18 kapcsolatok: Athén, Eratoszthenész Pentatlosz, Filozófus, Geógraphika hüpomnémata, Gibraltári-szoros, Héraklész, Héraklész oszlopai, Hipparkhosz (csillagász), III. Alexandrosz makedón király, Klaudiosz Ptolemaiosz, Kr. e. 285, Kr. e. 4. század, Marinosz (geográfus), Messina, Messzéné, Rodosz (sziget), Sztrabón, Térkép.
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: Dikaiarkhosz és Athén · Többet látni »
Eratoszthenész Pentatlosz
Kürénéi Eratoszthenész (görögül: Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) egyiptomi hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész.
Új!!: Dikaiarkhosz és Eratoszthenész Pentatlosz · Többet látni »
Filozófus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Filozófia.
Új!!: Dikaiarkhosz és Filozófus · Többet látni »
Geógraphika hüpomnémata
Egy 1620-as kiadás címlapja Sztrabón alapján rajzolt világtérkép A Geógraphika hüpomnémata, szó szerinti fordításban földrajzi feljegyzések.
Új!!: Dikaiarkhosz és Geógraphika hüpomnémata · Többet látni »
Gibraltári-szoros
A Gibraltári-szoros (arabul جبل طارق, spanyolul Estrecho de Gibraltar) az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszoros.
Új!!: Dikaiarkhosz és Gibraltári-szoros · Többet látni »
Héraklész
Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz (Ἀλκαῖος) görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke.
Új!!: Dikaiarkhosz és Héraklész · Többet látni »
Héraklész oszlopai
Tabula Peutingerianán, szigetként ábrázolva. Érdekessége, hogy ezen a késő császárkori térképen nem latinul, hanem az archaizáló, etruszk eredetű nevén ''Columne Ercole'' névvel szerepel Gibraltár sziklája A Gibraltári-szoros perspektívikus képe Héraklész oszlopai (Ηράκλειες Στήλες, Hérakleiesz sztélesz, latinul Columnae Herculis) a görög mitológiában a Gibraltári-szoros megnevezése.
Új!!: Dikaiarkhosz és Héraklész oszlopai · Többet látni »
Hipparkhosz (csillagász)
Hipparkhosz (i. e. 160 körül – i. e. 125 körül) ókori görög csillagász; gyakran „a csillagászat atyjának” nevezik.
Új!!: Dikaiarkhosz és Hipparkhosz (csillagász) · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Dikaiarkhosz és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Új!!: Dikaiarkhosz és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »
Kr. e. 285
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 285.
Új!!: Dikaiarkhosz és Kr. e. 285 · Többet látni »
Kr. e. 4. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 4. század.
Új!!: Dikaiarkhosz és Kr. e. 4. század · Többet látni »
Marinosz (geográfus)
Marinosz (150 körül) geográfus Egyedül Klaudiosz Ptolemaiosz tesz említést róla, életéről semmit sem tudunk.
Új!!: Dikaiarkhosz és Marinosz (geográfus) · Többet látni »
Messina
Messina látképe. Messina (szicíliaiul Missina, ókori nevén: Messene/Messzéné) az Olaszországhoz tartozó Szicília szigetének harmadik legnagyobb városa, Messina megye székhelye.
Új!!: Dikaiarkhosz és Messina · Többet látni »
Messzéné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Messzéné (egyértelműsítő lap).
Új!!: Dikaiarkhosz és Messzéné · Többet látni »
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Új!!: Dikaiarkhosz és Rodosz (sziget) · Többet látni »
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Új!!: Dikaiarkhosz és Sztrabón · Többet látni »
Térkép
archívdátum.
Új!!: Dikaiarkhosz és Térkép · Többet látni »