Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: Ókori Görögország, Éneklés, Basso continuo, Budapest, Dráma, Emilio de Cavalieri, Firenze, Galileo Galilei, Giulio Caccini, IV. Henrik francia király, Jacopo Peri, Kvart, Madrigál, Medici Mária francia királyné, Monódia, Opera (színmű), Palazzo Vecchio, Platón, Polifónia, Terc, Vernio, Vincenzo Galilei, 1573, 1580-as évek, 16. század.
Ókori Görögország
Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.
Új!!: A firenzei Camerata és Ókori Görögország · Többet látni »
Éneklés
Az éneklés az a cselekvés, amikor az ember hangszálaival, zenei dallamokat képez, amely elüt a beszédtől.
Új!!: A firenzei Camerata és Éneklés · Többet látni »
Basso continuo
A basso continuo – a szó szoros értelmében – folytonos basszusvonalat jelent, s valóban egy megszakítatlan mélyszólamot képvisel a barokk lejegyzésmódjában.
Új!!: A firenzei Camerata és Basso continuo · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: A firenzei Camerata és Budapest · Többet látni »
Dráma
A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.
Új!!: A firenzei Camerata és Dráma · Többet látni »
Emilio de Cavalieri
Emilio de Cavalieri (Róma, 1550 – Róma, 1602) késő reneszánsz-kora barokk olasz zeneszerző, zenetudós, orgonista, diplomata, koreográfus, táncos.
Új!!: A firenzei Camerata és Emilio de Cavalieri · Többet látni »
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Új!!: A firenzei Camerata és Firenze · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: A firenzei Camerata és Galileo Galilei · Többet látni »
Giulio Caccini
Giulio Caccini (Tivoli, 1551. október 8. – Firenze, 1618. december 10.) kora barokk itàliai zeneszerző, a Giovanni de' Bardi-féle firenzei Camerata egyik vezéralakja, korának legbefolyásosabb komponistája.
Új!!: A firenzei Camerata és Giulio Caccini · Többet látni »
IV. Henrik francia király
IV.
Új!!: A firenzei Camerata és IV. Henrik francia király · Többet látni »
Jacopo Peri
Jacopo Peri, Il Zazzerino, azaz A borzas (Róma, 1561. augusztus 20. – Firenze, 1633. augusztus 12.) a reneszánsz és a barokk közötti kor zeneszerzője és énekese, a Medici hercegi udvar magas rangú tagja, a firenzei Camerata kimagasló egyénisége.
Új!!: A firenzei Camerata és Jacopo Peri · Többet látni »
Kvart
A kvart (latin quarta.
Új!!: A firenzei Camerata és Kvart · Többet látni »
Madrigál
#ÁTIRÁNYÍTÁS Madrigal (egyértelműsítő lap).
Új!!: A firenzei Camerata és Madrigál · Többet látni »
Medici Mária francia királyné
Medici Mária (közismert francia gúnynevén: a nagy bankár,; Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1575. április 26. – Köln, Német-római Birodalom, 1642. július 3.), IV. Henrik második feleségeként francia királyné 1600 és 1610 között, majd a Francia Királyság régense 1610-től fia 1614-es nagykorúvá válásáig, ám de facto az ország kormányzója 1617-es száműzetéséig.
Új!!: A firenzei Camerata és Medici Mária francia királyné · Többet látni »
Monódia
A monódia – görög szóösszetétel: μόνος (monos) és ὠδή (ōdē), egy és hang – azt a homofón zenei kompozíciós szerkezetet jelenti, amelyet a túlfejlődöttnek tekintett polifóniára való reakcióként alakítottak ki az 1600 körüli Itáliában.
Új!!: A firenzei Camerata és Monódia · Többet látni »
Opera (színmű)
Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.
Új!!: A firenzei Camerata és Opera (színmű) · Többet látni »
Palazzo Vecchio
A Palazzo Vecchio a 19. században Dávid A Palazzo Vecchio (IPA:, a. m. Öreg palota), Firenze történelmi központjában, a Piazza della Signorián található, 1298-ban kezdték el építeni, és a harang beemelésével 1322-ben fejezték be.
Új!!: A firenzei Camerata és Palazzo Vecchio · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: A firenzei Camerata és Platón · Többet látni »
Polifónia
A polifónia (gör.: sokhangúság, sokféle hangzás) vagy polifon szerkesztés a zenében a homofóniával szembeállított fogalom.
Új!!: A firenzei Camerata és Polifónia · Többet látni »
Terc
A terc (latin tertia.
Új!!: A firenzei Camerata és Terc · Többet látni »
Vernio
Vernio település Olaszországban, Toszkána régióban, Prato megyében.
Új!!: A firenzei Camerata és Vernio · Többet látni »
Vincenzo Galilei
''Della musica antica et della moderna'', 1581 Vincenzo Galilei (Santa Maria a Monte, 1520 körül – Firenze, 1591. július 2.) olasz zeneszerző, lantjátékos, énekes és zenetudós.
Új!!: A firenzei Camerata és Vincenzo Galilei · Többet látni »
1573
Nincs leírás.
Új!!: A firenzei Camerata és 1573 · Többet látni »
1580-as évek
Nincs leírás.
Új!!: A firenzei Camerata és 1580-as évek · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: A firenzei Camerata és 16. század · Többet látni »
