Tartalomjegyzék
47 kapcsolatok: Arad vármegye, Arany János (költő), Athéni Timon, Az ember tragédiája (dráma), Beöthy Zsolt, Budapest, December 13., December 15., Dialektika, Eötvös József (író), Eperjes (Szlovákia), Erdélyi János (költő), Fiumei Úti Sírkert, Friedrich Schiller, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Greguss Gyula, Greguss Mihály, Halle an der Saale, Heinrich Gusztáv, Hunfalvy János, Január 13., Június 1., Jean de La Fontaine, Kisfaludy Társaság, Kritika (publicisztika), Magyar Tudományos Akadémia, Mese, Molière, Nagyvárad, Pákh Albert, Pest (történelmi település), Pesti Napló, Pollák Zsigmond, Pozitivizmus, Pozsony, René Descartes, Romantika, Rozsnyó, Szigeti veszedelem, Szontagh Gusztáv, Török János (közgazdász), Toldy Ferenc, Vajda Péter (költő), Vajda Péter Gimnázium, William Shakespeare, Zerbst (Anhalt), 1848–49-es forradalom és szabadságharc.
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Megnézni Greguss Ágost és Arad vármegye
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Megnézni Greguss Ágost és Arany János (költő)
Athéni Timon
#ÁTIRÁNYÍTÁS Athéni Timon (színmű).
Megnézni Greguss Ágost és Athéni Timon
Az ember tragédiája (dráma)
Zichy Mihály illusztrációja a mű egyik jelenetéhez Az ember tragédiája a magyar irodalom dráma műfajának kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása.
Megnézni Greguss Ágost és Az ember tragédiája (dráma)
Beöthy Zsolt
Komáromban, a Duna Menti Múzeum falán Szlováni Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4. – Budapest, 1922. április 18.) magyar irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1879-től 1899-ig a Kisfaludy Társaság titkára, majd 1900-tól 1922-ig 5.
Megnézni Greguss Ágost és Beöthy Zsolt
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Greguss Ágost és Budapest
December 13.
Névnapok: Luca, Otília + Éda, Edda, Elza, Enid, Kenese, Lúcia, Luciána, Odília, Oresztész, Tília, Via, Víta, Vitália.
Megnézni Greguss Ágost és December 13.
December 15.
Névnapok: Valér + Detre, Dezsér, Dezsider, Dezső, Mária, Valérián.
Megnézni Greguss Ágost és December 15.
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Megnézni Greguss Ágost és Dialektika
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Megnézni Greguss Ágost és Eötvös József (író)
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Greguss Ágost és Eperjes (Szlovákia)
Erdélyi János (költő)
Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) magyar ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.
Megnézni Greguss Ágost és Erdélyi János (költő)
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Megnézni Greguss Ágost és Fiumei Úti Sírkert
Friedrich Schiller
Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész.
Megnézni Greguss Ágost és Friedrich Schiller
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Megnézni Greguss Ágost és Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Greguss Gyula
Vasárnapi Ujságban Greguss Gyula (Eperjes, 1829. december 3. – Pest, 1869. szeptember 5.) magyar természettudós, műfordító, a pesti evangélikus gimnázium igazgató-tanára, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Greguss Ágost és Greguss Gyula
Greguss Mihály
Greguss Mihály (Pusztafödémes, Pozsony vármegye, 1793. július 1. – Pozsony, 1838. szeptember 27.) esztéta, evangélikus főiskolai tanár, író, filozófus.
Megnézni Greguss Ágost és Greguss Mihály
Halle an der Saale
#ÁTIRÁNYÍTÁS Halle (Saale).
Megnézni Greguss Ágost és Halle an der Saale
Heinrich Gusztáv
Heinrich Gusztáv (Pest, 1845. március 17. – Budapest, 1922. november 7.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Greguss Ágost és Heinrich Gusztáv
Hunfalvy János
Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. január 21. vagy június 9. – Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, Hunfalvy Pál öccse.
Megnézni Greguss Ágost és Hunfalvy János
Január 13.
