Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A magyarországi zsidók története

Index A magyarországi zsidók története

A budapesti Dohány utcai zsinagóga A magyarországi zsidók története a Magyarország területén élő zsidók történetét öleli fel az ókortól a napjainkig.

387 kapcsolatok: A török kiűzése Magyarországról, A zsidók története a történelmi Izrael területén, A zsidóság Magyarországon, Abay Gyula (közgazdász), Adolf Eichmann, Adolf Hitler, Alföld, Alfred Wetzler, Amerikai Egyesült Államok, Amszterdam, Angyal István (szabadságharcos), Antall József (politikus, 1932–1993), Antant, Antiszemitizmus, Apró Antal, Aquincum, Aranybulla, Askenázik, Asszimiláció, Asszimiláció (szociológia), Augusztus 6., Auschwitz-jegyzőkönyv, Auschwitzi koncentrációs tábor, Ausztria, Ágoston Péter (politikus), Árpád-ház, Óbuda (történelmi település), Ómagyar Mária-siralom, Ébredő Magyarok Egyesülete, Északkelet-Magyarország, Baky László, Bar Kohba, Bazin, Bárdossy László, Bécsi döntések, Békéscsabai zsinagóga, Böhm Vilmos, Búza, Bőgatya és fütyülős barack, Bőr (anyag), Belgrád, Berinkey-kormány, Bethlen Gábor, Bethlen Gábor tér, Bethlen István (politikus), Bocskai István, Boldogasszony (település), Bor (ital), Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, ..., Budapest, Bulgária, Cionizmus, Csehország, Darányi Kálmán (miniszterelnök), Dél-Amerika, Délvidék, Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944, Déry Tibor, Diner-Dénes József, Dohány utcai zsinagóga, Dombóvár, Dubraviczky Simon, Eötvös József (író), Eötvös Károly, Edmund Veesenmayer, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Első világháború, Emancipáció, Endre László (politikus), Erős Ferenc, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erfurt, Esterházy család, Eszék, Esztergom, Etnikum, Farkas Mihály (politikus), Felvidék, Felvilágosodás, Frankl Adolf, Gaal György (irodalomtörténész), Galícia, Garami Ernő, Gömbös Gyula, Genf, Gerő András (történész), Gerő Ernő, Gettó, Gonda László (történész), Győr, Gyulafehérvár, Gyurgyák János, Hamburger Jenő, Haszidizmus, Hazai Samu, Héber nyelv, Hevesi Simon, Holokauszt, Honfoglalás, Honvédelmi Minisztérium, Horn Gyula, Horthy Miklós (kormányzó), Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc József magyar király, I. István magyar király, I. János magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Rákóczi György, I. Szulejmán oszmán szultán, II. András magyar király, II. József magyar király, II. Lajos magyar király, III. Károly magyar király, Imrédy Béla, Isztambul, IV. Béla magyar király, Izrael, Január 19., Január 7., Jászi Oszkár, Július 28., Július 6., Június 30., Jeruzsálem, Jiddis nyelv, Jugoszlávia, Julius Jacob von Haynau, Kabold, Kalifa, Kamenyec-podolszkiji deportálás, Kanada, Karády Viktor, Kasztner Rudolf, Katolicizmus, Kavála, Kazárok, Kádár János (politikus), Kállay Miklós (politikus), Kálmán magyar király, Kálvinizmus, Kárpátalja, Kóser, Köpcsény, Köves Slomó, Közép-Európa, Középkor, Közösség, Kőbányai János, Kőszeg, Kelet-Európa, Kereszténység, Királyi Magyarország, Kismarton, Kollonich Lipót, Kolnai Aurél, Kolosváry-Borcsa Mihály, Kolozsvár, Komárom (Szlovákia), Kommunizmus, Komoróczy Géza, Koncentrációs tábor, Koncepciós per, Konfliktus, Konstantinápoly, Kopátsy Sándor, Korai újkor, Korvin Ottó, Koszorús Ferenc, Krakkó, Kun Béla (népbiztos), Lakompak, Landler Jenő, Lengyelország, Liberalizmus, London, Lukács György (filozófus), Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Véderő Egyesület, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Magyarok, Magyarország, Magyarország felszabadításának napja, Magyarországi Tanácsköztársaság, Mádl Ferenc, Március 17., Március 19., Mária Terézia magyar királynő, Második bécsi döntés, Második világháború, Múlt és Jövő, Menóra, Mendel Jakab, Mohácsi csata, Munkaszolgálat, Nagy gazdasági világválság, Nagyida, Nagykálló, Nagymarton, Nagyszombat (település), Nádasdy család, Német nyelv, Németek, Németország, Népszavazás, Negyedik lateráni zsinat, Nemes Dezső, Nemzet, Nemzetállam, Nemzetőrség (1848), Nemzeti Színház, Nemzetiség, Nemzetiszocializmus, Neológia, Normandiai partraszállás, November 2., Numerus clausus, Nyugat-Európa, Október 23., Orosz Birodalom, Országgyűlés, Országos Antiszemita Párt, Ortodox zsinagóga (Makó), Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Pannonia (provincia), Pápa (egyházfő), Pécs, Péter Gábor, Pesti Izraelita Hitközség, Pogány József, Pogrom, Portable Document Format, Pozsony, Prága, Proletárdiktatúra, Rabbi, Rákosi Mátyás, Révai József (politikus), Róma, Római Birodalom, Rózsavölgyi Márk, Reformkor, Rendfokozat, Rendszerváltás Magyarországon, Rohonc, Schnitzer Ármin, Schulhof Izsák, Siklós, Solymosi Eszter, Sopron, Sopronkeresztúr, Svájc, Szabad királyi város, Szaloniki, Szamuely Tibor (népbiztos), Székelyföld, Székesfehérvár, Szíria, Szófia, Szefárdok, Szeged, Szeles Erika Kornélia, Szende Pál, Szeptember 1., Szeptember 22., Szered, Szerencsés Imre, Szirmai István, Szlovákok, Szombathely, Szovjetunió, Sztójay Döme, Sztranyavszky Sándor, Tata, Tatárjárás, Tóra, Török hódoltság, Törökország, Türelmi adó, Türelmi rendelet, Teleki Pál (politikus), Tisza István, Tiszaeszlári per, Tokaj, Tokaj-hegyaljai borvidék, Trianoni békeszerződés, Vallás, Változó Világ, Vérvád, Vörös Hadsereg (magyar), Vörösterror, Vegyes házasság, Vidin, Vitézi rend, Wekerle Sándor (miniszterelnök), Winston Churchill, Zelk Zoltán, Zsidó holokauszt Magyarországon, Zsidó vallás, Zsidó Világkongresszus, Zsidók, Zsigmond magyar király, Zsinagóga, Zsolna, 10. század, 1092, 12. század, 1215, 1222, 1233, 1251, 1278, 13. század, 14. század, 1490, 1494, 15. század, 1526, 1529, 1541, 1547, 1598, 1623, 17. század, 1724, 1749, 1769, 1781, 1787, 1790–91-es országgyűlés, 18. század, 1830-as évek, 1839, 1840, 1840-es évek, 1842, 1846, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1867, 1882, 1883, 1895, 19. század, 1900, 1910-es évek, 1918, 1919, 1920, 1924, 1929, 1930, 1931, 1932, 1936, 1938, 1939, 1941, 1942, 1944, 1945, 1946, 1948, 1949, 1956, 1956-os forradalom, 1961, 1967, 1988, 1989, 1990, 2. század, 20. század, 2003, 2004, 2005, 2008, 3. század, 955. Bővíteni index (337 több) »

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.

Új!!: A magyarországi zsidók története és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »

A zsidók története a történelmi Izrael területén

A tudósok talán sohasem fognak megegyezni abban, hogy a zsidók történelmének jól meghatározható körvonalai pontosan mikor emelkedtek ki a történelem előtti kor ködéből.

Új!!: A magyarországi zsidók története és A zsidók története a történelmi Izrael területén · Többet látni »

A zsidóság Magyarországon

A magyarországi zsidók, a Magyarországon élő zsidóság, mint közösség számát napjainkban 75–100 ezerre teszik.

Új!!: A magyarországi zsidók története és A zsidóság Magyarországon · Többet látni »

Abay Gyula (közgazdász)

1938-1948 között a Pécsi Tudományegyetemen tanított. Abay Gyula, 1943-ig Neubauer Gyula (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29.) közgazdász, statisztikus, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Abay Gyula (közgazdász) · Többet látni »

Adolf Eichmann

Otto Adolf Eichmann (Solingen, 1906. március 19. – Ramla, Izrael, 1962. május 31.) német SS-Obersturmbannführer (alezredes), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Adolf Eichmann · Többet látni »

Adolf Hitler

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Adolf Hitler · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Alföld · Többet látni »

Alfred Wetzler

#ÁTIRÁNYÍTÁS Alfréd Wetzler.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Alfred Wetzler · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Amszterdam

Amszterdam Hollandia fővárosa és egyben legnagyobb települése. A fővárosi státuszát a holland alkotmány határozza meg, bár a kormány székhelye Hága.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Amszterdam · Többet látni »

Angyal István (szabadságharcos)

Angyal István (Magyarbánhegyes, 1928. október 14. – Budapest, 1958. december 1.) az 1956-os forradalom szabadságharcosa, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője, a forradalmat követő megtorlás áldozata.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Angyal István (szabadságharcos) · Többet látni »

Antall József (politikus, 1932–1993)

Dörgicsei és kisjenei ifj.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Antall József (politikus, 1932–1993) · Többet látni »

Antant

Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Antant · Többet látni »

Antiszemitizmus

Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Antiszemitizmus · Többet látni »

Apró Antal

Apró Antal (-->Szeged, 1913. február 8. – Budapest, 1994. december 9.) magyar politikus.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Apró Antal · Többet látni »

Aquincum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Aquincum (történelmi település).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Aquincum · Többet látni »

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Aranybulla · Többet látni »

Askenázik

Az askenázik az európai zsidó közösség tagjai, akik anyanyelvükként a jiddis nyelvet beszélték.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Askenázik · Többet látni »

Asszimiláció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszimiláció (egyértelműsítő lap).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Asszimiláció · Többet látni »

Asszimiláció (szociológia)

Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »

Augusztus 6.

Névnapok: Berta, Bettina + Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Augusztus 6. · Többet látni »

Auschwitz-jegyzőkönyv

accessdate.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Auschwitz-jegyzőkönyv · Többet látni »

Auschwitzi koncentrációs tábor

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítőtábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Auschwitzi koncentrációs tábor · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Ausztria · Többet látni »

Ágoston Péter (politikus)

Ágoston Péter, születési és 1895-ig használt nevén Augenstein PéterOrmos Mária: A katedrától a halálsorig, Ágoston Péter, 1874—1925, Napvilág Kiadó, Budapest, 2011., 17.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Ágoston Péter (politikus) · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Árpád-ház · Többet látni »

Óbuda (történelmi település)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Óbuda (városrész).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Óbuda (történelmi település) · Többet látni »

Ómagyar Mária-siralom

A nyelvemlék, a Leuveni kódex f. 134v oldalán A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Ómagyar Mária-siralom · Többet látni »

Ébredő Magyarok Egyesülete

Az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik röplapja Az ÉME jelvénye Az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) 1918.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Ébredő Magyarok Egyesülete · Többet látni »

Északkelet-Magyarország

#ÁTIRÁNYÍTÁS Északkelet-Magyarország (egyértelműsítő lap).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Északkelet-Magyarország · Többet látni »

Baky László

Baky László (Budapest, 1898. szeptember 13. – Budapest, 1946. március 29.) magyar politikus a két világháború között, a Sztójay-kormány idején belügyi államtitkár.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Baky László · Többet látni »

Bar Kohba

Bar Kohba ezüst tetradrachmája Bar Kohba (családnevén Simon ben Kosziba, 1. század - 2. század) zsidó szabadságharcos, a Bar Kohba-felkelés vezetője.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bar Kohba · Többet látni »

Bazin

Grínád (Grinava) városrész temploma Bazin (szlovákul Pezinok, németül Bösing, Pösing latinul Bazinium) város Szlovákiában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bazin · Többet látni »

Bárdossy László

Bárdosi Bárdossy László (Szombathely, 1890. december 10. – Budapest, 1946. január 10.) magyar diplomata, politikus, magyar miniszterelnök.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bárdossy László · Többet látni »

Bécsi döntések

A bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bécsi döntések · Többet látni »

Békéscsabai zsinagóga

A békéscsabai zsinagóga a mai Magyarország területén található legfiatalabb zsidó vallási épület.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Békéscsabai zsinagóga · Többet látni »

Böhm Vilmos

Böhm Vilmos (helytelenül Bőhm), (Budapest, 1880. január 20. – Stockholm, 1949. október 28.) magyar szociáldemokrata politikus, hadügyi államtitkár (1918–1919), hadügyminiszter és hadügyi népbiztos (1919).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Böhm Vilmos · Többet látni »

Búza

Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Búza · Többet látni »

Bőgatya és fütyülős barack

A bőgatya és fütyülős barack egy gúnyosnak értelmezhető, 1992-es kijelentés volt Landeszmann György akkori budapesti főrabbi részéről a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságával kapcsolatban egy lapinterjúban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bőgatya és fütyülős barack · Többet látni »

Bőr (anyag)

Száradó állatbőrök (Marokkó) Európai pézsmapocok gereznák A bőröket ősidők óta fölhasználja az emberiség ruhák, takarók, eszközök készítésére.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bőr (anyag) · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Belgrád · Többet látni »

Berinkey-kormány

Berinkey Dénes A Berinkey-kormány 1919.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Berinkey-kormány · Többet látni »

Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bethlen Gábor · Többet látni »

Bethlen Gábor tér

A Bethlen Gábor tér Budapest VII.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bethlen Gábor tér · Többet látni »

Bethlen István (politikus)

László Fülöp: Bethlen István díszmagyarban Gróf bethleni Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) jogász, mezőgazdász, politikus.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bethlen István (politikus) · Többet látni »

Bocskai István

Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bocskai István · Többet látni »

Boldogasszony (település)

A hadifogolytemető (2011) Boldogasszony (más néven Fertőboldogasszony, németül Frauenkirchen, horvátul Svetica za jezerom) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Boldogasszony (település) · Többet látni »

Bor (ital)

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bor (ital) · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Buda török kézre kerülése

Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Buda török kézre kerülése · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Budapest · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Bulgária · Többet látni »

Cionizmus

A cionizmus a 19. század második felében elindult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja egyrészt a történelmi Izrael területén egy zsidó állam megalakítása, illetve helyreállítása, másrészt a zsidó érdekek védelme a világ más országaiban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Cionizmus · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Csehország · Többet látni »

Darányi Kálmán (miniszterelnök)

Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. – Budapest, 1939. november 1.) magyar politikus, földművelésügyi miniszter, 1936 és 1938 között Magyarország miniszterelnöke.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Darányi Kálmán (miniszterelnök) · Többet látni »

Dél-Amerika

Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Dél-Amerika · Többet látni »

Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Délvidék · Többet látni »

Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944

1941-ben Magyarország visszafoglalta a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához csatolt területeinek egy részét.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944 · Többet látni »

Déry Tibor

Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Déry Tibor · Többet látni »

Diner-Dénes József

Diner-Dénes József, Diener-Dénes József, 1917-ig Diner (Liptószentmiklós, 1857. június 27. – Párizs, 1937. augusztus 5.) szociáldemokrata politikus, művészettörténész, író, újságíró, lapszerkesztő.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Diner-Dénes József · Többet látni »

Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Dohány utcai zsinagóga · Többet látni »

Dombóvár

Dombóvár város Tolna vármegyében, a Dombóvári járás székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Dombóvár · Többet látni »

Dubraviczky Simon

Dubraviczky Simon (Dubravica, 1791 – Buda, 1849. április 24.) Pest-Pilis-Solt vármegye első alispánja, országgyűlési követ.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Dubraviczky Simon · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Eötvös József (író) · Többet látni »

Eötvös Károly

Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, „a Vajda”.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Eötvös Károly · Többet látni »

Edmund Veesenmayer

Dr.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Edmund Veesenmayer · Többet látni »

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Az óbudai zsinagóga Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a Magyarországon „egyházi státuszban” bejegyzett három zsidó szervezet (Mazsihisz, MAOIH, EMIH) egyike, 2004-ben alakult Köves Slomó vezetésével.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Első világháború · Többet látni »

Emancipáció

Az emancipáció (felszabadítás) szó a latin " " kifejezésből ered, melynek jelentése "függetlenné válni a kéztől" (például a gyermeknek az apja, a rabszolgának a gazdája kezétől – vagyis felszabadulni ezek uralma alól).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Emancipáció · Többet látni »

Endre László (politikus)

Endre László (Abony, 1895. január 1. – Budapest, 1946. március 29.) fajvédő magyar politikus, belügyi államtitkár.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Endre László (politikus) · Többet látni »

Erős Ferenc

Erős Ferenc (Zalaegerszeg, 1946. június 13. – 2020. február 9.) magyar szociálpszichológus.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Erős Ferenc · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Erdély · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »

Erdélyi Múzeum-Egyesület

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Többet látni »

Erfurt

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Erfurt · Többet látni »

Esterházy család

A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Esterházy család · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Eszék · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Esztergom · Többet látni »

Etnikum

viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Etnikum · Többet látni »

Farkas Mihály (politikus)

Farkas Mihály (született Lőwy Hermann, Abaújszántó, 1904. július 18. – Budapest, 1965. december 6.) magyar kommunista politikus, honvédelmi miniszter, a Rákosi-korszak meghatározó személyisége, a teljhatalmú „négyesfogat” és a szűkebb ún.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Farkas Mihály (politikus) · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Felvidék · Többet látni »

Felvilágosodás

A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Felvilágosodás · Többet látni »

Frankl Adolf

Frankl Adolf (Debrecen, 1859. május 20. − Budapest, 1936. október 13.) magyar rabbi, felsőházi tag, az Orthodox Országos Iroda elnöke.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Frankl Adolf · Többet látni »

Gaal György (irodalomtörténész)

Gaal György (Kolozsvár, 1948. február 16. –) magyar irodalomtörténész, kolozsvári helytörténész.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Gaal György (irodalomtörténész) · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Galícia · Többet látni »

Garami Ernő

Garami Ernő (szül. Grünbaum, Budapest, 1876. december 13. – Budapest, 1935. május 28.) magyar szociáldemokrata politikus, miniszter, egy időben a Népszava és a Szocializmus főszerkesztője.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Garami Ernő · Többet látni »

Gömbös Gyula

Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Gömbös Gyula · Többet látni »

Genf

Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Genf · Többet látni »

Gerő András (történész)

Gerő András (Budapest, 1952. október 7. – Budapest, 2023. január 10.) Széchenyi-díjas magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2006), a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének professor emeritusa, alapításától 2020-ig a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Gerő András (történész) · Többet látni »

Gerő Ernő

Legismertebb képe Gerő Ernő (születési nevén Singer Ernő, az illegalitásban használt nevén Szeges Ernő) (Terbegec, Hont vármegye 1898. július 8. – Budapest, 1980. március 12.) magyar kommunista politikus; a Rákosi Mátyás nevével jelzett érában a kommunista párthierarchia második embere.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Gerő Ernő · Többet látni »

Gettó

A gettó (olaszul: ghetto) eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette, amelyet eleinte csak a közös életmód végett hoztak létre, később a mindenkori hatalom jelölte ki kényszerlakhelyükül.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Gettó · Többet látni »

Gonda László (történész)

Gonda László (Makó, 1910. szeptember 29. – Tel-Aviv, 1985. február 9.) magyar-izraeli történész, író, pedagógus.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Gonda László (történész) · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Győr · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Gyulafehérvár · Többet látni »

Gyurgyák János

Gyurgyák János (Dorog, 1956. szeptember 14. –) magyar történész, szociológus, könyvkiadó és lapszerkesztő.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Gyurgyák János · Többet látni »

Hamburger Jenő

Hamburger Jenő (Udvarnok, 1883. május 31. – Moszkva, 1936. december 14.) zsidó származású, magyar röntgenorvos, szociáldemokrata politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején földművelési népbiztos.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Hamburger Jenő · Többet látni »

Haszidizmus

Haszid zsinagóga A haszidizmus a 18. század közepén indult zsidó mozgalom.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Haszidizmus · Többet látni »

Hazai Samu

Báró Hazai Samu (1876-ig Kohn Sámuel; Rimaszombat, 1851. december 26. – Budapest, 1942. február 10.) hivatásos katonatiszt, honvéd vezérezredes, felsőházi tag, 1910 és 1917 között a Magyar Királyság honvédelmi minisztere.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Hazai Samu · Többet látni »

Héber nyelv

A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Héber nyelv · Többet látni »

Hevesi Simon

Hevesi Simon, születési és 1905-ig használt nevén Handler Simon (Aszód, 1868. március 22. – Budapest, Terézváros, 1943. február 1.) magyar–zsidó hittudós teológus és filozófus, rabbi, egyetemi tanár, Hevesi Ferenc (1898–1952) főrabbi apja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Hevesi Simon · Többet látni »

Holokauszt

A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Holokauszt · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Honfoglalás · Többet látni »

Honvédelmi Minisztérium

Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium (rövidítése: HM) az államvédelmi struktúra egyik minisztériuma.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Honvédelmi Minisztérium · Többet látni »

Horn Gyula

Horn Gyula János (Budapest, 1932. július 5. – Budapest, 2013. június 19.) politikus, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere, 1994 és 1998 között a harmadik magyar köztársaság harmadik miniszterelnöke volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Horn Gyula · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Horvátország · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. István magyar király · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. János magyar király · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. Károly magyar király · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. Lajos magyar király · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. László magyar király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

I. Rákóczi György

Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. Rákóczi György · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Új!!: A magyarországi zsidók története és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

II. András magyar király

Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

Új!!: A magyarországi zsidók története és II. András magyar király · Többet látni »

II. József magyar király

II.

Új!!: A magyarországi zsidók története és II. József magyar király · Többet látni »

II. Lajos magyar király

II.

Új!!: A magyarországi zsidók története és II. Lajos magyar király · Többet látni »

III. Károly magyar király

III.

Új!!: A magyarországi zsidók története és III. Károly magyar király · Többet látni »

Imrédy Béla

Vitéz ómoraviczai Imrédy Béla Kornél Kálmán (Budapest, 1891. december 29. – Budapest, 1946. február 28.) gazdasági szakember, politikus, pénzügyminiszter, miniszterelnök, Jászberény és Pécs országgyűlési képviselője.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Imrédy Béla · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Isztambul · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Új!!: A magyarországi zsidók története és IV. Béla magyar király · Többet látni »

Izrael

Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Izrael · Többet látni »

Január 19.

Az ortodox vízkereszt ünnepe.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Január 19. · Többet látni »

Január 7.

Névnapok: Attila, Ramóna + Artúr, Atilla, Bálint, Ellina, Etele, Lucián, Luciána, Melani, Melánia, Nikétás, Rajmond, Rajmund, Sziglind, Valentin.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Január 7. · Többet látni »

Jászi Oszkár

Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Jászi Oszkár · Többet látni »

Július 28.

Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Július 28. · Többet látni »

Július 6.

Névnapok: Csaba + Atalanta, Csobád, Dominika, Dominka, Ézsaiás, Felícia, Gerváz, Izaiás, Járfás, Jávor, Jósiás, Józsiás, Mária, Metella, Miletta, Morella, Nedda, Romola, Romulusz, Ronalda, Tamás, Tankréd.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Július 6. · Többet látni »

Június 30.

Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Június 30. · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Jeruzsálem · Többet látni »

Jiddis nyelv

A jiddis (saját nevén) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, eredetileg az askenázi (.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Jiddis nyelv · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Jugoszlávia · Többet látni »

Julius Jacob von Haynau

Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Julius Jacob von Haynau · Többet látni »

Kabold

Kabold (németül Kobersdorf, horvátul Kobrštof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kabold · Többet látni »

Kalifa

A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kalifa · Többet látni »

Kamenyec-podolszkiji deportálás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kamenyec-podolszkiji deportálás · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kanada · Többet látni »

Karády Viktor

Karády Viktor vagy Victor Karady (Budapest, 1936. december 16. –) franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Karády Viktor · Többet látni »

Kasztner Rudolf

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kasztner Rezső.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kasztner Rudolf · Többet látni »

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Katolicizmus · Többet látni »

Kavála

Kavála (görögül Καβάλα) Észak-Görögország második legnagyobb városa, Kelet-Makedónia legfontosabb kikötője és Kavála prefektúra székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kavála · Többet látni »

Kazárok

A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kazárok · Többet látni »

Kádár János (politikus)

Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kádár János (politikus) · Többet látni »

Kállay Miklós (politikus)

Nagykállói Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.) magyar politikus, 1932-től 1935-ig földművelésügyi miniszter, majd 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke, emellett 1943-ig a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kállay Miklós (politikus) · Többet látni »

Kálmán magyar király

Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kálmán magyar király · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kálvinizmus · Többet látni »

Kárpátalja

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kárpátalja · Többet látni »

Kóser

A kóser héber szó (כָּשֵׁר, szefárd kiejtéssel kásér, askenázival kóser), jelentése ’alkalmas, tetsző, megfelelő’.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kóser · Többet látni »

Köpcsény

Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gijeca) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a második világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Köpcsény · Többet látni »

Köves Slomó

Köves Slomó (született Köves Máté), (Budapest, 1979. május 18. –) ortodox rabbi, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége alternatívájának szánt, attól független Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik alapítója, vezetője, az óbudai zsinagóga rabbija.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Köves Slomó · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Közép-Európa · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Középkor · Többet látni »

Közösség

Közösségről több értelemben beszélhetünk, így biológiai értelemben az élőlények csoportjáról, társadalmi értelemben emberi közösségről, politikai értelemben pedig államközösségről.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Közösség · Többet látni »

Kőbányai János

Kőbányai János (Budapest, 1951. augusztus 25. –) magyar író, szerkesztő, szociográfus, fotóművész.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kőbányai János · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kőszeg · Többet látni »

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kelet-Európa · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kereszténység · Többet látni »

Királyi Magyarország

A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Királyi Magyarország · Többet látni »

Kismarton

Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kismarton · Többet látni »

Kollonich Lipót

Gróf kollegrádi Kollonich Lipót (Leopold Karl von Kollonitsch, Leopold Kolonič) (Komárom, 1631. október 26. – Bécs, 1707. január 20.) horvát–osztrák származású magyar gróf, 1685-től Győr püspöke, 1688-tól bíboros, 1691-től kalocsai, 1695-tól esztergomi érsek, 1692-től császári államminiszter, udvari kamarai elnök, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja, az abszolutisztikus berendezkedés egyik legfőbb képviselője, az Einrichtungswerk című államszervezési reformjavaslat szerzője.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kollonich Lipót · Többet látni »

Kolnai Aurél

Kolnai Aurél, 1918-ig Stein (Budapest, 1900. december 5. – London, 1973. június 28.) filozófus, közíró.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kolnai Aurél · Többet látni »

Kolosváry-Borcsa Mihály

Kolosváry-Borcsa Mihály (Kolozsvár, 1896. június 27. – Budapest, 1946. december 6.) magyar újságíró, politikus, katona, háborús bűnös.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kolosváry-Borcsa Mihály · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kolozsvár · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kommunizmus · Többet látni »

Komoróczy Géza

Komoróczy Géza (Budapest, 1937. augusztus 11. –) Széchenyi-díjas magyar hebraista, assziriológus, író, történész.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Komoróczy Géza · Többet látni »

Koncentrációs tábor

Dél-Afrikában. Ezek voltak az első mai értelemben vett koncentrációs táborok A koncentrációs táborok (angolul concentration camp, németül Konzentrationslager, rövidítve KL vagy KZ) egy különösen kegyetlen, elrettentő büntetés-végrehajtási eszköz, lényegében börtön.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Koncentrációs tábor · Többet látni »

Koncepciós per

A koncepciós per (vagy kirakatper) olyan per, melyet egy előre megtervezett (általában politikai) koncepció szerint folytatnak le.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Koncepciós per · Többet látni »

Konfliktus

A konfliktus (latin confligo3 „összevet, (fegyveresen) összecsap, megütközik, perlekedik”) egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg (Szekszárdi 1995, 1996).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Konfliktus · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Konstantinápoly · Többet látni »

Kopátsy Sándor

Kopátsy Sándor (Kaposvár, 1922. február 27. – Budapest, 2020. november 8.) magyar közgazdász.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kopátsy Sándor · Többet látni »

Korai újkor

A korai vagy kora újkor az újkor első szakasza, átmeneti korszak a középkor és a modern kor között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Korai újkor · Többet látni »

Korvin Ottó

Korvin Ottó, születési és 1919-ig használt nevén Klein Ottó (Nagybocskó, 1894. március 24. – Budapest, 1919. december 29.) banktisztviselő, kommunista politikus, Kelen József népbiztos testvéröccse, Hajdu Pál unokatestvére, Kelen Jolán sógora.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Korvin Ottó · Többet látni »

Koszorús Ferenc

Koszorús Ferenc (Debrecen, 1899. február 3. – Arlington, Virginia, 1974. március 8.) magyar katona.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Koszorús Ferenc · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Krakkó · Többet látni »

Kun Béla (népbiztos)

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Kun Béla (népbiztos) · Többet látni »

Lakompak

Lakompak (horvátul Lakimpuh) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Lakompak · Többet látni »

Landler Jenő

Sírköve a Kreml falában Landler Jenő (Landler Jenő Matesz, Gelse, 1875. november 23. – Cannes, 1928. február 25.) magyar kommunista politikus, Landler Ernő bátyja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Landler Jenő · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Lengyelország · Többet látni »

Liberalizmus

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Liberalizmus · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: A magyarországi zsidók története és London · Többet látni »

Lukács György (filozófus)

Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Lukács György (filozófus) · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyar Országos Véderő Egyesület

VI. kerület, Podmaniczky u. 45.) A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) egy szélsőjobboldali csoportosulás volt Magyarországon Gömbös Gyula vezetésével a két világháború között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Magyar Országos Véderő Egyesület · Többet látni »

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (rövidítve: MAZSIKE) egy közhasznú magyarországi civil szervezet.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Magyar Zsidó Kulturális Egyesület · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Magyarország · Többet látni »

Magyarország felszabadításának napja

A Vígszínház romjai, 1945. január 6-án nyolc láncos bomba hullt a színház kupolájára Magyarország felszabadításának napja vagy a felszabadulás ünnepe a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től 1989-ig.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Magyarország felszabadításának napja · Többet látni »

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »

Mádl Ferenc

Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Mádl Ferenc · Többet látni »

Március 17.

Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Március 17. · Többet látni »

Március 19.

Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Március 19. · Többet látni »

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »

Második bécsi döntés

bélyegkép A második bécsi döntést 1940.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Második bécsi döntés · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Második világháború · Többet látni »

Múlt és Jövő

A Múlt és Jövő folyóirat, majd könyvkiadó; az egyik legrégibb, és legtovább fennálló magyar lap- és könyvkiadó.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Múlt és Jövő · Többet látni »

Menóra

Jarmulke és menóra a Harry S. Truman-gyűjteményből (A jarmulke vagy kipa az ortodox zsidó férfiak által hordott kis fejtakaró, sapka) A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Menóra · Többet látni »

Mendel Jakab

Mendel Jakab a leghíresebb "zsidóprefektus" (praefectus omnium Judaeorum) volt, így gyakorlatilag a magyarországi zsidó közösség vezetője és a budai zsidó hitközség elnöke.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Mendel Jakab · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Mohácsi csata · Többet látni »

Munkaszolgálat

Munkaszolgálatosok emlékműve (Erdőkertes, 2019) A munkaszolgálat a második világháború idején Magyarországon kialakult és fennállt különleges katonai intézményrendszer volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Munkaszolgálat · Többet látni »

Nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság vagy nagy világgazdasági válság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nagy gazdasági világválság · Többet látni »

Nagyida

Nagyida község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nagyida · Többet látni »

Nagykálló

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nagykálló · Többet látni »

Nagymarton

Nagymarton (németül Mattersburg, korábban Mattersdorf, a 14. században Mertensdorf) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járás székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nagymarton · Többet látni »

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nagyszombat (település) · Többet látni »

Nádasdy család

A '''Nádasd nemzetség''' és egyben a Nádasdy család címere (a Siebmacher-féle könyvből) A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nádasdy család · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Német nyelv · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Németek · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Németország · Többet látni »

Népszavazás

Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Népszavazás · Többet látni »

Negyedik lateráni zsinat

A negyedik lateráni zsinat a tizenkettedik egyetemes zsinat, III. Ince pápa hívta össze 1215.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Negyedik lateráni zsinat · Többet látni »

Nemes Dezső

Nemes Dezső (Lőcse, 1908. szeptember 6. – Budapest, 1985. március 30.) Kossuth- és állami díjas történész, újságíró-lapszerkesztő, politikus, párttitkár, a Szikra Könyvkiadó igazgatója (1953–1956), az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1958, rendes 1964).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nemes Dezső · Többet látni »

Nemzet

A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nemzet · Többet látni »

Nemzetállam

A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nemzetállam · Többet látni »

Nemzetőrség (1848)

1848.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nemzetőrség (1848) · Többet látni »

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nemzeti Színház · Többet látni »

Nemzetiség

A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nemzetiség · Többet látni »

Nemzetiszocializmus

A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nemzetiszocializmus · Többet látni »

Neológia

A neológia (vagy neológ irányzat, régebbi, ma már kevéssé használatos nevén: kongresszusi irányzat) a zsidó újító mozgalmaknak speciálisan magyar ága.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Neológia · Többet látni »

Normandiai partraszállás

A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt 1944.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Normandiai partraszállás · Többet látni »

November 2.

Névnapok: Achillesz + Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz.

Új!!: A magyarországi zsidók története és November 2. · Többet látni »

Numerus clausus

magyarországi Numerus clausus A numerus clausus (magyarul: „zárt szám”, értsd: korlátozott, maximált keretszám).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Numerus clausus · Többet látni »

Nyugat-Európa

Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Nyugat-Európa · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Október 23. · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Orosz Birodalom · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Országgyűlés · Többet látni »

Országos Antiszemita Párt

#ÁTIRÁNYÍTÁS Országos Antiszemita Párt (egyértelműsítő lap).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Országos Antiszemita Párt · Többet látni »

Ortodox zsinagóga (Makó)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Makói ortodox zsinagóga.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Ortodox zsinagóga (Makó) · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Pápa (egyházfő)

A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Pápa (egyházfő) · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Pécs · Többet látni »

Péter Gábor

Péter Gábor (szül. Eisenberger Benjámin, Újfehértó, 1906. május 14. – Budapest, 1993. január 23.) magyar kommunista politikus, az Államvédelmi Hatóság vezetője 1945 és 1953 között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Péter Gábor · Többet látni »

Pesti Izraelita Hitközség

A Pesti Izraelita Hitközség a történelmi Pest, majd Budapest 1873-as megalakulása után Budapest pesti részének izraelita közéletét összefogó vallási szervezet (hitközség) volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Pesti Izraelita Hitközség · Többet látni »

Pogány József

Pogány József, születési és 1903-ig használt nevén Schwartz József (Budapest, 1886. november 8. – Moszkva, kommunarkai kivégzőhely, 1938. február 8.) politikus, újságíró, irodalomkritikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság egyik népbiztosa, a Kommunista Internacionálé munkatársa, John Pepper néven az Amerikai Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Pogány József · Többet látni »

Pogrom

Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Pogrom · Többet látni »

Portable Document Format

A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett, dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Portable Document Format · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Pozsony · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Prága · Többet látni »

Proletárdiktatúra

A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Proletárdiktatúra · Többet látni »

Rabbi

A judaizmusban a rabbi jelentése: vallási tanító.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Rabbi · Többet látni »

Rákosi Mátyás

Rákosi Mátyás, születési és 1903-ig használt nevén Rosenfeld Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) magyar politikus.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Rákosi Mátyás · Többet látni »

Révai József (politikus)

Révai József, születési és 1916-ig használt nevén Lederer József (Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Révai József (politikus) · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Róma · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Római Birodalom · Többet látni »

Rózsavölgyi Márk

Rózsavölgyi Márk, eredetileg Rosenthal Markusz (Balassagyarmat 1788 körül – Pest, 1848. január 23.) magyar zeneszerző, hegedűművész, a csárdás „atyja”, Rózsavölgyi Gyula édesapja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Rózsavölgyi Márk · Többet látni »

Reformkor

A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Reformkor · Többet látni »

Rendfokozat

A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Rendfokozat · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Rohonc

Rohonc (vendül Rohunc) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Rohonc · Többet látni »

Schnitzer Ármin

Gyászjelentése Schnitzer Ármin (Hunfalva, 1836. december 8. – 1914. december 23.) Komárom híres főrabbija, iskolaigazgató, az Országos Rabbi Egyesület elnöke, a komáromi Jókai Egyesület alelnöke.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Schnitzer Ármin · Többet látni »

Schulhof Izsák

R.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Schulhof Izsák · Többet látni »

Siklós

Siklós város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Siklós · Többet látni »

Solymosi Eszter

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tiszaeszlári vérvád.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Solymosi Eszter · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Sopron · Többet látni »

Sopronkeresztúr

Sopronkeresztúr (1899-ig Németkeresztúr,,, héberül Zelem) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Sopronkeresztúr · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Svájc · Többet látni »

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szabad királyi város · Többet látni »

Szaloniki

Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szaloniki · Többet látni »

Szamuely Tibor (népbiztos)

Szamuely Tibor, írói álnevén: Tiborcz (másként: Szamuelly, született: Szamueli) (Nyíregyháza, 1890. december 27. – Bécsújhely közelében, 1919. augusztus 2.) kommunista politikus, újságíró, a Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztoshelyettes és közoktatásügyi népbiztos, a kommün terrorszervezetének vezetője.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szamuely Tibor (népbiztos) · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Székelyföld · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Székesfehérvár · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szíria · Többet látni »

Szófia

Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szófia · Többet látni »

Szefárdok

A szefárdok vagy szefárd zsidók vagy szvarádi zsidók a zsidók egyik nagy etnikai csoportja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szefárdok · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szeged · Többet látni »

Szeles Erika Kornélia

Szeles Erika Kornélia (Budapest, 1941. január 6. – Budapest, 1956. november 7.) magyar szakácstanuló, az 1956-os forradalom mártírja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szeles Erika Kornélia · Többet látni »

Szende Pál

Emléktáblája Nyíregyházán Szende Pál, született Schwarz Pál (Nyírbátor, 1879. február 7. – Szinérváralja, Románia, 1934. július 15.) közgazdasági író, polgári radikális politikus, 1918–19-ben pénzügyminiszter a Károlyi Mihály-kormányban, és az azt követő Berinkey-kormányban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szende Pál · Többet látni »

Szeptember 1.

Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szeptember 1. · Többet látni »

Szeptember 22.

Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szeptember 22. · Többet látni »

Szered

A kastély légifotója Szered belvárosa A város főtere a Monarchia idején Szered (szlovákul Sereď) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szered · Többet látni »

Szerencsés Imre

Szerencsés Imre eredeti neve Snéor ben Efraim, Sálmán ben Efraim, Salamon ben Efraim vagy Slomó ben Efrájim latinosan Fortunatus (? – 1526 körül) alkincstartó II. Lajos uralkodása idején.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szerencsés Imre · Többet látni »

Szirmai István

Szirmai István (Zilah, 1906. április 13. – Budapest, 1969. szeptember 29.) újságíró, baloldali politikai aktivista, 1929-től az illegális Román Kommunista Párt, 1940-től az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja, 1944-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja és vezető tisztségviselője, 1949–1953 között a Magyar Rádió elnöke, 1956-tól a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, 1957-től az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője, a politikai agitációért, pártpropagandáért, a sajtó- és kultúra központosított ideológiai irányításáért egyszemélyben felelős vezető.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szirmai István · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szlovákok · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szombathely · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Szovjetunió · Többet látni »

Sztójay Döme

Sztójay Döme (született Dimitrije Sztojakovics) (Versec, 1883. január 5. – Budapest, Lipótváros, 1946. augusztus 22.) szerb származású magyar politikus, diplomata és katona.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Sztójay Döme · Többet látni »

Sztranyavszky Sándor

Sztranyavszky Sándor (Balassagyarmat, 1882. december 9. – Nógrádmarcal, 1942. április 30.) országgyűlési képviselő, Nógrád és Hont vármegye főispánja, a Belügyminisztérium államtitkára, földművelésügyi miniszter, a Nemzeti Munkapárt, később az Egységes Párt, majd a Nemzeti Egység Pártja politikusa.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Sztranyavszky Sándor · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Tata · Többet látni »

Tatárjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Tatárjárás · Többet látni »

Tóra

230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Tóra · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Török hódoltság · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Törökország · Többet látni »

Türelmi adó

A türelmi adó (latinul: taxa tolerantialis; régiesen, kollokviálisan: zsidóadó) a magyarországi zsidókra egyetemlegesen kivetett adó volt, amelyet Mária Terézia vezetett be, 1749-ben.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Türelmi adó · Többet látni »

Türelmi rendelet

A türelmi rendelet allegóriája, akvarell (1785) A türelmi rendelet: II. József német-római császár, magyar és cseh király egyik első, legfontosabb intézkedése volt 1781.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Türelmi rendelet · Többet látni »

Teleki Pál (politikus)

Széki gróf Teleki Pál (teljes nevén Teleki Pál János Ede; Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.), a nemes Teleki családból való magyar földrajztudós, tanár, politikus, többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság külügyminisztere 1920-ban (a Simonyi-Semadam-kormányban), majd az ország miniszterelnöke 1920-tól 1921-es lemondásáig, ezt követően 1938–39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter (az Imrédy-kormányban), majd az 1939-es választásokat követően az ország megválasztott miniszterelnöke 1941-es öngyilkosságáig.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Teleki Pál (politikus) · Többet látni »

Tisza István

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tisza István (miniszterelnök).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Tisza István · Többet látni »

Tiszaeszlári per

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tiszaeszlári vérvád.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Tiszaeszlári per · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Tokaj · Többet látni »

Tokaj-hegyaljai borvidék

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tokaji borvidék.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Tokaj-hegyaljai borvidék · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Vallás · Többet látni »

Változó Világ

A sorozat jellegzetes arculata A Változó Világ egy ismeretterjesztő könyvsorozat, amely 1995 óta jelenik magyar nyelven.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Változó Világ · Többet látni »

Vérvád

1475-ben az észak-itáliai Trent városában három zsidó családot azzal vádoltak, hogy meggyilkoltak egy Simon nevű keresztény fiút. A vérvád a szokásos elnevezése a zsidók ellen emelt azon vádnak, hogy keresztény gyermekeket meggyilkolnak és vérüket rituális célokra, különösen a húsvéti (pészah) kovásztalan kenyér (mácah vagy macesz) sütésére felhasználják.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Vérvád · Többet látni »

Vörös Hadsereg (magyar)

A magyar Vörös Hadsereg a Magyarországi Tanácsköztársaság hadserege, az első magyar „munkás-paraszt” hadsereg volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Vörös Hadsereg (magyar) · Többet látni »

Vörösterror

A vörösterror egy áldozata, illusztráció Tormay Cécile ''An Outlaw's Diary'' című angol nyelven is megjelent művéből A vörösterror kifejezésen a kommunista mozgalom szimpatizánsai („vörösök”) által elkövetett nagyobb méretű, politikai indíttatású (ideológiai ellentétek által megalapozottan, rivális hatalmi csoportok tagjai ellen elkövetett) erőszakhullámokat értjük.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Vörösterror · Többet látni »

Vegyes házasság

A vegyes házasság (latinul matrimonium mixtum) korábbi jogunkban a különböző felekezethez tartozó házasfelek között köthető vagy tilalmazott házasság volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Vegyes házasság · Többet látni »

Vidin

Vidin (magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Vidin · Többet látni »

Vitézi rend

A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Vitézi rend · Többet látni »

Wekerle Sándor (miniszterelnök)

Idősebb Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke először a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Wekerle Sándor (miniszterelnök) · Többet látni »

Winston Churchill

#ÁTIRÁNYÍTÁS Winston Churchill (miniszterelnök).

Új!!: A magyarországi zsidók története és Winston Churchill · Többet látni »

Zelk Zoltán

Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Zelk Zoltán · Többet látni »

Zsidó holokauszt Magyarországon

Ez a cikk a zsidó holokauszt magyarországi történetét tárgyalja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Zsidó holokauszt Magyarországon · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Zsidó vallás · Többet látni »

Zsidó Világkongresszus

A Zsidó Világkongresszus (angolul World Jewish Congress, WJC) egy zsidó közösségeket és szervezeteket tömörítő nemzetközi szervezet, melyet 1936-ban Genfben alapítottak, s amelynek központja New Yorkban (Amerikai Egyesült Államok) található.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Zsidó Világkongresszus · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Zsidók · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Zsigmond magyar király · Többet látni »

Zsinagóga

Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Zsinagóga · Többet látni »

Zsolna

Zsolna város Szlovákiában.

Új!!: A magyarországi zsidók története és Zsolna · Többet látni »

10. század

A 10.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 10. század · Többet látni »

1092

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1092 · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 12. század · Többet látni »

1215

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1215 · Többet látni »

1222

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1222 · Többet látni »

1233

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1233 · Többet látni »

1251

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1251 · Többet látni »

1278

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1278 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 13. század · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 14. század · Többet látni »

1490

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1490 · Többet látni »

1494

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1494 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 15. század · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1526 · Többet látni »

1529

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1529 · Többet látni »

1541

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1541 · Többet látni »

1547

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1547 · Többet látni »

1598

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1598 · Többet látni »

1623

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1623 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 17. század · Többet látni »

1724

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1724 · Többet látni »

1749

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1749 · Többet látni »

1769

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1769 · Többet látni »

1781

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1781 · Többet látni »

1787

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1787 · Többet látni »

1790–91-es országgyűlés

II. Lipót magyar küldöttséget fogad, 1790. augusztus 20. Az 1790–91-es országgyűlés negyed évszázados szünet után összehívott magyar országgyűlés volt, amely felélesztette a rendek és az uralkodó együttműködését.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1790–91-es országgyűlés · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 18. század · Többet látni »

1830-as évek

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1830-as évek · Többet látni »

1839

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1839 · Többet látni »

1840

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1840 · Többet látni »

1840-es évek

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1840-es évek · Többet látni »

1842

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1842 · Többet látni »

1846

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1846 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1848 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1849 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1867 · Többet látni »

1882

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1882 · Többet látni »

1883

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1883 · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1895 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 19. század · Többet látni »

1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1900 · Többet látni »

1910-es évek

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1910-es évek · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1918 · Többet látni »

1919

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1919 · Többet látni »

1920

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1920 · Többet látni »

1924

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1924 · Többet látni »

1929

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1929 · Többet látni »

1930

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1930 · Többet látni »

1931

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1931 · Többet látni »

1932

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1932 · Többet látni »

1936

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1936 · Többet látni »

1938

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1938 · Többet látni »

1939

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1939 · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1941 · Többet látni »

1942

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1942 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1944 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1945 · Többet látni »

1946

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1946 · Többet látni »

1948

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1948 · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1949 · Többet látni »

1956

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1956 · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1956-os forradalom · Többet látni »

1961

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1961 · Többet látni »

1967

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1967 · Többet látni »

1988

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1988 · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1989 · Többet látni »

1990

----.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 1990 · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 2. század · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 20. század · Többet látni »

2003

* A friss víz nemzetközi éve.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 2003 · Többet látni »

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 2004 · Többet látni »

2005

* A fizika világéve.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 2005 · Többet látni »

2008

----.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 2008 · Többet látni »

3. század

A 3.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 3. század · Többet látni »

955

Nincs leírás.

Új!!: A magyarországi zsidók története és 955 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »