Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Anglia, Angol nyelv, Bekerítések, Birtokos nemesség, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák Lajos (százados), Debrecen, Fényképezés, Gracza György, Kapitalizmus, Középkor, Magyar Királyi Kúria, Magyarország, Magyarország igazságügy-minisztereinek listája, Mária Terézia magyar királynő, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán (író), Nagykanizsa, Perczel Béla (igazságügy-miniszter), Perczel Miklós (fényképész), Reformkor, Táblabíró, Tudor-ház, VIII. Henrik angol király, Zalatárnok, 1540, 1817, 1819, 1864, 1879, 1882, 1888, 1921, 1969.
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Dzsentri és Anglia · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Dzsentri és Angol nyelv · Többet látni »
Bekerítések
A bekerítések (elkerítés, enclosure) szűkebb értelemben a 16–18. századi Anglia gazdasági – politikai folyamata, melynek során a birtokosok először a közös legelőket, majd a bérlők parcelláit kerítették be (ill. el), hogy kiterjesszék a juhlegelőiket vagy belterjes növénytermesztésbe fogjanak.
Új!!: Dzsentri és Bekerítések · Többet látni »
Birtokos nemesség
A birtokos nemesség vagyoni csoport volt a nemességen belül.
Új!!: Dzsentri és Birtokos nemesség · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Dzsentri és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Deák Lajos (százados)
Kehidai Deák Lajos Özséb (Zalatárnok, Zala vármegye, 1817. augusztus 14. - Zalatárnok, Zala vármegye, 1879. szeptember 29.) Zala vármegyei esküdt, földbirtokos, testőr, százados.
Új!!: Dzsentri és Deák Lajos (százados) · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Dzsentri és Debrecen · Többet látni »
Fényképezés
Nagy formátumú kamera és optikai lencséje A fotográfia vagy fényképészet a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközök (fényképezőgép, fényérzékeny anyag, fotovoltaikus eszközök stb.) segítségével.
Új!!: Dzsentri és Fényképezés · Többet látni »
Gracza György
Gracza György (Vehéc, 1856. szeptember 12. – Budapest, 1908. május 14.) újságíró, író, történetíró.
Új!!: Dzsentri és Gracza György · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: Dzsentri és Kapitalizmus · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Dzsentri és Középkor · Többet látni »
Magyar Királyi Kúria
A Magyar Királyi Kúria (más néven Magyar Kúria; röviden kir. kúria) mint felsőbíróság 1723 és 1949 között működött Magyarországon; 1848-ig Főméltóságú, Excelsa Curia (Regis), azután a magyar bírósági szervezetnek 1861-ben az országbírói értekezlet által való visszaállítása óta 1868-ig Magyarországnak országos felsőbírósága és legfőbb ítélőszéke volt.
Új!!: Dzsentri és Magyar Királyi Kúria · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dzsentri és Magyarország · Többet látni »
Magyarország igazságügy-minisztereinek listája
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és Magyarország igazságügy-minisztereinek listája · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Dzsentri és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Dzsentri és Móricz Zsigmond · Többet látni »
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Új!!: Dzsentri és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Dzsentri és Nagykanizsa · Többet látni »
Perczel Béla (igazságügy-miniszter)
Bonyhádi Perczel Béla Ferenc Lajos (Börzsönypuszta, 1819. június 15. – Budapest, 1888. március 25.), Magyarország igazságügy-minisztere, a Magyar Királyi Kúria elnöke, szabadelvű párti politikus, valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja, a képviselőház elnöke, az I. osztályú Vaskorona rend lovagja, jogász.
Új!!: Dzsentri és Perczel Béla (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Perczel Miklós (fényképész)
Bonyhádi Perczel Miklós (Budapest, 1882. december 6.–Debrecen, 1969. május 29.) debreceni fényképész, filmoperatőr.
Új!!: Dzsentri és Perczel Miklós (fényképész) · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Dzsentri és Reformkor · Többet látni »
Táblabíró
A vármegyei táblabíró (latinul: Tabulae Regiae Judiciariae Assessor; németül: Gerichtstafelbeisitzer) egy cím, amely a Magyar Királyságban használatban volt 1848-ig.
Új!!: Dzsentri és Táblabíró · Többet látni »
Tudor-ház
A Tudor-ház (angolul: House of Tudor), egy walesi származású uralkodóház, amely az Angol Királyság és birtokai, valamint a megszállt Ír Uradalom (1542-től Ír Királyság), továbbá Wales királyait adta 1485-től 1603-ig hat uralkodó, VII. Henrik, VIII. Henrik, VI. Eduárd, Lady Jane Grey, I. Mária és I. Erzsébet személyében.
Új!!: Dzsentri és Tudor-ház · Többet látni »
VIII. Henrik angol király
VIII.
Új!!: Dzsentri és VIII. Henrik angol király · Többet látni »
Zalatárnok
Zalatárnok község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Új!!: Dzsentri és Zalatárnok · Többet látni »
1540
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és 1540 · Többet látni »
1817
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és 1817 · Többet látni »
1819
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és 1819 · Többet látni »
1864
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és 1864 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és 1879 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és 1882 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és 1888 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és 1921 · Többet látni »
1969
Nincs leírás.
Új!!: Dzsentri és 1969 · Többet látni »
