Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Botos kölönte

Index Botos kölönte

A botos kölönte (Cottus gobio) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, ezen belül a kölöntefélék (Cottidae) családjába tartozó típusfaj.

Tartalomjegyzék

  1. 45 kapcsolatok: Újúszójúak, Atlanti-óceán, Ausztria, Az év hala Németországban, Állatok, Állkapcsosok, Carl von Linné, Cifra kölönte, Cottus, Család (rendszertan), Csontos halak, Dalmácia (horvátországi régió), Dnyeper, Dráva, Duna, Európa, Folyami géb, Garda-tó, Gébfélék, Gerincesek, Gerinchúrosok, Ipoly, Kárpát-medence, Kölöntefélék, Lárva, Magyarország, Morfológia (biológia), Németek, Néva, Osztály (rendszertan), Percomorpha, Pikkely, Pireneusok, Rend (rendszertan), Sebes pisztráng, Skorpióhal-alakúak, Sugarasúszójú halak, Típusfaj, Tüskésúszójúak, Tisza, Triviális név, Urál (hegység), Valódi csontoshalak, Volga, 2006.

Újúszójúak

Az újúszójúak egy halcsoport.

Megnézni Botos kölönte és Újúszójúak

Atlanti-óceán

Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.

Megnézni Botos kölönte és Atlanti-óceán

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Megnézni Botos kölönte és Ausztria

Az év hala Németországban

#ÁTIRÁNYÍTÁS Az Év Hala Németországban.

Megnézni Botos kölönte és Az év hala Németországban

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Megnézni Botos kölönte és Állatok

Állkapcsosok

Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.

Megnézni Botos kölönte és Állkapcsosok

Carl von Linné

Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.

Megnézni Botos kölönte és Carl von Linné

Cifra kölönte

A cifra kölönte (Cottus poecilopus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, ezen belül a kölöntefélék (Cottidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Botos kölönte és Cifra kölönte

Cottus

A Cottus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, ezen belül a kölöntefélék (Cottidae) családjába tartozó névadó típusnem.

Megnézni Botos kölönte és Cottus

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Botos kölönte és Család (rendszertan)

Csontos halak

''Mullus surmuletus'' A csontos halak (Osteichthyes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó főosztály.

Megnézni Botos kölönte és Csontos halak

Dalmácia (horvátországi régió)

Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.

Megnézni Botos kölönte és Dalmácia (horvátországi régió)

Dnyeper

A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.

Megnézni Botos kölönte és Dnyeper

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Megnézni Botos kölönte és Dráva

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Megnézni Botos kölönte és Duna

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Megnézni Botos kölönte és Európa

Folyami géb

A folyami géb (Neogobius fluviatilis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Botos kölönte és Folyami géb

Garda-tó

A Garda-tó (olaszul Lago di Garda) Olaszország legnagyobb tava, a Sarca–Garda–Mincio vízrendszer része.

Megnézni Botos kölönte és Garda-tó

Gébfélék

A gébfélék (Gobiidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.

Megnézni Botos kölönte és Gébfélék

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Megnézni Botos kölönte és Gerincesek

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Megnézni Botos kölönte és Gerinchúrosok

Ipoly

A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Megnézni Botos kölönte és Ipoly

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Megnézni Botos kölönte és Kárpát-medence

Kölöntefélék

A kölöntefélék (Cottidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe tartozó család.

Megnézni Botos kölönte és Kölöntefélék

Lárva

A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.

Megnézni Botos kölönte és Lárva

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni Botos kölönte és Magyarország

Morfológia (biológia)

A külső növénymorfológia feladatai közé tartozik többek közt a növényi szervek alakjának leírása és rendszerezése. A képen változatos alakú növényi levelek A morfológia (morphologia) vagy alaktan a biológia egyik alapvető tudományterülete.

Megnézni Botos kölönte és Morfológia (biológia)

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Megnézni Botos kölönte és Németek

Néva

A Néva (oroszul Нева) bővizű, 74 km hosszú folyó Oroszország északnyugati részén.

Megnézni Botos kölönte és Néva

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Botos kölönte és Osztály (rendszertan)

Percomorpha

A Percomorpha a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, azon belül a Acanthopterygii öregrendbe tartozó halrendek rendszertani csoportja 244 család több mint fajával.

Megnézni Botos kölönte és Percomorpha

Pikkely

bélyegkép A pikkely (halaknál: halhéj vagy halpénz) az állatokon és növényeken általában az a megkeményedett bőrképlet, amely egymást cserépzsindelyfedélszerűen fedi.

Megnézni Botos kölönte és Pikkely

Pireneusok

A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.

Megnézni Botos kölönte és Pireneusok

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Botos kölönte és Rend (rendszertan)

Sebes pisztráng

A sebes pisztráng (Salmo trutta) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Botos kölönte és Sebes pisztráng

Skorpióhal-alakúak

A skorpióhal-alakúak vagy sárkányfejűhal-alakúak (Scorpaeniformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába tartozó rend.

Megnézni Botos kölönte és Skorpióhal-alakúak

Sugarasúszójú halak

A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a gerinchúrosok törzsébe, azon belül a gerincesek altörzsébe tartozó osztály.

Megnézni Botos kölönte és Sugarasúszójú halak

Típusfaj

A Linné-korabeli elképzelés szerint a típusfaj az a faj, amely egy adott taxon (pl. nemzetség, nem vagy család) „legtipikusabb” vagy legismertebb képviselője.

Megnézni Botos kölönte és Típusfaj

Tüskésúszójúak

A tüskésúszójúak (Acanthopterygii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik öregrendje négy rendszertani csoporttal.

Megnézni Botos kölönte és Tüskésúszójúak

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Megnézni Botos kölönte és Tisza

Triviális név

A triviális név (közönséges név, népnyelvi név) a kémiában, zoológiában, botanikában a nem-szisztematikus, illetve nem rendszertani elnevezés.

Megnézni Botos kölönte és Triviális név

Urál (hegység)

Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon.

Megnézni Botos kölönte és Urál (hegység)

Valódi csontoshalak

A valódi csontoshalak vagy az ógörög nyelv alapján létrehozott Teleostei (teleios, "teljes" + osteon, "csont") messze a Sugarasúszójú halak legnagyobb infraosztálya, és ők adják a ma élő halfajok 96%-át.

Megnézni Botos kölönte és Valódi csontoshalak

Volga

A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.

Megnézni Botos kölönte és Volga

2006

----.

Megnézni Botos kölönte és 2006