Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Építész, Bécs, Beosztás (felsőoktatás), Budapest, Budapest IX. kerülete, Budapesti Corvinus Egyetem, Duna, Eklektika, Elevátor, Erzsébet körút, Ferenc József-rend, Fiume, Haarlem, Iparcsarnok (Budapest), Január 22., Magyarország, Második világháború, Mezőhegyes, Nagykörút, New York-palota, Petőfi híd, Prága, Sóház (1886), Stuttgart, Teylers Múzeum, Városliget, 1836, 1879, 1881, 1885, 1885-ös Országos Általános Kiállítás, 1909.
Építész
Az építész 1893-ban Az építész – a legáltalánosabb értelemben – az a szereplő, aki az építtető akaratát a természeti környezettől elhatárolt háromdimenziós terek együtteseként megfogalmazza, egyben meghatározva azon díszítőelemek, szerkezetek jellemzőit, amelyek a terek határolására funkcionálisan alkalmasak, valamint esztétikai élményt is nyújtanak, egyúttal kényelmi szempontokat is figyelembe véve.
Új!!: Ulrich Keresztély és Építész · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Ulrich Keresztély és Bécs · Többet látni »
Beosztás (felsőoktatás)
A magyar egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben a hazai szokások és a törvényi szabályozás, NEGYEDIK RÉSZ, 27.
Új!!: Ulrich Keresztély és Beosztás (felsőoktatás) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Ulrich Keresztély és Budapest · Többet látni »
Budapest IX. kerülete
A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete Ferencvárosi plébániatemplom a Bakáts téren archivedate.
Új!!: Ulrich Keresztély és Budapest IX. kerülete · Többet látni »
Budapesti Corvinus Egyetem
A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: Corvinus, 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, egykori elterjedt rövid elnevezése: Közgáz) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérváron működő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény.
Új!!: Ulrich Keresztély és Budapesti Corvinus Egyetem · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Ulrich Keresztély és Duna · Többet látni »
Eklektika
Az eklektika különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő irányzat.
Új!!: Ulrich Keresztély és Eklektika · Többet látni »
Elevátor
Az elevátor vagy felhordó darabos, szemes, szemcsés vagy por alakú ömlesztett anyagok függőleges, illetve ferde irányú mozgatására használt, folyamatos üzemű szállítóberendezés.
Új!!: Ulrich Keresztély és Elevátor · Többet látni »
Erzsébet körút
Az Erzsébet körút a Király utca felől Az Erzsébet körút a budapesti belső kerületeken áthaladó Nagykörút VII. kerületi, erzsébetvárosi szakasza, amely a Blaha Lujza tértől a Király utcáig húzódik 764 méter hosszan.
Új!!: Ulrich Keresztély és Erzsébet körút · Többet látni »
Ferenc József-rend
A Ferenc József-rend (németül Franz-Joseph-Orden) Ferenc József császár és király által trónra lépésének első évfordulóján, 1849.
Új!!: Ulrich Keresztély és Ferenc József-rend · Többet látni »
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Ulrich Keresztély és Fiume · Többet látni »
Haarlem
Haarlem város és közigazgatási egység (község, gemeente) Hollandiában, Észak-Holland tartomány fővárosa, a Haarlem-Amszterdami egyházmegye székhelye.
Új!!: Ulrich Keresztély és Haarlem · Többet látni »
Iparcsarnok (Budapest)
Az Iparcsarnok 1896-ban A kiégett Iparcsarnok 1945-ben A budapesti Iparcsarnokot az 1885-ös Országos Általános Kiállításra építették.
Új!!: Ulrich Keresztély és Iparcsarnok (Budapest) · Többet látni »
Január 22.
Névnapok: Artúr, Vince + Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Dorián, Dormán, Dzsenifer, Surány, Surd, Szindi, Szintia, Szirén, Szíriusz, Teodolinda.
Új!!: Ulrich Keresztély és Január 22. · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ulrich Keresztély és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Ulrich Keresztély és Második világháború · Többet látni »
Mezőhegyes
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Ulrich Keresztély és Mezőhegyes · Többet látni »
Nagykörút
A Szent István (akkor Lipót) körút, 1911-ben Kis- (zöld) és a '''Nagykörút''' (lila) A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, amelynek pesti szakasza, a Duna egyik természetes mellékágának folyómedre mentén épült ki, így az útvonalnak – a mai értelemben vett – tervezője nincs.
Új!!: Ulrich Keresztély és Nagykörút · Többet látni »
New York-palota
A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11.
Új!!: Ulrich Keresztély és New York-palota · Többet látni »
Petőfi híd
A Petőfi híd (1937-től 1945-ig: Horthy Miklós híd) Budapest egyik Duna-hídja.
Új!!: Ulrich Keresztély és Petőfi híd · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Ulrich Keresztély és Prága · Többet látni »
Sóház (1886)
A Sóház budapesti kereskedelmi épület a IX.
Új!!: Ulrich Keresztély és Sóház (1886) · Többet látni »
Stuttgart
Stuttgart (svábul: Schduagert) a németországi Baden-Württemberg tartomány fővárosa és legnagyobb városa az ország délnyugati részén.
Új!!: Ulrich Keresztély és Stuttgart · Többet látni »
Teylers Múzeum
A Teylers Múzeum Hollandia legrégibb múzeuma, Haarlemben, a Spaarne folyó partján áll.
Új!!: Ulrich Keresztély és Teylers Múzeum · Többet látni »
Városliget
A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben.
Új!!: Ulrich Keresztély és Városliget · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: Ulrich Keresztély és 1836 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Ulrich Keresztély és 1879 · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Ulrich Keresztély és 1881 · Többet látni »
1885
Nincs leírás.
Új!!: Ulrich Keresztély és 1885 · Többet látni »
1885-ös Országos Általános Kiállítás
Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás egy nagy léptékű budapesti ünnepségsorozat volt.
Új!!: Ulrich Keresztély és 1885-ös Országos Általános Kiállítás · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Ulrich Keresztély és 1909 · Többet látni »
