Tartalomjegyzék
65 kapcsolatok: Alexandria (Egyiptom), Ali kalifa, Anatólia, Arabok, Aszparuh bolgár kán, Avarok, İzmir (település), Égei-tenger, Balkán (térség), Bizánci Birodalom, Bolgárok, Boszporusz, Bulgária, Ciprus (sziget), Dogma (fogalom), Duna, Földközi-tenger, Görögtűz, Georg Ostrogorsky, Harmadik konstantinápolyi zsinat, Hérakleiosz bizánci császár, Híosz, I. Honoriusz pápa, I. Muávija omajjád kalifa, II. Iusztinianosz bizánci császár, II. Jusztinianosz bizánci császár, II. Kónsztasz bizánci császár, Iszlám, Jézus Krisztus, Kadıköy, Kagán, Kaukázus (hegység), Kazár Birodalom, Kilikia, Konstantinápoly, Kosz, Ló, Lükia, Lovasság, Monofizitizmus, Monothelétizmus, November 7., Onogur-bolgárok, Ortodox kereszténység, Pápa (egyházfő), Pátriárka, Róma, Rodosz (sziget), Siracusa, Szíria, ... Bővíteni index (15 több) »
- 685-ben elhunyt személyek
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Alexandria (Egyiptom)
Ali kalifa
Ali ibn Abi Tálib (Mekka, 599. március 17./július 29. – Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig).
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Ali kalifa
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Anatólia
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Arabok
Aszparuh bolgár kán
Ez a szócikk az Első Bolgár Birodalom uralkodójáról szól.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Aszparuh bolgár kán
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok).
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Avarok
İzmir (település)
İzmir (régebben Szmirna; görögül: Szmirni) Törökország harmadik legnagyobb városa és Isztambul után a második legnagyobb kikötője.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és İzmir (település)
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Égei-tenger
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Balkán (térség)
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Bizánci Birodalom
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Bolgárok
Boszporusz
A Boszporusz (görögül: Βόσπορος, törökül: Boğaziçi vagy İstanbul Boğazı) Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert (törökül: Karadeniz, görögül: Μαύρη Θάλασσα) a Márvány-tengerrel (törökül: Marmara Denizi, görögül: Θάλασσα τουΜαρμαρά) köti össze.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Boszporusz
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Bulgária
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Ciprus (sziget)
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Dogma (fogalom)
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Duna
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Földközi-tenger
Görögtűz
A görögtűz a Bizánci Birodalom által használt égőfolyadék-fegyver volt, amelyet többnyire tengeri csatákban alkalmaztak, nagy hatékonysággal, hiszen az anyag összetétele folytán tüze vízzel nem oltható.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Görögtűz
Georg Ostrogorsky
Georg Ostrogorsky (Георгий Александрович Острогорский, 1902. január 19. Szentpétervár – 1976. október 24. Belgrád) orosz származású, túlnyomórészt Jugoszláviában élő és alkotó bizantinológus, történész, az athéni és bécsi Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szerb Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Georg Ostrogorsky
Harmadik konstantinápolyi zsinat
A harmadik konstantinápolyi zsinat a katolikus egyház hatodik egyetemes zsinata, amelyet 680.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Harmadik konstantinápolyi zsinat
Hérakleiosz bizánci császár
Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Hérakleiosz bizánci császár
Híosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Híosz (egyértelműsítő lap).
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Híosz
I. Honoriusz pápa
I.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és I. Honoriusz pápa
I. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és I. Muávija omajjád kalifa
II. Iusztinianosz bizánci császár
II.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és II. Iusztinianosz bizánci császár
II. Jusztinianosz bizánci császár
#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Iusztinianosz bizánci császár.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és II. Jusztinianosz bizánci császár
II. Kónsztasz bizánci császár
II.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és II. Kónsztasz bizánci császár
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Iszlám
Jézus Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Jézus Krisztus
Kadıköy
Kadıköy (ókori nevén Kalcedón, Khalkédón vagy Chalcedon) Isztambul egyik kerülete (szemt), mely a város ázsiai oldalán, a Márvány-tenger partján fekszik.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Kadıköy
Kagán
A kagán (ótörök: 𐰴𐰍𐰣, románizált: kaɣan, mongol: Xаан vagy ᠬᠠᠭᠠᠨ, khaan, oszmán-török: خواقين, ḫākan) szakrális (isteni, szent, természetfeletti eredetű) királyi hatalommal bíró egyeduralkodó volt a közép–ázsiai pásztorkodó népeknél.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Kagán
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Kaukázus (hegység)
Kazár Birodalom
A világ térképe 820-ban, benne kék színnel jelölve a Kazár Birodalom. A Kazár Birodalom a kelet-európai sztyepp legszervezettebb állama volt, melyet a kazárok uraltak.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Kazár Birodalom
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Kilikia
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Konstantinápoly
Kosz
A görögországi Kosz (ógörög ejtéssel Kósz) szigete az Égei-tengerben található, a Dél-Égei-szigetek, ezen belül a Dodekanészosz tagja.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Kosz
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Ló
Lükia
Lükia fekvése Lükia városai Lükia (hettita nyelven Lukka, lük nyelven Trm̃mis) ókori földrajzi egység.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Lükia
Lovasság
Lovasság – Bugac, 2014 A lovasság lovon mozgó, lóhátról főleg szálfegyverekkel (kard, lándzsa, dzsida) harcoló haderő elnevezése, amely korábban minden nagy hadsereg fontos része volt.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Lovasság
Monofizitizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Monofiziták.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Monofizitizmus
Monothelétizmus
A monothelétizmus (görög monosz – egy, valamint theló - akarni/thelészisz - akarat) egy keresztény tan, amely szerint Krisztusnak két természete van - egy isteni és egy emberi - de csak egy akarata.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Monothelétizmus
November 7.
Névnapok: Rezső + Amarant, Amaranta, Csenger, Éneás, Engelbert, Erneszt, Ernő, Florentin, Karen, Karin, Karina, Lázár, Lázó, Rados, Radován, Radvány, Ralf, Raul, Rolf, Rudolf, Szulamit.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és November 7.
Onogur-bolgárok
II. Baszileiosz X. századi misekönyvéből Az ősbolgárok – bolgár-törököknek, hun-bolgároknak, onogur-bolgároknak, onoguroknak stb.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Onogur-bolgárok
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Ortodox kereszténység
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Pápa (egyházfő)
Pátriárka
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Pátriárka
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Róma
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Rodosz (sziget)
Siracusa
Siracusa (szicíliai nyelven Sarausa, görögül Συρακοσαι, latinul Syracusae) város Olaszországban, Szicíliában.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Siracusa
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Szíria
Szeptember 14.
Névnapok: Roxána.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Szeptember 14.
Szeptember 15.
Névnapok: Enikő, Melitta + Ajád, Bebóra, Bogát, Bogáta, Borisz, Borocs, Debóra, Dolóresz, Doloróza, Enőke, Hetény, Katalin, Katarina, Katerina, Kató, Lola, Lolita, Lolli, Loránd, Lóránt, Mária, Melissza, Melizand, Meluzina, Orlandó, Paméla, Töhötöm.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Szeptember 15.
Szeptember 16.
Névnapok: Edit + Ciprián, Ditta, Ditte, Eudoxia, Eufémia, Eugénia, Gamáliel, Geminián, Génia, Imelda, Imodzsen, Imogén, Jozafát, Kamélia, Kornél, Kornélia, Lúcia, Ludmilla, Milica, Som, Soma, Zília, Zille, Zseni.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Szeptember 16.
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Szicília
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Szláv népek
Sztratégosz
A sztratégosz (tbsz. sztratégoi; görög στρατηγός) a görög nyelvben „tábornok” jelentésben használatos.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Sztratégosz
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Törökök
Thema-rendszer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thema.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Thema-rendszer
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Trákia
Várna (Bulgária)
Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Várna (Bulgária)
Vérhas
A vérhas, más néven dizentéria a vastagbél fertőzéses megbetegedése, amely véres, nyákos hasmenéssel, magas lázzal és hasi görcsökkel jár.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és Vérhas
659
Kategória:7. század.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és 659
663
Kategória:7. század.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és 663
670
Kategória:7. század.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és 670
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Megnézni IV. Kónsztantinosz bizánci császár és 7. század
Lásd még
685-ben elhunyt személyek
- Ecgfrith northumbriai király
- I. Marván omajjád kalifa
- II. Benedek pápa
- IV. Kónsztantinosz bizánci császár