KimenőBeérkező

🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!

Tartalomjegyzék

1. 331 kapcsolatok: A török kiűzése Magyarországról, A zsidók története a történelmi Izrael területén, A zsidóság Magyarországon, Abay Gyula (közgazdász), Adolf Eichmann, Adolf Hitler, Alföld, Alfred Wetzler, Amerikai Egyesült Államok, Amszterdam, Angyal István (szabadságharcos), Antall József (politikus, 1932–1993), Antant, Antiszemitizmus, Apró Antal, Aquincum, Aranybulla, Askenázik, Asszimiláció, Asszimiláció (szociológia), Augusztus 6., Auschwitz-jegyzőkönyv, Auschwitzi koncentrációs tábor, Ausztria, Ágoston Péter (politikus), Árpád-ház, Óbuda (történelmi település), Ómagyar Mária-siralom, Ébredő Magyarok Egyesülete, Északkelet-Magyarország, Baky László, Bar Kohba, Bazin, Bárdossy László, Bécsi döntések, Békéscsabai zsinagóga, Böhm Vilmos, Búza, Bőgatya és fütyülős barack, Bőr (anyag), Belgrád, Berinkey-kormány, Bethlen Gábor, Bethlen Gábor tér, Bethlen István (politikus), Bocskai István, Boldogasszony (település), Bor (ital), Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, ... Bővíteni index (281 több) » « Shrink index

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.

Megnézni A magyarországi zsidók története és A török kiűzése Magyarországról

A zsidók története a történelmi Izrael területén

A tudósok talán sohasem fognak megegyezni abban, hogy a zsidók történelmének jól meghatározható körvonalai pontosan mikor emelkedtek ki a történelem előtti kor ködéből.

Megnézni A magyarországi zsidók története és A zsidók története a történelmi Izrael területén

A zsidóság Magyarországon

A magyarországi zsidók, a Magyarországon élő zsidóság, mint közösség számát napjainkban 75–100 ezerre teszik.

Megnézni A magyarországi zsidók története és A zsidóság Magyarországon

Abay Gyula (közgazdász)

1938-1948 között a Pécsi Tudományegyetemen tanított. Abay Gyula, 1943-ig Neubauer Gyula (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29.) közgazdász, statisztikus, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Abay Gyula (közgazdász)

Adolf Eichmann

Otto Adolf Eichmann (Solingen, 1906. március 19. – Ramla, Izrael, 1962. május 31.) német SS-Obersturmbannführer (alezredes), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Adolf Eichmann

Adolf Hitler

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Adolf Hitler

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Alföld

Alfred Wetzler

#ÁTIRÁNYÍTÁS Alfréd Wetzler.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Alfred Wetzler

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Amerikai Egyesült Államok

Amszterdam

Amszterdam Hollandia fővárosa és egyben legnagyobb települése. A fővárosi státuszát a holland alkotmány határozza meg, bár a kormány székhelye Hága.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Amszterdam

Angyal István (szabadságharcos)

Angyal István (Magyarbánhegyes, 1928. október 14. – Budapest, 1958. december 1.) az 1956-os forradalom szabadságharcosa, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője, a forradalmat követő megtorlás áldozata.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Angyal István (szabadságharcos)

Antall József (politikus, 1932–1993)

Dörgicsei és kisjenei ifj.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Antall József (politikus, 1932–1993)

Antant

Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Antant

Antiszemitizmus

Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Antiszemitizmus

Apró Antal

Apró Antal (-->Szeged, 1913. február 8. – Budapest, 1994. december 9.) magyar politikus.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Apró Antal

Aquincum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Aquincum (történelmi település).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Aquincum

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Aranybulla

Askenázik

Az askenázik az európai zsidó közösség tagjai, akik anyanyelvükként a jiddis nyelvet beszélték.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Askenázik

Asszimiláció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszimiláció (egyértelműsítő lap).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Asszimiláció

Asszimiláció (szociológia)

Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Asszimiláció (szociológia)

Augusztus 6.

Névnapok: Berta, Bettina + Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Augusztus 6.

Auschwitz-jegyzőkönyv

accessdate.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Auschwitz-jegyzőkönyv

Auschwitzi koncentrációs tábor

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítőtábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Auschwitzi koncentrációs tábor

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Ausztria

Ágoston Péter (politikus)

Ágoston Péter, születési és 1895-ig használt nevén Augenstein PéterOrmos Mária: A katedrától a halálsorig, Ágoston Péter, 1874—1925, Napvilág Kiadó, Budapest, 2011., 17.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Ágoston Péter (politikus)

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Árpád-ház

Óbuda (történelmi település)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Óbuda (városrész).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Óbuda (történelmi település)

Ómagyar Mária-siralom

A nyelvemlék, a Leuveni kódex f. 134v oldalán A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Ómagyar Mária-siralom

Ébredő Magyarok Egyesülete

Az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik röplapja Az ÉME jelvénye Az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) 1918.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Ébredő Magyarok Egyesülete

Északkelet-Magyarország

#ÁTIRÁNYÍTÁS Északkelet-Magyarország (egyértelműsítő lap).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Északkelet-Magyarország

Baky László

Baky László (Budapest, 1898. szeptember 13. – Budapest, 1946. március 29.) magyar politikus a két világháború között, a Sztójay-kormány idején belügyi államtitkár.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Baky László

Bar Kohba

Bar Kohba ezüst tetradrachmája Bar Kohba (családnevén Simon ben Kosziba, 1. század - 2. század) zsidó szabadságharcos, a Bar Kohba-felkelés vezetője.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bar Kohba

Bazin

Grínád (Grinava) városrész temploma Bazin (szlovákul Pezinok, németül Bösing, Pösing latinul Bazinium) város Szlovákiában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bazin

Bárdossy László

Bárdosi Bárdossy László (Szombathely, 1890. december 10. – Budapest, 1946. január 10.) magyar diplomata, politikus, magyar miniszterelnök.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bárdossy László

Bécsi döntések

A bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bécsi döntések

Békéscsabai zsinagóga

A békéscsabai zsinagóga a mai Magyarország területén található legfiatalabb zsidó vallási épület.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Békéscsabai zsinagóga

Böhm Vilmos

Böhm Vilmos (helytelenül Bőhm), (Budapest, 1880. január 20. – Stockholm, 1949. október 28.) magyar szociáldemokrata politikus, hadügyi államtitkár (1918–1919), hadügyminiszter és hadügyi népbiztos (1919).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Böhm Vilmos

Búza

Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Búza

Bőgatya és fütyülős barack

A bőgatya és fütyülős barack egy gúnyosnak értelmezhető, 1992-es kijelentés volt Landeszmann György akkori budapesti főrabbi részéről a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságával kapcsolatban egy lapinterjúban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bőgatya és fütyülős barack

Bőr (anyag)

Száradó állatbőrök (Marokkó) Európai pézsmapocok gereznák A bőröket ősidők óta fölhasználja az emberiség ruhák, takarók, eszközök készítésére.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bőr (anyag)

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Belgrád

Berinkey-kormány

Berinkey Dénes A Berinkey-kormány 1919.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Berinkey-kormány

Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bethlen Gábor

Bethlen Gábor tér

A Bethlen Gábor tér Budapest VII.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bethlen Gábor tér

Bethlen István (politikus)

László Fülöp: Bethlen István díszmagyarban Gróf bethleni Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) jogász, mezőgazdász, politikus.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bethlen István (politikus)

Bocskai István

Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bocskai István

Boldogasszony (település)

A hadifogolytemető (2011) Boldogasszony (más néven Fertőboldogasszony, németül Frauenkirchen, horvátul Svetica za jezerom) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Boldogasszony (település)

Bor (ital)

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bor (ital)

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Buda (történelmi település)

Buda török kézre kerülése

Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Buda török kézre kerülése

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Budapest

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Bulgária

Cionizmus

A cionizmus a 19. század második felében elindult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja egyrészt a történelmi Izrael területén egy zsidó állam megalakítása, illetve helyreállítása, másrészt a zsidó érdekek védelme a világ más országaiban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Cionizmus

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Csehország

Darányi Kálmán (miniszterelnök)

Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. – Budapest, 1939. november 1.) magyar politikus, földművelésügyi miniszter, 1936 és 1938 között Magyarország miniszterelnöke.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Darányi Kálmán (miniszterelnök)

Dél-Amerika

Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Dél-Amerika

Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Délvidék

Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944

1941-ben Magyarország visszafoglalta a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához csatolt területeinek egy részét.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944

Déry Tibor

Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Déry Tibor

Diner-Dénes József

Diner-Dénes József, Diener-Dénes József, 1917-ig Diner (Liptószentmiklós, 1857. június 27. – Párizs, 1937. augusztus 5.) szociáldemokrata politikus, művészettörténész, író, újságíró, lapszerkesztő.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Diner-Dénes József

Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Dohány utcai zsinagóga

Dombóvár

Dombóvár város Tolna vármegyében, a Dombóvári járás székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Dombóvár

Dubraviczky Simon

Dubraviczky Simon (Dubravica, 1791 – Buda, 1849. április 24.) Pest-Pilis-Solt vármegye első alispánja, országgyűlési követ.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Dubraviczky Simon

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Eötvös József (író)

Eötvös Károly

Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, „a Vajda”.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Eötvös Károly

Edmund Veesenmayer

Dr.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Edmund Veesenmayer

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Az óbudai zsinagóga Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a Magyarországon „egyházi státuszban” bejegyzett három zsidó szervezet (Mazsihisz, MAOIH, EMIH) egyike, 2004-ben alakult Köves Slomó vezetésével.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Első világháború

Emancipáció

Az emancipáció (felszabadítás) szó a latin " " kifejezésből ered, melynek jelentése "függetlenné válni a kéztől" (például a gyermeknek az apja, a rabszolgának a gazdája kezétől – vagyis felszabadulni ezek uralma alól).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Emancipáció

Endre László (politikus)

Endre László (Abony, 1895. január 1. – Budapest, 1946. március 29.) fajvédő magyar politikus, belügyi államtitkár.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Endre László (politikus)

Erős Ferenc

Erős Ferenc (Zalaegerszeg, 1946. június 13. – 2020. február 9.) magyar szociálpszichológus.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Erős Ferenc

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Erdély

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Erdélyi Fejedelemség

Erdélyi Múzeum-Egyesület

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Erdélyi Múzeum-Egyesület

Erfurt

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Erfurt

Esterházy család

A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Esterházy család

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Eszék

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Esztergom

Etnikum

viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Etnikum

Farkas Mihály (politikus)

Farkas Mihály (született Lőwy Hermann, Abaújszántó, 1904. július 18. – Budapest, 1965. december 6.) magyar kommunista politikus, honvédelmi miniszter, a Rákosi-korszak meghatározó személyisége, a teljhatalmú „négyesfogat” és a szűkebb ún.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Farkas Mihály (politikus)

