Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: A buddhizmus iskolái, Abhidharma, Újjászületés (buddhizmus), Avatára, Élőlény, Brahman, Buddhizmus, Dána, Déva (hinduizmus), Dzsainizmus, Dzsíva, Etika (vallás), Függő keletkezés, Gautama Sziddhártha, Guna, Haladás (történelem), Három drágaság, Hinduizmus, Jadzsna, Jézus, Jóga, Jógácsára, Jógi, Karma, Karma a buddhizmusban, Madhjamaka, Menedékvétel (buddhizmus), Nágárdzsuna, Négy nemes igazság, Nemes nyolcrétű ösvény, Páli, Páli nyelv, Risi (vallás), Súnjata, Szangha, Szanszkrit, Szanszkrit nyelv, Szarvásztiváda, Szikhizmus, Tapasz (hinduizmus), Tírthankara, Théraváda, Trailokja, Trimúrti, Univerzum, Upanisadok, Visnu.
A buddhizmus iskolái
A buddhizmus iskolái a buddhizmus különböző intézményesített vagy filozófiai alapon történő felosztásokra utalnak, az ősi koroktól napjainkig.
Új!!: Dharma (vallás) és A buddhizmus iskolái · Többet látni »
Abhidharma
Az abhidharma (szanszkrit) vagy abhidhamma (páli) ősi (i. e. 3. századi és azutáni) buddhista szövegeket jelöl, amelyek részletes leírást adnak a buddhista szútrákban szereplő tanok skolasztikus és tudományos átdolgozásaként.
Új!!: Dharma (vallás) és Abhidharma · Többet látni »
Újjászületés (buddhizmus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újraszületés (buddhizmus).
Új!!: Dharma (vallás) és Újjászületés (buddhizmus) · Többet látni »
Avatára
Krisna, Visnu avatárája Az avatár vagy avatára (szanszkrit: अवतार, IAST: avatāra.
Új!!: Dharma (vallás) és Avatára · Többet látni »
Élőlény
Papucsállatka, az élőlények sejtes szerkezetűek Az élőlények vagy élő organizmusok („élő szervezetek”) életjelenségeket mutató, önazonosságukat fenntartó (homeosztatikus), önmagukról reprodukálható, genetikai információt hordozó, termodinamikailag nyílt, disszipatív (energiát szétszóró), evolúcióra alkalmas rendszerek.
Új!!: Dharma (vallás) és Élőlény · Többet látni »
Brahman
Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.
Új!!: Dharma (vallás) és Brahman · Többet látni »
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Új!!: Dharma (vallás) és Buddhizmus · Többet látni »
Dána
A dána az indiai hagyományokban erénynek számít. A dána (páli, szanszkrit: दान - dāna) a nagylelkűség vagy adakozás erénye alamizsnaChristopher Key Chapple, The Bhagavad Gita: Twenty-fifth–Anniversary Edition, State University of New York Press,, pages 634-661 vagy más cselekedet formájában.
Új!!: Dharma (vallás) és Dána · Többet látni »
Déva (hinduizmus)
A déva (szanszkrit: देव, devá) jelentése "mennyei, isteni".
Új!!: Dharma (vallás) és Déva (hinduizmus) · Többet látni »
Dzsainizmus
Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008 A dzsainizmus (szanszkrit: जैन) egy olyan ősi aszketikus (sramana) eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható.
Új!!: Dharma (vallás) és Dzsainizmus · Többet látni »
Dzsíva
A dzsíva a világhoz kötődő és önmagát empirikus valóságnak tartva az elmével és testtel azonosuló élő lélek az ind filozófiában.
Új!!: Dharma (vallás) és Dzsíva · Többet látni »
Etika (vallás)
Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.
Új!!: Dharma (vallás) és Etika (vallás) · Többet látni »
Függő keletkezés
A pratítja-szamutpáda (páliul: paticcsa szamuppáda), melyet leggyakrabban függő keletkezésként fordítanak magyar nyelvre, a buddhizmus egyik fő tana, amely szerint ok-okozati összefüggés van a pszichológiai jelenségek között.
Új!!: Dharma (vallás) és Függő keletkezés · Többet látni »
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Új!!: Dharma (vallás) és Gautama Sziddhártha · Többet látni »
Guna
A guna szanszkrit szó (गुण, guṇá) melynek több jelentése van.
Új!!: Dharma (vallás) és Guna · Többet látni »
Haladás (történelem)
A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.
Új!!: Dharma (vallás) és Haladás (történelem) · Többet látni »
Három drágaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Három ékesség.
Új!!: Dharma (vallás) és Három drágaság · Többet látni »
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Új!!: Dharma (vallás) és Hinduizmus · Többet látni »
Jadzsna
A jadzsna, néha: jadzsnya, szanszkrit szó (यज्ञ), jelentése: áldozat, felajánlás.
Új!!: Dharma (vallás) és Jadzsna · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Dharma (vallás) és Jézus · Többet látni »
Jóga
A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
Új!!: Dharma (vallás) és Jóga · Többet látni »
Jógácsára
A jógácsára (szó szerint "jóga gyakorlat"; "az, akinek a gyakorlata a jóga") a buddhista filozófia és pszichológia egy jelentős iskolája, amely a fenomenológiára és az ontológiára helyezi a hangsúlyt meditatív- és jógagyakorlatokon keresztül.
Új!!: Dharma (vallás) és Jógácsára · Többet látni »
Jógi
ászanában A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga azon gyakorlója, aki már elért egy bizonyos mesteri szintet, beleértve az indiai vallások szannjásza és meditáció gyakorlóját is.
Új!!: Dharma (vallás) és Jógi · Többet látni »
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Új!!: Dharma (vallás) és Karma · Többet látni »
Karma a buddhizmusban
A karma (szanszkrit, vagy karman, páli: kamma) szanszkrit fogalom, melynek szó szerinti jelentése „cselekedet” vagy „tett”.
Új!!: Dharma (vallás) és Karma a buddhizmusban · Többet látni »
Madhjamaka
A madhjamaka (vagy mádhjamaka, szanszkrit: मध्यमक, madhyamaka, más néven súnjaváda; kínai: 中观派, pinjin: zhong guan pai, magyaros átírás: csong-kuan paj) elsősorban a mahájána buddhizmus egyik filozófiai iskolájára vonatkozik, amelyet Nágárdzsuna alapított.
Új!!: Dharma (vallás) és Madhjamaka · Többet látni »
Menedékvétel (buddhizmus)
Menedékvételnek nevezik a buddhizmusban, amikor elkötelezi valaki magát az ún.
Új!!: Dharma (vallás) és Menedékvétel (buddhizmus) · Többet látni »
Nágárdzsuna
Nágárdzsuna (dévanágari::नागार्जुन, IAST: Nāgārjuna) 2–3.
Új!!: Dharma (vallás) és Nágárdzsuna · Többet látni »
Négy nemes igazság
A négy nemes igazság (szanszkrit: चत्वारि आर्यसत्यानि, csatvári árjaszatjáni; páli: csattári árijaszaccsáni; tibeti: 'phagsz pa'i bden pa bzhi) a legalapvetőbb buddhista tanítások egyike.
Új!!: Dharma (vallás) és Négy nemes igazság · Többet látni »
Nemes nyolcrétű ösvény
A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kerekere” a Nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi. A nemes nyolcrétű ösvény (szanszkrit: árjástánga-márga, páli: árija-atthangika-magga)) a „történelmi Buddha” egyik legfőbb tanítása, amely szerint a módszer követése a szenvedés megszüntetéséhez (dukkha) és a megvilágosodáshoz vezető út. A buddhisták ezeknek a tanításoknak az intelmeit arra használják, hogy a jelenségek tiszta természetébe bepillantást nyerjenek, és megszabaduljanak a kapzsiságtól, a gyűlölettől és az érzéki csalódásoktól. A nemes nyolcrétű ösvény a négy nemes igazság negyedik pontjának felel meg, miközben a nemes nyolcrétű ösvény első pontja megegyezik a négy nemes igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban középútnak. A buddhista szimbolikában a nemes nyolcrétű vagy nyolcágú ösvényt gyakran ábrázolják dharmacsakrával (páli: dhammacsakka), azaz dharma-kerékkel (tankerék), amelynek nyolc küllője az ösvény nyolc összetevőjét jelenti.
Új!!: Dharma (vallás) és Nemes nyolcrétű ösvény · Többet látni »
Páli
Páli község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Új!!: Dharma (vallás) és Páli · Többet látni »
Páli nyelv
A páli nyelv (IAST: Pāḷi) ókori középind (prákrit) nyelv az indoárja nyelvek közül.
Új!!: Dharma (vallás) és Páli nyelv · Többet látni »
Risi (vallás)
A risi (szanszkritul: ṛṣi, dévanágari: ऋषि) eredeti jelentése: „a védikus himnuszok szerzője”.
Új!!: Dharma (vallás) és Risi (vallás) · Többet látni »
Súnjata
A súnjata, (szanszkrit: शून्यता; páli: suññatā; magyar fordítása üresség) egy buddhista koncepció, amely – az elméleti szövegkörnyezettől függően – többféle jelentéssel bír.
Új!!: Dharma (vallás) és Súnjata · Többet látni »
Szangha
A szangha (páli: सन्घ; szanszkrit: संघ); wylie: 'dusz szde) szó közelítőleg magyarul a következőket jelenti: "szervezet" vagy "gyűlés", "társaság" vagy "közösség". Nagy kezdőbetűvel használják Gautama Buddha korabeli történelmi közösségére vonatkozólag is. A kifejezés többféle értelemben használatos buddhista vagy dzsainista csoportokra. Hagyományosan a buddhizmusban a szanghának majdnem mindig két jelentése lehet: legáltalánosabb értelemben a felesküdött buddhista szerzetesek (bhikkhu) és nővérek (bhikkhuni) kolostori szangháját jelenti. Szigorúbb értelemben a szangha jelentheti az összes olyan élőlényt, akik már valamilyen magasabb tudati szintet értek el (árja-szangha vagy „nemes szangha”). Ez a cikk elsősorban a kolostori szanghával foglalkozik. A buddhisták hagyományosan úgy tartják, hogy a szerzetesi élet nyújtja a legmegfelelőbb környezetet a megvilágosodáshoz vezető úton. A szangha felelős Buddha tanításainak karbantartásáért, lefordításáért, fejlesztéséért és terjesztéséért. Ugyanezen hagyomány szerint egy ország vagy egy nemzet akkor lehet igazán buddhista, ha a lakosság túlnyomó része buddhista és a területén jelen van legalább a bhikkhuk, a bhikkhunik, az upászakák és az upászikák négyes szanghája. Ezért is létezik a jóga tantrikus gyakorlóinak egy hagyománya, akik ugyan világi emberek, mégis buddhista gyakorlók (lásd: háztulajdonos (buddhizmus)).
Új!!: Dharma (vallás) és Szangha · Többet látni »
Szanszkrit
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szanszkrit nyelv.
Új!!: Dharma (vallás) és Szanszkrit · Többet látni »
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Új!!: Dharma (vallás) és Szanszkrit nyelv · Többet látni »
Szarvásztiváda
vinaját követi. A szarvásztiváda (szanszkrit: सर्वास्तिवाद; kínai: 說一切有部, pinjin: Shuō Yīqièyǒu Bù) korai buddhista iskola volt, amely a mindenkori (múlt, jelen, jövő) dharma birtokosának vallotta magát.
Új!!: Dharma (vallás) és Szarvásztiváda · Többet látni »
Szikhizmus
A szikh vallást a 16. században alapította az indiai Nának guru.
Új!!: Dharma (vallás) és Szikhizmus · Többet látni »
Tapasz (hinduizmus)
A tapasz, néha tapah (szanszkrit: तपस) többjelentésű szó, itt önfegyelmezést, aszkézist, önmegtagadást jelent.
Új!!: Dharma (vallás) és Tapasz (hinduizmus) · Többet látni »
Tírthankara
A tírthankara (szanszkrit: तीर्थंकर; jelentése: gázlókészítő) a szenvedés és a létezés tengerén átvezető, megváltó utat tanító 24 spirituális tanító címe a dzsainizmusban, vagyis a dzsina szinonimája.
Új!!: Dharma (vallás) és Tírthankara · Többet látni »
Théraváda
A théraváda a buddhizmus egyik ága, amelyben a páli kánon tanításait használják.
Új!!: Dharma (vallás) és Théraváda · Többet látni »
Trailokja
A trailokja vagy trilokja (szanszkrit: त्रैलोक्य, páli: tiloka, wylie: khams gsum) magyar fordítása "három világ".
Új!!: Dharma (vallás) és Trailokja · Többet látni »
Trimúrti
A '''trimúrti''' ábrázolása az ''Elephanta'' barlangokban A trimúrti (szó szerint: három forma; szanszkrit nyelven: त्रिमूर्तिः) a hinduizmusban Ísvara (Isten) megnyilvánulásának hármassága - ahogy az indiai gondolkodás látja.
Új!!: Dharma (vallás) és Trimúrti · Többet látni »
Univerzum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Világegyetem.
Új!!: Dharma (vallás) és Univerzum · Többet látni »
Upanisadok
Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.
Új!!: Dharma (vallás) és Upanisadok · Többet látni »
Visnu
Laksmival. Visnu (dévanágari: विष्णु) vagy Nárájana (नारायण) a hinduizmusban Ísvara, az isteni hármasság (trimúrti) egyik alakja.
Új!!: Dharma (vallás) és Visnu · Többet látni »
