Tartalomjegyzék
33 kapcsolatok: Ajjúbidák, Akkojunlu emírjeinek listája, Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán, Al-Asraf Káitbej egyiptomi szultán, Ankarai csata, Úzok, Az-Záhir Huskadam egyiptomi szultán, Azerbajdzsán, Azerbajdzsán történelme, Bajram Kán, Caterino Zeno, Dzsazíra, Fehér Ürü Kánság, Fehér Ürü törzsszövetség, Hasankeyf, I. Iszmáíl perzsa sah, I. Mátyás magyar király, I. Szelim oszmán szultán, II. Bajazid oszmán szultán, Ilhánok, Kara Jülük Oszmán, Karakojunlu, Karakojunlu emírjeinek listája, Komnénosz Mária trapezunti császári hercegnő (1328–1408), Komnénosz Teodóra iráni királyné, Komnénosz Teodóra trapezunti császári hercegnő (?–1435), Márta iráni hercegnő, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Szafavidák, Tbiliszi, Timuridák, Transzoxánia, Uzun Haszan.
Ajjúbidák
Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.
Megnézni Akkojunlu és Ajjúbidák
Akkojunlu emírjeinek listája
Az Akkojunlu törzsszövetség vezetői egy nagy kiterjedésű, de rövid ideig fennálló államot vezettek.
Megnézni Akkojunlu és Akkojunlu emírjeinek listája
Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán
Al-Asraf Ínál, azaz Szajf ad-Dín Abu n-Naszr Ínál al-Alái az-Záhiri (1380 k. – Egyiptom, Kairó, 1461. február 26.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizenharmadik szultánja volt (uralkodott 1453 áprilisától haláláig).
Megnézni Akkojunlu és Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán
Al-Asraf Káitbej egyiptomi szultán
Al-Asraf Káitbej, azaz Abu n-Naszr Káitbej al-Mahmúdi az-Záhiri (1416 előtt – Egyiptom, Kairó, 1496. augusztus 7.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizennyolcadik szultánja volt (uralkodott 1468 februárjától 1496.
Megnézni Akkojunlu és Al-Asraf Káitbej egyiptomi szultán
Ankarai csata
Az ankarai (törökösen angorai) csata 1402.
Megnézni Akkojunlu és Ankarai csata
Úzok
Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9.
Megnézni Akkojunlu és Úzok
Az-Záhir Huskadam egyiptomi szultán
Az-Záhir Huskadam, azaz Szajf ad-Dín Abu Szaíd Huskadam an-Násziri al-Muajjadi (1413 körül – Egyiptom, Kairó, 1467. október 9.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizenötödik szultánja volt (uralkodott 1461.
Megnézni Akkojunlu és Az-Záhir Huskadam egyiptomi szultán
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Megnézni Akkojunlu és Azerbajdzsán
Azerbajdzsán történelme
Azerbajdzsán címere Azerbajdzsán történelme a mai Azerbajdzsán területén élő népek történelme a kezdetektől máig.
Megnézni Akkojunlu és Azerbajdzsán történelme
Bajram Kán
Bajram Kán, Bairam Khan (?–1561) befolyásos kelet-anatóliai és azerbajdzsáni eredetű türkmén származású udvari nemes volt a Mogul Birodalomban, apja és nagyapja állt Bábur szolgálatába.
Megnézni Akkojunlu és Bajram Kán
Caterino Zeno
Caterino Zeno (Velence, 1421/35/43 – 1490 körül), velencei nyelvjárásban: Caterino Zen vagy Caterino Geno, velencei patrícius, diplomata, követ, utazó, aki járt Uzun Haszan udvarában 1473 júliusában egy oszmán-ellenes szövetség létrehozása céljából, amikor meglátogatta rokonát, a Fehér Ürü kánjának a feleségét is, Deszpina Hatunt, a Komnénosz-házbeli IV.
Megnézni Akkojunlu és Caterino Zeno
Dzsazíra
Az al-'''Dzsazíra''' régió Felső-Mezopotámia, arab nevén al-Dzsazíra („a sziget”; arab betűkkel الجزيرة) a középkori muszlim világ egyik nagy régiója volt.
Megnézni Akkojunlu és Dzsazíra
Fehér Ürü Kánság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Akkojunlu.
Megnézni Akkojunlu és Fehér Ürü Kánság
Fehér Ürü törzsszövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Akkojunlu.
Megnézni Akkojunlu és Fehér Ürü törzsszövetség
Hasankeyf
Hasankeyf (törökül: Hasankeyf, kurd nyelven: Heskîf, a szír ܚܨܢ ܟܐܦܐ Ḥéṣn Kayfa névből) város Törökország délnyugati részén, Batman tartományban, a Dicle (Tigris) folyó nyugati partján.