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Felvidék

Felvilágosodás

A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Felvilágosodás

Frankl Adolf

Frankl Adolf (Debrecen, 1859. május 20. − Budapest, 1936. október 13.) magyar rabbi, felsőházi tag, az Orthodox Országos Iroda elnöke.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Frankl Adolf

Gaal György (irodalomtörténész)

Gaal György (Kolozsvár, 1948. február 16. –) magyar irodalomtörténész, kolozsvári helytörténész.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Gaal György (irodalomtörténész)

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Galícia

Garami Ernő

Garami Ernő (szül. Grünbaum, Budapest, 1876. december 13. – Budapest, 1935. május 28.) magyar szociáldemokrata politikus, miniszter, egy időben a Népszava és a Szocializmus főszerkesztője.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Garami Ernő

Gömbös Gyula

Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Gömbös Gyula

Genf

Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Genf

Gerő András (történész)

Gerő András (Budapest, 1952. október 7. – Budapest, 2023. január 10.) Széchenyi-díjas magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2006), a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének professor emeritusa, alapításától 2020-ig a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Gerő András (történész)

Gerő Ernő

Legismertebb képe Gerő Ernő (születési nevén Singer Ernő, az illegalitásban használt nevén Szeges Ernő) (Terbegec, Hont vármegye 1898. július 8. – Budapest, 1980. március 12.) magyar kommunista politikus; a Rákosi Mátyás nevével jelzett érában a kommunista párthierarchia második embere.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Gerő Ernő

Gettó

A gettó (olaszul: ghetto) eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette, amelyet eleinte csak a közös életmód végett hoztak létre, később a mindenkori hatalom jelölte ki kényszerlakhelyükül.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Gettó

Gonda László (történész)

Gonda László (Makó, 1910. szeptember 29. – Tel-Aviv, 1985. február 9.) magyar-izraeli történész, író, pedagógus.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Gonda László (történész)

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Győr

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Gyulafehérvár

Gyurgyák János

Gyurgyák János (Dorog, 1956. szeptember 14. –) magyar történész, szociológus, könyvkiadó és lapszerkesztő.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Gyurgyák János

Hamburger Jenő

Hamburger Jenő (Udvarnok, 1883. május 31. – Moszkva, 1936. december 14.) zsidó származású, magyar röntgenorvos, szociáldemokrata politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején földművelési népbiztos.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Hamburger Jenő

Haszidizmus

Haszid zsinagóga A haszidizmus a 18. század közepén indult zsidó mozgalom.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Haszidizmus

Hazai Samu

Báró Hazai Samu (1876-ig Kohn Sámuel; Rimaszombat, 1851. december 26. – Budapest, 1942. február 10.) hivatásos katonatiszt, honvéd vezérezredes, felsőházi tag, 1910 és 1917 között a Magyar Királyság honvédelmi minisztere.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Hazai Samu

Héber nyelv

A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Héber nyelv

Hevesi Simon

Hevesi Simon, születési és 1905-ig használt nevén Handler Simon (Aszód, 1868. március 22. – Budapest, Terézváros, 1943. február 1.) magyar–zsidó hittudós teológus és filozófus, rabbi, egyetemi tanár, Hevesi Ferenc (1898–1952) főrabbi apja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Hevesi Simon

Holokauszt

A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Holokauszt

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Honfoglalás

Honvédelmi Minisztérium

Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium (rövidítése: HM) az államvédelmi struktúra egyik minisztériuma.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Honvédelmi Minisztérium

Horn Gyula

Horn Gyula János (Budapest, 1932. július 5. – Budapest, 2013. június 19.) politikus, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere, 1994 és 1998 között a harmadik magyar köztársaság harmadik miniszterelnöke volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Horn Gyula

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Horthy Miklós (kormányzó)

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Horvátország

I. Ferdinánd magyar király

I.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. Ferdinánd magyar király

I. Ferenc József magyar király

I.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. Ferenc József magyar király

I. István magyar király

I.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. István magyar király

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. János magyar király

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. Károly magyar király

I. Lajos magyar király

I.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. Lajos magyar király

I. László magyar király

I.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. László magyar király

I. Mátyás magyar király

I.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. Mátyás magyar király

I. Rákóczi György

Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. Rákóczi György

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Megnézni A magyarországi zsidók története és I. Szulejmán oszmán szultán

II. András magyar király

Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

Megnézni A magyarországi zsidók története és II. András magyar király

II. József magyar király

II.

Megnézni A magyarországi zsidók története és II. József magyar király

II. Lajos magyar király

II.

Megnézni A magyarországi zsidók története és II. Lajos magyar király

III. Károly magyar király

III.

Megnézni A magyarországi zsidók története és III. Károly magyar király

Imrédy Béla

Vitéz ómoraviczai Imrédy Béla Kornél Kálmán (Budapest, 1891. december 29. – Budapest, 1946. február 28.) gazdasági szakember, politikus, pénzügyminiszter, miniszterelnök, Jászberény és Pécs országgyűlési képviselője.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Imrédy Béla

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Isztambul

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Megnézni A magyarországi zsidók története és IV. Béla magyar király

Izrael

Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Izrael

Január 19.

Az ortodox vízkereszt ünnepe.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Január 19.

Január 7.

Névnapok: Attila, Ramóna + Artúr, Atilla, Bálint, Ellina, Etele, Lucián, Luciána, Melani, Melánia, Nikétás, Rajmond, Rajmund, Sziglind, Valentin.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Január 7.

