Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Albánok, Apatin, Újvidék, Avarok, Őrszállás, Észak-bácskai körzet, Baja, Balkán (térség), Bács-Bodrog vármegye, Bácsalmás, Bosznia-Hercegovina, Bunyevácok, Cigányok, Csátalja, Csehek, Csonoplya, Délvidéki vérengzések, Falu, Györgyén, Hódság, Horvátok, Horvátország, I. Mátyás magyar király, Jugoszlávok, Kalocsa, Karcag, Katolikus, Kóka, Kecel, Koszovó, Lika (tájegység), Macedónok, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Montenegróiak, Muzulmánok, Nagyfény, Németek, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Románok, Ruszinok, Szabadka, Szarmaták, Szerbek, Szerbia, Szilágyi Erzsébet (kormányzóné), Szlovákok, Szlovének, ..., Törtel, Topolya, Trianoni békeszerződés, Vajdaság Autonóm Tartomány, Zombor, 1. század, 1462, 1744, 1785, 1791, 1900, 1944, 1990-es évek, 4. század. Bővíteni index (14 több) »
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Új!!: Bajmok és Albánok · Többet látni »
Apatin
Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Bajmok és Apatin · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Bajmok és Újvidék · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Bajmok és Avarok · Többet látni »
Őrszállás
Őrszállás (szerbül Stanišić / Станишић, németül Donauwachenheim) falu Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Bajmok és Őrszállás · Többet látni »
Észak-bácskai körzet
Az Észak-bácskai körzet (szerbül Северно-Бачки округ / Severnobački okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaság északi részén.
Új!!: Bajmok és Észak-bácskai körzet · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: Bajmok és Baja · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: Bajmok és Balkán (térség) · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Bajmok és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Bácsalmás
Bácsalmás város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.
Új!!: Bajmok és Bácsalmás · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Bajmok és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Új!!: Bajmok és Bunyevácok · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Bajmok és Cigányok · Többet látni »
Csátalja
Csátalja község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajmok és Csátalja · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Bajmok és Csehek · Többet látni »
Csonoplya
Csonoplya (szerbül Чонопља / Čonoplja, németül Tschonopel) település Szerbiában, Bácskában, Zombor községben.
Új!!: Bajmok és Csonoplya · Többet látni »
Délvidéki vérengzések
Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.
Új!!: Bajmok és Délvidéki vérengzések · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Bajmok és Falu · Többet látni »
Györgyén
Györgyén (horvátul, bunyevácul Đurđin, szerbül Ђурђин / Đurđin) település Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.
Új!!: Bajmok és Györgyén · Többet látni »
Hódság
Hódság (szerbül Оџаци / Odžaci, németül Hanfhausen vagy Hodschag) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Bajmok és Hódság · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Bajmok és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Bajmok és Horvátország · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Bajmok és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Bajmok és Jugoszlávok · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Bajmok és Kalocsa · Többet látni »
Karcag
Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.
Új!!: Bajmok és Karcag · Többet látni »
Katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.
Új!!: Bajmok és Katolikus · Többet látni »
Kóka
Kóka község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban helyezkedik el.
Új!!: Bajmok és Kóka · Többet látni »
Kecel
Kecel város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Új!!: Bajmok és Kecel · Többet látni »
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Új!!: Bajmok és Koszovó · Többet látni »
Lika (tájegység)
Lika főbb települései A Lička Plješivica havas csúcsai Két tó a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban A Lika (szerbül Лика / Lika, ejtsd: líka) egy Délnyugat-Horvátországban található, körülbelül 5000 km² területű hegyvidék, melynek központja Gospić.
Új!!: Bajmok és Lika (tájegység) · Többet látni »
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Új!!: Bajmok és Macedónok · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Bajmok és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bajmok és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Bajmok és Második világháború · Többet látni »
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Új!!: Bajmok és Montenegróiak · Többet látni »
Muzulmánok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszlám.
Új!!: Bajmok és Muzulmánok · Többet látni »
Nagyfény
Nagyfény (szerbül Стари Жедник / Stari Žednik, horvátul Žednik) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.
Új!!: Bajmok és Nagyfény · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Bajmok és Németek · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Bajmok és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Bajmok és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Bajmok és Románok · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Bajmok és Ruszinok · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Bajmok és Szabadka · Többet látni »
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Új!!: Bajmok és Szarmaták · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Bajmok és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Bajmok és Szerbia · Többet látni »
Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)
Horogszegi Szilágyi Erzsébet (1410 – 1484 körül) Hunyadi János magyar kormányzó felesége, Hunyadi László horvát bán és I. Mátyás magyar király anyja, Szilágyi Mihály kormányzó testvére.
Új!!: Bajmok és Szilágyi Erzsébet (kormányzóné) · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Bajmok és Szlovákok · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Bajmok és Szlovének · Többet látni »
Törtel
Törtel község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Új!!: Bajmok és Törtel · Többet látni »
Topolya
Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.
Új!!: Bajmok és Topolya · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Bajmok és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Bajmok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Bajmok és Zombor · Többet látni »
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
Új!!: Bajmok és 1. század · Többet látni »
1462
Nincs leírás.
Új!!: Bajmok és 1462 · Többet látni »
1744
Nincs leírás.
Új!!: Bajmok és 1744 · Többet látni »
1785
Nincs leírás.
Új!!: Bajmok és 1785 · Többet látni »
1791
Nincs leírás.
Új!!: Bajmok és 1791 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Bajmok és 1900 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Bajmok és 1944 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Bajmok és 1990-es évek · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Bajmok és 4. század · Többet látni »
