Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
38 kapcsolatok: Ókeresztúr, Észak-bánsági körzet, Barokk, Bánság, Borovszky Samu, Bunyevácok, Cigányok, Diófa, Fényes Elek, Horvátok, II. Ferdinánd magyar király, Jászai Mari, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Kassai Vidor, Középkor, Magyarország, Mezőváros, Románok, Szeged, Szerb nyelv, Szerb ortodox egyház, Szerbek, Szerbia, Török hódoltság, Törökök, Törökkanizsa, Törökkanizsa község, Törökkanizsai járás, Tisza, Tiszasziget, Torontál vármegye, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, 15. század, 16. század, 1700, 1701.
- Az Észak-bánsági körzet települései
Ókeresztúr
Ókeresztúr (szerbül Српски Крстур / Srpski Krstur, régebbi magyar nevén Szerbkeresztúr) falu a szerbiai Vajdaság tartomány Észak-bánsági körzetében, közigazgatásilag Törökkanizsa község része.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Ókeresztúr
Észak-bánsági körzet
Az Észak-bánsági körzet (szerbül Северно-Банатски округ / Severnobanatski Okrug) közigazgatási egység a Bánságban és Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, Szerbiában.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Észak-bánsági körzet
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Barokk
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Bánság
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Borovszky Samu
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Bunyevácok
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Cigányok
Diófa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dió.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Diófa
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Megnézni Gyála (Szerbia) és Fényes Elek
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Horvátok
II. Ferdinánd magyar király
II.
Megnézni Gyála (Szerbia) és II. Ferdinánd magyar király
Jászai Mari
Jászai Mari (született Krippel Mária, anyakönyvezve mint Kripl Maria Anna) (Ászár, 1850. február 24. – Budapest, 1926. október 5.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Jászai Mari
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Jugoszlávia
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Jugoszlávok
Kassai Vidor
Kassai Vidor (eredeti neve: Kossitzki Vidor) (Gyála, 1840. február 16. – Vác, 1928. július 30.) magyar színész.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Kassai Vidor
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Középkor
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Magyarország
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Mezőváros
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Románok
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Szeged
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Szerb nyelv
Szerb ortodox egyház
A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Szerb ortodox egyház
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Szerbek
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Szerbia
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Gyála (Szerbia) és Török hódoltság
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Törökök
Törökkanizsa
Törökkanizsa (szerbül Нови Кнежевац / Novi Kneževac, németül Neu-Kanischa) város és község Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Törökkanizsa
Törökkanizsa község
Törökkanizsa község (szerbül Општина Нови Кнежевац / Opština Novi Kneževac) közigazgatási egység (község, járás) Szerbiában, a Vajdaságban.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Törökkanizsa község
Törökkanizsai járás
A Törökkanizsai járás Torontál vármegye egyik járása volt.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Törökkanizsai járás
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Tisza
Tiszasziget
Tiszasziget, régebbi nevén Ószentiván község Csongrád-Csanád vármegye déli részén, a Szegedi járás egyik legdélebbi fekvésű települése.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Tiszasziget
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Torontál vármegye
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Ukránok
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Megnézni Gyála (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány
15. század
A 15.
Megnézni Gyála (Szerbia) és 15. század
16. század
A 16.
Megnézni Gyála (Szerbia) és 16. század
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Megnézni Gyála (Szerbia) és 1700
1701
1701 a 18. század első éve.
Megnézni Gyála (Szerbia) és 1701
Lásd még
Az Észak-bánsági körzet települései
- Ókeresztúr
- Ada (Szerbia)
- Csóka (Szerbia)
- Firigyháza
- Gyála (Szerbia)
- Ilonafalu
- Magyarkanizsa
- Magyarmajdány
- Mohol
- Nagykikinda
- Oromhegyes
- Oroszlámos
- Podolkány
- Rábé
- Szaján (település)
- Sziget (Szerbia)
- Törökfalu (Szerbia)
- Törökkanizsa
- Töröktopolya
- Völgypart
- Valkaisor
- Zenta