Jászi Oszkár

Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Jászi Oszkár

Július 28.

Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Július 28.

Július 6.

Névnapok: Csaba + Atalanta, Csobád, Dominika, Dominka, Ézsaiás, Felícia, Gerváz, Izaiás, Járfás, Jávor, Jósiás, Józsiás, Mária, Metella, Miletta, Morella, Nedda, Romola, Romulusz, Ronalda, Tamás, Tankréd.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Július 6.

Június 30.

Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Június 30.

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Jeruzsálem

Jiddis nyelv

A jiddis (saját nevén) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, eredetileg az askenázi (.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Jiddis nyelv

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Jugoszlávia

Julius Jacob von Haynau

Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Julius Jacob von Haynau

Kabold

Kabold (németül Kobersdorf, horvátul Kobrštof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kabold

Kalifa

A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kalifa

Kamenyec-podolszkiji deportálás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kamenyec-podolszkiji deportálás

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kanada

Karády Viktor

Karády Viktor vagy Victor Karady (Budapest, 1936. december 16. –) franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Karády Viktor

Kasztner Rudolf

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kasztner Rezső.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kasztner Rudolf

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Katolicizmus

Kavála

Kavála (görögül Καβάλα) Észak-Görögország második legnagyobb városa, Kelet-Makedónia legfontosabb kikötője és Kavála prefektúra székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kavála

Kazárok

A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kazárok

Kádár János (politikus)

Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kádár János (politikus)

Kállay Miklós (politikus)

Nagykállói Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.) magyar politikus, 1932-től 1935-ig földművelésügyi miniszter, majd 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke, emellett 1943-ig a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kállay Miklós (politikus)

Kálmán magyar király

Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kálmán magyar király

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kálvinizmus

Kárpátalja

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kárpátalja

Kóser

A kóser héber szó (כָּשֵׁר, szefárd kiejtéssel kásér, askenázival kóser), jelentése ’alkalmas, tetsző, megfelelő’.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kóser

Köpcsény

Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gijeca) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a második világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Köpcsény

Köves Slomó

Köves Slomó (született Köves Máté), (Budapest, 1979. május 18. –) ortodox rabbi, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége alternatívájának szánt, attól független Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik alapítója, vezetője, az óbudai zsinagóga rabbija.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Köves Slomó

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Közép-Európa

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Középkor

Közösség

Közösségről több értelemben beszélhetünk, így biológiai értelemben az élőlények csoportjáról, társadalmi értelemben emberi közösségről, politikai értelemben pedig államközösségről.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Közösség

Kőbányai János

Kőbányai János (Budapest, 1951. augusztus 25. –) magyar író, szerkesztő, szociográfus, fotóművész.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kőbányai János

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kőszeg

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kelet-Európa

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kereszténység

Királyi Magyarország

A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Királyi Magyarország

Kismarton

Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kismarton

Kollonich Lipót

Gróf kollegrádi Kollonich Lipót (Leopold Karl von Kollonitsch, Leopold Kolonič) (Komárom, 1631. október 26. – Bécs, 1707. január 20.) horvát–osztrák származású magyar gróf, 1685-től Győr püspöke, 1688-tól bíboros, 1691-től kalocsai, 1695-tól esztergomi érsek, 1692-től császári államminiszter, udvari kamarai elnök, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja, az abszolutisztikus berendezkedés egyik legfőbb képviselője, az Einrichtungswerk című államszervezési reformjavaslat szerzője.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kollonich Lipót

Kolnai Aurél

Kolnai Aurél, 1918-ig Stein (Budapest, 1900. december 5. – London, 1973. június 28.) filozófus, közíró.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kolnai Aurél

Kolosváry-Borcsa Mihály

Kolosváry-Borcsa Mihály (Kolozsvár, 1896. június 27. – Budapest, 1946. december 6.) magyar újságíró, politikus, katona, háborús bűnös.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kolosváry-Borcsa Mihály

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kolozsvár

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Komárom (Szlovákia)

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kommunizmus

Komoróczy Géza

Komoróczy Géza (Budapest, 1937. augusztus 11. –) Széchenyi-díjas magyar hebraista, assziriológus, író, történész.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Komoróczy Géza

Koncentrációs tábor

Dél-Afrikában. Ezek voltak az első mai értelemben vett koncentrációs táborok A koncentrációs táborok (angolul concentration camp, németül Konzentrationslager, rövidítve KL vagy KZ) egy különösen kegyetlen, elrettentő büntetés-végrehajtási eszköz, lényegében börtön.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Koncentrációs tábor

Koncepciós per

A koncepciós per (vagy kirakatper) olyan per, melyet egy előre megtervezett (általában politikai) koncepció szerint folytatnak le.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Koncepciós per

Konfliktus

A konfliktus (latin confligo3 „összevet, (fegyveresen) összecsap, megütközik, perlekedik”) egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg (Szekszárdi 1995, 1996).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Konfliktus

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Konstantinápoly

Kopátsy Sándor

Kopátsy Sándor (Kaposvár, 1922. február 27. – Budapest, 2020. november 8.) magyar közgazdász.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kopátsy Sándor

Korai újkor

A korai vagy kora újkor az újkor első szakasza, átmeneti korszak a középkor és a modern kor között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Korai újkor

Korvin Ottó

Korvin Ottó, születési és 1919-ig használt nevén Klein Ottó (Nagybocskó, 1894. március 24. – Budapest, 1919. december 29.) banktisztviselő, kommunista politikus, Kelen József népbiztos testvéröccse, Hajdu Pál unokatestvére, Kelen Jolán sógora.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Korvin Ottó

