Tartalomjegyzék
186 kapcsolatok: Abd al-Malik omajjád kalifa, Agathürszök, Alánok, Alemannok, Apahida, Apátfalva, Arad (Románia), Ardarik, Újős, Athanarik nyugati gót király, Attila hun király, Aurelianus római császár, Avar Kaganátus, Avarok, Óbesenyő, Ér (folyó), Bajorok, Balomir (Fehér megye), Baráthely, Bácsi-torok, Bánság, Belső-Ázsia, Besszarábia, Bizánci Birodalom, Bodrog (folyó), Boirebisztasz, Bonyha, Brassó, Catalaunumi csata, Cro-magnoni ember, Csákó (település), Csernáton, Csoklovina, Csombord, Dacia (római provincia), Damjanich János Múzeum, Dák Királyság, Dákok, Déli-Kárpátok, Decebal, Deszk, Dicsőszentmárton, Dnyeszter, Domitianus római császár, Duna, Elek (település), Erdély, Erdély történelme, Erdély története, Erdélyi-érchegység, ... Bővíteni index (136 több) »
Abd al-Malik omajjád kalifa
Abd al-Malik ibn Marván (arab betűkkel عبد الملك بن مروان – ʿAbd al-Malik ibn Marwān; 646 – Damaszkusz, 705. október 8.) volt a szunnita iszlám kilencedik kalifája (uralkodott 685-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Abd al-Malik omajjád kalifa
Agathürszök
Dák férfiú szobra Az agathürszök – a görögök szerint agathürszoi, agathürszioi (αγαθυρσοι, αγαθυρσιοι) – Hérodotosz szerint a királyi szkíták rokonai voltak.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Agathürszök
Alánok
Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Alánok
Alemannok
Az alemannok (alamannok) a Rajna-Majna-Neckar folyók vidékére érkező és ott élő germán törzsek törzsszövetsége az ókorban, később a németek egyik nagy etnikai csoportja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Alemannok
Apahida
Apahida (románul Apahida, németül Bruckendorf, latinul Pons Abbatis) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Apahida
Apátfalva
Apátfalva község Csongrád-Csanád vármegyében, a Makói járásban.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Apátfalva
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Arad (Románia)
Ardarik
Ardarik (a korabeli forrásokban Ardaricus, Arcadius vagy Aldigar) az 5. században élt gepida király volt, az Ardariking dinasztia megalapítója.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Ardarik
Újős
Újős (románul Fântânele, németül Eisch, Neuösch, Erbdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, Szentmáté (románul Matei) községben.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Újős
Athanarik nyugati gót király
Athanarik vagy Atanarik (? – 381. január 11.Révai Lexikona, II. kötet (Arány–Beke), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1911, 233. oldal) (latinul Athanaricus) nyugati gót király 365 - 381 között.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Athanarik nyugati gót király
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Attila hun király
Aurelianus római császár
Lucius Domitius Aurelianus, általánosan elterjedt néven Aurelianus császár (Sirmium, 214. szeptember 9. – Konstantinápoly, 275 szeptembere) római császár 270-től haláláig, a katonacsászárok egyike.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Aurelianus római császár
Avar Kaganátus
Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Avar Kaganátus
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok).
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Avarok
Óbesenyő
Óbesenyő (bánáti bolgárul: Stár Bišnov) községközpont Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Óbesenyő
Ér (folyó)
Ér (románul Ier) folyó Romániában és kis részben Magyarországon, a Berettyó jobb oldali mellékvize.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Ér (folyó)
Bajorok
Bajor népviselet A bajorok (másként bajuwárok vagy baiuwárok) a mai németországbeli Bajorországban, Ausztriában és Dél-Tirolban élő német nyelvű népcsoport.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Bajorok
Balomir (Fehér megye)
Balomir falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Alkenyér községben.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Balomir (Fehér megye)
Baráthely
Baráthely (románul Brateiu, németül Pretai, szászul Pretoa) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Baráthely
Bácsi-torok
A Bácsi-torok vagy Bácstorok IUCN IV-es besorolású természetvédelmi terület Romániában, Kisbács község közigazgatási területén.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Bácsi-torok
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Bánság
Belső-Ázsia
Belső-Ázsia Ázsia belső, száraz, nomadizmusra alkalmas, történeti-földrajzi-kulturális tényezők alapján lehatárolt területeinek elnevezése.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Belső-Ázsia
Besszarábia
Besszarábia (románul Basarabia, ukránul Бессарабія, régi magyar neve: Bazarábföld) a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt terület, amely jórészt megegyezik a mai Moldovai Köztársasággal, kisebb déli része azonban 1940-ben a Szovjetunióhoz, 1991-ben pedig Ukrajnához került.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Besszarábia
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Bizánci Birodalom
Bodrog (folyó)
A Bodrog a Tisza jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Bodrog (folyó)
Boirebisztasz
Dacia Boirebisztasz uralma idején Boirebisztasz hadjáratai Boirebisztasz (vagy Burebista, Rubobostes, i. e. 82 – i. e. 44) a Dák Királyság létrehozója volt, alatta élte az ország fénykorát.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Boirebisztasz
Bonyha
Bonyha (1898-ig Szászbonyha, románul Bahnea, németül Bachnen, szászul Bahnen) falu Romániában Maros megyében; Bonyha község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Bonyha
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában).
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Brassó
Catalaunumi csata
A catalaunumi csata (másképp: catelaunorumi csata) a hunok és a Nyugatrómai Birodalom között zajlott a mai Franciaország területén, a mauriacumi (a mai champagne-i) síkságon, Tricassis (Trecas, ma Troyes) környékén, 451-ben.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Catalaunumi csata
Cro-magnoni ember
Női cro-magnoni koponya Férfi cro-magnoni koponya A cro-magnoni ember eszközei A cro-magnoni ember (a magyar irodalomban gyakran használt alakjában crô-magnoni ember) a korai Homo sapiens sapiens egyik típusa.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Cro-magnoni ember
Csákó (település)
Csákó (románul Cicău) település Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Csákó (település)
Csernáton
Csernáton (románul Cernat) falu Romániában, Kovászna megyében, Csernáton község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Csernáton
Csoklovina
Csoklovina, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Csoklovina
Csombord
A református templom 260px A Kemény-kripta a református templom kertjében Csombord falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Csombord
Dacia (római provincia)
date.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Dacia (római provincia)
Damjanich János Múzeum
A szolnoki Damjanich János Múzeum az Obermayer Lajos tervei alapján 1860-ban épült egykori Magyar Király Szállóban kapott helyet.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Damjanich János Múzeum
Dák Királyság
A Dák Királyság egy ókori barbár államalakulat volt, amely több jelenkori ország – főleg Románia – területén helyezkedett el.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Dák Királyság
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Dákok
Déli-Kárpátok
A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Déli-Kárpátok
Decebal
Conrad Cichorius: Decebal halála Decebal, eredeti nevén Diurpaneus (? – 106), 87 és 106 között dák király volt, halála után országa megszűnt létezni.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Decebal
Deszk
Deszk község Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedi járásban.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Deszk
Dicsőszentmárton
Az ortodox templom Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Dicsőszentmárton
Dnyeszter
A Dnyeszter (ukránul Дністер, románul Nistru) egy km hosszú folyó Ukrajna és Moldova területén.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Dnyeszter
Domitianus római császár
Imperator Caesar Domitianus Augustus, általánosan elterjedt néven Domitianus császár, született Titus Flavius Domitianus (Róma, 51. október 24. – Róma, 96. szeptember 18.) a Flavius-dinasztia római császára (81-től haláláig) Vespasianus fia és Titus öccse volt.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Domitianus római császár
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Duna
Elek (település)
Elek (németül: Elek, románul: Aletea) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Gyulai járásban, közel a román határhoz.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Elek (település)
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Erdély
Erdély történelme
Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Erdély történelme
Erdély története
Az Erdély története című három kötetes mű az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 1986-ban összesen 1945 oldalon.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Erdély története
Erdélyi-érchegység
Az Erdélyi-érchegység (románul Munții Metaliferi) az Erdélyi-középhegység délkeleti hegyvonulata.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Erdélyi-érchegység
Esztelnek
Esztelnek falu Romániában, Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Esztelnek
Etnikum
viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Etnikum
Fönlak
Fönlak egy régi térképen Fönlak (románul Felnac) falu Romániában, Arad megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Fönlak
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Fekete-tenger
Feketeügy
A Feketeügy egy folyó Romániában, Erdélyben, amely teljes egészében Kovászna megye területén halad.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Feketeügy
Felső-háromszéki-medence
A Felső-háromszéki-medence Kovászna megye térképén (jobbra) A Felső-háromszéki-medence vagy röviden Felső-Háromszék a Brassói-medence északi nyúlványa Kovászna megye területén (régen Háromszék vármegyében), a Bodoki-hegység, a Háromszéki-havasok, a Nemere-hegység, a Répát-hegység és a Bodzai-havasok között.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Felső-háromszéki-medence
Felsőlupkó
első katonai felmérés 1769 és 72 között felvett szelvényén Felsőlupkó, 1911-ig Gornyalyubkova (korábban Gornea-Liubcova vagy Liubcova de Sus) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Felsőlupkó
Felsőmarosújvár
270px Felsőmarosújvár falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Felsőmarosújvár
Firtosváralja
Firtosváralja (románul Firtușu) falu Romániában, Hargita megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Firtosváralja
Futak
Futak (szerbül Футог / Futog, németül Futak) városi jellegű település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Futak
Galacfalva
Galacfalva, 1912-ig Galac falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Galacfalva
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Galícia
Gáva-kultúra
A Gáva-kultúra egy késő bronzkori (kb. Kr. e. 1100-800) régészeti kultúra volt az Alföld északi területén.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Gáva-kultúra
Géták
352x352px A géták egy ókori trák nép volt, mely az Al-Duna mentén, a mai Dél-Románia, és Észak-Bulgária területén élt.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Géták
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Gótok
Gelence
A Szent Imre-templom kazettás mennyezete Freskó a Szent Imre-templomban Gelence (románul Ghelința, szászul Gälänz) falu Romániában Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Gelence
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Gepidák
Griffes-indás kultúra
Az állítólagos griffes-indás kultúra László Gyula bizonyítatlan kettős honfoglalás elméletében egy 670 táján történt sztyeppei bevándorlás népéhez kapcsolható.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Griffes-indás kultúra
Gyepű
A Magyar Királyság területe és egyházmegyéi a 11. században. A gyepűrendszert rózsaszín sáv jelöli. A gyepű (latin nyelvű forrásokban indago) a határ meghatározására alkalmas természetes tereptárgyak, járhatatlan erdők, hegyek, mocsarak sorozata volt, amit műveletlenül, lakatlanul hagytak.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Gyepű
Gyula (méltóság)
Képes krónikában (1358) A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Gyula (méltóság)
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Gyulafehérvár
Hallstatti kultúra
A hallstatti kultúra nevét a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta, melynek közelében a 19.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Hallstatti kultúra
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Havasalföld
Hérakleiosz bizánci császár
Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Hérakleiosz bizánci császár
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Hérodotosz
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Honfoglalás
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Hunok
I. e. 1. század
A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és I. e. 1. század
I. e. 3. század
A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és I. e. 3. század
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és I. e. 4. század
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és I. e. 6. század
I. Iusztinosz bizánci császár
I.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és I. Iusztinosz bizánci császár
II. Claudius Gothicus római császár
Marcus Aurelius Claudius Augustus Gothicus, általánosan elterjedt néven (II.) Claudius Gothicus császár (Sirmium, 213. május 10. – Róma, 270 januárja) római császár volt 268 és 270 között.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és II. Claudius Gothicus római császár
II. Theodosius bizánci császár
II.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és II. Theodosius bizánci császár
Ispánlaka
Ispánlaka falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Ispánlaka
IV. Kónsztantinosz bizánci császár
IV.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és IV. Kónsztantinosz bizánci császár
Karatna
Karatna falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Karatna
Kászon-patak
A Kászon-patak (Kászon vize) az Oltba ömlő Feketeügy jobb oldali mellékvize Romániában, Hargita megyében és Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Kászon-patak
Köpeczi Béla
Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Köpeczi Béla
Körös-kultúra
A mintegy 8000 évvel ezelőtt a magyar Alföldön és a Kárpát-medence déli részén kialakult, kelet-mediterrán eredetű Körös-kultúra egy újkőkori műveltségi korszakot jelöl.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Körös-kultúra
Küküllő
Küküllő folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Küküllő
Kis-Küküllő
A Kis-Küküllő folyó Erdélyben.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Kis-Küküllő
Kisakna
Kisakna falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Kisakna
Kiszombor
Kiszombor (ejtése: kis + zombor) nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Makói járásban.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Kiszombor
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Kolozsvár
Korond
Korond falu a romániai Hargita megyében, Korond község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Korond
Kovászna
Kovászna központja Pokolsár Borvízkút Téli látkép háttérben a Kárpátokkal Művelődési Ház Belvárosi református templom Kovászna (románul Covasna, németül Kovasna) város Romániában, Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Kovászna
Kraszna (folyó)
A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Kraszna (folyó)
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Krím
Kudzsiri-havasok
A Kudzsiri-havasok vagy Sebes-hegység (románul Munții Șureanu vagy Munții Sebeș) a Déli-Kárpátok Páring csoportjához tartozó hegység.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Kudzsiri-havasok
Kusán Birodalom
A Kusán Birodalom a jüecsik – utóbb kusánok – állama volt Közép-Ázsiában, Kelet-Baktria, avagy Tokharisztán szűkebb környezetében, valamint az Indiai-félsziget északnyugati felében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Kusán Birodalom
Lécfalva
Lécfalva (románul Leț) falu Romániában Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Lécfalva
Lisznyó
200px 200px Lisznyó (románul Lisnău) falu Romániában Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Lisznyó
Longobárdok
A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Longobárdok
Magyarád
Magyarád (Magyarát, románul Măderat) falu Romániában, Arad megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Magyarád
Magyarkapus
Magyarkapus (románul Căpușu Mare) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Magyarkapus
Makkai László (történész)
Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Makkai László (történész)
Malomfalva
Malomfalva (románul Morești, korábban Malomfalău, németül Mühlendorf) falu Romániában Maros megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Malomfalva
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Maros
Marosújvár
Marosújvár látképe 1870 körül A görögkatolikus templom a városközpontban A református templom A sóbánya egyik épülete A városháza Az 1980-as években lerombolt zsinagóga Marosújvár környéke 1769–1773 között Marosújvár (az 1950-es évekig Uioara) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Marosújvár
Maroscsapó
Maroscsapó (románul Cipău, németül Tschappen) falu Romániában Maros megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Maroscsapó
Marosfelfalu
a református parókia udvarán álló templomrom Marosfelfalu (románul Suseni, németül Pränzdorf, Oberdorf) falu Romániában Maros megyében, Marosfelfalu község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Marosfelfalu
Maroskarna
Maroskarna (1910-ig Karna,, 1920-ig Cârna) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Maroskarna
Maroslekence
Maroslekence (románul Lechinta, németül Lechnitz) falu Romániában Maros megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Maroslekence
Marosnagylak
Marosnagylak (románul Noșlac, németül Großhaus) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Marosnagylak
Marosszentanna
Marosszentanna (latinul Sancta Anna) falu Romániában, Maros megyében, Marosszentanna község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Marosszentanna
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Marosvásárhely
Marosveresmart
Marosveresmart Felvinc része Romániában, Aranyosszéken, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Marosveresmart
Mócsy András
Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Mócsy András
Mükénéi kultúra
Az Oroszlános kapu Mükénében A mükénéi kultúra a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája (Kr. e. 16–12. sz.); a helladikus kultúra utolsó szakasza.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Mükénéi kultúra
Medgyes
Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Medgyes
Merovingok
múzeumában A meroving királyságok legnagyobb kiterjedése és a vazallus államok A Merovingok dinasztiája a különféle frank államalakulatokban uralkodott az 5-től a 8. századig.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Merovingok
Mezőbánd
Mezőbánd (románul Band, németül Bandorf) falu Romániában Maros megyében, Mezőbánd község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Mezőbánd
Mezőség
A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Mezőség
Mihályfalva
Mihályfalva (románul Boarta, németül Michelsdorf) falu Romániában, Szeben megyében, Nagyszebentől északra.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Mihályfalva
Milétoszi Hekataiosz
Hekataiosz (Ἑκαταῖος, Milétosz, i. e. 540 körül – i. e. 479 körül) földrajztudós, Hégészandrosz fia.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Milétoszi Hekataiosz
Moesia
Moesia Superior Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Moesia
Muhi csata
A Sajó menti csata vagy közismert nevén muhi csata a mongolok és a magyar király szövetséges serege közötti fő ütközet volt a mongolok Kárpát-medencébe való betörése után.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Muhi csata
Nagy-Küküllő (folyó)
A Nagy-Küküllő folyó Romániában, Erdélyben.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Nagy-Küküllő (folyó)
Nagysink
Nagysink (korábban Cincul Mare,, szászul Gruissschoingk) falu Romániában, Brassó megye nyugati részén.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Nagysink
Nagyszentmiklós
Nagyszentmiklós (– régi helyesírással: Sînnicolau Mare,,, bánsági bolgárul: Smikluš) temes megyei város.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Nagyszentmiklós
Nagyszentmiklósi kincs
A nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivócsanakja, magassága 10,6 centiméter, hossza 12,2 centiméter, súlya 283 gramm, űrtartalma 2 deciliter. A nagyszentmiklósi kincs egyes darabjai A nagyszentmiklósi kincs egyes darabjai A nagyszentmiklósi kincset 1799-ben találták Temes megyei Nagyszentmiklós határában.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Nagyszentmiklósi kincs
Németpereg
Németpereg (románul Peregu Mare, németül Grosspereg, szlovákul Veľký Pereg) falu Romániában Arad megyében, Németpereg község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Németpereg
Németszentpéter
Németszentpéter egy régi térképen Németszentpéter (Sânpetru German),falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Németszentpéter
Nedao melletti csata
A Nedao folyó vagy patak melletti csatában az Ardarik vezette gepidák és egyéb felkelt népek győzelmet arattak Attila fiai által vezette hunok maradékain.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Nedao melletti csata
Neolit
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újkőkorszak.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Neolit
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Niš
Nyugati gótok
Lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A nyugati gótok vagy vizigótok a 3.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Nyugati gótok
Odera
Az Odera (lengyelül és csehül Odra, németül Oder, latinul Viadua, Viadrus) egy közép-európai folyó, Csehországon, Lengyelországon és Németországon folyik keresztül, majd két ágra szakadva ömlik a Szczecini-öbölnél a Balti-tengerbe.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Odera
Ojtozi-szoros
Az Ojtozi-szoros (románul pasul Oituz) hegyszoros a Keleti-Kárpátokban, Romániában.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Ojtozi-szoros
Oláhgorbó
Oláhgorbó (korábban Gârbova,, erdélyi szász nyelven Birebum) falu Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Oláhgorbó
Oláhlápos
Oláhlápos falu Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Oláhlápos
Oláhtordos
Oláhtordos falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Oláhtordos
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Olt
Omurtag bolgár kán
Omurtag, (? – 831) bolgár kán (815 – 831), a dunai Első Bolgár Birodalom uralkodója.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Omurtag bolgár kán
Oppidum
A manchingi oppidum rekonstrukciója Az oppidum kifejezés a történettudományi szakmunkákban a késő vaskori Európa többnyire erődített, városias kelta településeit jelöli.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Oppidum
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Orsova
Papolc
Papolc (románul Păpăuți) falu Romániában Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Papolc
Polyán
Polyáni juhosgazda 1854-ben épült kerített gazdasága a nagyszebeni szabadtéri múzeumban A fatemplom Polyán (románul Poiana Sibiului, németül Flussau) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Polyán
Pozsonyi csata
Európa 900 körül A pozsonyi csata 907.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Pozsonyi csata
Radnót
Radnót (románul Iernut, németül Radnuten) város Romániában Maros megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Radnót
Réty
Réty (románul Reci) falu Romániában, Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Réty
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Római Birodalom
Ruga
Ruga, Roga (más formákban Rugila vagy Ruas) a hunok nagykirálya volt 422–434 között.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Ruga
Ruszka-havas
A vasércben gazdag Ruszka-havas a Nyugati-Kárpátok egyik hegycsoportja, amely Temes megye keleti határán, Krassó-Szörény megyében terül el.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Ruszka-havas
Sáromberke
Fő utca Sáromberke (románul Dumbrăvioara, németül Scharnberg) falu Romániában Maros megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Sáromberke
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Segesvár
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Sepsiszentgyörgy
Solidus
Iulianus solidusza A solidus római és bizánci aranypénz volt.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Solidus
Szacsva
Szacsva (románul Saciova, német elavult Szatsva) falu Romániában, Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Szacsva
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Szamos
Szász Zoltán (történész)
Szász Zoltán (Kolozsvár, 1940. október 26.-) magyar történész, az MTA köztestületi tagja, címzetes egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa (1988).
