Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
13 kapcsolatok: Antipatrosz, Árkádia, Babilon, Gaugamélai csata, I. Eudamidasz spártai király, III. Agisz spártai király, III. Alexandrosz makedón király, III. Dárajavaus perzsa király, Médek, Megalopolisz (egyértelműsítő lap), Peloponnészosz, Szúza, Taranto.
Antipatrosz
Antipatrosz (Kr. e. 397 – Kr. e. 319) makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezére, majd a halála után birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd Kr. e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt.
Új!!: I. e. 331 és Antipatrosz · Többet látni »
Árkádia
Árkádia az ókorban Árkádia (ógörögül: Ἀρκαδία; latinul: Arcadia) az ókori Görögországban a Peloponnészosz középső, hegyvidéki területe.
Új!!: I. e. 331 és Árkádia · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: I. e. 331 és Babilon · Többet látni »
Gaugamélai csata
A gaugamélai csata i. e. 331.
Új!!: I. e. 331 és Gaugamélai csata · Többet látni »
I. Eudamidasz spártai király
I.
Új!!: I. e. 331 és I. Eudamidasz spártai király · Többet látni »
III. Agisz spártai király
III.
Új!!: I. e. 331 és III. Agisz spártai király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: I. e. 331 és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Dárajavaus perzsa király
III.
Új!!: I. e. 331 és III. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: I. e. 331 és Médek · Többet látni »
Megalopolisz (egyértelműsítő lap)
* Megalopolisz – Az ókorban alapított, ma is lakott görög város a Peloponnészosz félszigeten, Árkádia egykori fővárosa.
Új!!: I. e. 331 és Megalopolisz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.
Új!!: I. e. 331 és Peloponnészosz · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: I. e. 331 és Szúza · Többet látni »
Taranto
Taranto (latinul Tarentum, helyi nyelvjárásban Tarande) Olaszország Puglia régiójának második (Bari után), Dél-Olaszország harmadik (Bari és Nápoly után) legnagyobb városa (közigazgatásilag comune).
Új!!: I. e. 331 és Taranto · Többet látni »
