Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Halogének

Index Halogének

A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.

45 kapcsolatok: Asztácium, Atom, Atomtömeg, Bróm, Dániel Anna, Diklór-monoxid, Dubna, Elektronegativitás, Elektronhéj, Félfémek, Fémek, Főcsoport, Fluor, Folyadék, Forráspont, Gáz, Hipoklórossav, Interhalogének, Ion, IUPAC, Jód, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kelvin, Klór, Klórossav, Klórsav, Nátrium, Olvadáspont, Oroszország, Oxidációs szám, Oxidok, Oxosav, Pauling-skála, Perklórsav, Radioaktivitás, Redoxireakció, Savanhidridek, Sűrűség, , Szilárd halmazállapot, Tenesszium, Tengervíz, Víz, Vegyület.

Asztácium

Az asztácium a periódusos rendszer 7.A főcsoportjába tartozó elem, a halogéncsoport tagja.

Új!!: Halogének és Asztácium · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Halogének és Atom · Többet látni »

Atomtömeg

Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.

Új!!: Halogének és Atomtömeg · Többet látni »

Bróm

A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.

Új!!: Halogének és Bróm · Többet látni »

Dániel Anna

Dániel Anna (Budapest, 1908. július 10. – Budapest, 2003. szeptember 17.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalomtörténész, tanár.

Új!!: Halogének és Dániel Anna · Többet látni »

Diklór-monoxid

A diklór-monoxid szervetlen vegyület, a klór egyik oxidja.

Új!!: Halogének és Diklór-monoxid · Többet látni »

Dubna

Dubna (oroszul: Дубна́, IPA), 1958-ig Dubno, város Oroszország Moszkvai területén.

Új!!: Halogének és Dubna · Többet látni »

Elektronegativitás

Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).

Új!!: Halogének és Elektronegativitás · Többet látni »

Elektronhéj

Nátriumatom elektronhéjaiAz atomfizikában az elektronhéj – vagy fő energiaszint – az azonos n főkvantumszámhoz tartozó atompályák összessége.

Új!!: Halogének és Elektronhéj · Többet látni »

Félfémek

A félfémek (más néven metalloidok) olyan kémiai elemek, amelyek tulajdonságai átmenetet képeznek a fémek és a nemfémek között.

Új!!: Halogének és Félfémek · Többet látni »

Fémek

A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.

Új!!: Halogének és Fémek · Többet látni »

Főcsoport

A periódusos rendszer minden oszlopa egy csoport A főcsoport a kémiai elemek periódusos rendszerének első, második csoportja, és a tizenharmadik csoporttól a tizennyolcadikig.

Új!!: Halogének és Főcsoport · Többet látni »

Fluor

A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Halogének és Fluor · Többet látni »

Folyadék

Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.

Új!!: Halogének és Folyadék · Többet látni »

Forráspont

A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa), így a párolgás, vagyis buborékképződés a folyadék belsejében is zajlik.

Új!!: Halogének és Forráspont · Többet látni »

Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.

Új!!: Halogének és Gáz · Többet látni »

Hipoklórossav

A hipoklórossav a leggyengébb klór-oxosav.

Új!!: Halogének és Hipoklórossav · Többet látni »

Interhalogének

Az interhalogének olyan vegyületek, melyek molekulája legalább két különböző halogénatomból (fluor, klór, bróm, jód vagy asztácium) épül fel, és ezeken kívül más elemet nem tartalmaz.

Új!!: Halogének és Interhalogének · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Új!!: Halogének és Ion · Többet látni »

IUPAC

Az International Union of Pure and Applied Chemistry (Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) rövidítése.

Új!!: Halogének és IUPAC · Többet látni »

Jód

A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.

Új!!: Halogének és Jód · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Halogének és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai elemek periódusos rendszere

Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Új!!: Halogének és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »

Kelvin

Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.

Új!!: Halogének és Kelvin · Többet látni »

Klór

A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Halogének és Klór · Többet látni »

Klórossav

A klórossav gyenge, szervetlen sav, képlete HClO2.

Új!!: Halogének és Klórossav · Többet látni »

Klórsav

A klórsav a klór egyik oxosava, sói a klorátok, képlete HClO3.

Új!!: Halogének és Klórsav · Többet látni »

Nátrium

A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.

Új!!: Halogének és Nátrium · Többet látni »

Olvadáspont

Fűszálak fagyáspont és olvadáspont határán Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete.

Új!!: Halogének és Olvadáspont · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Halogének és Oroszország · Többet látni »

Oxidációs szám

Az oxidációs szám a kémiában az egyes atomok oxidációs állapotának leírására szolgáló előjeles szám.

Új!!: Halogének és Oxidációs szám · Többet látni »

Oxidok

Az oxidok az oxigén fémekkel, nemfémekkel alkotott vegyületei, döntően O2−-ionokat tartalmazó vegyületek.

Új!!: Halogének és Oxidok · Többet látni »

Oxosav

Az oxosavak oxigént tartalmazó savak.

Új!!: Halogének és Oxosav · Többet látni »

Pauling-skála

A Pauling-skála az elektronegativitás ábrázolására szolgáló modell, amelyet 1932-ben Linus Pauling fejlesztett ki.

Új!!: Halogének és Pauling-skála · Többet látni »

Perklórsav

A perklórsav (HClO4) egyike a legerősebb egyértékű savaknak, vízben gyakorlatilag teljes a protolízise.

Új!!: Halogének és Perklórsav · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Halogének és Radioaktivitás · Többet látni »

Redoxireakció

Redoxifolyamatoknak vagy redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak.

Új!!: Halogének és Redoxireakció · Többet látni »

Savanhidridek

A savanhidridek általános képlete. A savanhidridek olyan szerves vegyületek, amelyekben két acilcsoport kapcsolódik ugyanahhoz az oxigénatomhoz.

Új!!: Halogének és Savanhidridek · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Halogének és Sűrűség · Többet látni »

Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.

Új!!: Halogének és Só · Többet látni »

Szilárd halmazállapot

Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.

Új!!: Halogének és Szilárd halmazállapot · Többet látni »

Tenesszium

A tenesszium (korábbi nevén ununszeptium) a periódusos rendszer 117.

Új!!: Halogének és Tenesszium · Többet látni »

Tengervíz

A különböző szélességi körökön elméletileg várható sótartalom a tengervíz felszínén mérve A víz sótartalma és fagyáspontja közti összefüggés A tengervíz a tengerekből vagy óceánokból származó víz.

Új!!: Halogének és Tengervíz · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Halogének és Víz · Többet látni »

Vegyület

Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.

Új!!: Halogének és Vegyület · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »