Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
75 kapcsolatok: Albánok, Észak-bánsági körzet, Bába Kiadó, Bécs, Bogdánffy Szilárd, Bordány, Bosnyákok, Budapest X. kerülete, Bunyevácok, Cigányok, Cs. Simon István, Csanád nemzetség, Csóka község, Délszláv háború, Detta, Egyházaskér, Fehér Kálmán, Feketetó, Hódegyháza, Hermann Göring, Horvátok, I. Károly magyar király, II. József magyar király, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Költő, Kolera, Macedónok, Magyarkanizsa, Magyarok, Magyarország, Makó család, Marczibányi Lőrinc (alispán), Móra Ferenc, Montenegróiak, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Muszlimok (etnikum), Nagykikinda, Németek, Oroszok, Padé, Partizán, Pásztor, Püspök, Románia, Ruszinok, Schöntheil Richárd, Sokobanja, Szanád, Szeged–Karlova-vasútvonal, ..., Szerb Haladó Párt, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Szlovének, Szociográfia, Temesvár ostroma (1552), Tisza, Tiszaszentmiklós, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vértanú, Zenta, 16. század, 1874, 1911, 1940, 1942, 1944, 1949, 1953, 20. század, 2007, 2017. Bővíteni index (25 több) »
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Albánok · Többet látni »
Észak-bánsági körzet
Az Észak-bánsági körzet (szerbül Северно-Банатски округ / Severnobanatski Okrug) közigazgatási egység a Bánságban és Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, Szerbiában.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Észak-bánsági körzet · Többet látni »
Bába Kiadó
A Bába Kiadó, hivatalos nevén Bába és Társai Nyomdaipari tervező, kivitelező és szolgáltató Kft.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Bába Kiadó · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Bécs · Többet látni »
Bogdánffy Szilárd
Boldog Bogdánffy Szilárd (Feketetó, 1911. február 21. – Nagyenyed, 1953. október 2.) püspök, vértanú.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Bogdánffy Szilárd · Többet látni »
Bordány
Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban, Szegedtől 20 kilométerre terül el.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Bordány · Többet látni »
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Bosnyákok · Többet látni »
Budapest X. kerülete
Óhegy) Lakótelep a Mádi utcában Fővárosi Serfőző/Globus Konzervgyár téglagótika épületei Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Budapest X. kerülete · Többet látni »
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Bunyevácok · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Cigányok · Többet látni »
Cs. Simon István
Cs.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Cs. Simon István · Többet látni »
Csanád nemzetség
A Csanád nemzetség (Sunad, Chanad) őse valószínűleg az a Csanád vezér volt, aki 1028-ban Ajtonyt legyőzte, s kinek a krónikák szerint atyja Doboka volt, és az Árpád-házzal állt rokonságban.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Csanád nemzetség · Többet látni »
Csóka község
Csóka község (szerbül Општина Чока / Opština Čoka) Szerbia egyik községe, amely az Észak-bánsági körzet része.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Csóka község · Többet látni »
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Délszláv háború · Többet látni »
Detta
Detta (románul és bolgárul Deta, helyi román nevén Ghedu) város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Detta · Többet látni »
Egyházaskér
Egyházaskér (másként Verbica, szerbül Врбица / Vrbica) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Egyházaskér · Többet látni »
Fehér Kálmán
Fehér Kálmán (Csóka, 1940. május 14. – 2017. január 8.) költő, író, műfordító.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Fehér Kálmán · Többet látni »
Feketetó
Feketetó (szerbül Црна Бара / Crna Bara, németül Tschernabara) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Feketetó · Többet látni »
Hódegyháza
Hódegyháza (szerbül Јазово / Jazovo, a köznyelvben gyakran Jázova) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben,Csóka községben található.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Hódegyháza · Többet látni »
Hermann Göring
Hermann Wilhelm Göring (Rosenheim, 1893. január 12. – Nürnberg, 1946. október 15.) német politikus és katonai vezető, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő (Luftwaffe) parancsnoka, a Harmadik Birodalom második embere.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Hermann Göring · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Horvátok · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Csóka (Szerbia) és I. Károly magyar király · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Csóka (Szerbia) és II. József magyar király · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Jugoszlávia · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Jugoszlávok · Többet látni »
Költő
Dante és az Isteni színjáték,http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/index.htm Dante Alighieri: Isteni színjáték, mek.oszk.hu freskó, Firenzei dóm (1465) A költő (latin eredetű szóval poéta) olyan ember, akinek hivatása a költészettel való foglalkozás, költeményeket, verseket ír.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Költő · Többet látni »
Kolera
A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Kolera · Többet látni »
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Új!!: Csóka (Szerbia) és Macedónok · Többet látni »
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Magyarkanizsa · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Magyarország · Többet látni »
Makó család
A kerekgedei Makó család egy nemesi származású család volt.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Makó család · Többet látni »
Marczibányi Lőrinc (alispán)
Puhói és csókai Marczibányi Lőrinc (1784 ? – Csóka, 1847. július 20.) Nyitra vármegye első alispánja, a nádasi és csókai uradalmak tulajdonosa.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Marczibányi Lőrinc (alispán) · Többet látni »
Móra Ferenc
Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Móra Ferenc · Többet látni »
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Montenegróiak · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
Muszlimok (etnikum)
A muszlim nemzet (a délszláv nyelveken Muslimani, Муслимани) egyike az egykori Jugoszláviát alkotó hat nemzetnek.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Muszlimok (etnikum) · Többet látni »
Nagykikinda
Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Nagykikinda · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Németek · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Oroszok · Többet látni »
Padé
Padé (szerbül Падеј / Padej) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Padé · Többet látni »
Partizán
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Partizán · Többet látni »
Pásztor
Juhpásztor a Fogarasi-havasokban Hagyományőrző csikós, jellegzetes viseletben Gulya, előtérben a gulyással és a kutyájával Juhász és nyája a Mohácsi-szigeten A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Pásztor · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Püspök · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Románia · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Ruszinok · Többet látni »
Schöntheil Richárd
Schöntheil Richárd (Csóka, Torontál vármegye, 1874. július 30. – Budapest, 1944. december 22.) építészmérnök.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Schöntheil Richárd · Többet látni »
Sokobanja
Sokobanja városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Zaječari körzetben.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Sokobanja · Többet látni »
Szanád
Szanád (szerbül Санад / Sanad) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Szanád · Többet látni »
Szeged–Karlova-vasútvonal
| Az egykori Szeged–Karlova-vasútvonal a Bánságban a Tisza bal partján található településeket kötötte össze.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Szeged–Karlova-vasútvonal · Többet látni »
Szerb Haladó Párt
A Szerb Haladó Párt (szerbül Српска напредна странка / Srpska Napredna Stranka) politikai párt Szerbiában, amely 2020 táján az ország vezető kormánypártja.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Szerb Haladó Párt · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Szerbia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Szlovákok · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Szlovének · Többet látni »
Szociográfia
A szociográfia egy epikai műfaj, próza, mely a szakirodalom körébe tartozik.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Szociográfia · Többet látni »
Temesvár ostroma (1552)
Temesvár ostroma 1552.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Temesvár ostroma (1552) · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Tisza · Többet látni »
Tiszaszentmiklós
A görögkeleti templom Az evangélikus templom Tiszaszentmiklós (szerbül Остојићево / Ostojićevo, németül Sankt Nikolaus an der Theiß) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Tiszaszentmiklós · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Ukránok · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Vértanú
Szent Sebestyén, a mártíromság jelképe Szent Bertalan megnyúzott alakjának szobra a milánói dómban Szent Agricola ravennai vértanú keresztre feszítése Szent Ákos tízezer katonatársának vértanúsága George Wishart protestáns mártír kivégzése Nagaszakiban 188 japán keresztény halt mártírhalált a 17. század elején, a keresztények üldöztetése során A vértanú/mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Vértanú · Többet látni »
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Új!!: Csóka (Szerbia) és Zenta · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 16. század · Többet látni »
1874
Nincs leírás.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 1874 · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 1911 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 1940 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 1942 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 1944 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 1949 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 1953 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 20. század · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 2007 · Többet látni »
2017
----.
Új!!: Csóka (Szerbia) és 2017 · Többet látni »