Koszorús Ferenc

Koszorús Ferenc (Debrecen, 1899. február 3. – Arlington, Virginia, 1974. március 8.) magyar katona.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Koszorús Ferenc

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Krakkó

Kun Béla (népbiztos)

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Kun Béla (népbiztos)

Lakompak

Lakompak (horvátul Lakimpuh) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Lakompak

Landler Jenő

Sírköve a Kreml falában Landler Jenő (Landler Jenő Matesz, Gelse, 1875. november 23. – Cannes, 1928. február 25.) magyar kommunista politikus, Landler Ernő bátyja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Landler Jenő

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Lengyelország

Liberalizmus

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Liberalizmus

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Megnézni A magyarországi zsidók története és London

Lukács György (filozófus)

Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Lukács György (filozófus)

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Országos Véderő Egyesület

VI. kerület, Podmaniczky u. 45.) A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) egy szélsőjobboldali csoportosulás volt Magyarországon Gömbös Gyula vezetésével a két világháború között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Magyar Országos Véderő Egyesület

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (rövidítve: MAZSIKE) egy közhasznú magyarországi civil szervezet.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Magyarország

Magyarország felszabadításának napja

A Vígszínház romjai, 1945. január 6-án nyolc láncos bomba hullt a színház kupolájára Magyarország felszabadításának napja vagy a felszabadulás ünnepe a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től 1989-ig.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Magyarország felszabadításának napja

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Magyarországi Tanácsköztársaság

Mádl Ferenc

Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Mádl Ferenc

Március 17.

Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Március 17.

Március 19.

Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Március 19.

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Mária Terézia magyar királynő

Második bécsi döntés

bélyegkép A második bécsi döntést 1940.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Második bécsi döntés

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Második világháború

Múlt és Jövő

A Múlt és Jövő folyóirat, majd könyvkiadó; az egyik legrégibb, és legtovább fennálló magyar lap- és könyvkiadó.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Múlt és Jövő

Menóra

Jarmulke és menóra a Harry S. Truman-gyűjteményből (A jarmulke vagy kipa az ortodox zsidó férfiak által hordott kis fejtakaró, sapka) A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Menóra

Mendel Jakab

Mendel Jakab a leghíresebb "zsidóprefektus" (praefectus omnium Judaeorum) volt, így gyakorlatilag a magyarországi zsidó közösség vezetője és a budai zsidó hitközség elnöke.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Mendel Jakab

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Mohácsi csata

Munkaszolgálat

Munkaszolgálatosok emlékműve (Erdőkertes, 2019) A munkaszolgálat a második világháború idején Magyarországon kialakult és fennállt különleges katonai intézményrendszer volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Munkaszolgálat

Nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság vagy nagy világgazdasági válság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nagy gazdasági világválság

Nagyida

Nagyida község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nagyida

Nagykálló

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nagykálló

Nagymarton

Nagymarton (németül Mattersburg, korábban Mattersdorf, a 14. században Mertensdorf) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járás székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nagymarton

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nagyszombat (település)

Nádasdy család

A '''Nádasd nemzetség''' és egyben a Nádasdy család címere (a Siebmacher-féle könyvből) A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nádasdy család

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Német nyelv

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Németek

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Németország

Népszavazás

Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Népszavazás

Negyedik lateráni zsinat

A negyedik lateráni zsinat a tizenkettedik egyetemes zsinat, III. Ince pápa hívta össze 1215.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Negyedik lateráni zsinat

Nemes Dezső

Nemes Dezső (Lőcse, 1908. szeptember 6. – Budapest, 1985. március 30.) Kossuth- és állami díjas történész, újságíró-lapszerkesztő, politikus, párttitkár, a Szikra Könyvkiadó igazgatója (1953–1956), az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1958, rendes 1964).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nemes Dezső

Nemzet

A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nemzet

Nemzetállam

A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nemzetállam

Nemzetőrség (1848)

1848.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nemzetőrség (1848)

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nemzeti Színház

Nemzetiség

A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nemzetiség

Nemzetiszocializmus

A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nemzetiszocializmus

Neológia

A neológia (vagy neológ irányzat, régebbi, ma már kevéssé használatos nevén: kongresszusi irányzat) a zsidó újító mozgalmaknak speciálisan magyar ága.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Neológia

Normandiai partraszállás

A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt 1944.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Normandiai partraszállás

November 2.

Névnapok: Achillesz + Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz.

Megnézni A magyarországi zsidók története és November 2.

Numerus clausus

magyarországi Numerus clausus A numerus clausus (magyarul: „zárt szám”, értsd: korlátozott, maximált keretszám).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Numerus clausus

Nyugat-Európa

Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Nyugat-Európa

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Október 23.