Megnézni Akkojunlu és Hasankeyf
I. Iszmáíl perzsa sah
I.
Megnézni Akkojunlu és I. Iszmáíl perzsa sah
I. Mátyás magyar király
I.
Megnézni Akkojunlu és I. Mátyás magyar király
I. Szelim oszmán szultán
I.
Megnézni Akkojunlu és I. Szelim oszmán szultán
II. Bajazid oszmán szultán
II.
Megnézni Akkojunlu és II. Bajazid oszmán szultán
Ilhánok
Az Ilhánok, vagy Ilhánidák (1256–1335) (törökül: İlhanlılar, perzsa: سلسله ایلخانی,mongolul: Ил Хан улс, egyszerűsített kínai: 伊 儿 汗国, tradicionális kínai: 伊 儿 汗国,pinjin: Yī'ér Han "guo), a Mongol Birodalom bázisán létrejött kánság, amely meghódította Perzsiát a 13.
Megnézni Akkojunlu és Ilhánok
Kara Jülük Oszmán
Kara Jülük Oszmán (törökül Kara Yülük Osman, azeriül Qara Yuluq Osman Bəy) 1389 és 1435 között az Akkojunlu Bajandur törzsének vezetője, a nagy törzsszövetség létrehozója, amely végül államalapításhoz vezetett a Karakojunlu legyőzésével.
Megnézni Akkojunlu és Kara Jülük Oszmán
Karakojunlu
Karakojunlu (Qara Qoyunlu, magyarul Fekete Ürü, türkmén Garagoýunly, perzsa قرا قویونلو; török Karakoyunlu) oguz török törzsszövetség volt a Kaukázus környékén a középkor legvégén.
Megnézni Akkojunlu és Karakojunlu
Karakojunlu emírjeinek listája
Karakojunlu törzsszövetségének laza államszervezetét a vezető klánon belül öröklődő emírek vezették.
Megnézni Akkojunlu és Karakojunlu emírjeinek listája
Komnénosz Mária trapezunti császári hercegnő (1328–1408)
Komnénosz Mária (1328 körül – 1408 körül),,,,,, trapezunti császári hercegmő (deszpina), a Fehér Ürü kánnéja (hatun).
Megnézni Akkojunlu és Komnénosz Mária trapezunti császári hercegnő (1328–1408)
Komnénosz Teodóra iráni királyné
Komnénosz Teodóra (1438/40 – 1507 előtt), névváltozata: Katalin, ragadványneve: Deszpina Hatun, ahol a deszpina a bizánci (trapezunti) császári hercegnői címére utal, míg a hatun a kánné, úrnő, hercegnő türk-mongol nyelvekben szokásos elnevezése, így jelentése: Hercegnő Kánné,,,,,,, trapezunti császári hercegmő (deszpina), Irán (Perzsia) királynéja, a Fehér Ürü kánnéja (hatun).
Megnézni Akkojunlu és Komnénosz Teodóra iráni királyné
Komnénosz Teodóra trapezunti császári hercegnő (?–1435)
Komnénosz Teodóra (.
Megnézni Akkojunlu és Komnénosz Teodóra trapezunti császári hercegnő (?–1435)
Márta iráni hercegnő
Márta (1460 körül – 1522/3), névváltozata: Alam Sah Begum, Halima Begi Aga,,,,,,, iráni hercegmő, Irán (Perzsia) anyakirálynéja.
Megnézni Akkojunlu és Márta iráni hercegnő
Perzsiai muszlim uralkodók listája
Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.
Megnézni Akkojunlu és Perzsiai muszlim uralkodók listája
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Megnézni Akkojunlu és Szafavidák
Tbiliszi
Tbiliszi Grúzia fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország kulturális, gazdasági és közlekedési központja.
Megnézni Akkojunlu és Tbiliszi
Timuridák
A Timuridák (perzsául: |تیموریان, önelnevezés: Gurkānī) Perzsiában és Közép-Ázsiában uralkodó dinasztia 1370-1507 közötti időszakban.
Megnézni Akkojunlu és Timuridák
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Megnézni Akkojunlu és Transzoxánia
Uzun Haszan
Uzun Haszan ibn Ali („Hosszú Hasszán”, azeri اوزون حسن, Uzun Həsən, arab اوزون حسن, Úzún Haszan, törökül Uzun Hasan) Kara Jülük Oszmán unokája, Núr ad-Dín Ali fia.
Megnézni Akkojunlu és Uzun Haszan