Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Hódság

Index Hódság

Hódság (szerbül Оџаци / Odžaci, németül Hanfhausen vagy Hodschag) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Megnyitás a Google Térképen

Tartalomjegyzék

  1. 42 kapcsolatok: Albánok, Bácsordas, Birly Ede Flórián, Bolgárok, Bosnyákok, Bunyevácok, Cigányok, Csehek, Dernye, Gombos, Grandpierre K. Endre, Hódság község, Horvátok, Jugoszlávok, Liliomos, Macedónok, Montenegróiak, Muszlimok (etnikum), Muzulmánok, Nagybecskereki egyházmegye, Német László, Német nyelv, Németek, Nyugat-bácskai körzet, Oroszok, Paripás, Rácmilitics, Románok, Szentfülöp, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szilberek, Szlovákok, Szlovének, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszinok, Vlachok, Zombor, 1945, 2003.

  2. A Nyugat-bácskai körzet települései
  3. Vajdasági községek

Albánok

Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.

Megnézni Hódság és Albánok

Bácsordas

Bácsordas (szerbül Каравуково / Karavukovo, németül Wolfingen) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Hódság községben.

Megnézni Hódság és Bácsordas

Birly Ede Flórián

Birly Ede Flórián (Hódság, 1787. december 6. – Pest, 1854. november 25.) orvos, szülész, egyetemi tanár és királyi tanácsos.

Megnézni Hódság és Birly Ede Flórián

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Megnézni Hódság és Bolgárok

Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.

Megnézni Hódság és Bosnyákok

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Megnézni Hódság és Bunyevácok

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX.

Megnézni Hódság és Cigányok

Csehek

A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Megnézni Hódság és Csehek

Dernye

Dernye (szerbül Дероње / Deronje, németül Dornau) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Hódság községben.

Megnézni Hódság és Dernye

Gombos

Gombos (1899-ig Bogoja, szerbül Богојево / Bogojevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatintól 27 km-re délkeletre, a Duna bal partján, a horvát határ mellett.

Megnézni Hódság és Gombos

Grandpierre K. Endre

Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. – Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató.

Megnézni Hódság és Grandpierre K. Endre

Hódság község

Hódság község (szerbül Општина Оџаци / Opština Odžaci) egy vajdasági község a Nyugat-bácskai körzetben.

Megnézni Hódság és Hódság község

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Megnézni Hódság és Horvátok

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Megnézni Hódság és Jugoszlávok

Liliomos

Liliomos (szerbül Лалић / Lalić, szlovákul Laliť) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Hódság községben.

Megnézni Hódság és Liliomos

Macedónok

A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).

Megnézni Hódság és Macedónok

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Megnézni Hódság és Montenegróiak

Muszlimok (etnikum)

A muszlim nemzet (a délszláv nyelveken Muslimani, Муслимани) egyike az egykori Jugoszláviát alkotó hat nemzetnek.

Megnézni Hódság és Muszlimok (etnikum)

Muzulmánok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszlám.

Megnézni Hódság és Muzulmánok

Nagybecskereki egyházmegye

A Nagybecskereki egyházmegye a római katolikus egyház egyházszervezeti egysége a Vajdaságban, a Szerb Köztársaság területén.

Megnézni Hódság és Nagybecskereki egyházmegye

Német László

Német László SVD (Hódság, 1956. szeptember 7.) szerzetespap, a Belgrádi főegyházmegye metropolita érseke és a Nagybecskereki egyházmegye apostoli kormányzója (sede vacante et ad nutum Sanctae Sedis).

Megnézni Hódság és Német László

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Megnézni Hódság és Német nyelv

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Megnézni Hódság és Németek

Nyugat-bácskai körzet

A Nyugat-bácskai körzet (szerbül Западнобачки округ / Zapadnobački okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északnyugati részén.

Megnézni Hódság és Nyugat-bácskai körzet

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Megnézni Hódság és Oroszok

Paripás

Paripás (szerbül Ратково / Ratkovo, németül Parabutsch) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Hódság községben.

Megnézni Hódság és Paripás

Rácmilitics

#ÁTIRÁNYÍTÁS Militics.

Megnézni Hódság és Rácmilitics

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Megnézni Hódság és Románok

Szentfülöp

Szentfülöp (szerbül Бачки Грачац / Bački Gračac, németül Filipsdorf vagy Filipowa) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Hódság községben.

Megnézni Hódság és Szentfülöp

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Megnézni Hódság és Szerb nyelv

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Megnézni Hódság és Szerbek

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Megnézni Hódság és Szerbia

Szilberek

Szilberek (szerbül Бачки Брестовац / Bački Brestovac, németül Ulmenau) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Hódság községben.

Megnézni Hódság és Szilberek

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Megnézni Hódság és Szlovákok

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Megnézni Hódság és Szlovének

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Megnézni Hódság és Ukránok

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Megnézni Hódság és Vajdaság Autonóm Tartomány

Vajdasági ruszinok

A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.

Megnézni Hódság és Vajdasági ruszinok

Vlachok

A vlachok (ejtsd: vlahok) népnevet a középkorban Délkelet-Európa különböző országaiban élő összes keleti újlatin nyelveket beszélő népcsoportokra használták a nem ezekhez tartozó népek.

Megnézni Hódság és Vlachok

Zombor

Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.

Megnézni Hódság és Zombor

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Megnézni Hódság és 1945

2003

* A friss víz nemzetközi éve.

Megnézni Hódság és 2003

Lásd még

A Nyugat-bácskai körzet települései

Vajdasági községek