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Orosz Birodalom

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Országgyűlés

Országos Antiszemita Párt

#ÁTIRÁNYÍTÁS Országos Antiszemita Párt (egyértelműsítő lap).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Országos Antiszemita Párt

Ortodox zsinagóga (Makó)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Makói ortodox zsinagóga.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Ortodox zsinagóga (Makó)

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Oszmán Birodalom

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Osztrák–Magyar Monarchia

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Pannonia (provincia)

Pápa (egyházfő)

A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Pápa (egyházfő)

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Pécs

Péter Gábor

Péter Gábor (szül. Eisenberger Benjámin, Újfehértó, 1906. május 14. – Budapest, 1993. január 23.) magyar kommunista politikus, az Államvédelmi Hatóság vezetője 1945 és 1953 között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Péter Gábor

Pesti Izraelita Hitközség

A Pesti Izraelita Hitközség a történelmi Pest, majd Budapest 1873-as megalakulása után Budapest pesti részének izraelita közéletét összefogó vallási szervezet (hitközség) volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Pesti Izraelita Hitközség

Pogány József

Pogány József, születési és 1903-ig használt nevén Schwartz József (Budapest, 1886. november 8. – Moszkva, kommunarkai kivégzőhely, 1938. február 8.) politikus, újságíró, irodalomkritikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság egyik népbiztosa, a Kommunista Internacionálé munkatársa, John Pepper néven az Amerikai Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Pogány József

Pogrom

Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Pogrom

Portable Document Format

A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett, dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Portable Document Format

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Pozsony

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Prága

Proletárdiktatúra

A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Proletárdiktatúra

Rabbi

A judaizmusban a rabbi jelentése: vallási tanító.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Rabbi

Rákosi Mátyás

Rákosi Mátyás, születési és 1903-ig használt nevén Rosenfeld Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) magyar politikus.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Rákosi Mátyás

Révai József (politikus)

Révai József, születési és 1916-ig használt nevén Lederer József (Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Révai József (politikus)

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Róma

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Római Birodalom

Rózsavölgyi Márk

Rózsavölgyi Márk, eredetileg Rosenthal Markusz (Balassagyarmat 1788 körül – Pest, 1848. január 23.) magyar zeneszerző, hegedűművész, a csárdás „atyja”, Rózsavölgyi Gyula édesapja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Rózsavölgyi Márk

Reformkor

A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Reformkor

Rendfokozat

A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Rendfokozat

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Rendszerváltás Magyarországon

Rohonc

Rohonc (vendül Rohunc) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Rohonc

Schnitzer Ármin

Gyászjelentése Schnitzer Ármin (Hunfalva, 1836. december 8. – 1914. december 23.) Komárom híres főrabbija, iskolaigazgató, az Országos Rabbi Egyesület elnöke, a komáromi Jókai Egyesület alelnöke.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Schnitzer Ármin

Schulhof Izsák

R.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Schulhof Izsák

Siklós

Siklós város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Siklós

Solymosi Eszter

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tiszaeszlári vérvád.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Solymosi Eszter

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Sopron

Sopronkeresztúr

Sopronkeresztúr (1899-ig Németkeresztúr,,, héberül Zelem) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Sopronkeresztúr

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Svájc

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szabad királyi város

Szaloniki

Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szaloniki

Szamuely Tibor (népbiztos)

Szamuely Tibor, írói álnevén: Tiborcz (másként: Szamuelly, született: Szamueli) (Nyíregyháza, 1890. december 27. – Bécsújhely közelében, 1919. augusztus 2.) kommunista politikus, újságíró, a Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztoshelyettes és közoktatásügyi népbiztos, a kommün terrorszervezetének vezetője.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szamuely Tibor (népbiztos)

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Székelyföld

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Székesfehérvár

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szíria

Szófia

Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szófia

Szefárdok

A szefárdok vagy szefárd zsidók vagy szvarádi zsidók a zsidók egyik nagy etnikai csoportja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szefárdok

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szeged

Szeles Erika Kornélia

Szeles Erika Kornélia (Budapest, 1941. január 6. – Budapest, 1956. november 7.) magyar szakácstanuló, az 1956-os forradalom mártírja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szeles Erika Kornélia

Szende Pál

Emléktáblája Nyíregyházán Szende Pál, született Schwarz Pál (Nyírbátor, 1879. február 7. – Szinérváralja, Románia, 1934. július 15.) közgazdasági író, polgári radikális politikus, 1918–19-ben pénzügyminiszter a Károlyi Mihály-kormányban, és az azt követő Berinkey-kormányban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szende Pál

Szeptember 1.

Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szeptember 1.

Szeptember 22.

Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szeptember 22.

Szered

A kastély légifotója Szered belvárosa A város főtere a Monarchia idején Szered (szlovákul Sereď) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szered

Szerencsés Imre

Szerencsés Imre eredeti neve Snéor ben Efraim, Sálmán ben Efraim, Salamon ben Efraim vagy Slomó ben Efrájim latinosan Fortunatus (? – 1526 körül) alkincstartó II. Lajos uralkodása idején.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szerencsés Imre

Szirmai István

Szirmai István (Zilah, 1906. április 13. – Budapest, 1969. szeptember 29.) újságíró, baloldali politikai aktivista, 1929-től az illegális Román Kommunista Párt, 1940-től az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja, 1944-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja és vezető tisztségviselője, 1949–1953 között a Magyar Rádió elnöke, 1956-tól a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, 1957-től az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője, a politikai agitációért, pártpropagandáért, a sajtó- és kultúra központosított ideológiai irányításáért egyszemélyben felelős vezető.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szirmai István

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szlovákok

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szombathely

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Szovjetunió

Sztójay Döme

Sztójay Döme (született Dimitrije Sztojakovics) (Versec, 1883. január 5. – Budapest, Lipótváros, 1946. augusztus 22.) szerb származású magyar politikus, diplomata és katona.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Sztójay Döme

Sztranyavszky Sándor

Sztranyavszky Sándor (Balassagyarmat, 1882. december 9. – Nógrádmarcal, 1942. április 30.) országgyűlési képviselő, Nógrád és Hont vármegye főispánja, a Belügyminisztérium államtitkára, földművelésügyi miniszter, a Nemzeti Munkapárt, később az Egységes Párt, majd a Nemzeti Egység Pártja politikusa.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Sztranyavszky Sándor

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Tata

Tatárjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Tatárjárás

Tóra

230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Tóra

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Török hódoltság

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Törökország

Türelmi adó

A türelmi adó (latinul: taxa tolerantialis; régiesen, kollokviálisan: zsidóadó) a magyarországi zsidókra egyetemlegesen kivetett adó volt, amelyet Mária Terézia vezetett be, 1749-ben.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Türelmi adó

Türelmi rendelet

A türelmi rendelet allegóriája, akvarell (1785) A türelmi rendelet: II. József német-római császár, magyar és cseh király egyik első, legfontosabb intézkedése volt 1781.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Türelmi rendelet

Teleki Pál (politikus)

Széki gróf Teleki Pál (teljes nevén Teleki Pál János Ede; Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.), a nemes Teleki családból való magyar földrajztudós, tanár, politikus, többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság külügyminisztere 1920-ban (a Simonyi-Semadam-kormányban), majd az ország miniszterelnöke 1920-tól 1921-es lemondásáig, ezt követően 1938–39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter (az Imrédy-kormányban), majd az 1939-es választásokat követően az ország megválasztott miniszterelnöke 1941-es öngyilkosságáig.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Teleki Pál (politikus)

Tisza István

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tisza István (miniszterelnök).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Tisza István

Tiszaeszlári per

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tiszaeszlári vérvád.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Tiszaeszlári per

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Tokaj

Tokaj-hegyaljai borvidék

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tokaji borvidék.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Tokaj-hegyaljai borvidék

Trianoni békeszerződés

date.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Trianoni békeszerződés

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Vallás

Változó Világ

A sorozat jellegzetes arculata A Változó Világ egy ismeretterjesztő könyvsorozat, amely 1995 óta jelenik magyar nyelven.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Változó Világ

Vérvád

1475-ben az észak-itáliai Trent városában három zsidó családot azzal vádoltak, hogy meggyilkoltak egy Simon nevű keresztény fiút. A vérvád a szokásos elnevezése a zsidók ellen emelt azon vádnak, hogy keresztény gyermekeket meggyilkolnak és vérüket rituális célokra, különösen a húsvéti (pészah) kovásztalan kenyér (mácah vagy macesz) sütésére felhasználják.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Vérvád

Vörös Hadsereg (magyar)

A magyar Vörös Hadsereg a Magyarországi Tanácsköztársaság hadserege, az első magyar „munkás-paraszt” hadsereg volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Vörös Hadsereg (magyar)

Vörösterror

A vörösterror egy áldozata, illusztráció Tormay Cécile ''An Outlaw's Diary'' című angol nyelven is megjelent művéből A vörösterror kifejezésen a kommunista mozgalom szimpatizánsai („vörösök”) által elkövetett nagyobb méretű, politikai indíttatású (ideológiai ellentétek által megalapozottan, rivális hatalmi csoportok tagjai ellen elkövetett) erőszakhullámokat értjük.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Vörösterror

Vegyes házasság

A vegyes házasság (latinul matrimonium mixtum) korábbi jogunkban a különböző felekezethez tartozó házasfelek között köthető vagy tilalmazott házasság volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Vegyes házasság

Vidin

Vidin (magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Vidin

Vitézi rend

A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Vitézi rend

Wekerle Sándor (miniszterelnök)

Idősebb Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke először a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Wekerle Sándor (miniszterelnök)

Winston Churchill

#ÁTIRÁNYÍTÁS Winston Churchill (miniszterelnök).

Megnézni A magyarországi zsidók története és Winston Churchill

Zelk Zoltán

Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Zelk Zoltán

Zsidó holokauszt Magyarországon

Ez a cikk a zsidó holokauszt magyarországi történetét tárgyalja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Zsidó holokauszt Magyarországon

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Zsidó vallás

Zsidó Világkongresszus

A Zsidó Világkongresszus (angolul World Jewish Congress, WJC) egy zsidó közösségeket és szervezeteket tömörítő nemzetközi szervezet, melyet 1936-ban Genfben alapítottak, s amelynek központja New Yorkban (Amerikai Egyesült Államok) található.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Zsidó Világkongresszus

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Zsidók

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Zsigmond magyar király

Zsinagóga

Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Zsinagóga

Zsolna

Zsolna város Szlovákiában.

Megnézni A magyarországi zsidók története és Zsolna

10. század

A 10.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 10. század

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 12. század

13. század

A 13.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 13. század

14. század

A 14.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 14. század

15. század

A 15.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 15. század

17. század

A 17.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 17. század

1790–91-es országgyűlés

II. Lipót magyar küldöttséget fogad, 1790. augusztus 20. Az 1790–91-es országgyűlés negyed évszázados szünet után összehívott magyar országgyűlés volt, amely felélesztette a rendek és az uralkodó együttműködését.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 1790–91-es országgyűlés

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 18. század

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 1848–49-es forradalom és szabadságharc

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 19. század

1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 1900

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 1945

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 1956-os forradalom

1990

----.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 1990

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 2. század

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 20. század

2003

* A friss víz nemzetközi éve.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 2003

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 2004

2005

* A fizika világéve.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 2005

2008

----.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 2008

3. század

A 3.

Megnézni A magyarországi zsidók története és 3. század

, Budapest, Bulgária, Cionizmus, Csehország, Darányi Kálmán (miniszterelnök), Dél-Amerika, Délvidék, Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944, Déry Tibor, Diner-Dénes József, Dohány utcai zsinagóga, Dombóvár, Dubraviczky Simon, Eötvös József (író), Eötvös Károly, Edmund Veesenmayer, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Első világháború, Emancipáció, Endre László (politikus), Erős Ferenc, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erfurt, Esterházy család, Eszék, Esztergom, Etnikum, Farkas Mihály (politikus), Felvidék, Felvilágosodás, Frankl Adolf, Gaal György (irodalomtörténész), Galícia, Garami Ernő, Gömbös Gyula, Genf, Gerő András (történész), Gerő Ernő, Gettó, Gonda László (történész), Győr, Gyulafehérvár, Gyurgyák János, Hamburger Jenő, Haszidizmus, Hazai Samu, Héber nyelv, Hevesi Simon, Holokauszt, Honfoglalás, Honvédelmi Minisztérium, Horn Gyula, Horthy Miklós (kormányzó), Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc József magyar király, I. István magyar király, I. János magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Rákóczi György, I. Szulejmán oszmán szultán, II. András magyar király, II. József magyar király, II. Lajos magyar király, III. Károly magyar király, Imrédy Béla, Isztambul, IV. Béla magyar király, Izrael, Január 19., Január 7., Jászi Oszkár, Július 28., Július 6., Június 30., Jeruzsálem, Jiddis nyelv, Jugoszlávia, Julius Jacob von Haynau, Kabold, Kalifa, Kamenyec-podolszkiji deportálás, Kanada, Karády Viktor, Kasztner Rudolf, Katolicizmus, Kavála, Kazárok, Kádár János (politikus), Kállay Miklós (politikus), Kálmán magyar király, Kálvinizmus, Kárpátalja, Kóser, Köpcsény, Köves Slomó, Közép-Európa, Középkor, Közösség, Kőbányai János, Kőszeg, Kelet-Európa, Kereszténység, Királyi Magyarország, Kismarton, Kollonich Lipót, Kolnai Aurél, Kolosváry-Borcsa Mihály, Kolozsvár, Komárom (Szlovákia), Kommunizmus, Komoróczy Géza, Koncentrációs tábor, Koncepciós per, Konfliktus, Konstantinápoly, Kopátsy Sándor, Korai újkor, Korvin Ottó, Koszorús Ferenc, Krakkó, Kun Béla (népbiztos), Lakompak, Landler Jenő, Lengyelország, Liberalizmus, London, Lukács György (filozófus), Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Véderő Egyesület, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Magyarország, Magyarország felszabadításának napja, Magyarországi Tanácsköztársaság, Mádl Ferenc, Március 17., Március 19., Mária Terézia magyar királynő, Második bécsi döntés, Második világháború, Múlt és Jövő, Menóra, Mendel Jakab, Mohácsi csata, Munkaszolgálat, Nagy gazdasági világválság, Nagyida, Nagykálló, Nagymarton, Nagyszombat (település), Nádasdy család, Német nyelv, Németek, Németország, Népszavazás, Negyedik lateráni zsinat, Nemes Dezső, Nemzet, Nemzetállam, Nemzetőrség (1848), Nemzeti Színház, Nemzetiség, Nemzetiszocializmus, Neológia, Normandiai partraszállás, November 2., Numerus clausus, Nyugat-Európa, Október 23., Orosz Birodalom, Országgyűlés, Országos Antiszemita Párt, Ortodox zsinagóga (Makó), Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Pannonia (provincia), Pápa (egyházfő), Pécs, Péter Gábor, Pesti Izraelita Hitközség, Pogány József, Pogrom, Portable Document Format, Pozsony, Prága, Proletárdiktatúra, Rabbi, Rákosi Mátyás, Révai József (politikus), Róma, Római Birodalom, Rózsavölgyi Márk, Reformkor, Rendfokozat, Rendszerváltás Magyarországon, Rohonc, Schnitzer Ármin, Schulhof Izsák, Siklós, Solymosi Eszter, Sopron, Sopronkeresztúr, Svájc, Szabad királyi város, Szaloniki, Szamuely Tibor (népbiztos), Székelyföld, Székesfehérvár, Szíria, Szófia, Szefárdok, Szeged, Szeles Erika Kornélia, Szende Pál, Szeptember 1., Szeptember 22., Szered, Szerencsés Imre, Szirmai István, Szlovákok, Szombathely, Szovjetunió, Sztójay Döme, Sztranyavszky Sándor, Tata, Tatárjárás, Tóra, Török hódoltság, Törökország, Türelmi adó, Türelmi rendelet, Teleki Pál (politikus), Tisza István, Tiszaeszlári per, Tokaj, Tokaj-hegyaljai borvidék, Trianoni békeszerződés, Vallás, Változó Világ, Vérvád, Vörös Hadsereg (magyar), Vörösterror, Vegyes házasság, Vidin, Vitézi rend, Wekerle Sándor (miniszterelnök), Winston Churchill, Zelk Zoltán, Zsidó holokauszt Magyarországon, Zsidó vallás, Zsidó Világkongresszus, Zsidók, Zsigmond magyar király, Zsinagóga, Zsolna, 10. század, 12. század, 13. század, 14. század, 15. század, 17. század, 1790–91-es országgyűlés, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század, 1900, 1945, 1956-os forradalom, 1990, 2. század, 20. század, 2003, 2004, 2005, 2008, 3. század.

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek