Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Rodosz (sziget)

Index Rodosz (sziget)

Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.

219 kapcsolatok: A világ hét csodája, Abu Szimbel, Aegean Airlines, Agámafélék, Akhájok, Anatólia, Apollóniosz Rhodiosz, Arkhón, Újkőkorszak, ÚNMH, Asszírok, Athén, Auschwitzi koncentrációs tábor, Autóbusz, Auvergne, Égei-tenger, Évia, Baleár-szigetek, Bangó, Búza, Bizánci Birodalom, Bogáncs (növénynemzetség), Bor (ital), Bulé, Caius Cassius Longinus (Kr. e. 44), Ciklámen (növénynemzetség), Ciprus (sziget), Ciprusfélék, Ciprusi törpe elefánt, Ciprusi törpe víziló, Citromlepke, Csíkos medvelepke, Darázsölyv, Dardanellák, Dél-Égei-szigetek, Délosz, Déloszi Szövetség, Démosz, Dűne, Diocletianus római császár, Dodekanészosz, Egyiptom, Ekklészia, Első nikaiai zsinat, Endemikus élőlény, Epameinóndasz, Európai ciprus, Európai szalakóta, Farkasalmalepke, Fémeslégyfélék, ..., Földközi-tenger, Földrengés, Föníciaiak, Fecskefarkú lepke, Foulques de Villaret, Franciaország, Gérbics, Görög nyelv, Görög–perzsa háborúk, Görögország, Gekkófélék, Gela, Genovai Köztársaság, Gizáni, Gránátalma, Gyurgyalag, Halak, Hannibál (karthágói hadvezér), Hantmadár, Harmadik pun háború, Havasi fülespacsirta, Hárún ar-Rasíd, Házi kecske, Héja, Héliosz, Héraklész, Hérakleiosz bizánci császár, Hipparkhosz (csillagász), Hirundo, Holló, Holokauszt, I. Antigonosz makedón király, I. Dárajavaus perzsa király, I. Démétriosz makedón király, I. e. 11. század, I. e. 16. század, I. e. 190, I. e. 227, I. e. 3. század, I. e. 355, I. e. 364, I. e. 396, I. e. 40. század, I. e. 408, I. e. 479, I. e. 490, I. e. 688, I. e. 8. század, I. Muávija omajjád kalifa, I. Ptolemaiosz, I. Richárd angol király, I. Szulejmán oszmán szultán, Ibériai-félsziget, Ibolya (növénynemzetség), II. Fülöp Ágost francia király, II. Huszrau szászánida király, II. Mehmed oszmán szultán, III. Alexandrosz makedón király, III. Antiokhosz szeleukida uralkodó, III. Ióannész nikaiai császár, Imádkozó sáska, Izolált zsugorodás, Júdásfa, Johannita–török háború (1522–23), Kabócák, Kalábriaifenyő, Kardoslepke, Karthágó, Katalán nyelv, Kária, Károk (ókori nép), Kárpáthosz, Kék szamárkenyér, Kék vércse, Kígyók, Kökörcsin, Kövirigó, Közönséges füge, Község, Künoszkephalai csata, Kereszténység, Keresztes háborúk, Kikerics, Kilikia, Kis pávaszem, Komp, Konstantinápolyi Latin Császárság, Korinthosz, Kosborfélék, Kosz, Kréta (sziget), Latin nyelv, Lükia, Leander (növényfaj), Lepkék, Leszbosz, Levantei vipera, Liliom (növénynemzetség), Lindosz, Lovagok utcája, Marcus Iunius Brutus, Máltai lovagrend, Máriatövis, Második világháború, Mükénéi kultúra, Mediterrán éghajlat, Messinai sókrízis, Mezopotámia, Milétosz (település), Minószi civilizáció, Nagy pávaszem, Nagymesteri palota (Rodosz), Náfkratisz, Nárcisz (növénynemzetség), Núbia, Nemzet, Okcitán nyelv, Olajbogyó, Olasz fasizmus, Olasz–török háború, Olaszország, Omikron, Pacsirtafélék, Panaitiosz (filozófus), Pál apostol, Püdnai csata, Peloponnészosz, Peloponnészoszi háború, Pergamon, Perszeusz makedón király, Philippe de Villiers de L’Isle-Adam, Pipacs, Pireusz, Pleisztocén, Polisz, Pontosz, Poszméhbangó, Prütanisz, Római Birodalom, Rodosz (település), Rodosz-Diagórasz nemzetközi repülőtér, Rodoszi Hidrobiológiai Intézet, Rodoszi kolosszus, Rozs, Sajt, Sarlósfecske, Side (település), Spanyol nyelv, Szalamiszi csata, Szaloniki, Szarvasfélék, Szőlő, Szeldzsuk törökök, Sziget, Tarsus, Tavi béka, Tömegközlekedés, Türosz, Tektonika (geológia), Termik, Trójai háború, V. Philipposz makedón király, Vándorsólyom, Velencei Köztársaság, VIII. Mikhaél bizánci császár, Világörökség, Zöld levelibéka, 2007, 57. Bővíteni index (169 több) »

A világ hét csodája

Zeusz-szobor, halikarnasszoszi mauzóleum, rodoszi kolosszus, pharoszi világítótorony Az ókori világ hét csodáját először Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában.

Új!!: Rodosz (sziget) és A világ hét csodája · Többet látni »

Abu Szimbel

Abu Szimbel (arab írással أبو سنبل, Abū Sinbal vagy أبو سمبل, Abū Simbal) egyiptomi város Asszuántól kb.

Új!!: Rodosz (sziget) és Abu Szimbel · Többet látni »

Aegean Airlines

Az Aegean Airlines S.A. (Αεροπορία ΑιγαίουΑ.Ε., Görögország legnagyobb légitársasága utasszám, úticélok és flottaméret alapján. 2010 óta a Star Alliance tagja. A légitársaság menetrend szerinti és charterjáratokat üzemeltet Athénból és Thesszalonikiből a nagyobb görög repülőterekre, illetve számos más európai városba. Fő bázisrepülőterei Görögországban az athéni nemzetközi repülőtér és a thesszaloniki nemzetközi repülőtér, valamint Cipruson a Lárnakai nemzetközi repülőtér, de más görög repülőtereket is használ bázisként, némelyeket szezonálisan. Központja Athén egyik külvárosában, Kifisziában található. 2012. október 21-én az Aegean Airlines bejelentette, hogy felvásárolja az Olympic Airt. Az Európai Bizottság egy évvel később, 2013. október 9-én hagyta jóvá a felvásárlást. A két cég külön márkanév alatt üzemel. Az Aegean Airlines emellett részt vett a ciprusi nemzeti légitársaság, a Cyprus Airways privatizációs tenderének utolsó szakaszaiban. A Cyprus Airways csődje után az Aegean Airways bázisrepülőteret alakított ki a larnacai repülőtéren, menetrend szerinti járatokat indított a szigetre és betöltötte a Cyprus Airways után maradt űrt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Aegean Airlines · Többet látni »

Agámafélék

Szúrós agáma ''(Agama aculeata)'' ''Agama atra'' Telepes agáma ''(Agama agama)'' ''Agama mwanzae'' ''Agama planiceps'' Hardun agáma ''(Stellagama stellio)'' szakállas varangyfejűgyík ''(Phrynocephalus mystaceus)'' ''Pseudotrapelus sinaitus'' Az agámafélék (Agamidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Rodosz (sziget) és Agámafélék · Többet látni »

Akhájok

Az akhájok ókori görög nép, az ókori görög törzsek egyike.

Új!!: Rodosz (sziget) és Akhájok · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Rodosz (sziget) és Anatólia · Többet látni »

Apollóniosz Rhodiosz

Apollóniosz Rhodiosz, Argonauták (részlete) az 1280-ban írt kéziratban, Biblioteca Medicea Laurenziana, Firenze Apollóniosz Rhodiosz (Alexandria, i. e. 295 – Rodosz, i. e. 215) Kr.

Új!!: Rodosz (sziget) és Apollóniosz Rhodiosz · Többet látni »

Arkhón

Az arkhón vezető állami tisztségviselő volt az ókori görög városokban, főleg Athénban.

Új!!: Rodosz (sziget) és Arkhón · Többet látni »

Újkőkorszak

Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.

Új!!: Rodosz (sziget) és Újkőkorszak · Többet látni »

ÚNMH

#ÁTIRÁNYÍTÁS Az újgörög nevek magyar helyesírása.

Új!!: Rodosz (sziget) és ÚNMH · Többet látni »

Asszírok

Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.

Új!!: Rodosz (sziget) és Asszírok · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Új!!: Rodosz (sziget) és Athén · Többet látni »

Auschwitzi koncentrációs tábor

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítőtábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Auschwitzi koncentrációs tábor · Többet látni »

Autóbusz

Magyarországi távolsági busz Az autóbusz vagy busz olyan szárazföldi tömegközlekedési eszköz, amelyet erőgép hajt, magától helyváltoztatásra képes, egyterű és legalább 10 fő szállítására alkalmas.

Új!!: Rodosz (sziget) és Autóbusz · Többet látni »

Auvergne

Auvergne (Auvèrnha vagy Euvarnhà oksitánul) Franciaország egyik régiója volt 2015 végéig, négy megyével: Allier, Puy-de-Dome, Cantal és Haute-Loire.

Új!!: Rodosz (sziget) és Auvergne · Többet látni »

Égei-tenger

Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.

Új!!: Rodosz (sziget) és Égei-tenger · Többet látni »

Évia

Évia (vagy hagyományosan Euboia, görög betűkkel Εύβοια) a második legnagyobb görög sziget Kréta után.

Új!!: Rodosz (sziget) és Évia · Többet látni »

Baleár-szigetek

A Baleár-szigetek Spanyolország egyik autonóm közössége, egyben tartománya (provinciája); azon 7 autonóm közösség egyike, mely egyetlen tartományból áll.

Új!!: Rodosz (sziget) és Baleár-szigetek · Többet látni »

Bangó

A bangó (Ophrys) a kosborfélék (Orchidaceae) családjának legspecializáltabb és ezzel legváltozatosabb növénynemzetsége.

Új!!: Rodosz (sziget) és Bangó · Többet látni »

Búza

Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Búza · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bogáncs (növénynemzetség)

A bogáncs (Carduus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának bogáncsformák (Carduoideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség.

Új!!: Rodosz (sziget) és Bogáncs (növénynemzetség) · Többet látni »

Bor (ital)

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.

Új!!: Rodosz (sziget) és Bor (ital) · Többet látni »

Bulé

A bulé (görög βουλή; többes szám βουλαί) az ókori Görögország poliszait (Gr. πολις, többes száma πολεις) vagy poliszszövetség napi ügyeit vivő tanács neve volt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Bulé · Többet látni »

Caius Cassius Longinus (Kr. e. 44)

Caius Cassius Longinus (Kr. e. 87 k. – Kr. e. 42. október eleje, Philippi) római republikánus politikus, hadvezér, a Julius Caesar elleni összeesküvés egyik főszervezője.

Új!!: Rodosz (sziget) és Caius Cassius Longinus (Kr. e. 44) · Többet látni »

Ciklámen (növénynemzetség)

A ciklámen (Cyclamen) a kankalinfélék (Primulaceae), egyes szerzők szerint a szerecsenpuszpáng-félék (Myrsinaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Rodosz (sziget) és Ciklámen (növénynemzetség) · Többet látni »

Ciprus (sziget)

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².

Új!!: Rodosz (sziget) és Ciprus (sziget) · Többet látni »

Ciprusfélék

''Taiwania cryptomerioides'' ''Sequoiadendron giganteum'' ''Taxodium distichum'' A szűkebb értelemben vett ciprusfélék (Cupressaceae) a fenyőalakúak rendjének egyik családja 27–30 nemzetséggel (közülük 17 monotipikus) és 130–140 fajjal.

Új!!: Rodosz (sziget) és Ciprusfélék · Többet látni »

Ciprusi törpe elefánt

A ciprusi törpe elefánt (Palaeoloxodon cypriotes, korábban Elephas cypriotes) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántfélék (Elephantidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Ciprusi törpe elefánt · Többet látni »

Ciprusi törpe víziló

A ciprusi törpe víziló (Hippopotamus minor) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó fosszilis faj, amely a holocén elejéig élt a szigeten.

Új!!: Rodosz (sziget) és Ciprusi törpe víziló · Többet látni »

Citromlepke

A citromlepke (Gonepteryx rhamni) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Citromlepke · Többet látni »

Csíkos medvelepke

A csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a medvelepkefélék (Arctiidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Csíkos medvelepke · Többet látni »

Darázsölyv

A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Darázsölyv · Többet látni »

Dardanellák

A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.

Új!!: Rodosz (sziget) és Dardanellák · Többet látni »

Dél-Égei-szigetek

A Dél-Égei-szigetek elhelyezkedése Görögország térképén A Dél-Égei-szigetek (görögül Περιφέρεια ΝοτίουΑιγαίου) egyike Görögország 13 közigazgatási régiójának, az ország délnyugati negyedében, amelyhez a Dodekánisza és a Kikládesz szigetcsoportok tagjai tartoznak.

Új!!: Rodosz (sziget) és Dél-Égei-szigetek · Többet látni »

Délosz

Délosz kicsiny szigete (görögül Δήλος, ógörög átírásban Délosz, újgörögben Dílosz), a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mükonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra.

Új!!: Rodosz (sziget) és Délosz · Többet látni »

Déloszi Szövetség

A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Déloszi Szövetség · Többet látni »

Démosz

A démosz (görög δῆμος) a (köz)nép, község, valamely vidék lakosainak összessége.

Új!!: Rodosz (sziget) és Démosz · Többet látni »

Dűne

Erg Chebbi, Marokkó. A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre.

Új!!: Rodosz (sziget) és Dűne · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: Rodosz (sziget) és Diocletianus római császár · Többet látni »

Dodekanészosz

A Dodekanészosz-szigetcsoport elhelyezkedése Görögországon belül A dodekanéz szigetek, másként Dodekanészosz-szigetcsoport (újgörögül Δωδεκάνησα, vagy Δωδεκάνησος, törökül Onikiada, olaszul Dodecaneso) egy szigetcsoport az Égei-tenger délkeleti részén, Görögországban.

Új!!: Rodosz (sziget) és Dodekanészosz · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Új!!: Rodosz (sziget) és Egyiptom · Többet látni »

Ekklészia

Az ekklészia (görögül έκκλησία) volt az Athéni demokrácia idején a polisz legfontosabb szerve, a minden szabad polgárból álló népgyűlés, ami a Pnüksz dombon gyűlt össze rendszeresen.

Új!!: Rodosz (sziget) és Ekklészia · Többet látni »

Első nikaiai zsinat

Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.

Új!!: Rodosz (sziget) és Első nikaiai zsinat · Többet látni »

Endemikus élőlény

vörös listája alapján Endemikus vagy bennszülött élőlény az, amely elszigetelten tenyészik, elterjedési területe rendszerint valamilyen különös természeti földrajzi tényezővel jellemezhető és feltételezik, hogy ott is keletkezett (vagyis egyben ott őshonos, de máshol nem található meg).

Új!!: Rodosz (sziget) és Endemikus élőlény · Többet látni »

Epameinóndasz

Epameinóndasz (görög: Ἐπαμεινώνδας) (kb. i. e. 418 – i. e. 362 július 3.) thébai hadvezér és államférfi, aki Thébát a Spártának alávetett állapotból az antik Görögország hegemón hatalmává tette.

Új!!: Rodosz (sziget) és Epameinóndasz · Többet látni »

Európai ciprus

Az európai ciprus vagy örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens) a ciprusfélék családjának névadó faja.

Új!!: Rodosz (sziget) és Európai ciprus · Többet látni »

Európai szalakóta

265px Az európai szalakóta vagy szalakóta (Coracias garrulus) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a szalakótafélék (Coraciidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Európai szalakóta · Többet látni »

Farkasalmalepke

A farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) védett, a Vörös Könyvben szereplő lepkefaj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Farkasalmalepke · Többet látni »

Fémeslégyfélék

A fémeslégyfélék vagy dongólegyek (Calliphoridae) a légyalkatúak alrendjének (Brachycera), a valódilégy-alakúak alrendágának (Muscamorpha), azon belül az bagócsok öregcsaládjának (Oestroidea) egyik családja.

Új!!: Rodosz (sziget) és Fémeslégyfélék · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Rodosz (sziget) és Földközi-tenger · Többet látni »

Földrengés

A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.

Új!!: Rodosz (sziget) és Földrengés · Többet látni »

Föníciaiak

Föníciai nő szarkofágja (kb. ie. 400), Szidónból. Jelenleg a Louvreban látható. A föníciaiak ókori nép, amely Föníciában lakott.

Új!!: Rodosz (sziget) és Föníciaiak · Többet látni »

Fecskefarkú lepke

A fecskefarkú lepke (Papilio machaon) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Fecskefarkú lepke · Többet látni »

Foulques de Villaret

Foulques de Villaret (– 1327. szeptember 1.) a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend franciai születésű nagymestere volt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Foulques de Villaret · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Rodosz (sziget) és Franciaország · Többet látni »

Gérbics

A gérbics vagy ibolyás gérbics (Limodorum abortivum) a kosborfélék családjába tartozó, melegkedvelő tölgyesekben, karsztbokorerdőkben élő, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Gérbics · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Rodosz (sziget) és Görög nyelv · Többet látni »

Görög–perzsa háborúk

A görög–perzsa háborúk alatt azt az időszakot értjük, amikor a görög poliszok és az Óperzsa Birodalom hadban állt egymással (i. e. 499–449).

Új!!: Rodosz (sziget) és Görög–perzsa háborúk · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Új!!: Rodosz (sziget) és Görögország · Többet látni »

Gekkófélék

A gekkófélék (Gekkonidae) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó családja.

Új!!: Rodosz (sziget) és Gekkófélék · Többet látni »

Gela

Gela település Olaszországban, Szicília régióban, Caltanissetta megyében.

Új!!: Rodosz (sziget) és Gela · Többet látni »

Genovai Köztársaság

A Genovai Köztársaság (olaszul: Repubblica di Genova) független állam volt a 11. századtól 1797-ig Itália északnyugati részén, Liguriában.

Új!!: Rodosz (sziget) és Genovai Köztársaság · Többet látni »

Gizáni

A gizáni (Ladigesocypris ghigii vagy Squalius ghigii, görög nyelven Γκιζάνι) édesvízi hal a pontyfélék családjából.

Új!!: Rodosz (sziget) és Gizáni · Többet látni »

Gránátalma

A gránátalma vagy grenadin (Punica granatum) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó nemzetség egyik faja.

Új!!: Rodosz (sziget) és Gránátalma · Többet látni »

Gyurgyalag

A gyurgyalag, gyurgyóka, méhészmadár vagy piripió (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Gyurgyalag · Többet látni »

Halak

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.

Új!!: Rodosz (sziget) és Halak · Többet látni »

Hannibál (karthágói hadvezér)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hannibál (hadvezér).

Új!!: Rodosz (sziget) és Hannibál (karthágói hadvezér) · Többet látni »

Hantmadár

Fiatal példány A hantmadár (Oenanthe oenanthe) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Hantmadár · Többet látni »

Harmadik pun háború

A harmadik pun háború a Római Köztársaság és Karthágó között zajlott háború, mely véget vetett Karthágó fennállásának.

Új!!: Rodosz (sziget) és Harmadik pun háború · Többet látni »

Havasi fülespacsirta

A havasi fülespacsirta vagy egyszerűen csak havasi pacsirta — (Eremophila alpestris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Havasi fülespacsirta · Többet látni »

Hárún ar-Rasíd

Hárún ar-Rasíd (arab betűkkel هارون‌ الرشید – Hārūn ar-Rašīd; Rajj, 763. március 17. vagy 766 februárja – Túsz, 809. március 24., 146. oldal), Abu Abdalláh al-Mahdi kisebbik fia, Músza al-Hádi öccse volt az Abbászida-dinasztia ötödik kalifája (uralkodott 786-tól haláláig).

Új!!: Rodosz (sziget) és Hárún ar-Rasíd · Többet látni »

Házi kecske

A házi kecske (Capra aegagrus hircus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó vadkecske (Capra aegagrus) egyik alfaja; bár egyes rendszerezők önálló fajnak tekintik Capra hircus név alatt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Házi kecske · Többet látni »

Héja

A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Héja · Többet látni »

Héliosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Héliosz (egyértelműsítő lap).

Új!!: Rodosz (sziget) és Héliosz · Többet látni »

Héraklész

Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz (Ἀλκαῖος) görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke.

Új!!: Rodosz (sziget) és Héraklész · Többet látni »

Hérakleiosz bizánci császár

Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig.

Új!!: Rodosz (sziget) és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Hipparkhosz (csillagász)

Hipparkhosz (i. e. 160 körül – i. e. 125 körül) ókori görög csillagász; gyakran „a csillagászat atyjának” nevezik.

Új!!: Rodosz (sziget) és Hipparkhosz (csillagász) · Többet látni »

Hirundo

A Hirundo (villásfecske) a madarak osztályának (Aves) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Rodosz (sziget) és Hirundo · Többet látni »

Holló

Közönséges holló A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Holló · Többet látni »

Holokauszt

A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.

Új!!: Rodosz (sziget) és Holokauszt · Többet látni »

I. Antigonosz makedón király

I.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. Antigonosz makedón király · Többet látni »

I. Dárajavaus perzsa király

Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »

I. Démétriosz makedón király

I. Démétriosz Poliorkétész (görögül Δημήτριος Πολιορκητής, „városostromló” Kr. e. 337 vagy Kr. e. 336 – Kherszonészosz, Kr. e. 283) ókori hellenisztikus király, az Antigonida dinasztia második tagja, a dinasztiaalapító I. Antigonosz Monophthalmosz fia és társuralkodója volt Kr. e. 306-tól annak Kr. e. 301-ben bekövetkezett haláláig, illetve Makedóniát is uralta Kr. e. 294–287 között. A diadokhoszok háborúiban aktív szerepet vállalt, „Városostromló” jelentésű ragadványnevét (Πολιορκητής – Poliorkétész) Rhodoszon folytatott Kr. e. 305–Kr. e. 304-es hadjáratán nyerte el.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. Démétriosz makedón király · Többet látni »

I. e. 11. század

Az i. e. 11.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 11. század · Többet látni »

I. e. 16. század

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 16. század · Többet látni »

I. e. 190

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 190 · Többet látni »

I. e. 227

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 227 · Többet látni »

I. e. 3. század

A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 3. század · Többet látni »

I. e. 355

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 355 · Többet látni »

I. e. 364

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 364 · Többet látni »

I. e. 396

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 396 · Többet látni »

I. e. 40. század

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 40. század · Többet látni »

I. e. 408

II. Dareiosz továbbra is beavatkozik a görög poliszok harcába, Spártát támogatja Athénnal szemben.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 408 · Többet látni »

I. e. 479

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 479 · Többet látni »

I. e. 490

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 490 · Többet látni »

I. e. 688

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 688 · Többet látni »

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. e. 8. század · Többet látni »

I. Muávija omajjád kalifa

Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. Muávija omajjád kalifa · Többet látni »

I. Ptolemaiosz

I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e. 367 – Kr. e. 282 áprilisa/júniusa) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója Kr. e. 305-től haláláig.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. Ptolemaiosz · Többet látni »

I. Richárd angol király

I.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. Richárd angol király · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Új!!: Rodosz (sziget) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Ibériai-félsziget

Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.

Új!!: Rodosz (sziget) és Ibériai-félsziget · Többet látni »

Ibolya (növénynemzetség)

Az ibolya (Viola) az ibolyafélék családjának névadó és egyben legnagyobb nemzetsége mintegy négyszázötven fajjal.

Új!!: Rodosz (sziget) és Ibolya (növénynemzetség) · Többet látni »

II. Fülöp Ágost francia király

Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.

Új!!: Rodosz (sziget) és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »

II. Huszrau szászánida király

II.

Új!!: Rodosz (sziget) és II. Huszrau szászánida király · Többet látni »

II. Mehmed oszmán szultán

II.

Új!!: Rodosz (sziget) és II. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Új!!: Rodosz (sziget) és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

III. Antiokhosz szeleukida uralkodó

III. Antiokhosz Megasz (Nagy Antiokhosz) (görögül: Aντιóχoς Μέγας; Kr. e. 241 – Kr. e. 187. július 3.) ókori hellenisztikus király, a Szeleukida Birodalom hatodik uralkodója (Kr. e. 222-től haláláig), II. Szeleukosz Kallinikosz és II. Laodiké második gyermeke volt. Uralkodása alatt hosszas harcokkal megerősítette birodalmát, kiérdemelve a Megasz (Μέγας – Nagy) melléknevet is, azonban az utolsó éveiben vállalt háborúja a Római Köztársasággal ismét megroggyantotta királyi hatalmát.

Új!!: Rodosz (sziget) és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

III. Ióannész nikaiai császár

III.

Új!!: Rodosz (sziget) és III. Ióannész nikaiai császár · Többet látni »

Imádkozó sáska

Az imádkozó sáska vagy ájtatos manó (Mantis religiosa) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt fogólábúak (Mantodea) rendjéből, az imádkozó sáskák (Mantidae) családjából az egyetlen, Magyarországon is honos faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Imádkozó sáska · Többet látni »

Izolált zsugorodás

Kréta szigetéről Az izolált zsugorodás a törzsfejlődési törpenövés egyik formája, amelynek során nagy testű állatok – főleg emlősök, de megfigyelték dinoszauruszok maradványainál is – méretei jelentős mértékben lecsökkennek elszigetelt körülmények között.

Új!!: Rodosz (sziget) és Izolált zsugorodás · Többet látni »

Júdásfa

A júdásfa (Cercis) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lepényfaformák (Caesalpinioideae) alcsaládjának a névadó nemzetsége.

Új!!: Rodosz (sziget) és Júdásfa · Többet látni »

Johannita–török háború (1522–23)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rodosz ostroma (1522).

Új!!: Rodosz (sziget) és Johannita–török háború (1522–23) · Többet látni »

Kabócák

A kabócák (Auchenorrhyncha) a rovarok (Insecta) osztályába és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó egyik alrend.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kabócák · Többet látni »

Kalábriaifenyő

A kalábriaifenyő vagy ciprusi fenyő (Pinus brutia) a tűnyalábos fenyő (Pinus) nemzetségébe tartozó fenyőfaj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kalábriaifenyő · Többet látni »

Kardoslepke

A kardoslepke vagy kardfarkú lepke (Iphiclides podalirius) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjához tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kardoslepke · Többet látni »

Karthágó

Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.

Új!!: Rodosz (sziget) és Karthágó · Többet látni »

Katalán nyelv

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: vagy) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik.

Új!!: Rodosz (sziget) és Katalán nyelv · Többet látni »

Kária

Kária az ókorban Kis-Ázsia tizenkét tartományának egyike volt délnyugatra, Lüdia és Lükia között fekvő területeken helyezkedett el.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kária · Többet látni »

Károk (ókori nép)

A károk vagy káriaiak (görög Καρες Karesz, vagy Καρικοι Karikoi, latinul Cares) Kária lakói voltak Anatólia délnyugati részén.

Új!!: Rodosz (sziget) és Károk (ókori nép) · Többet látni »

Kárpáthosz

Kárpáthosz (görög írással Κάρπαθος) Görögország területén a Dodekanészosz második legnagyobb szigete, a Krétai-tenger keleti határán.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kárpáthosz · Többet látni »

Kék szamárkenyér

A kék szamárkenyér (Echinops ritro subsp. ruthenicus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Echinops ritro egyik alfaja.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kék szamárkenyér · Többet látni »

Kék vércse

A kék vércse (Falco vespertinus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kék vércse · Többet látni »

Kígyók

A kígyók (Serpentes, Ophidia) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kígyók · Többet látni »

Kökörcsin

A kökörcsin (Pulsatilla) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó Anemoneae nemzetségcsoport egyik nemzetsége mintegy száz fajjal.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kökörcsin · Többet látni »

Kövirigó

A kövirigó (Monticola saxatilis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kövirigó · Többet látni »

Közönséges füge

A fügefa áltermése A közönséges füge (Ficus carica) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Közönséges füge · Többet látni »

Község

Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.

Új!!: Rodosz (sziget) és Község · Többet látni »

Künoszkephalai csata

A künoszkephalai csata az között zajló második római–makedón háború júniusában megvívott ütközete volt a thesszáliai Künoszkephalai-dombságnál, amelynek során a Quinctius Flamininus vezette Róma és az Aitól Szövetség megsemmisítő vereséget mért az V. Philipposz vezette makedón seregre.

Új!!: Rodosz (sziget) és Künoszkephalai csata · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kereszténység · Többet látni »

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

Új!!: Rodosz (sziget) és Keresztes háborúk · Többet látni »

Kikerics

A kikerics (Colchicum) a liliomvirágúak (Liliales) rendjében a kikericsfélék (Colchicaceae) családjának névadó nemzetsége.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kikerics · Többet látni »

Kilikia

Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kilikia · Többet látni »

Kis pávaszem

A kis pávaszem (Saturnia pavonia) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kis pávaszem · Többet látni »

Komp

A komp folyókon, tavakon vagy tengereken történő átkelésre szolgáló közlekedési eszköz, különleges hajó, amit személyek, állatok és különböző járművek szállítására használnak.

Új!!: Rodosz (sziget) és Komp · Többet látni »

Konstantinápolyi Latin Császárság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Latin Császárság.

Új!!: Rodosz (sziget) és Konstantinápolyi Latin Császárság · Többet látni »

Korinthosz

Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.

Új!!: Rodosz (sziget) és Korinthosz · Többet látni »

Kosborfélék

A kosborfélék vagy orchideafélék (Orchidaceae) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó család.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kosborfélék · Többet látni »

Kosz

A görögországi Kosz (ógörög ejtéssel Kósz) szigete az Égei-tengerben található, a Dél-Égei-szigetek, ezen belül a Dodekanészosz tagja.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kosz · Többet látni »

Kréta (sziget)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Új!!: Rodosz (sziget) és Kréta (sziget) · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Rodosz (sziget) és Latin nyelv · Többet látni »

Lükia

Lükia fekvése Lükia városai Lükia (hettita nyelven Lukka, lük nyelven Trm̃mis) ókori földrajzi egység.

Új!!: Rodosz (sziget) és Lükia · Többet látni »

Leander (növényfaj)

A leander vagy babérrózsa (Nerium oleander) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe és a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó Nerium növénynemzetség egyetlen faja.

Új!!: Rodosz (sziget) és Leander (növényfaj) · Többet látni »

Lepkék

A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendje.

Új!!: Rodosz (sziget) és Lepkék · Többet látni »

Leszbosz

Leszbosz (görögül Lézvosz) Görögország harmadik, a Földközi-tenger hetedik legnagyobb szigete.

Új!!: Rodosz (sziget) és Leszbosz · Többet látni »

Levantei vipera

Macrovipera lebetina obtusa A levantei vipera a hüllők osztályába, a kígyók alrendjébe, és a viperafélék családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Levantei vipera · Többet látni »

Liliom (növénynemzetség)

A liliom (Lilium) a liliomfélék (Liliaceae) családjának és egyúttal a liliomformák (Lilioideae) alcsaládnak is névadó nemzetsége, mintegy 90 fajjal.

Új!!: Rodosz (sziget) és Liliom (növénynemzetség) · Többet látni »

Lindosz

Lindosz (görög: Λίνδος) egy régészeti területen elhelyezkedő halászfalu Rodosz szigetén a Dél-Égei-szigetek régióban, a Dodekánisza prefektúrában.

Új!!: Rodosz (sziget) és Lindosz · Többet látni »

Lovagok utcája

A Lovagok utcája (görög nyelven Odosz Ippoton) Rodosz világörökségi óvárosának egyik főutcája, nagy részét eredetileg a johannita lovegrend építtette.

Új!!: Rodosz (sziget) és Lovagok utcája · Többet látni »

Marcus Iunius Brutus

Marcus Iunius Brutus Caepio, vagy Quintus Caepio Brutus (Róma, i. e. 85. – Filippi, i. e. 42. október 23.) római politikus, a Julius Caesar elleni összeesküvés egyik főszervezője, a dictator egyik gyilkosa.

Új!!: Rodosz (sziget) és Marcus Iunius Brutus · Többet látni »

Máltai lovagrend

230x230px alt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Máltai lovagrend · Többet látni »

Máriatövis

A máriatövis, népies nevén őszbogáncs, szamárkóró, vagy boldogasszony tövise (Silybum marianum) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Máriatövis · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Rodosz (sziget) és Második világháború · Többet látni »

Mükénéi kultúra

Az Oroszlános kapu Mükénében A mükénéi kultúra a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája (Kr. e. 16–12. sz.); a helladikus kultúra utolsó szakasza.

Új!!: Rodosz (sziget) és Mükénéi kultúra · Többet látni »

Mediterrán éghajlat

Mediterrán éghajlatú területek A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.

Új!!: Rodosz (sziget) és Mediterrán éghajlat · Többet látni »

Messinai sókrízis

A Földközi-tenger medre A messinai sókrízis az ősi Földközi-tenger medencéjének kiszáradása a miocén kor végén, mintegy 5-6 millió évvel ezelőtt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Messinai sókrízis · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Rodosz (sziget) és Mezopotámia · Többet látni »

Milétosz (település)

A milétoszi színház romjai Milétosz (Görögül: Μίλητος) ókori város volt Anatólia nyugati partvidékén (a mai Törökország területén), a Maeander folyóhoz közel.

Új!!: Rodosz (sziget) és Milétosz (település) · Többet látni »

Minószi civilizáció

A minószi civilizáció a bronzkorban jött létre Kréta szigetén i. e. 2700 körül és az i. e. 15. századig virágzott.

Új!!: Rodosz (sziget) és Minószi civilizáció · Többet látni »

Nagy pávaszem

A nagy pávaszem vagy nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Nagy pávaszem · Többet látni »

Nagymesteri palota (Rodosz)

A Nagymesteri Palota Rodosz város a világörökségi védelem alatt álló óvárosában található épületegyüttes.

Új!!: Rodosz (sziget) és Nagymesteri palota (Rodosz) · Többet látni »

Náfkratisz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Naukratisz.

Új!!: Rodosz (sziget) és Náfkratisz · Többet látni »

Nárcisz (növénynemzetség)

Nárcisz - Budai kertben, 2013 Sárga nárcisz ''(Narcissus pseudonarcissus)'' Sárga nárcisz mező a londoni Hyde Parkban Kew botanikus kertben Fehér nárcisz ''(Narcissus poeticus)'' Kései nárcisz ''(Narcissus serotinus)'' A tazettanárcisz ''(Narcissus tazetta)'' többvirágú Jonquillanárcisz ''(Narcissus jonquilla)'' A nárcisz (Narcissus) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó növénynemzetség.

Új!!: Rodosz (sziget) és Nárcisz (növénynemzetség) · Többet látni »

Núbia

Núbia a mai Egyiptom és Szudán között. A történelmi '''Alsó-Núbia''' az 1. és 2. vízesés között (a képen számokkal jelezve), '''Felső-Núbia''' a 2. és 6. vízesés között feküdt Núbia pontos határokkal nem körülírható, történelmi terület Észak-Afrika keleti részén.

Új!!: Rodosz (sziget) és Núbia · Többet látni »

Nemzet

A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.

Új!!: Rodosz (sziget) és Nemzet · Többet látni »

Okcitán nyelv

Az okcitán, okszitán vagy – hagyományos nevén – provanszál nyelv (okcitán nyelven occitan vagy lenga d’òc, vagy langue d’oc) Dél-Franciaországban beszélt, több dialektus formájában élő újlatin nyelv, amely közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartozik.

Új!!: Rodosz (sziget) és Okcitán nyelv · Többet látni »

Olajbogyó

#ÁTIRÁNYÍTÁS Olajfa (növényfaj).

Új!!: Rodosz (sziget) és Olajbogyó · Többet látni »

Olasz fasizmus

Az olasz fasizmus Benito Mussolini vezette szélsőjobboldali politikai mozgalom volt, amely 1922-ben megszerezte a hatalmat Olaszországban, amelyet mintegy húsz évig (Ventennio), a második világháború végéig meg is tartott.

Új!!: Rodosz (sziget) és Olasz fasizmus · Többet látni »

Olasz–török háború

Az olasz–török háború (törökül Trablusgarp Harbi, olaszul Guerra di Libia, azaz Tripoli illetve Líbiai háború néven is ismert) 1911.

Új!!: Rodosz (sziget) és Olasz–török háború · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Rodosz (sziget) és Olaszország · Többet látni »

Omikron

Az omikron (Ο ο) a görög ábécé tizenötödik betűje, az o betű és hang.

Új!!: Rodosz (sziget) és Omikron · Többet látni »

Pacsirtafélék

Énekes bokorpacsirta ''(Mirafra javanica)'' ''Eremopterix grisea'' Sivatagi pacsirta ''(Ammomanes deserti)'' A pacsirtafélék (Alaudidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Rodosz (sziget) és Pacsirtafélék · Többet látni »

Panaitiosz (filozófus)

Rhodoszi Panaitiosz, (i. e. 185 körül – i. e. 110/109 körül) ókori görög sztoikus filozófus.

Új!!: Rodosz (sziget) és Panaitiosz (filozófus) · Többet látni »

Pál apostol

Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.

Új!!: Rodosz (sziget) és Pál apostol · Többet látni »

Püdnai csata

A püdnai csata a harmadik római–makedón háború döntő csatája, melyben a rómaiak i. e. 168-ban vereséget mértek a hellenisztikus Makedóniára.

Új!!: Rodosz (sziget) és Püdnai csata · Többet látni »

Peloponnészosz

A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.

Új!!: Rodosz (sziget) és Peloponnészosz · Többet látni »

Peloponnészoszi háború

A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.

Új!!: Rodosz (sziget) és Peloponnészoszi háború · Többet látni »

Pergamon

A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.

Új!!: Rodosz (sziget) és Pergamon · Többet látni »

Perszeusz makedón király

Perszeusz (görögül Περσεύς; Kr. e. 212 – Kr. e. 166 vagy Kr. e. 162), az ókori hellenisztikus Makedónia utolsó királya az Antigonidák közül (uralkodott Kr. e. 179-től Kr. e. 168-ig), V. Philipposz gyermeke volt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Perszeusz makedón király · Többet látni »

Philippe de Villiers de L’Isle-Adam

Philippe de Villiers de L’Isle-Adam (Beauvais, 1464 – Rabat, 1534. augusztus 21.) francia nemes a L’Isle-Adam városbeli de Villiers nemzetségből, 1521-től haláláig a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend 44. nagymestere volt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Philippe de Villiers de L’Isle-Adam · Többet látni »

Pipacs

A pipacs vagy vadmák (Papaver rhoeas) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Pipacs · Többet látni »

Pireusz

Dodekanészosz-szigetek felé Pireusz (görögül: Πειραιάς Pireász, ógörögül: Πειραιεύς Peiraieusz) kikötőváros az Attikai-félsziget szélén, Athéntól nem messze nyugat-délnyugatra.

Új!!: Rodosz (sziget) és Pireusz · Többet látni »

Pleisztocén

A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.

Új!!: Rodosz (sziget) és Pleisztocén · Többet látni »

Polisz

Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.

Új!!: Rodosz (sziget) és Polisz · Többet látni »

Pontosz

Pontosz földrajzi névvé váló ókori ország Észak-Anatóliában, a mai Törökország területén.

Új!!: Rodosz (sziget) és Pontosz · Többet látni »

Poszméhbangó

A poszméhbangó (Ophrys holoserica vagy Ophrys fuciflora) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a kosborfélék (Orchidaceae) családjának bangó (Ophrys) nemzetségébe tartozó, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Poszméhbangó · Többet látni »

Prütanisz

A prütaniszok voltak az ókori Athén tanácsának (bulé) végrehajtói.

Új!!: Rodosz (sziget) és Prütanisz · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Rodosz (sziget) és Római Birodalom · Többet látni »

Rodosz (település)

Rodosz (ógörögösen: Ῥόδος; újgörögösen: Ρόδος) városa Rodosz szigetének északkeleti csücskén helyezkedik el.

Új!!: Rodosz (sziget) és Rodosz (település) · Többet látni »

Rodosz-Diagórasz nemzetközi repülőtér

A Rodosz-Diagórasz nemzetközi repülőtér (görögül: Κρατικός Αερολιμένας Ρόδου, "Διαγόρας") a görögországi Rodosz szigetének nemzetközi repülőtere.

Új!!: Rodosz (sziget) és Rodosz-Diagórasz nemzetközi repülőtér · Többet látni »

Rodoszi Hidrobiológiai Intézet

A Rodoszi Hidrobiológiai Intézet a görög nemzeti tengerkutató központ által működtetett tengeri akvárium, múzeum és kutatóállomás Rodosz város és az egész sziget északi végén.

Új!!: Rodosz (sziget) és Rodoszi Hidrobiológiai Intézet · Többet látni »

Rodoszi kolosszus

A rodoszi kolosszus ábrázolása 1721-ből A rodoszi kolosszus Héliosz, a mindent látó fényes napisten óriási méretű szobra volt Rodosz városában.

Új!!: Rodosz (sziget) és Rodoszi kolosszus · Többet látni »

Rozs

A rozs (Secale cereale) a perjefélék családjába tartozó gabonanövény.

Új!!: Rodosz (sziget) és Rozs · Többet látni »

Sajt

Itáliai, parmezán sajtot készítő üzem, Modena Svájci ementálisajt-darabok A sajt savanyított vagy felfőzött tejből tejsavas erjesztéssel, alvasztással, a savó eltávolításával, préseléssel vagy anélkül készülő étel.

Új!!: Rodosz (sziget) és Sajt · Többet látni »

Sarlósfecske

Az égbolt az élettere A sarlósfecske (Apus apus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Sarlósfecske · Többet látni »

Side (település)

Side Törökország Antalya tartományának Manavgat körzetében fekvő városa, melynek történelme i. e. a 7.

Új!!: Rodosz (sziget) és Side (település) · Többet látni »

Spanyol nyelv

A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.

Új!!: Rodosz (sziget) és Spanyol nyelv · Többet látni »

Szalamiszi csata

A szalamiszi csata a görög és a perzsa hajóhadak között i. e. 480-ban, a szalamiszi tengerszorosban lezajlott tengeri ütközet, amely már a harmadik – egyben döntő – nagy görög–perzsa ütközet volt a marathóni és a thermopülai csata után.

Új!!: Rodosz (sziget) és Szalamiszi csata · Többet látni »

Szaloniki

Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.

Új!!: Rodosz (sziget) és Szaloniki · Többet látni »

Szarvasfélék

Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

Új!!: Rodosz (sziget) és Szarvasfélék · Többet látni »

Szőlő

Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.

Új!!: Rodosz (sziget) és Szőlő · Többet látni »

Szeldzsuk törökök

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.

Új!!: Rodosz (sziget) és Szeldzsuk törökök · Többet látni »

Sziget

A sziget vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld.

Új!!: Rodosz (sziget) és Sziget · Többet látni »

Tarsus

Tarsus (egyéb nevein: Tarszosz, Tarzus, Tarzusz, Tárzus, Tárzusz) város Törökország déli részén, Mersin tartományban, 15-20 km-re a Földközi-tenger partjától.

Új!!: Rodosz (sziget) és Tarsus · Többet látni »

Tavi béka

A tavi béka vagy kacagóbéka (Pelophylax ridibundus) a kétéltűek osztályába, a békák rendjébe tartozó, Magyarországon védett állatfaj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Tavi béka · Többet látni »

Tömegközlekedés

A tömegközlekedés (vagy közösségi közlekedés, közforgalmú közlekedés, kollektív közlekedés) – az általános értelmezés szerint – magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járművükkel közlekednek.

Új!!: Rodosz (sziget) és Tömegközlekedés · Többet látni »

Türosz

Türosz vagy Szúr (arab صور) Libanon egyik legjelentősebb városa.

Új!!: Rodosz (sziget) és Türosz · Többet látni »

Tektonika (geológia)

200px A tektonika, más néven szerkezeti földtan, illetve szerkezetföldtan általánosabb (eredeti) értelmében a geológia egyik, a földkéreg mozgásaival, azok okaival és eredményeivel foglalkozik.

Új!!: Rodosz (sziget) és Tektonika (geológia) · Többet látni »

Termik

(1): talajon felmelegedett levegő, (2): termikben haladó vitorlázógép útja, (3): leáramlás, (A): gomolyfelhő A termik a környező levegőhöz képest melegebb, és ezért emelkedő légáramlás, amely az atmoszféra alacsonyabb rétegeiben keletkezik.

Új!!: Rodosz (sziget) és Termik · Többet látni »

Trójai háború

A trójai háború fegyveres konfliktus lehetett az ókorban az akhájok és a kisázsiai Trója között.

Új!!: Rodosz (sziget) és Trójai háború · Többet látni »

V. Philipposz makedón király

V. Philipposz (görögül Φίλιππος; Kr. e. 238 vagy Kr. e. 237 – Kr. e. 179), az ókori hellenisztikus Makedónia királya az Antigonidák közül (uralkodott Kr. e. 221-től haláláig), II. Démétriosz Aitólikosz és épeiroszi felesége, Phthia gyermeke volt. Ígéretesen induló uralma alatt Makedónia a két, Róma ellen vívott háború során elvesztette nagyhatalmi státuszát. Mivel atyja Kr. e. 229-es halálakor még csak nyolcéves volt, annak unokatestvére, III. Antigonosz Dószón vette át a hatalmat, és ő uralkodott egészen Kr. e. 221-ig, amikor is megerősödve hagyta Philipposzra Makedóniát.

Új!!: Rodosz (sziget) és V. Philipposz makedón király · Többet látni »

Vándorsólyom

A vándorsólyom (Falco peregrinus) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj, Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara.

Új!!: Rodosz (sziget) és Vándorsólyom · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: Rodosz (sziget) és Velencei Köztársaság · Többet látni »

VIII. Mikhaél bizánci császár

VIII.

Új!!: Rodosz (sziget) és VIII. Mikhaél bizánci császár · Többet látni »

Világörökség

A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

Új!!: Rodosz (sziget) és Világörökség · Többet látni »

Zöld levelibéka

A zöld levelibéka (Hyla arborea) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Rodosz (sziget) és Zöld levelibéka · Többet látni »

2007

----.

Új!!: Rodosz (sziget) és 2007 · Többet látni »

57

Nincs leírás.

Új!!: Rodosz (sziget) és 57 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »