Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Akkojunlu

Index Akkojunlu

Az Akkojunlu (azeri Ağqoyunlu, oszmán آق قوينلى, törökül Akkoyunlu, perzsa írással آغ قویونلو vagy آق قوینلو) oguz-török törzsszövetség, majd emirátus, végül szultanátus a középkor és újkor fordulóján megalakuló türk állam.

Tartalomjegyzék

  1. 33 kapcsolatok: Ajjúbidák, Akkojunlu emírjeinek listája, Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán, Al-Asraf Káitbej egyiptomi szultán, Ankarai csata, Úzok, Az-Záhir Huskadam egyiptomi szultán, Azerbajdzsán, Azerbajdzsán történelme, Bajram Kán, Caterino Zeno, Dzsazíra, Fehér Ürü Kánság, Fehér Ürü törzsszövetség, Hasankeyf, I. Iszmáíl perzsa sah, I. Mátyás magyar király, I. Szelim oszmán szultán, II. Bajazid oszmán szultán, Ilhánok, Kara Jülük Oszmán, Karakojunlu, Karakojunlu emírjeinek listája, Komnénosz Mária trapezunti császári hercegnő (1328–1408), Komnénosz Teodóra iráni királyné, Komnénosz Teodóra trapezunti császári hercegnő (?–1435), Márta iráni hercegnő, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Szafavidák, Tbiliszi, Timuridák, Transzoxánia, Uzun Haszan.

Ajjúbidák

Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.

Megnézni Akkojunlu és Ajjúbidák

Akkojunlu emírjeinek listája

Az Akkojunlu törzsszövetség vezetői egy nagy kiterjedésű, de rövid ideig fennálló államot vezettek.

Megnézni Akkojunlu és Akkojunlu emírjeinek listája

Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán

Al-Asraf Ínál, azaz Szajf ad-Dín Abu n-Naszr Ínál al-Alái az-Záhiri (1380 k. – Egyiptom, Kairó, 1461. február 26.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizenharmadik szultánja volt (uralkodott 1453 áprilisától haláláig).

Megnézni Akkojunlu és Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán

Al-Asraf Káitbej egyiptomi szultán

Al-Asraf Káitbej, azaz Abu n-Naszr Káitbej al-Mahmúdi az-Záhiri (1416 előtt – Egyiptom, Kairó, 1496. augusztus 7.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizennyolcadik szultánja volt (uralkodott 1468 februárjától 1496.

Megnézni Akkojunlu és Al-Asraf Káitbej egyiptomi szultán

Ankarai csata

Az ankarai (törökösen angorai) csata 1402.

Megnézni Akkojunlu és Ankarai csata

Úzok

Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9.

Megnézni Akkojunlu és Úzok

Az-Záhir Huskadam egyiptomi szultán

Az-Záhir Huskadam, azaz Szajf ad-Dín Abu Szaíd Huskadam an-Násziri al-Muajjadi (1413 körül – Egyiptom, Kairó, 1467. október 9.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizenötödik szultánja volt (uralkodott 1461.

Megnézni Akkojunlu és Az-Záhir Huskadam egyiptomi szultán

Azerbajdzsán

Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.

Megnézni Akkojunlu és Azerbajdzsán

Azerbajdzsán történelme

Azerbajdzsán címere Azerbajdzsán történelme a mai Azerbajdzsán területén élő népek történelme a kezdetektől máig.

Megnézni Akkojunlu és Azerbajdzsán történelme

Bajram Kán

Bajram Kán, Bairam Khan (?–1561) befolyásos kelet-anatóliai és azerbajdzsáni eredetű türkmén származású udvari nemes volt a Mogul Birodalomban, apja és nagyapja állt Bábur szolgálatába.

Megnézni Akkojunlu és Bajram Kán

Caterino Zeno

Caterino Zeno (Velence, 1421/35/43 – 1490 körül), velencei nyelvjárásban: Caterino Zen vagy Caterino Geno, velencei patrícius, diplomata, követ, utazó, aki járt Uzun Haszan udvarában 1473 júliusában egy oszmán-ellenes szövetség létrehozása céljából, amikor meglátogatta rokonát, a Fehér Ürü kánjának a feleségét is, Deszpina Hatunt, a Komnénosz-házbeli IV.

Megnézni Akkojunlu és Caterino Zeno

Dzsazíra

Az al-'''Dzsazíra''' régió Felső-Mezopotámia, arab nevén al-Dzsazíra („a sziget”; arab betűkkel الجزيرة) a középkori muszlim világ egyik nagy régiója volt.

Megnézni Akkojunlu és Dzsazíra

Fehér Ürü Kánság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Akkojunlu.

Megnézni Akkojunlu és Fehér Ürü Kánság

Fehér Ürü törzsszövetség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Akkojunlu.

Megnézni Akkojunlu és Fehér Ürü törzsszövetség

Hasankeyf

Hasankeyf (törökül: Hasankeyf, kurd nyelven: Heskîf, a szír ܚܨܢ ܟܐܦܐ Ḥéṣn Kayfa névből) város Törökország délnyugati részén, Batman tartományban, a Dicle (Tigris) folyó nyugati partján.

Megnézni Akkojunlu és Hasankeyf

I. Iszmáíl perzsa sah

I.

Megnézni Akkojunlu és I. Iszmáíl perzsa sah

I. Mátyás magyar király

I.

Megnézni Akkojunlu és I. Mátyás magyar király

I. Szelim oszmán szultán

I.

Megnézni Akkojunlu és I. Szelim oszmán szultán

II. Bajazid oszmán szultán

II.

Megnézni Akkojunlu és II. Bajazid oszmán szultán

Ilhánok

Az Ilhánok, vagy Ilhánidák (1256–1335) (törökül: İlhanlılar, perzsa: سلسله ایلخانی,mongolul: Ил Хан улс, egyszerűsített kínai: 伊 儿 汗国, tradicionális kínai: 伊 儿 汗国,pinjin: Yī'ér Han "guo), a Mongol Birodalom bázisán létrejött kánság, amely meghódította Perzsiát a 13.

Megnézni Akkojunlu és Ilhánok

Kara Jülük Oszmán

Kara Jülük Oszmán (törökül Kara Yülük Osman, azeriül Qara Yuluq Osman Bəy) 1389 és 1435 között az Akkojunlu Bajandur törzsének vezetője, a nagy törzsszövetség létrehozója, amely végül államalapításhoz vezetett a Karakojunlu legyőzésével.

Megnézni Akkojunlu és Kara Jülük Oszmán

Karakojunlu

Karakojunlu (Qara Qoyunlu, magyarul Fekete Ürü, türkmén Garagoýunly, perzsa قرا قویونلو; török Karakoyunlu) oguz török törzsszövetség volt a Kaukázus környékén a középkor legvégén.

Megnézni Akkojunlu és Karakojunlu

Karakojunlu emírjeinek listája

Karakojunlu törzsszövetségének laza államszervezetét a vezető klánon belül öröklődő emírek vezették.

Megnézni Akkojunlu és Karakojunlu emírjeinek listája

Komnénosz Mária trapezunti császári hercegnő (1328–1408)

Komnénosz Mária (1328 körül – 1408 körül),,,,,, trapezunti császári hercegmő (deszpina), a Fehér Ürü kánnéja (hatun).

Megnézni Akkojunlu és Komnénosz Mária trapezunti császári hercegnő (1328–1408)

Komnénosz Teodóra iráni királyné

Komnénosz Teodóra (1438/40 – 1507 előtt), névváltozata: Katalin, ragadványneve: Deszpina Hatun, ahol a deszpina a bizánci (trapezunti) császári hercegnői címére utal, míg a hatun a kánné, úrnő, hercegnő türk-mongol nyelvekben szokásos elnevezése, így jelentése: Hercegnő Kánné,,,,,,, trapezunti császári hercegmő (deszpina), Irán (Perzsia) királynéja, a Fehér Ürü kánnéja (hatun).

Megnézni Akkojunlu és Komnénosz Teodóra iráni királyné

Komnénosz Teodóra trapezunti császári hercegnő (?–1435)

Komnénosz Teodóra (.

Megnézni Akkojunlu és Komnénosz Teodóra trapezunti császári hercegnő (?–1435)

Márta iráni hercegnő

Márta (1460 körül – 1522/3), névváltozata: Alam Sah Begum, Halima Begi Aga,,,,,,, iráni hercegmő, Irán (Perzsia) anyakirálynéja.

Megnézni Akkojunlu és Márta iráni hercegnő

Perzsiai muszlim uralkodók listája

Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.

Megnézni Akkojunlu és Perzsiai muszlim uralkodók listája

Szafavidák

A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.

Megnézni Akkojunlu és Szafavidák

Tbiliszi

Tbiliszi Grúzia fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország kulturális, gazdasági és közlekedési központja.

Megnézni Akkojunlu és Tbiliszi

Timuridák

A Timuridák (perzsául: |تیموریان, önelnevezés: Gurkānī) Perzsiában és Közép-Ázsiában uralkodó dinasztia 1370-1507 közötti időszakban.

Megnézni Akkojunlu és Timuridák

Transzoxánia

Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.

Megnézni Akkojunlu és Transzoxánia

Uzun Haszan

Uzun Haszan ibn Ali („Hosszú Hasszán”, azeri اوزون حسن, Uzun Həsən, arab اوزون حسن, Úzún Haszan, törökül Uzun Hasan) Kara Jülük Oszmán unokája, Núr ad-Dín Ali fia.

Megnézni Akkojunlu és Uzun Haszan