Névnapok: Veronika + Csongor, Gotfrid, Hilmár, Hirám, Ivett, Ivetta, Judit, Jutka, Vera, Veron, Verona, Veronka, Vidor, Yvett, Zonga, Zongor.
Megnézni Greguss Ágost és Január 13.
Június 1.
Névnapok: Tünde + Angéla, Fortunát, Gracián, Graciána, Graciella, Hortenzia, Júnó, Jusztián, Jusztin, Konrád, Kunó, Kurt, Paméla, Pamfil, Pandóra, Paulina, Simeon, Szemirámisz, Torda, Tündér.
Megnézni Greguss Ágost és Június 1.
Jean de La Fontaine
Jean de La Fontaine (Château-Thierry, 1621. július 8. – Párizs, 1695. április 13.) francia író és költő.
Megnézni Greguss Ágost és Jean de La Fontaine
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Megnézni Greguss Ágost és Kisfaludy Társaság
Kritika (publicisztika)
A kritika (az ’ítélni’ jelentésű ókori görög κριτική szóból) olyan publicisztikai vagy esszéműfaj, amely valamely művészeti vagy szellemi alkotás – festmény, zenemű, szépirodalmi alkotás, színdarab, tudományos kiadvány stb.
Megnézni Greguss Ágost és Kritika (publicisztika)
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Greguss Ágost és Magyar Tudományos Akadémia
Mese
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mese (epika).
Megnézni Greguss Ágost és Mese
Molière
Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière (Párizs, 1622. január 15. – Párizs, 1673. február 17.) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője.
Megnézni Greguss Ágost és Molière
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Megnézni Greguss Ágost és Nagyvárad
Pákh Albert
Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője.
Megnézni Greguss Ágost és Pákh Albert
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Greguss Ágost és Pest (történelmi település)
Pesti Napló
A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.
Megnézni Greguss Ágost és Pesti Napló
Pollák Zsigmond
Poeltenberg Ernő, honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike, Vasárnapi Ujság, 1868. október Pollák Zsigmond (Pozsony, 1837. február 8. – Budapest, 1912. május 13.) festő, fametsző, illusztrátor.
Megnézni Greguss Ágost és Pollák Zsigmond
Pozitivizmus
A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.
Megnézni Greguss Ágost és Pozitivizmus
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Greguss Ágost és Pozsony
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Megnézni Greguss Ágost és René Descartes
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Megnézni Greguss Ágost és Romantika
Rozsnyó
Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye.
Megnézni Greguss Ágost és Rozsnyó
Szigeti veszedelem
Szigetvár vára A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg.
Megnézni Greguss Ágost és Szigeti veszedelem
Szontagh Gusztáv
Iglói Szontagh Gusztáv Adolf (Csetnek, 1793. április 9. – Pest, 1858. június 7.) katonatiszt, növénytermesztő, filozófus, esztéta, kritikus, császári és királyi kapitány, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Greguss Ágost és Szontagh Gusztáv
Török János (közgazdász)
Emléktáblája Tapolcán Török János (Tapolca, 1807. június 6. – Budapest, 1874. február 9.) nemzetgazdász, publicista, főlevéltárnok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Greguss Ágost és Török János (közgazdász)
Toldy Ferenc
Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.
Megnézni Greguss Ágost és Toldy Ferenc
Vajda Péter (költő)
Vajda Péter (Vanyola (Veszprém vármegye), 1808. január 20. – Szarvas (Békés vármegye), 1846. február 10.) magyar költő, drámaíró, pedagógus, evangélikus gimnáziumi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Megnézni Greguss Ágost és Vajda Péter (költő)
Vajda Péter Gimnázium
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vajda Péter Evangélikus Gimnázium.
Megnézni Greguss Ágost és Vajda Péter Gimnázium
William Shakespeare
William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.
Megnézni Greguss Ágost és William Shakespeare
Zerbst (Anhalt)
Zerbst település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban.
Megnézni Greguss Ágost és Zerbst (Anhalt)
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Greguss Ágost és 1848–49-es forradalom és szabadságharc