Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
148 kapcsolatok: A Hét (folyóirat, 1890–1924), A Hét (folyóirat, 1970–2003), A Holnap, Ady Endre, Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad), Alföld, Antal Sándor (újságíró), Arad (Románia), Aradi Közlöny, Új Élet, Augusztus 17., Április 8., Április 9., Babits Mihály, Baróti Dezső, Barta Lajos (író), Baumgarten-díj, Bécs, Budapest, Budapesti Napló, Délmagyarország, Direktóriumok (1919), Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged), Dugonics Társaság, Duna, Dutka Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ellenzék (napilap), Emőd Tamás, Erdély, Erdélyi Helikon, Erdélyi Szépmíves Céh, Esszé, Február 9., Grezsa Ferenc (irodalomtörténész), Gulácsy Lajos, Halmay Árpád, Hatvany Lajos, Havi Szemle, Homonnai Nándor, Horváth Imre (költő), Igaz Szó, Igazság (folyóirat), Impresszionizmus, Indig Ottó László, Jancsó Béla, Jancsó Elemér, Január 18., Január 8., József Attila, ..., Juhász Gyula (egyértelműsítő lap), Kassák Lajos, Katolicizmus, Kolozsvár, Korunk, Kosztolányi Dezső, Kovács László (író), Kriterion Könyvkiadó, Latin nyelv, Léva, Líra (műnem), Magyar nyelv, Magyar pengő, Magyarok, Magyarország, Magyarországi Tanácsköztársaság, Makó, Makói József Attila Gimnázium, Markó Béla, Május 20., Május 7., Máramarossziget, Máramarosszigeti Piarista Gimnázium, Március 17., Március 6., Márvány, Második világháború, Művelődés (folyóirat), Móra Ferenc, Mózes Attila, Metafora, Molter Károly, Nagyvárad, Nagyvárad (napilap), Nagyváradi Napló, Nagyváradi premontrei gimnázium, Négyesy László, November 22., Noviciátus, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Október 1., Október 3., Oláh Gábor (költő), Pataki Bálint, Pásztortűz, Péter László (irodalomtörténész), Piaristák, Pirimidin, Premontrei rend, Radnóti Miklós, Sárvári Anna, Sík Sándor, Scheiber Sándor, Serestély Béla, Szakolca, Szalatnai Rezső, Szász János (író), Széchenyi lánchíd, Szeged, Szegedi ferences templom és kolostor, Szegedi Napló, Szegedi Nemzeti Színház, Szent Rókus Kórház, Szimbolizmus, Szociáldemokrácia, Sztojka László, Tabéry Géza, Tanner Ilona, Téka sorozat, Tessitori Nóra, Tisza, Utunk, Vác, Zsidó naptárak Erdélyben, 1883, 1905, 1907, 1908, 1910, 1911, 1912, 1913, 1914, 1917, 1918, 1919, 1923, 1925, 1926, 1928, 1929, 1930, 1931, 1937, 1942, 20. század, 2002, 2006. Bővíteni index (98 több) »
A Hét (folyóirat, 1890–1924)
A Hét címlapja, 1. évf. (1890) 2. sz. A Hét (Budapest, 1890 – 1924) társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és A Hét (folyóirat, 1890–1924) · Többet látni »
A Hét (folyóirat, 1970–2003)
A Hét bukaresti kiadású romániai magyar társadalmi-politikai-művelődési hetilap volt, mely 1970 és 2003 között jelent meg.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és A Hét (folyóirat, 1970–2003) · Többet látni »
A Holnap
A Holnap irodalmi antológia Nagyváradon, 1908-ban és 1909-ben megjelent 1.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és A Holnap · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Ady Endre · Többet látni »
Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad)
Az Ady Endre Emlékmúzeum (románul Muzeul Ady Endre) az Adyra vonatkozó irodalmi anyag és emlékek gyűjtőhelye a „Müllerei” néven ismert nagyváradi cukrászda nyári kioszkjában, ahol a költő gyakorta vendégeskedett.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad) · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Alföld · Többet látni »
Antal Sándor (újságíró)
Antal Sándor, eredeti nevén Adler (Nagyvárad, 1882. november 28. – Németország, 1944.) újságíró, költő, műfordító, szobrász, éremművész.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Antal Sándor (újságíró) · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Arad (Románia) · Többet látni »
Aradi Közlöny
Az Aradi Közlöny Aradon megjelent politikai és közgazdasági napilap.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Aradi Közlöny · Többet látni »
Új Élet
Új Élet címmel megjelent periodikumok az erdélyi magyarság körében 1927–1989 közt.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Új Élet · Többet látni »
Augusztus 17.
Névnapok: Jácint + Aminta, Arika, Arikán, Emiliána, Ete, Hetény, Kármán.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Augusztus 17. · Többet látni »
Április 8.
Névnapok: Dénes + Dienes, Denton, Júlia, Julilla, Julitta, Valter, Walter, Zselyke, Zsüliett.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Április 8. · Többet látni »
Április 9.
Névnapok: Erhard, + Csoma, Csombor, Csomor, Dömötör, Dumáta, Dusán, Dusánka, Lél, Pszihé, Vince.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Április 9. · Többet látni »
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Babits Mihály · Többet látni »
Baróti Dezső
Baróti Dezső (eredetileg Kratofil, Kratochfill) (Torda, 1911. október 2. – Budapest, 1994. szeptember 5.) magyar irodalomtörténész.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Baróti Dezső · Többet látni »
Barta Lajos (író)
Barta Lajos, született Krausz Lajos (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Barta Lajos (író) · Többet látni »
Baumgarten-díj
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baumgarten-emlékdíj és -jutalom.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Baumgarten-díj · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Bécs · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Budapest · Többet látni »
Budapesti Napló
A Budapesti Napló első évfolyamának első száma, 1896. augusztus 20. A Budapesti Napló 1896-tól 1918-ig megjelent magyar időszaki lap, a liberális értelmiség újságja volt.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Budapesti Napló · Többet látni »
Délmagyarország
A Délmagyarország egy Csongrád-Csanád vármegyei napilap, mely a hét hat napján jelenik meg a Mediaworks Hungary Zrt. kiadásában.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Délmagyarország · Többet látni »
Direktóriumok (1919)
A direktóriumok a Magyarországi Tanácsköztársaság előtt (1919 elején) és alatt (1919. március 21. – 1919. augusztus 1.) a helyi tanácsok általában 3 tagból álló vezető testületei, végrehajtó bizottságai voltak.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Direktóriumok (1919) · Többet látni »
Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)
A Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Szeged híres kegyesrendi (piarista) intézménye, a város legrégibb iskolája.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged) · Többet látni »
Dugonics Társaság
Izsó Miklós, Huszár Adolf Dugonics szobra régi képeslapon Szeged legrégebbi civil szervezetét, a Dugonics Andrásról elnevezett Dugonics Társaságot 1892-ben alapították a város szellemi életének kiválóságai.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Dugonics Társaság · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Duna · Többet látni »
Dutka Ákos
Dutka Ákos, teljes nevén Dutka Ákos Sándor (Nagyvárad, 1881. szeptember 11. – Máriaremete (Budapest), 1972. december 27.) magyar költő, író, szerkesztő, újságíró.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Dutka Ákos · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Ellenzék (napilap)
Az Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880–1944 között.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Ellenzék (napilap) · Többet látni »
Emőd Tamás
A Holnap szoborcsoport tagjaként Nagyváradon Emőd Tamás (Berekböszörmény, 1888. augusztus 11. – Nagyvárad, 1938. szeptember 22.) költő, újságíró, színházigazgató, Fleischer Miklós festő bátyja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Emőd Tamás · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Helikon
Erdélyi Helikon havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Erdélyi Helikon · Többet látni »
Erdélyi Szépmíves Céh
Az Erdélyi Szépmíves Céh (ESZC) erdélyi magyar könyvkiadó volt a két világháború között.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Erdélyi Szépmíves Céh · Többet látni »
Esszé
Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Esszé · Többet látni »
Február 9.
Névnapok: Abigél, Alex + Aladdin, Aladin, Alarik, Apol, Apolka, Apollónia, Ciceró, Cirill, Donald, Erik, Erika, Erős, Hanga, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Rex, Rinaldó, Ronald, Szabin.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Február 9. · Többet látni »
Grezsa Ferenc (irodalomtörténész)
Grezsa Ferenc (Kiskunmajsa, 1932. július 16. – Hódmezővásárhely, 1991. június 12.) magyar irodalomtörténész, műkritikus, szerkesztő, egyetemi tanár.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Grezsa Ferenc (irodalomtörténész) · Többet látni »
Gulácsy Lajos
Önarckép (1903) Paolo és Francesca (1903) Varázslat (1906–1907) 18) Gulácsy Lajos Kálmán (Budapest, 1882. október 12. – Budapest, 1932. február 21.) magyar festőművész.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Gulácsy Lajos · Többet látni »
Halmay Árpád
Halmay Árpád (Kassa, 1900. december 15. – Budapest, 1945 tavaszán) magyar újságíró.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Halmay Árpád · Többet látni »
Hatvany Lajos
Hatvany Lajos és felesége Berlinben Nyugat, 1908. I. évf. 1. sz. Hatvany Lajos, ''hatvani báró'' (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas magyar író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja; "az utolsó mecénás".
