Tartalomjegyzék
35 kapcsolatok: Alkotmány, Augusztus 17., Észtek, Észtország, Baranya megye, Berlin, Budapesti Egyetem, Dugonics Társaság, Február 2., Finnek, Heidelbergi Egyetem, Kálvinizmus, Közigazgatási jog, Közjog, Kecskemét, Kolozsvár, Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Lengyel irodalom, Liszt Ferenc, Magyar Mickiewicz Társaság, Magyar Tudományos Akadémia, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Statisztika, Strasbourg, Szeged, Szolnok, Szovjetunió, Tartu, Történeti alkotmány, Tübingen, Tripartitum, Verseghy Ferenc Gimnázium, Werbőczy István, 1945.
Alkotmány
archivedate.
Megnézni Csekey István és Alkotmány
Augusztus 17.
Névnapok: Jácint + Aminta, Arika, Arikán, Emiliána, Ete, Hetény, Kármán.
Megnézni Csekey István és Augusztus 17.
Észtek
Az észtek (észtül eestlased, korábban maarahvas, finnül virolaiset) balti finn nép, a finnek közeli, a magyarok távolabbi rokonai, akiknek többsége Észtországban él.
Megnézni Csekey István és Észtek
Észtország
Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.
Megnézni Csekey István és Észtország
Baranya megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baranya vármegye.
Megnézni Csekey István és Baranya megye
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Megnézni Csekey István és Berlin
Budapesti Egyetem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Megnézni Csekey István és Budapesti Egyetem
Dugonics Társaság
Izsó Miklós, Huszár Adolf Dugonics szobra régi képeslapon Szeged legrégebbi civil szervezetét, a Dugonics Andrásról elnevezett Dugonics Társaságot 1892-ben alapították a város szellemi életének kiválóságai.
Megnézni Csekey István és Dugonics Társaság
Február 2.
Névnapok: Aida, Karolina + Adna, Apor, Aporka, Bodó, Brúnó, Brútusz, Johanna, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Opika, Teofánia, Tifani, Virgínia.
Megnézni Csekey István és Február 2.
Finnek
Finneknek (finnül suomalaiset) nevezzük Finnország lakosságát, mind földrajzi, mind történelmi értelemben.
Megnézni Csekey István és Finnek
Heidelbergi Egyetem
A Heidelbergi Ruprecht–Karl Egyetem (németül Ruprecht-Karls-Universität) a legrégebbi németországi egyetem.
Megnézni Csekey István és Heidelbergi Egyetem
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Megnézni Csekey István és Kálvinizmus
Közigazgatási jog
A közigazgatási jog a közigazgatás anyagi és eljárási jogviszonyaival foglalkozó jogág, a közjog része.
Megnézni Csekey István és Közigazgatási jog
Közjog
A közjog a jogrendszer azon jogterülete, amely a közérdekű életviszonyokat szabályozza,Általános tanok, 18.
Megnézni Csekey István és Közjog
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Megnézni Csekey István és Kecskemét
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Csekey István és Kolozsvár
Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
Az egyetem tanrendje az 1881–82-es tanév első félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1888–89-es tanév második félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1903–1904-es tanév első félévére Képeslap 1940-ből Botanikus kerti belépőjegy A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872 és 1945 között működött.
Megnézni Csekey István és Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
Lengyel irodalom
A lengyel irodalom az egyik leggazdagabb szláv nyelvű irodalom.
Megnézni Csekey István és Lengyel irodalom
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Megnézni Csekey István és Liszt Ferenc
Magyar Mickiewicz Társaság
A Magyar Mickiewicz Társaság (lengyelül: Węgierskie Towarzystwo im. Mickiewicza, franciául: Société Hongroise Mickiewicz) 1929 és 1948 között működött lengyel–magyar irodalmi és kulturális egyesület volt, amely személyi összetétele és az általa megvalósított program alapján mindmáig a valaha volt legjelentősebb lengyelbarát szervezet Magyarországon.
Megnézni Csekey István és Magyar Mickiewicz Társaság
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Csekey István és Magyar Tudományos Akadémia
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Csekey István és Pécs
Pécsi Tudományegyetem
A Pécsi Tudományegyetem (röviden: PTE, 1982–2000 között: Janus Pannonius Tudományegyetem) Magyarország egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező felsőoktatási intézménye.
Megnézni Csekey István és Pécsi Tudományegyetem
Statisztika
A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Megnézni Csekey István és Statisztika
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
Megnézni Csekey István és Strasbourg
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Csekey István és Szeged
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni Csekey István és Szolnok
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Csekey István és Szovjetunió
Tartu
Tartu (délészt nyelvjárásban: Tarto) Észtország második legnagyobb városa, egyben Dél-Észtország legnagyobb települése, Tartu megye (Tartumaa) székhelye.
Megnézni Csekey István és Tartu
Történeti alkotmány
Történeti (történelmi) alkotmánynak nevezik az állam és a társadalom működésének a korszaknak megfelelően kiválasztott szabályait, mely tartalmazza az állammá egyesülésének alaptörvényeit, az államfőhatalomnak és a társadalmi rendeknek (társadalmi osztályoknak) az állam vezetése végett adott jogait és kötelességeit (közjog), a társadalom tagjainak az állam és mások iránti jogait és kötelességét (részint köz- és részint magánjogi törvények) és a szokásjogot.
Megnézni Csekey István és Történeti alkotmány
Tübingen
Tübingen város a dél-németországi Baden-Württemberg szövetségi tartományban.
Megnézni Csekey István és Tübingen
Tripartitum
Werbőczy István a Tripartitum összeállítója Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) néven ismeretes az a szokásjogi gyűjtemény, amelyet az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504-ben kezdett el összeállítani Alsópetényben, és 1514-ben fejezett be.
Megnézni Csekey István és Tripartitum
Verseghy Ferenc Gimnázium
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egyik legrégibb, nagy hagyományokkal rendelkező gimnáziuma.
Megnézni Csekey István és Verseghy Ferenc Gimnázium
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Megnézni Csekey István és Werbőczy István
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Megnézni Csekey István és 1945