Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: Abel-csoport, Absztrakt algebra, Algebrai struktúra, Arthur Cayley, Asszociativitás, Augustin Cauchy, Évariste Galois, Cayley-tétel, Csoport (matematika), Egész számok, Egyenlőség (matematika), Ekvivalenciareláció, Felix Christian Klein, Fizika, Frattini-részcsoport, Gyűrű (matematika), Jordan–Hölder-tétel, Joseph Louis Lagrange, Kémia, Kommutativitás, Komplex számok, Kvaterniók, Matematika, Megoldóképlet, Neutrális elem, Niels Henrik Abel, Normálosztó, Osztályfelbontás, Permutáció, Prímhatvány, Racionális számok, Részcsoport, Rend (matematika), Richard Dedekind, Sophus Lie, Tranzitív reláció, Tudománytörténet, Valós számok, Vektortér, 1846.
Abel-csoport
Az Abel-csoport vagy kommutatív csoport az olyan csoportok neve a matematikában, amelyekben a csoportművelet kommutatív.
Új!!: Csoportelmélet és Abel-csoport · Többet látni »
Absztrakt algebra
Az absztrakt algebra a matematika, és azon belül az algebra egyik ága, amely konkrét algebrai struktúraosztályokat illetve ezek közti viszonyokat vizsgál, így a csoportokat, gyűrűket, testeket, modulusokat, vektortereket.
Új!!: Csoportelmélet és Absztrakt algebra · Többet látni »
Algebrai struktúra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Matematikai struktúra.
Új!!: Csoportelmélet és Algebrai struktúra · Többet látni »
Arthur Cayley
Arthur Cayley (Richmond, 1821. augusztus 16. – Cambridge, 1895. január 26.) brit matematikus Már gyermekként is örömét lelte összetett matematikai problémák megoldásában.
Új!!: Csoportelmélet és Arthur Cayley · Többet látni »
Asszociativitás
A matematikában az asszociativitás vagy csoportosíthatóság a kétváltozós (binér/bináris) matematikai műveletek egy tulajdonsága, fontos algebrai azonosság: ha A egy tetszőleges halmaz és *\!:\ A \times A \rightarrow A egy rajta értelmezett kétváltozós művelet (szokásos jelölés tetszőleges x, y \in A elemekre a *\!(x, y).
Új!!: Csoportelmélet és Asszociativitás · Többet látni »
Augustin Cauchy
Augustin Louis Cauchy (Párizs, 1789. augusztus 21. – Sceaux, 1857. május 23.) francia matematikus, a matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője.
Új!!: Csoportelmélet és Augustin Cauchy · Többet látni »
Évariste Galois
Évariste Galois (Bourg-la-Reine, 1811. október 25. – Párizs, 1832. május 31.) francia matematikus, a Galois-elmélet megalkotója.
Új!!: Csoportelmélet és Évariste Galois · Többet látni »
Cayley-tétel
A Cayley-tétel a csoportelmélet egy jelentős eredménye, mely azt mondja ki, hogy minden G csoport izomorf a Sym(G) szimmetrikus csoport valamely részcsoportjával.
Új!!: Csoportelmélet és Cayley-tétel · Többet látni »
Csoport (matematika)
A matematikában az asszociatív, invertálható grupoidokat csoportoknak nevezzük.
Új!!: Csoportelmélet és Csoport (matematika) · Többet látni »
Egész számok
Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.
Új!!: Csoportelmélet és Egész számok · Többet látni »
Egyenlőség (matematika)
A matematikában az egyenlőség két mennyiség - általánosabban két matematikai kifejezés - közötti kapcsolat, amely azt állítja, hogy a két mennyiség értéke megegyezik, vagy a kifejezések ugyanazt a matematikai szerkezetet írják le.
Új!!: Csoportelmélet és Egyenlőség (matematika) · Többet látni »
Ekvivalenciareláció
A matematikában ekvivalenciareláció (vagy röviden ekvivalencia) alatt olyan relációt értünk, amely egyszerre reflexív, szimmetrikus és tranzitív.
Új!!: Csoportelmélet és Ekvivalenciareláció · Többet látni »
Felix Christian Klein
Félix Christian Klein (Düsseldorf, 1849. április 25. – Göttingen, 1925. június 22.) német matematikus.
Új!!: Csoportelmélet és Felix Christian Klein · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Csoportelmélet és Fizika · Többet látni »
Frattini-részcsoport
A csoportelméletben Frattini-részcsoport a neve egy csoport maximális részcsoportjai metszetének.
Új!!: Csoportelmélet és Frattini-részcsoport · Többet látni »
Gyűrű (matematika)
Az algebrában a két kétváltozós művelettel rendelkező R struktúrákat gyűrűnek nevezünk – jelölésben: (R;+,\cdot) –, ha.
Új!!: Csoportelmélet és Gyűrű (matematika) · Többet látni »
Jordan–Hölder-tétel
A csoportelmélet egy jelentős eredménye a Jordan–Hölder-tétel, amely azt állítja, hogy ha egy csoportnak van kompozíciólánca (olyan normállánca, ami tovább nem finomítható), akkor a csoport bármely két kompozíciólánca izomorf.
Új!!: Csoportelmélet és Jordan–Hölder-tétel · Többet látni »
Joseph Louis Lagrange
Joseph-Louis Lagrange gróf, eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia (Torino, 1736. január 25. – Párizs, 1813. április 10.) olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.
Új!!: Csoportelmélet és Joseph Louis Lagrange · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Csoportelmélet és Kémia · Többet látni »
Kommutativitás
A matematikában a kommutativitás vagy felcserélhetőség a kétváltozós matematikai műveletek egy tulajdonsága.
Új!!: Csoportelmélet és Kommutativitás · Többet látni »
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Új!!: Csoportelmélet és Komplex számok · Többet látni »
Kvaterniók
Hamilton A matematikában a kvaterniók a komplex számok négy dimenzióra történő nem kommutatív kiterjesztései.
Új!!: Csoportelmélet és Kvaterniók · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Csoportelmélet és Matematika · Többet látni »
Megoldóképlet
A megoldóképlet az n-edfokú a_n \cdot x^n+a_ \cdot x^+...
Új!!: Csoportelmélet és Megoldóképlet · Többet látni »
Neutrális elem
A neutrális elem, semleges elem vagy egységelem a matematikában az algebrai struktúrák elméletének egyik alapvető fogalma.
Új!!: Csoportelmélet és Neutrális elem · Többet látni »
Niels Henrik Abel
Niels Henrik Abel Niels Henrik Abel (Findø-szigetén, Stavanger közelében, Norvégia, 1802. augusztus 5. – Froland, Norvégia, 1829. április 6.) norvég matematikus.
Új!!: Csoportelmélet és Niels Henrik Abel · Többet látni »
Normálosztó
A matematikában egy G csoport N részcsoportjáról azt mondjuk, hogy normálosztója, vagy normális részcsoportja G-nek, ha lehet vele faktorizálni, azaz létezik a ^G/_N\, faktorcsoport, tehát létezik olyan homomorfizmus, melynek a magja N. Ha egy csoportnak ismerjük a normálosztóit, akkor izomorfia erejéig meg tudjuk határozni a vele homomorf csoportokat.
Új!!: Csoportelmélet és Normálosztó · Többet látni »
Osztályfelbontás
Egy ''U'' halmaz felbontásának Venn-diagramja Az osztályfelbontás vagy osztályozás (idegen szóval partíció) halmazelméleti fogalom, mely a matematika minden területén előfordul, és rendkívül hasznos.
Új!!: Csoportelmélet és Osztályfelbontás · Többet látni »
Permutáció
Az absztrakt algebrában és a kombinatorikában egy A halmaz permutációján annak önmagára vett bijektív leképezését értjük.
Új!!: Csoportelmélet és Permutáció · Többet látni »
Prímhatvány
A matematikában, közelebbről a számelmélet és algebra területén a prímhatványok valamely prímszám pozitív egész hatványai.
Új!!: Csoportelmélet és Prímhatvány · Többet látni »
Racionális számok
A matematikában racionális számnak (hányados- vagy vegyes-törtszámnak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a/b alakban írunk fel, ahol b nem nulla.
Új!!: Csoportelmélet és Racionális számok · Többet látni »
Részcsoport
Egy csoport részcsoportjai azok a nem üres részhalmazai, amik szintén zártak a csoport műveleteire, a szorzásra és az invertálásra nézve, és tartalmazzák az egységelemet.
Új!!: Csoportelmélet és Részcsoport · Többet látni »
Rend (matematika)
A rend megnevezés előkerül például a számelméletben (többféle változatban), az absztrakt algebrában (még többféle változatban), a lineáris algebrában.
Új!!: Csoportelmélet és Rend (matematika) · Többet látni »
Richard Dedekind
Julius Wilhelm Richard Dedekind (Braunschweig, 1831. október 6. – Braunschweig, 1916. február 12.) német matematikus, kiemelkedő munkássága az absztrakt algebra, valamint az algebrai számelmélet területén és a valós számok, ezáltal az analízis elméleti megalapozásában (ld. Dedekind-szeletek).
Új!!: Csoportelmélet és Richard Dedekind · Többet látni »
Sophus Lie
Marius Sophus Lie (Nordfjordeid, Norvégia, 1842. december 17. – Kristiania, 1899. február 18.) norvég matematikus.
Új!!: Csoportelmélet és Sophus Lie · Többet látni »
Tranzitív reláció
Egy homogén kétváltozós relációt akkor nevezünk tranzitívnak, ha az elempárok azon tulajdonsága, hogy egymással relációban állnak, „láncszerűen” tovább adódik, mint például a testmagasság esetében a „magasabbnak lenni” relációnál: ha én magasabb vagyok az apámnál, az apám pedig magasabb az anyámnál, akkor én magasabb vagyok az anyámnál.
Új!!: Csoportelmélet és Tranzitív reláció · Többet látni »
Tudománytörténet
A tudománytörténet a tudományok keletkezésével, létrejöttével, az ókortól napjainkig tartó fejlődésével foglalkozik.
Új!!: Csoportelmélet és Tudománytörténet · Többet látni »
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
Új!!: Csoportelmélet és Valós számok · Többet látni »
Vektortér
A vektortér, más néven lineáris tér a lineáris algebra egyik legalapvetőbb fogalma, amelyhez a geometriában (is) használt vektor fogalmának általánosítása vezet.
Új!!: Csoportelmélet és Vektortér · Többet látni »
1846
Nincs leírás.
Új!!: Csoportelmélet és 1846 · Többet látni »
