Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
53 kapcsolatok: Abel-csoport, Algebra, Algebrai számelmélet, Arthur Cayley, Asszociativitás, Augustin Cauchy, Bourbaki-csoport, Camille Jordan, Carl Friedrich Gauss, Ciklikus csoport, Csoport (matematika), Csoportelmélet, David Hilbert, Determináns (matematika), Egész számok, Elméleti fizika, Emil Artin, Emmy Noether, Ernst Eduard Kummer, Euler–Fermat-tétel, Függvény (matematika), Ferdinand Georg Frobenius, Gyűrű (matematika), Halmazelmélet, Ideál (gyűrűelmélet), Issai Schur, Izomorfia, Joseph Louis Lagrange, Kategóriaelmélet, Kis Fermat-tétel, Komplex számok, Leonhard Euler, Leopold Kronecker, Lie-algebra, Lineáris algebra, Matematika, Matematikai struktúra, Mátrix (matematika), Modellelmélet, Modulus (matematika), Nagy Fermat-tétel, Osztály (halmazelmélet), Paolo Ruffini (matematikus), Permutáció, Polinom, Racionális számok, Reláció, Richard Dedekind, Természetes számok, Test (algebra), ..., Topológia, Valós számok, Vektortér. Bővíteni index (3 több) »
Abel-csoport
Az Abel-csoport vagy kommutatív csoport az olyan csoportok neve a matematikában, amelyekben a csoportművelet kommutatív.
Új!!: Absztrakt algebra és Abel-csoport · Többet látni »
Algebra
Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.
Új!!: Absztrakt algebra és Algebra · Többet látni »
Algebrai számelmélet
Az algebrai számelmélet a számelmélet és így a matematika egy részterülete.
Új!!: Absztrakt algebra és Algebrai számelmélet · Többet látni »
Arthur Cayley
Arthur Cayley (Richmond, 1821. augusztus 16. – Cambridge, 1895. január 26.) brit matematikus Már gyermekként is örömét lelte összetett matematikai problémák megoldásában.
Új!!: Absztrakt algebra és Arthur Cayley · Többet látni »
Asszociativitás
A matematikában az asszociativitás vagy csoportosíthatóság a kétváltozós (binér/bináris) matematikai műveletek egy tulajdonsága, fontos algebrai azonosság: ha A egy tetszőleges halmaz és *\!:\ A \times A \rightarrow A egy rajta értelmezett kétváltozós művelet (szokásos jelölés tetszőleges x, y \in A elemekre a *\!(x, y).
Új!!: Absztrakt algebra és Asszociativitás · Többet látni »
Augustin Cauchy
Augustin Louis Cauchy (Párizs, 1789. augusztus 21. – Sceaux, 1857. május 23.) francia matematikus, a matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője.
Új!!: Absztrakt algebra és Augustin Cauchy · Többet látni »
Bourbaki-csoport
'''Bourbaki-konferencia, 1938''' A képen látható balról jobbra: S. Weil, C. Pisot, A. Weil, J. Dieudonné, C. Chabauty, C. Ehresmann, J. Delsarte A Bourbaki matematikusok egy csoportjának gyűjtőneve, akik közvetlenül a második világháború előtt kezdték ezen a néven publikálni közösen megbeszélt munkáikat.
Új!!: Absztrakt algebra és Bourbaki-csoport · Többet látni »
Camille Jordan
Marie Ennemond Camille Jordan (Lyon, 1838. január 5. – Párizs, 1922. január 22.) francia matematikus.
Új!!: Absztrakt algebra és Camille Jordan · Többet látni »
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Új!!: Absztrakt algebra és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »
Ciklikus csoport
Ciklikus csoporton a csoportelméletben olyan csoportot értünk, melyet egy elemének egész kitevős hatványai előállítanak.
Új!!: Absztrakt algebra és Ciklikus csoport · Többet látni »
Csoport (matematika)
A matematikában az asszociatív, invertálható grupoidokat csoportoknak nevezzük.
Új!!: Absztrakt algebra és Csoport (matematika) · Többet látni »
Csoportelmélet
A matematikában, azon belül az absztrakt algebrában a csoportelmélet a csoport nevű algebrai struktúrával foglalkozik.
Új!!: Absztrakt algebra és Csoportelmélet · Többet látni »
David Hilbert
David Hilbert (Königsberg, Poroszország, 1862. január 23. – Göttingen, Németország, 1943. február 14.) német matematikus.
Új!!: Absztrakt algebra és David Hilbert · Többet látni »
Determináns (matematika)
A determináns egy négyzetes mátrixokhoz rendelt szám.
Új!!: Absztrakt algebra és Determináns (matematika) · Többet látni »
Egész számok
Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.
Új!!: Absztrakt algebra és Egész számok · Többet látni »
Elméleti fizika
Féregjárat: Einstein-Rosen híd (művészi ábrázolás) Az elméleti fizika a fizika azon ága, amely matematikai modellek és fizikai absztrakciók segítségével észszerűsíti, magyarázza és előrevetíti a természetben előforduló jelenségeket.
Új!!: Absztrakt algebra és Elméleti fizika · Többet látni »
Emil Artin
Emil Artin (Bécs, 1898. március 3. – Hamburg, 1962. december 20.) osztrák matematikus.
Új!!: Absztrakt algebra és Emil Artin · Többet látni »
Emmy Noether
Amalie Emmy Noether (Erlangen, Bajorország, 1882. március 23. – Bryn Mawr, Pennsylvania, USA, 1935. április 14.) német fizikus-matematikus.
Új!!: Absztrakt algebra és Emmy Noether · Többet látni »
Ernst Eduard Kummer
Ernst Eduard Kummer (Sorau, 1810. január 29. – Berlin, 1893. május 14.) német matematikus.
Új!!: Absztrakt algebra és Ernst Eduard Kummer · Többet látni »
Euler–Fermat-tétel
Az Euler–Fermat-tétel a számelmélet egyik nagyon fontos állítása.
Új!!: Absztrakt algebra és Euler–Fermat-tétel · Többet látni »
Függvény (matematika)
intervallumon értelmezett valós függvény grafikonja a koordinátasíkon ábrázolva. f: -4;1,5 → '''R'''; ''x''↦ex(x2-x) A függvény vagy más néven parciális (részleges) leképezés a matematika egy olyan absztrakt fogalma, mely a geometriai leképezések, elemi algebrai műveletek, folytonosan változó mennyiségek és hasonló, bemeneti értékekből egyetlen kimeneti értéket produkáló fogalmak általános leírására szolgál.
Új!!: Absztrakt algebra és Függvény (matematika) · Többet látni »
Ferdinand Georg Frobenius
Ferdinand Georg Frobenius (Berlin, 1849. október 26. – Charlottenburg, 1917. augusztus 3.) német matematikus.
Új!!: Absztrakt algebra és Ferdinand Georg Frobenius · Többet látni »
Gyűrű (matematika)
Az algebrában a két kétváltozós művelettel rendelkező R struktúrákat gyűrűnek nevezünk – jelölésben: (R;+,\cdot) –, ha.
Új!!: Absztrakt algebra és Gyűrű (matematika) · Többet látni »
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Új!!: Absztrakt algebra és Halmazelmélet · Többet látni »
Ideál (gyűrűelmélet)
Az absztrakt algebra gyűrűelmélet nevű ágában ideálnak nevezzük az R gyűrű I részhalmazát, ha I részgyűrűje R-nek és minden r\in R, s\in I-re rs\in I és sr\in I. Ezt a kapcsolatot R és I között az I \triangleleft R szimbólummal jelöljük.
Új!!: Absztrakt algebra és Ideál (gyűrűelmélet) · Többet látni »
Issai Schur
Issai Schur (Mahiljov, 1875. január 10. – Tel-Aviv, 1941. január 10.) élete nagy részében Németországban dolgozó matematikus.
Új!!: Absztrakt algebra és Issai Schur · Többet látni »
Izomorfia
Az izomorfia két matematikai struktúrának az a tulajdonsága (kölcsönös viszonya), hogy elemeik a strukturális tulajdonságokat megőrizve egymásra kölcsönösen egyértelműen (bijektíven) leképezhetők.
Új!!: Absztrakt algebra és Izomorfia · Többet látni »
Joseph Louis Lagrange
Joseph-Louis Lagrange gróf, eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia (Torino, 1736. január 25. – Párizs, 1813. április 10.) olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.
Új!!: Absztrakt algebra és Joseph Louis Lagrange · Többet látni »
Kategóriaelmélet
A kategóriaelmélet az univerzális algebrához hasonlóan felfogható matematikai struktúrák általános elméleteként, ahol a struktúrák között szerepelnek csoportok, gyűrűk, modulusok és topologikus terek.
Új!!: Absztrakt algebra és Kategóriaelmélet · Többet látni »
Kis Fermat-tétel
A kis Fermat-tétel egy számelméleti tétel, mely a maradékok (egész számok közti kongruenciák) elméletében alapvető fontosságú.
Új!!: Absztrakt algebra és Kis Fermat-tétel · Többet látni »
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Új!!: Absztrakt algebra és Komplex számok · Többet látni »
Leonhard Euler
Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. – Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.
Új!!: Absztrakt algebra és Leonhard Euler · Többet látni »
Leopold Kronecker
Leopold Kronecker (Liegnitz, 1823. december 7. – Berlin, 1891. december 29.) német matematikus, aki szerint „Isten teremtette az egész számokat; minden egyéb az ember műve”.
Új!!: Absztrakt algebra és Leopold Kronecker · Többet látni »
Lie-algebra
A Lie-algebrák algebrai struktúrák, melyek főleg geometriai objektumok, mint például differenciálható sokaságok és Lie-csoportok vizsgálatánál hasznosak.
Új!!: Absztrakt algebra és Lie-algebra · Többet látni »
Lineáris algebra
A lineáris algebra a matematika (konkrétan az algebra) egyik tudományága, mely jelentős geometriai, fizikai és mérnöki alkalmazásokkal rendelkezik, sőt születtek próbálkozások még a társadalomtudományokban való alkalmazására is (pl.: a modern közgazdaság-tudomány elképzelhetetlen lenne lineáris algebra nélkül).
Új!!: Absztrakt algebra és Lineáris algebra · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Absztrakt algebra és Matematika · Többet látni »
Matematikai struktúra
A matematikai struktúra a modern, huszadik századi matematika egyik legfontosabb fogalma a halmaz fogalma mellett, melyek teljesen átalakították a matematikát.
Új!!: Absztrakt algebra és Matematikai struktúra · Többet látni »
Mátrix (matematika)
A mátrix a matematikában mennyiségek téglalap alakú elrendezése (táblázata) (számoké, függvényeké, kifejezéseké, vagy egyéb elemeké, esetleg más mátrixoké; általánosan valamilyen gyűrű vagy vektortér elemeié).
Új!!: Absztrakt algebra és Mátrix (matematika) · Többet látni »
Modellelmélet
A modellelmélet a matematikai logika egyik legfontosabb ága a rekurzióelmélet mellett.
Új!!: Absztrakt algebra és Modellelmélet · Többet látni »
Modulus (matematika)
A modulus az algebrai struktúrák egy fajtája, a vektortér fogalmának általánosítása, lazítása, gyengítése, amely bizonyos vektortéraxiómák elhagyásával keletkezik.
Új!!: Absztrakt algebra és Modulus (matematika) · Többet látni »
Nagy Fermat-tétel
Pierre de Fermat, a rejtélyes sejtés kiötlője Pierre de Fermat a következő megjegyzést fűzte Diophantosz Aritmetika című könyvéhez: Természetesen n.
Új!!: Absztrakt algebra és Nagy Fermat-tétel · Többet látni »
Osztály (halmazelmélet)
Az osztály matematikai szakkifejezés arra a fogalomra, amit a mindennapi életben dolgok, tárgyak, fogalmak összességének nevezünk.
Új!!: Absztrakt algebra és Osztály (halmazelmélet) · Többet látni »
Paolo Ruffini (matematikus)
Paolo Ruffini (Valentano, 1765. szeptember 22. – Modena, 1822. május 10.) itáliai matematikus és orvos.
Új!!: Absztrakt algebra és Paolo Ruffini (matematikus) · Többet látni »
Permutáció
Az absztrakt algebrában és a kombinatorikában egy A halmaz permutációján annak önmagára vett bijektív leképezését értjük.
Új!!: Absztrakt algebra és Permutáció · Többet látni »
Polinom
A matematikában a polinom (avagy többtagú algebrai egész kifejezés) egy olyan kifejezés, melyben csak számok és változók nemnegatív egész kitevőjű hatványainak szorzatai, illetve ilyenek összegei szerepelnek.
Új!!: Absztrakt algebra és Polinom · Többet látni »
Racionális számok
A matematikában racionális számnak (hányados- vagy vegyes-törtszámnak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a/b alakban írunk fel, ahol b nem nulla.
Új!!: Absztrakt algebra és Racionális számok · Többet látni »
Reláció
A reláció dolgok viszonyát jelenti; és hasonló jelentéssel bír a matematikában is.
Új!!: Absztrakt algebra és Reláció · Többet látni »
Richard Dedekind
Julius Wilhelm Richard Dedekind (Braunschweig, 1831. október 6. – Braunschweig, 1916. február 12.) német matematikus, kiemelkedő munkássága az absztrakt algebra, valamint az algebrai számelmélet területén és a valós számok, ezáltal az analízis elméleti megalapozásában (ld. Dedekind-szeletek).
Új!!: Absztrakt algebra és Richard Dedekind · Többet látni »
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Új!!: Absztrakt algebra és Természetes számok · Többet látni »
Test (algebra)
Az algebrában a test egy olyan F.
Új!!: Absztrakt algebra és Test (algebra) · Többet látni »
Topológia
A topológia (régiesen: helyzetgeometria) a matematikának az a részterülete, amelyik az alakzatoknak a folytonos (vagyis szakítás, lyukasztás stb. nélküli) deformációk – nyújtások, csavarások stb.
Új!!: Absztrakt algebra és Topológia · Többet látni »
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
Új!!: Absztrakt algebra és Valós számok · Többet látni »
Vektortér
A vektortér, más néven lineáris tér a lineáris algebra egyik legalapvetőbb fogalma, amelyhez a geometriában (is) használt vektor fogalmának általánosítása vezet.
Új!!: Absztrakt algebra és Vektortér · Többet látni »
