Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Giulio Caccini

Index Giulio Caccini

Giulio Caccini (Tivoli, 1551. október 8. – Firenze, 1618. december 10.) kora barokk itàliai zeneszerző, a Giovanni de' Bardi-féle firenzei Camerata egyik vezéralakja, korának legbefolyásosabb komponistája.

Tartalomjegyzék

  1. 43 kapcsolatok: A firenzei Camerata, Alvilág, Andrea Bocelli, Ave Maria (Vavilov), Barokk, Barokk zene, Charlotte Church, Cosimo de’ Medici, Cso Szumi, December 10., Emilio de Cavalieri, Firenze, Francesca Caccini, Giovanni Animuccia, Giovanni Pierluigi da Palestrina, Hárfa, Homofónia (zene), IV. Henrik francia király, Jacopo Peri, Konzervatív, Lesley Garrett, Librettó, Madrigál (trecento), Medici Mária francia királyné, Medici-család, Monódia, Október 8., Olaszország történelme, Opera (színmű), Orpheusz (mitológia), Róma, Recitativo, Reneszánsz, Szövegkönyv, Tenor, Tivoli (Lazio), Tragédia, Vincenzo Galilei, Viola da gamba, Vlagyimir Fjodorovics Vavilov, Zene, Zeneszerző, 20. század.

  2. 1551-ben született személyek
  3. 1618-ban elhunyt személyek

A firenzei Camerata

A Firenzei Camerata, (Camerata de' Bardi, Fiorentina) (magyarul: firenzei szalon) nemesekből, jeles tudósokból és művészekből álló „avantgard” csoportosulás neve volt a 16. század végén Firenzében.

Megnézni Giulio Caccini és A firenzei Camerata

Alvilág

Az alvilág az ókori népek felfogása szerint a halottak tartózkodási helye.

Megnézni Giulio Caccini és Alvilág

Andrea Bocelli

Andrea Bocelli (Lajatico, 1958. szeptember 22. –) olasz tenorista.

Megnézni Giulio Caccini és Andrea Bocelli

Ave Maria (Vavilov)

Az Ave Maria egy közkedvelt, gyakran előadott és sok népszerű énekes által lemezre énekelt ária, amelyet – talán a cikornyás dallamvezetése miatt – jellemzően Giulio Caccininek tulajdonítanak, habár a zeneszerzője Vlagyimir Fjodorovics Vavilov, aki 1970 körül komponálhatta.

Megnézni Giulio Caccini és Ave Maria (Vavilov)

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Megnézni Giulio Caccini és Barokk

Barokk zene

Evaristo Baschenis: ''Hangszerek'', 17. század közepe A barokk zene, vagy más néven generálbasszus- vagy continuo-korszak, a klasszikus zene történetének egyik korszaka és annak zenei korstílusa.

Megnézni Giulio Caccini és Barokk zene

Charlotte Church

Charlotte Maria Church (Llandaff, Cardiff, 1986. február 21. –) walesi énekesnő, dalszövegíró, színésznő és műsorvezető.

Megnézni Giulio Caccini és Charlotte Church

Cosimo de’ Medici

Cosimo de’ Medici más néven Idősebb Cosimo, (olaszul: Cosimo il Vecchio) (Firenze, 1389. szeptember 27. – Careggi, 1464. augusztus 1.) Firenze fejedelme, a Medici-család fejedelmi ágának alapítója.

Megnézni Giulio Caccini és Cosimo de’ Medici

Cso Szumi

Cso Szumi (조수미; nyugaton: Sumi Jo; Szöul, 1962. november 22. –) dél-koreai opera-énekesnő, lírai koloratúrszoprán.

Megnézni Giulio Caccini és Cso Szumi

December 10.

Névnapok: Judit + Eulália, Lívia, Loretta.

Megnézni Giulio Caccini és December 10.

Emilio de Cavalieri

Emilio de Cavalieri (Róma, 1550 – Róma, 1602) késő reneszánsz-kora barokk olasz zeneszerző, zenetudós, orgonista, diplomata, koreográfus, táncos.

Megnézni Giulio Caccini és Emilio de Cavalieri

Firenze

Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.

Megnézni Giulio Caccini és Firenze

Francesca Caccini

Francesca Caccini (Firenze, 1587. szeptember 18. – Firenze, 1640.) olasz előadóművész, zeneszerző, költő, zenetanár.

Megnézni Giulio Caccini és Francesca Caccini

Giovanni Animuccia

Giovanni Animuccia (Firenze, 1520 k. – Róma, 1571. március 20.) itáliai reneszánsz zeneszerző.

Megnézni Giulio Caccini és Giovanni Animuccia

Giovanni Pierluigi da Palestrina

Giovanni Pierluigi da Palestrina Giovanni Pierluigi da Palestrina (Palestrina, 1525 és 1526 között – Róma, 1594. február 2.) itáliai zeneszerző, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselője.

Megnézni Giulio Caccini és Giovanni Pierluigi da Palestrina

Hárfa

Afrikai hárfa (Mangbetu nép) A hárfa húros, pengetős hangszer.

Megnézni Giulio Caccini és Hárfa

Homofónia (zene)

A homofónia (gör. homophōnía: egybehangzás, együtthangzás) vagy homofon szerkesztés a zenében olyan zenei szerkesztésmódot jelöl, (ellentétben a polifóniával), amely egyetlen szólamot (a dallamot) helyez előtérbe, míg a többi szólam ennek harmóniai kíséretére szorítkozik.

Megnézni Giulio Caccini és Homofónia (zene)

IV. Henrik francia király

IV.

Megnézni Giulio Caccini és IV. Henrik francia király

Jacopo Peri

Jacopo Peri, Il Zazzerino, azaz A borzas (Róma, 1561. augusztus 20. – Firenze, 1633. augusztus 12.) a reneszánsz és a barokk közötti kor zeneszerzője és énekese, a Medici hercegi udvar magas rangú tagja, a firenzei Camerata kimagasló egyénisége.

Megnézni Giulio Caccini és Jacopo Peri

Konzervatív

#ÁTIRÁNYÍTÁS Konzervativizmus.

Megnézni Giulio Caccini és Konzervatív

Lesley Garrett

Lesley Garrett (1955. április 10.–) brit szoprán énekesnő és médiaszereplő, a Brit Birodalom Rendjének kitüntetettje.

Megnézni Giulio Caccini és Lesley Garrett

Librettó

A Tosca librettója (1899) Mozart Don Giovanni c. operájához A librettó (.

Megnézni Giulio Caccini és Librettó

Madrigál (trecento)

Trecento madrigál, 1300 és 1370 közötti olasz zenei műforma, többszólamú ének többnyire világi témákról.

Megnézni Giulio Caccini és Madrigál (trecento)

Medici Mária francia királyné

Medici Mária (közismert francia gúnynevén: a nagy bankár,; Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1575. április 26. – Köln, Német-római Birodalom, 1642. július 3.), IV. Henrik második feleségeként francia királyné 1600 és 1610 között, majd a Francia Királyság régense 1610-től fia 1614-es nagykorúvá válásáig, ám de facto az ország kormányzója 1617-es száműzetéséig.

Megnézni Giulio Caccini és Medici Mária francia királyné

Medici-család

A Medici-család (ejtsd: medicsi) Firenze fejedelmi családja volt 1434-től.

Megnézni Giulio Caccini és Medici-család

Monódia

A monódia – görög szóösszetétel: μόνος (monos) és ὠδή (ōdē), egy és hang – azt a homofón zenei kompozíciós szerkezetet jelenti, amelyet a túlfejlődöttnek tekintett polifóniára való reakcióként alakítottak ki az 1600 körüli Itáliában.

Megnézni Giulio Caccini és Monódia

Október 8.

Névnapok: Koppány + Áldáska, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Bettina, Birgit, Brigitta, Deme, Demeter, Dömötör, Etelka, Gitta, János, Laurencia, Loréna, Lorin, Lorina, Magor, Pelágia, Pelágiusz, Semjén, Simeon, Szergiusz.

Megnézni Giulio Caccini és Október 8.

Olaszország történelme

keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.

Megnézni Giulio Caccini és Olaszország történelme

Opera (színmű)

Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.

Megnézni Giulio Caccini és Opera (színmű)

Orpheusz (mitológia)

Orpheusz (görög betűkkel Ὀρφεύς) trák származású legendás dalnok a görög mitológiában.

Megnézni Giulio Caccini és Orpheusz (mitológia)

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Megnézni Giulio Caccini és Róma

Recitativo

A recitativo (olasz nyelven jelentése énekbeszéd) zenei fogalom.

Megnézni Giulio Caccini és Recitativo

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a.

Megnézni Giulio Caccini és Reneszánsz

Szövegkönyv

A szövegkönyv színpadi előadások, rádiójátékok (stb.) szövegét, esetleg az adott produkció instrukciós leírásait tartalmazzák.

Megnézni Giulio Caccini és Szövegkönyv

Tenor

A tenor (olaszul tenore) a legmagasabb fekvésű férfihang, amelynek hangterjedelme rendszerint a c-től a c"-ig terjed, az összes közbeeső kromatikus zöngékkel.

Megnézni Giulio Caccini és Tenor

Tivoli (Lazio)

Tivoli ókori nevén Tibur, város, egyben alapszintű közigazgatási egység, azaz község Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében A nagy múltú település és püspöki székhely az ugyancsak a városról elnevezett Monti Tiburtini hegység nyugati lejtőjén, az Aniene folyó partján terül el, körülbelül 30 kilométerre Rómától, Nevezetes látnivalói közül a leghíresebb a Villa d'Este reneszánsz kertje a szökőkútjaival.

Megnézni Giulio Caccini és Tivoli (Lazio)

Tragédia

A tragédia drámai műfaj, az ókorban alakult ki a színjátszással együtt.

Megnézni Giulio Caccini és Tragédia

Vincenzo Galilei

''Della musica antica et della moderna'', 1581 Vincenzo Galilei (Santa Maria a Monte, 1520 körül – Firenze, 1591. július 2.) olasz zeneszerző, lantjátékos, énekes és zenetudós.

Megnézni Giulio Caccini és Vincenzo Galilei

Viola da gamba

Gambák különböző méretű változatai (1–3) és a basszusgamba, avagy violone A viola da gamba (olasz elnevezés, magyar fordítása kb. ’térdhegedű’) vagy röviden gamba, esetleg viol (angolul) egy vonós hangszer, amely hat, egymástól kvartra (középen egyikük tercre hangolt) hangolt húrral van ellátva.

Megnézni Giulio Caccini és Viola da gamba

Vlagyimir Fjodorovics Vavilov

Vlagyimir Fjodorovics Vavilov (oroszul: Влади́мир Фёдорович Вави́лов; Szentpétervár, 1925. május 5. – Szentpétervár, 1973. március 11.) orosz lantművész, gitárművész és zeneszerző.

Megnézni Giulio Caccini és Vlagyimir Fjodorovics Vavilov

Zene

Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.

Megnézni Giulio Caccini és Zene

Zeneszerző

Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.

Megnézni Giulio Caccini és Zeneszerző

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Megnézni Giulio Caccini és 20. század

Lásd még

1551-ben született személyek

1618-ban elhunyt személyek