Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Alexandria (Egyiptom), Alexandriai könyvtár, Anatólia, Az ókor nagy csatái, Ókori Róma, Égei-tenger, Épeirosz, Demokrácia, Diadokhosz, Duna, Egyiptom, Gaugamélai csata, Görög nyelv, Görögország, I. e. 30, I. e. 323, I. e. 331, I. e. 334, I. Ptolemaiosz, I. Ptolemaiosz Szótér, I. Szeleukosz Nikatór, III. Alexandrosz makedón király, III. Dárajavaus perzsa király, Indiai-óceán, Indus, Karthágó, Kasszandrosz makedón király, Kaszpi-tenger, Lüszimakhosz, Nílus, Palmüra, Pergamon, Polisz, Szúzai menyegző, Szeleukidák, Szicília.
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Alexandriai könyvtár
A római Tiberius Claudius Balbilusnak tulajdonított felirat (Kr. u. 56), amely igazolja, hogy az alexandriai könyvtár még a Krisztus utáni első században is működött Az alexandriai könyvtár vagy Muszeion („a múzsák csarnoka”) az ókori világ legnagyobb könyvtára.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Alexandriai könyvtár · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Anatólia · Többet látni »
Az ókor nagy csatái
Az ókor az emberiség történetének nagyon hosszú szakasza.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Az ókor nagy csatái · Többet látni »
Ókori Róma
Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Ókori Róma · Többet látni »
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Égei-tenger · Többet látni »
Épeirosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Epirusz (egyértelműsítő lap).
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Épeirosz · Többet látni »
Demokrácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer).
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Demokrácia · Többet látni »
Diadokhosz
A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Diadokhosz · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Duna · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Egyiptom · Többet látni »
Gaugamélai csata
A gaugamélai csata i. e. 331.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Gaugamélai csata · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Görög nyelv · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Görögország · Többet látni »
I. e. 30
Nincs leírás.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és I. e. 30 · Többet látni »
I. e. 323
Nincs leírás.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és I. e. 323 · Többet látni »
I. e. 331
Nincs leírás.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és I. e. 331 · Többet látni »
I. e. 334
Nincs leírás.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és I. e. 334 · Többet látni »
I. Ptolemaiosz
I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e. 367 – Kr. e. 282 áprilisa/júniusa) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója Kr. e. 305-től haláláig.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és I. Ptolemaiosz · Többet látni »
I. Ptolemaiosz Szótér
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Ptolemaiosz.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és I. Ptolemaiosz Szótér · Többet látni »
I. Szeleukosz Nikatór
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Szeleukosz szeleukida uralkodó.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és I. Szeleukosz Nikatór · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Dárajavaus perzsa király
III.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és III. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
Indiai-óceán
Az Indiai-óceán helyzete Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Indiai-óceán · Többet látni »
Indus
Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Indus · Többet látni »
Karthágó
Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Karthágó · Többet látni »
Kasszandrosz makedón király
Kasszandrosz (Κάσσανδρος, Kr. e. 354 körül – Kr. e. 297) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, Antipatrosz fia, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Kasszandrosz makedón király · Többet látni »
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Kaszpi-tenger · Többet látni »
Lüszimakhosz
Lüszimakhosz (Krannón, Kr. e. 362 körül – Korupedion, Kr. e. 281 februárja) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Lüszimakhosz · Többet látni »
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Nílus · Többet látni »
Palmüra
Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Palmüra · Többet látni »
Pergamon
A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Pergamon · Többet látni »
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Polisz · Többet látni »
Szúzai menyegző
Sztateirát, Héphaisztion pedig Drüpetiszt vette el.A szúzai menyegző egy Nagy Sándor makedón király által szervezett tömeges esküvő volt Kr. e. 324-ben.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Szúzai menyegző · Többet látni »
Szeleukidák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeleukida Birodalom.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Szeleukidák · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: Hellenisztikus civilizáció és Szicília · Többet látni »
