Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Iovia

Index Iovia

Iovia (Újtelep) egykori város volt az ókori Római Birodalom Pannonia Valeria tartományában.

44 kapcsolatok: Attila hun király, Brigetio, Dalmand, Forster Gyula, Fröhlich Róbert, Gorsium, Hunok, II. Philipposz makedón király, Jézus, Kapospula, Kocsola, Komárom (Magyarország), Ludbreg, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország, Márvány, Népvándorláskor, Nyugatrómai Birodalom, Oszlop, Oszlopcsarnok, Pannonia (provincia), Pannonia Valeria, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécs, Pilóta nélküli felmérő platform, Pillér, Porfir (kőzet), Római Birodalom, Rómer Flóris, Sopianae (ókori város), Szabadbattyán, Szakcs, Szőny, Tabula Peutingeriana, Tóth Endre (régész), Tolna vármegye, 2000-es évek, 2010-es évek, 280-as évek, 3. század, 4. század, 409, 433, 5. század.

Attila hun király

Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.

Új!!: Iovia és Attila hun király · Többet látni »

Brigetio

Brigetio térképe de Brigetio jelentős katonai tábor és polgárváros volt az ókori Római Birodalom Pannonia tartományában.

Új!!: Iovia és Brigetio · Többet látni »

Dalmand

Dalmand község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Új!!: Iovia és Dalmand · Többet látni »

Forster Gyula

Forster Gyula arcképe Pusztakéri báró Forster Gyula (Esztergom, 1846. december 21. – Budapest, 1932. július 18.) jogi és művészeti szakíró, az MTA tagja (1899–1904), az MTA Igazgatótanácsának tagja (1904-től), a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke.

Új!!: Iovia és Forster Gyula · Többet látni »

Fröhlich Róbert

Fröhlich Róbert (Fröhlich Israel, névváltozat: Ignác) (Pest, 1844. március 19. – Budapest, 1894. május 23.) református lelkész, régész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főkönyvtárnoka.

Új!!: Iovia és Fröhlich Róbert · Többet látni »

Gorsium

Gorsium romterülete Decumanus Maximus, főutca Gorsium-Herculia Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterülete, amely a mai Tác település közigazgatási területén található, Székesfehérvártól körülbelül 10 kilométerre délre.

Új!!: Iovia és Gorsium · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Iovia és Hunok · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Új!!: Iovia és II. Philipposz makedón király · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Új!!: Iovia és Jézus · Többet látni »

Kapospula

Kapospula község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Új!!: Iovia és Kapospula · Többet látni »

Kocsola

Kocsola község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Új!!: Iovia és Kocsola · Többet látni »

Komárom (Magyarország)

Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.

Új!!: Iovia és Komárom (Magyarország) · Többet látni »

Ludbreg

Ludbreg város Horvátországban Varasd megyében.

Új!!: Iovia és Ludbreg · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Iovia és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Iovia és Magyarország · Többet látni »

Márvány

Carrarai márványfejtés A márvány olyan, kalcitból és/vagy dolomitból álló metamorf kőzet, amelynek karbonátásvány-tartalma az 50%-ot meghaladja.

Új!!: Iovia és Márvány · Többet látni »

Népvándorláskor

2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.

Új!!: Iovia és Népvándorláskor · Többet látni »

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.

Új!!: Iovia és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »

Oszlop

Dór és ión oszlopok Pompejiben Az oszlop vagy kolumna az építészetben egy függőleges nyomással bíró épületelemet (boltív, gerendázat, oromzat stb.) megtámasztó, egyúttal annak terhelését a teherhordó talajra átvezető, kör, ovális, vagy más íves keresztmetszetű faltest.

Új!!: Iovia és Oszlop · Többet látni »

Oszlopcsarnok

Giovanni Lorenzo Bernini kolonnádja a római Szent Péter-bazilika előtt A Parkkolonnád Karlovy Varyban Az oszlopcsarnok vagy kolonnád szélesebb folyosó (galéria) vagy terem, amelynek mennyezete oszlopokon nyugszik.