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Hatvany Lajos · Többet látni »
Havi Szemle
A Havi Szemle a Romániai Magyar Népközösség szépirodalmi és közművelődési folyóirata Aradon.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Havi Szemle · Többet látni »
Homonnai Nándor
Homonnai Nándor (eredetileg: Springer; 1884-től: Homonnai) (Székelyudvarhely, 1880. január 16. – Budapest, 1927. július 2.) magyar fényképész, fotográfus.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Homonnai Nándor · Többet látni »
Horváth Imre (költő)
Horváth Imre (Margitta, 1906. november 4. – Nagyvárad, 1993. április 11.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Horváth Imre (költő) · Többet látni »
Igaz Szó
Igaz Szó (1954-1989) Marosvásárhelyen kiadott szépirodalmi folyóirat.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Igaz Szó · Többet látni »
Igazság (folyóirat)
Igazság címmel megjelent magyar nyelvű periodikum(ok) Romániában (1922–1989).
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Igazság (folyóirat) · Többet látni »
Impresszionizmus
Claude Monet: ''Impresszió, a felkelő nap'' (1872). A festmény lett az ''impresszionizmus'' névadója Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma volt.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Impresszionizmus · Többet látni »
Indig Ottó László
Indig Ottó, teljes nevén Indig Ottó László (Gyertyámos 1936. október 18. – Nagyvárad, 2005. december 9.) romániai magyar irodalomtörténész, művelődéskutató, kritikus.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Indig Ottó László · Többet látni »
Jancsó Béla
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jancsó Béla (egyértelműsítő lap).
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Jancsó Béla · Többet látni »
Jancsó Elemér
Sírja a Házsongárdi temetőben (Kertek rész) – bal oldali sírkő Kezdivásárhelyi Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905. április 10. – Kolozsvár, 1971. november 12.) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Jancsó Ödön fia, Jancsó Béla öccse, Jancsó Miklós apja, Jancsó Noémi nagyapja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Jancsó Elemér · Többet látni »
Január 18.
Névnapok: Piroska + Aténa, Aténé, Athena, Atina, Beatrix, Fausztia, Fausztina, Gyöngy, Lizandra, Margit, Margita, Margitta, Margó, Özséb, Pál, Palmer, Pável, Pírea, Piri, Pirit, Piros, Pósa, Színes, Szinta, Trixi.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Január 18. · Többet látni »
Január 8.
Névnapok: Gyöngyvér + Anasztáz, Apollinár, Apollinária, Erhard, Ince, Jukundusz, Jutas, Jutocsa, Kövecs, Polina, Polla, Szevér, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Tácia, Tas, Virág, Zerénd, Zerind.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Január 8. · Többet látni »
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és József Attila · Többet látni »
Juhász Gyula (egyértelműsítő lap)
*Juhász Gyula (1876–1913) szobrász, éremművész.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Juhász Gyula (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Kassák Lajos
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Kassák Lajos · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Katolicizmus · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Kolozsvár · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Korunk · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Kovács László (író)
Kovács László, álneve: R. Nagy András (Gerendkeresztúr, 1892. december 25. – Budapest, 1963. július 2.) magyar író, szerkesztő, kritikus.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Kovács László (író) · Többet látni »
Kriterion Könyvkiadó
A romániai Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Kriterion Könyvkiadó · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Latin nyelv · Többet látni »
Léva
A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Léva · Többet látni »
Líra (műnem)
Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Líra (műnem) · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar pengő
A pengő egykori magyar pénznem.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Magyar pengő · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Makó · Többet látni »
Makói József Attila Gimnázium
A Makói József Attila Gimnázium eklektikus épülete a városközpont egyik meghatározó építménye, a benne működő iskola pedig Makó és térségének legrangosabb és legnagyobb hagyománnyal bíró középfokú oktatási intézménye.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Makói József Attila Gimnázium · Többet látni »
Markó Béla
Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8. –) erdélyi magyar költő és író, tanár, szerkesztő, politikus.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Markó Béla · Többet látni »
Május 20.
Névnapok: Bernát, Felícia + Balabán, Bernárd, Bernarda, Bernardina, Galamb, Gerle, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Johanna, Kolomba, Kolombina, Palóma, Tália.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Május 20. · Többet látni »
Május 7.
Névnapok: Gizella + Bendegúz, Dalma, Domicián, Domitilla, Germán, Giza, Késa, Napóleon, Szaniszló.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Május 7. · Többet látni »
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Máramarossziget · Többet látni »
Máramarosszigeti Piarista Gimnázium
A Máramarosszigeti Piarista Gimnázium egy 1731-től 1920-ig, majd 1941-től 1944-ig Máramarosszigeten működött, a Piarista rend fenntartásában levő középiskola volt.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Máramarosszigeti Piarista Gimnázium · Többet látni »
Március 17.
Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Március 17. · Többet látni »
Március 6.
Névnapok: Leonóra, Inez + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elvira, Felicita, Felicitás, Felicitász, Fridolin, Frodó, Gotlib, Kolett, Koletta, Koriolán, Kozett, Perpétua.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Március 6. · Többet látni »
Márvány
Carrarai márványfejtés A márvány olyan, kalcitból és/vagy dolomitból álló metamorf kőzet, amelynek karbonátásvány-tartalma az 50%-ot meghaladja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Márvány · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Második világháború · Többet látni »
Művelődés (folyóirat)
Művelődés a romániai magyar közművelődés havi folyóirata 1948 és 1985 között, majd 1990-től folytatólag.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Művelődés (folyóirat) · Többet látni »
Móra Ferenc
Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Móra Ferenc · Többet látni »
Mózes Attila
Mózes Attila (álnevei: Kibédi Attila, Finta Balázs; Marosvásárhely, 1952. április 8. – 2017. január 31.) romániai magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Mózes Attila · Többet látni »
Metafora
A metafora (ógörög: μεταφορά – átvitel) egyike a költői képeknek; összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép (ebben különbözik a metonímiától, amely inkább kapcsolódáson alapul).
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Metafora · Többet látni »
Molter Károly
Molter Károly (Óverbász, 1890. december 2. – Marosvásárhely, 1981. november 30.) magyar író, kritikus, irodalomtörténész.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Molter Károly · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Nagyvárad · Többet látni »
Nagyvárad (napilap)
Nagyvárad címmel társadalmi és gazdasági napilap 1870–1944 között.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Nagyvárad (napilap) · Többet látni »
Nagyváradi Napló
A Nagyváradi Napló, Nagyváradon 1898.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Nagyváradi Napló · Többet látni »
Nagyváradi premontrei gimnázium
A nagyváradi premontrei gimnázium egy római katolikus egyházi középiskola volt a Partiumban, amely 1718 és 1945 között működött.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Nagyváradi premontrei gimnázium · Többet látni »
Négyesy László
Négyesy László (Szentes, 1861. március 6. – Budapest, Józsefváros, 1933. január 7.) irodalomtörténész, esztéta, stiliszta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Négyesy László · Többet látni »
November 22.
Névnapok: Cecília + Áprilka, Cecilla, Célia, Cicelle, Cilla, Csilla, Filemon, Seila, Sejla, Zéta.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és November 22. · Többet látni »
Noviciátus
Noviciátus: újoncidő (próbaidő) a szerzetesközösségekben Lásd még: Szerzetesség Többnyire a beöltözéssel (a szerzetesi ruha felvételével) kezdődik és az ideiglenes szerzetesi fogadalommal végződik.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Noviciátus · Többet látni »
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények: Studii și cercetări de lingvistică si istorie literară.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények · Többet látni »
Október 1.
Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Október 1. · Többet látni »
Október 3.
Névnapok: Helga + Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Október 3. · Többet látni »
Oláh Gábor (költő)
Oláh Gábor (Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.) magyar költő, író.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Oláh Gábor (költő) · Többet látni »
Pataki Bálint
Pataki Bálint (Kolozsvár, 1927. február 5. – Eforie Nord, 1966. július 28.) erdélyi magyar irodalomtörténész.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Pataki Bálint · Többet látni »
Pásztortűz
A Pásztortűz Kolozsváron 1921–1944 között megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, az Erdélyi Szemle utódja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Pásztortűz · Többet látni »
Péter László (irodalomtörténész)
Péter László (Jánoshalma, 1926. január 21. – 2019. július 28.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész és folklorista.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Péter László (irodalomtörténész) · Többet látni »
Piaristák
A piarista rend katolikus tanító szerzetesrend.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Piaristák · Többet látni »
Pirimidin
A pirimidin egy nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Pirimidin · Többet látni »
Premontrei rend
A premontrei vagy prémontrei kanonokrend (vagy norbertrend) a katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Premontrei rend · Többet látni »
Radnóti Miklós
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Radnóti Miklós · Többet látni »
Sárvári Anna
Sárvári Anna (Dunaföldvár, 1887 – 1938) magyar színésznő, Juhász Gyula múzsája, akihez az Anna-verseket írta.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Sárvári Anna · Többet látni »
Sík Sándor
Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Sík Sándor · Többet látni »
Scheiber Sándor
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben Scheiber Sándor (Budapest, 1913. július 9. – Budapest, 1985. március 3.) nyelvész, irodalomtörténész, a nyelvtudományok doktora (1983), dunaföldvári főrabbi, a budapesti Rabbiképző Intézet (a mai ORZSE) igazgatója, a neológ zsidóság egyik kiemelkedő alakja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Scheiber Sándor · Többet látni »
Serestély Béla
Serestély Béla (Malomvíz, 1883. augusztus 3. – Arad, 1968. február 13.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Serestély Béla · Többet látni »
Szakolca
Szakolca város Szlovákiában.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szakolca · Többet látni »
Szalatnai Rezső
Szalatnai Rezső (Nagyszalatna, 1904. október 23. – Budapest, 1977. március 23.) tanár, irodalomtörténész, író, kritikus, műfordító.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szalatnai Rezső · Többet látni »
Szász János (író)
Szász János (Belgrád, 1927. július 14. – Bukarest, 2006. július 29.) romániai magyar író, költő, újságíró, műfordító.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szász János (író) · Többet látni »
Széchenyi lánchíd
A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Széchenyi lánchíd · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szeged · Többet látni »
Szegedi ferences templom és kolostor
Az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor, a pannonhalmi apátság épületei után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szegedi ferences templom és kolostor · Többet látni »
Szegedi Napló
Szegedi Napló címmel négy különböző időszakban jelent meg Szegeden napilap, 1878–1922, 1925–1944 közt, majd 1947-ben, végül az 1989-es rendszerváltás után 1990–1996 közt.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szegedi Napló · Többet látni »
Szegedi Nemzeti Színház
A Szegedi Nemzeti Színház 1883-ban épült a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cége által eklektikus, neobarokk stílusban.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szegedi Nemzeti Színház · Többet látni »
Szent Rókus Kórház
A Szent Rókus Kórház Budapest és egyben Európa legrégebbi közkórházainak egyike a Józsefvárosban működik.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szent Rókus Kórház · Többet látni »
Szimbolizmus
A sebesült angyal (1903) tortonai Cesare Saccaggi festő munkája A szimbolizmus a realizmussal szembeforduló művészeti irányzat a 19. század második felében.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szimbolizmus · Többet látni »
Szociáldemokrácia
A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a szocialista mozgalom egyik irányzata.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Szociáldemokrácia · Többet látni »
Sztojka László
Sztojka László (Dés, 1909. november 13. – Kolozsvár, 1986. március 14.) erdélyi magyar költő, újságíró.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Sztojka László · Többet látni »
Tabéry Géza
Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. július 17. – Nagyvárad, 1958. január 6.) romániai magyar író, újságíró.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Tabéry Géza · Többet látni »
Tanner Ilona
Török Sophie, született Tanner Ilona, teljes nevén: Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla (Budapest, Kőbánya, 1895. december 10. – Budapest, 1955. január 28.) Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége, Babits Ildikó anyja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Tanner Ilona · Többet látni »
Téka sorozat
A Téka egy romániai magyar irodalmi-történelmi-művelődéstörténeti sorozat.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Téka sorozat · Többet látni »
Tessitori Nóra
Tessitori Nóra (Kolozsvár, 1884 – Marosvásárhely, 1969. június 26.) erdélyi magyar szavaló- és előadóművész, Kőmíves Nagy Lajos felesége.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Tessitori Nóra · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Tisza · Többet látni »
Utunk
Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Utunk · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Vác · Többet látni »
Zsidó naptárak Erdélyben
Zsidó naptárak Erdélyben (1918-1947) – a zsinagógai vagy bibliai (szeptemberben kezdődő) ún.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és Zsidó naptárak Erdélyben · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1883 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1905 · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1907 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1908 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1910 · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1911 · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1912 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1913 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1914 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1917 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1919 · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1923 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1925 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1926 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1928 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1929 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1930 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1931 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1937 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 1942 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 20. század · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 2002 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Juhász Gyula (költő) és 2006 · Többet látni »