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Szász Zoltán (történész)
Szászhermány
Szászhermány (szászul: Huntschprich) falu Romániában, Brassó megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Szászhermány
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Szászsebes
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Székelyudvarhely
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Szerémség
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Szkíták
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Szolnok
Szvébek
Európa 411-ben Európa 511-ben Európa 569-ben A szvébek vagy szvévek (Suebi, Suevi) névetimológiájukból következően valószínűleg a svábok (Schwaben) rokonai vagy részei, a nyugati germán népek egy csoportja, amelyhez többek között a markomannok, a kvádok, a hermundurok, a szemnonok (nem keverendők össze a szenonokkal) és talán a longobárdok tartoztak.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Szvébek
Tarpán
A tarpán (Equus ferus ferus) volt az eurázsiai vadló.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Tarpán
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Tisza
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Tiszántúl
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Torda
Torja
Torja (románul Turia, németül Torian) falu Romániában Kovászna megyében, Torja község központja.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Torja
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Traianus római császár
Uldin
Uldin vagy Huldin (elhunyt feltehetően 412 előtt) az európai hunok második uralkodója volt.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Uldin
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Vandálok
Vízakna
Sós vizű medence A református templom ortodox templom A Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom külső falfestése A római katolikus templom A Keresztelő Szent János ortodox templom Látkép 1914-ből Vízakna (korábban Vizocna vagy Ocna,, szász nyelven Zâltsbriχ) város Romániában, Szeben megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Vízakna
Vinča–tordosi kultúra
Agyagszobor a vinčai leletekből A vinča–tordosi kultúra a Körös-kultúra második felében kezdett terjedni, részben annak területén, vitatott időbeliséggel.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Vinča–tordosi kultúra
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Visztula
Vonaldíszes kerámia kultúrája
Vonaldíszes tál A vonaldíszes kerámia kultúrája (rövidítve: VK, angolul: Linear Pottery Culture, németül: Linearbandkeramik, németül rövidítve: LBK) névadó díszítésmódja a bekarcolt vonalakból alkotott önálló motívumkincs, amely Európa újkőkorszaki régészeti leletanyagának egyik fő jellegzetessége.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Vonaldíszes kerámia kultúrája
Würm-glaciális
A Föld rekonstruált képe a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumának idejéből (kb. 18 000 éve)"Ice age terrestrial carbon changes revisited" by Thomas J. Crowley (Global Biogeochemical Cycles, Vol. 9, 1995, pp. 377-389) alapján A Würm-glaciális (vagy legutóbbi jégkorszak), pontosabb elnevezéssel a legutóbbi glaciális évvel ezelőtt kezdődött és jelenleg is tartó kainozoikumi eljegesedés eddigi utolsó glaciális periódusa.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Würm-glaciális
Wietenberg-kultúra
Nemzeti Erdélyi Történeti Múzeum (Kolozsvár) A Wietenberg-kultúra egy középső bronzkori archeológiai kultúra Erdély területén amely nagyjából Kr.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Wietenberg-kultúra
Zalatna
Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Zalatna
Zágon
Zágon (románul Zagon) falu Romániában Kovászna megyében.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Zágon
Zsil
A Zsil (románul Jiu, latin nevén Rabon) a Duna egyik bal oldali mellékfolyója Romániában.
Megnézni Erdély története a magyar honfoglalásig és Zsil