Új!!: Iovia és Oszlopcsarnok · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: Iovia és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Pannonia Valeria

Pannoniában. Pannonia Valeria vagy egyszerűen Valeria az ókori Római Birodalom provinciája volt.

Új!!: Iovia és Pannonia Valeria · Többet látni »

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (röviden: PPKE vagy "Pázmány") államilag elismert egyházi egyetem.

Új!!: Iovia és Pázmány Péter Katolikus Egyetem · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Iovia és Pécs · Többet látni »

Pilóta nélküli felmérő platform

Interspect UAS B 3.1 fotogrammetriai oktokopter A pilóta nélküli felmérő platform olyan pilóta nélküli repülőgép (UAV), melynek segítségével légi felvételezés készíthető ortofotó előállításához.

Új!!: Iovia és Pilóta nélküli felmérő platform · Többet látni »

Pillér

Correggióban A pillér sokszög vagy kör keresztmetszetű, teher alátámasztására szolgáló építőelem.

Új!!: Iovia és Pillér · Többet látni »

Porfir (kőzet)

Felszíni porfirbánya Olaszországban A porfir a magmás kőzetek rendszerének kőzetszövet szerinti csoportja.

Új!!: Iovia és Porfir (kőzet) · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Iovia és Római Birodalom · Többet látni »

Rómer Flóris

Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc) (Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) bencés szerzetes, régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagy-prépost-kanonok, kinevezett püspök A magyar régészet atyja.

Új!!: Iovia és Rómer Flóris · Többet látni »

Sopianae (ókori város)

Sopianae római település Pannonia középső részén, a mai Pécs területén.

Új!!: Iovia és Sopianae (ókori város) · Többet látni »

Szabadbattyán

Szabadbattyán egy nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Új!!: Iovia és Szabadbattyán · Többet látni »

Szakcs

Szakcs község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Új!!: Iovia és Szakcs · Többet látni »

Szőny

Szőny 1977 óta Komárom városának része, azelőtt önálló község, a város eredeti anyatelepülése.

Új!!: Iovia és Szőny · Többet látni »

Tabula Peutingeriana

Tabula Peutingeriana (részlet) – a térképrészlet közepén Róma városa. ''Omnes viae Romam ducunt'', azaz "Minden út Rómába vezet" Tabula Peutingeriana (részlet) – felülről lefelé: dalmát tengerpart, Adriai-tenger, Itália déli része, Szicília, Afrika partjai A Tabula Peutingeriana másolata magyarázatokkal az Aquincumi Múzeumban A Tabula Peutingeriana (Peutinger-tábla) itinerarium, útvonalleírás a Római Birodalom nyilvános úthálózatáról, a cursus publicus nevű állam által felügyelt futárszolgálat útvonalairól.

Új!!: Iovia és Tabula Peutingeriana · Többet látni »

Tóth Endre (régész)

Tóth Endre (Szombathely, 1944. május 1.–) római korral és középkorral foglalkozó régész a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának nyugalmazott főosztályvezetője.

Új!!: Iovia és Tóth Endre (régész) · Többet látni »

Tolna vármegye

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.

Új!!: Iovia és Tolna vármegye · Többet látni »

2000-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Iovia és 2000-es évek · Többet látni »

2010-es évek

A 2010-es évek jelképeinek montázsa.

Új!!: Iovia és 2010-es évek · Többet látni »

280-as évek

Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század Évtizedek: 230-as évek – 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek – 290-es évek – 300-as évek – 310-es évek – 320-as évek – 330-as évek Évek: 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289.

Új!!: Iovia és 280-as évek · Többet látni »

3. század

A 3.

Új!!: Iovia és 3. század · Többet látni »

4. század

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.

Új!!: Iovia és 4. század · Többet látni »

409

Nincs leírás.

Új!!: Iovia és 409 · Többet látni »

433

Nincs leírás.

Új!!: Iovia és 433 · Többet látni »

5. század

Az 5.

Új!!: Iovia és 5. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »