Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Akkojunlu

Index Akkojunlu

Az Akkojunlu (azeri Ağqoyunlu, oszmán آق قوينلى, törökül Akkoyunlu, perzsa írással آغ قویونلو vagy آق قوینلو) oguz-török törzsszövetség, majd emirátus, végül szultanátus a középkor és újkor fordulóján megalakuló türk állam.

Tartalomjegyzék

  1. 42 kapcsolatok: Afganisztán, Anatólia, Ankarai csata, Arab nyelv, Arabok, Úzok, Azeri nyelv, Bagdad, Bizánci Birodalom, Dijár Bakr, Diyarbakır (település), I. Iszmáil perzsa sah, II. Dávid trapezunti császár, Ikóniumi Szultánság, Irán, Iszlám, Kara Jülük Oszmán, Karakojunlu, Karaman, Kaukázus (régió), Középkor, Mezopotámia, Mongolok, Oguz, Oszmán Birodalom, Oszmán-török nyelv, Pakisztán, Perzsa nyelv, Perzsák, Szafavidák, Szeldzsuk törökök, Török nyelv, Türkök, Tebriz, Timur Lenk, Timuridák, Trapezunt, Trapezunti Császárság, Uzun Haszan, Van-tó, Velencei Köztársaság, 14. század.

Afganisztán

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.

Megnézni Akkojunlu és Afganisztán

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Megnézni Akkojunlu és Anatólia

Ankarai csata

Az ankarai (törökösen angorai) csata 1402.

Megnézni Akkojunlu és Ankarai csata

Arab nyelv

Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.

Megnézni Akkojunlu és Arab nyelv

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Megnézni Akkojunlu és Arabok

Úzok

Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9.

Megnézni Akkojunlu és Úzok

Azeri nyelv

Az azeri nyelv vagy azerbajdzsáni török a török nyelvcsalád köztörök ágába tartozó oguz nyelvek csoportjának egyik tagja.

Megnézni Akkojunlu és Azeri nyelv

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Megnézni Akkojunlu és Bagdad

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Megnézni Akkojunlu és Bizánci Birodalom

Dijár Bakr

Dijár Bakr (arab írással ديار بكر) a középkori muszlim világban Felső-Mezopotámia (arab nevén Dzsazíra) egyik tartománya volt.

Megnézni Akkojunlu és Dijár Bakr

Diyarbakır (település)

Diyarbakır (oszmán-törökül: دیاربکر, Diyâr-ı Bekr, kurdul:ئامه‌د, Amed) Törökország Délkelet-anatóliai régiójában, a Tigris folyó partján található város, Diyarbakır tartomány székhelye, nagyvárosi önkormányzattal (Büyükşehir Belediyesi) rendelkezik.

Megnézni Akkojunlu és Diyarbakır (település)

I. Iszmáil perzsa sah

#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Iszmáíl perzsa sah.

Megnézni Akkojunlu és I. Iszmáil perzsa sah

II. Dávid trapezunti császár

II.

Megnézni Akkojunlu és II. Dávid trapezunti császár

Ikóniumi Szultánság

Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.

Megnézni Akkojunlu és Ikóniumi Szultánság

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Megnézni Akkojunlu és Irán

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Megnézni Akkojunlu és Iszlám

Kara Jülük Oszmán

Kara Jülük Oszmán (törökül Kara Yülük Osman, azeriül Qara Yuluq Osman Bəy) 1389 és 1435 között az Akkojunlu Bajandur törzsének vezetője, a nagy törzsszövetség létrehozója, amely végül államalapításhoz vezetett a Karakojunlu legyőzésével.

Megnézni Akkojunlu és Kara Jülük Oszmán

Karakojunlu

Karakojunlu (Qara Qoyunlu, magyarul Fekete Ürü, türkmén Garagoýunly, perzsa قرا قویونلو; török Karakoyunlu) oguz török törzsszövetség volt a Kaukázus környékén a középkor legvégén.

Megnézni Akkojunlu és Karakojunlu

Karaman

#ÁTIRÁNYÍTÁS Karaman (egyértelműsítő lap).

Megnézni Akkojunlu és Karaman

Kaukázus (régió)

A régió térképe A Kaukázus ((K'avk'asia),, (Ghafghaz)) geopolitikai régió Európa és Ázsia határán.

Megnézni Akkojunlu és Kaukázus (régió)

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Megnézni Akkojunlu és Középkor

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.

Megnézni Akkojunlu és Mezopotámia

Mongolok

A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.

Megnézni Akkojunlu és Mongolok

Oguz

Az OguzA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név régi magyar személynév, ótörök törzsnévből származik, a jelentése: nyíl.

Megnézni Akkojunlu és Oguz

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Megnézni Akkojunlu és Oszmán Birodalom

Oszmán-török nyelv

Az oszmán-török nyelv (لسان عثمانی lisân-ı Osmânî, törökül: Osmanlıca vagy Osmanlı Türkçesi) a török nyelv egy változata, melyet az Oszmán Birodalomban használtak adminisztratív, illetve irodalmi nyelvként.

Megnézni Akkojunlu és Oszmán-török nyelv

Pakisztán

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.

Megnézni Akkojunlu és Pakisztán

Perzsa nyelv

#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.

Megnézni Akkojunlu és Perzsa nyelv

Perzsák

A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.

Megnézni Akkojunlu és Perzsák

Szafavidák

A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.

Megnézni Akkojunlu és Szafavidák

Szeldzsuk törökök

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.

Megnézni Akkojunlu és Szeldzsuk törökök

Török nyelv

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.

Megnézni Akkojunlu és Török nyelv

Türkök

Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.

Megnézni Akkojunlu és Türkök

Tebriz

260px 260px Kék mecset Tebriz, Ark Tebriz (perzsául تبریز, azeri Təbriz) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.

Megnézni Akkojunlu és Tebriz

Timur Lenk

Timur Lenk (vagy Tamerlán, Timur iLang, Amír Tamerlan, Amír Timur vagy Amír Timurlenk), azaz Sánta Timur, törökül nevének jelentése: Sánta Vas (Kes, 1336. április 8. – Otrar, 1405. február 18.) a hódításairól híres mongol-türkomán fejedelem.

Megnézni Akkojunlu és Timur Lenk

Timuridák

A Timuridák (perzsául: |تیموریان, önelnevezés: Gurkānī) Perzsiában és Közép-Ázsiában uralkodó dinasztia 1370-1507 közötti időszakban.

Megnézni Akkojunlu és Timuridák

Trapezunt

#ÁtirányításTrabzon (település).

Megnézni Akkojunlu és Trapezunt

Trapezunti Császárság

A Trapezunti Császárság 1204-ben jött létre, miután V. (Dússzemöldökű) Alexiosz feladta Konstantinápolyt.

Megnézni Akkojunlu és Trapezunti Császárság

Uzun Haszan

Uzun Haszan ibn Ali („Hosszú Hasszán”, azeri اوزون حسن, Uzun Həsən, arab اوزون حسن, Úzún Haszan, törökül Uzun Hasan) Kara Jülük Oszmán unokája, Núr ad-Dín Ali fia.

Megnézni Akkojunlu és Uzun Haszan

Van-tó

A Van-tó (ógörög Θωσπῖτις λίμνη, Thószpitisz limné, törökül: Van Gölü; kurdul: Gola Wanê) Törökország legnagyobb tava, az ország keleti részén fekszik.

Megnézni Akkojunlu és Van-tó

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Megnézni Akkojunlu és Velencei Köztársaság

14. század

A 14.

Megnézni Akkojunlu és 14. század