Tartalomjegyzék
21 kapcsolatok: Agyag, Alumínium, Északi-középhegység, Bükkösök, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Feketeföld, Gödöllői-dombság, Gombák, Gyertyános–tölgyes, Humusz, Lombhullató növény, Magyarország, Mállás, Mátraalja, Mérsékelt öv, Mikroorganizmus, Nyírség, PH, Talaj, Vas.
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Megnézni Barna erdőtalaj és Agyag
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Megnézni Barna erdőtalaj és Alumínium
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Megnézni Barna erdőtalaj és Északi-középhegység
Bükkösök
A bükkösök hazánkban középhegységek 600 m feletti zónájában, a nedvesebb, hidegebb völgyekben, és a csapadékos dombságokon fordulnak elő A bükkösök (Fagio medio-europaeum) a valódi mérsékelt övi lomberdők biomjába tartozó fás növénytársulások, melyeknek vezető, azaz kompetítor fajai a bükkök (Fagus silvatica).
Megnézni Barna erdőtalaj és Bükkösök
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Megnézni Barna erdőtalaj és Dunántúli-dombság
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Megnézni Barna erdőtalaj és Dunántúli-középhegység
Feketeföld
Csernozjom egyik fő előfordulási területén, Nyugat-Oroszországban A feketeföld (a magyar szakirodalomban is elterjedt orosz kifejezéssel csernozjom) fekete színű talaj, amely nagy százalékban tartalmaz humuszt, (4–16% között), valamint foszforsavat, foszfort és ammóniát.
Megnézni Barna erdőtalaj és Feketeföld
Gödöllői-dombság
A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Megnézni Barna erdőtalaj és Gödöllői-dombság
Gombák
A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben de az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.
Megnézni Barna erdőtalaj és Gombák
Gyertyános–tölgyes
gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.
Megnézni Barna erdőtalaj és Gyertyános–tölgyes
Humusz
archivedate.
Megnézni Barna erdőtalaj és Humusz
Lombhullató növény
A botanikában lombhullató (ismert még mint: levélhullató, lombváltó vagy nyárizöld) növényeknek azokat a fákat, cserjéket vagy évelő lágy szárú növényeket nevezzük, melyek az év valamely részében elhullajtják a leveleiket (abszcisszió).
Megnézni Barna erdőtalaj és Lombhullató növény
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Barna erdőtalaj és Magyarország
Mállás
Mállás az a folyamat, amely során a szilárd földkéreg anyagának fizikai és/vagy kémiai állapota az exogén erők hatására megváltozik (pl. elbomlik, széthullik, aprózódik az anyag).
Megnézni Barna erdőtalaj és Mállás
Mátraalja
A Mátraalja a Mátra déli előtere.
Megnézni Barna erdőtalaj és Mátraalja
Mérsékelt öv
A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,5° szélességi fokok között fekszik.
Megnézni Barna erdőtalaj és Mérsékelt öv
Mikroorganizmus
''Escherichia coli'' baktériumok 10 000-szeres nagyításban. A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem látható) sejtes élőlények.
Megnézni Barna erdőtalaj és Mikroorganizmus
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Megnézni Barna erdőtalaj és Nyírség
PH
A pH (pondus hidrogenii, latinul potentia hydrogeni, hidrogénion-kitevő) dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi.
Megnézni Barna erdőtalaj és PH
Talaj
Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege.
Megnézni Barna erdőtalaj és Talaj
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Megnézni Barna erdőtalaj és Vas