsztancia · Többet látni »
Tírthankara
A tírthankara (szanszkrit: तीर्थंकर; jelentése: gázlókészítő) a szenvedés és a létezés tengerén átvezető, megváltó utat tanító 24 spirituális tanító címe a dzsainizmusban, vagyis a dzsina szinonimája.
Új!!: Dzsainizmus és Tírthankara · Többet látni »
Vardhamána
Vardhamána (szanszkrit: वर्धमान) (kb. Kr. e. 599 – Kr. e. 527, egyes kutatók szerint pár évtizeddel később élt) a dzsainizmus egyik fő prófétája, a 24 tírthankara közül az utolsó.
Új!!: Dzsainizmus és Vardhamána · Többet látni »
Vegetarianizmus
Vegetariánus táplálékok A vegetarianizmus a nevéből eredően az a táplálkozási gyakorlat, melynek követője bármilyen állat megölésével elkészített táplálék elfogyasztását elveti.
Új!!: Dzsainizmus és Vegetarianizmus · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Dzsainizmus és 1921 · Többet látni »
