Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
127 kapcsolatok: Adolf Hitler, Agyi érkatasztrófa, Albert Einstein, Alpok, Arnold Sommerfeld, Éter (fizika), Bad Driburg, Bad Wiessee, Bajorország, Baltikum, Bécs, Bécsi kör, Boltzmann-állandó, Brüsszel, Christiaan Huygens, Cselló, Deutsches Museum (München), Diffúzió, Disszertáció, Elektromágneses hullám, Elemi részecske, Elméleti fizika, Első világháború, Emigráció, Energiamegmaradás, Entrópia, Ernst Zermelo, Erwin Schrödinger, Fénysebesség, Fehér György, Feketetest-sugárzás, Fizika, Fizikai kémia, Fizikai Nobel-díj, Fizikus, Frankfurti Goethe-díj, Frekvencia, Fritz Haber, Göttingen, Göttingeni Egyetem, Gümőkór, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Gestapo, Gustav Robert Kirchhoff, Gustav Stresemann, Habilitáció, Hangolás, Harmónium, Hőátadás, Hőtan, ..., Hegedű, Heinrich Hertz, Hendrik Lorentz, Hermann Ludwig von Helmholtz, Hidrogén, Hullámhossz, Humboldt Egyetem, Isaac Newton, Isten, James Clerk Maxwell, Jánossy Lajos, Jogász, Johann Sebastian Bach, Johannes Stark, John William Strutt, Josiah Willard Gibbs, Karl Weierstrass, Kísérleti fizika, Kiel, Kieli Egyetem, Kinetikus gázelmélet, Kivégzés, Koppenhága, Kvantummechanika, Lajos–Miksa Egyetem, Lénárd Fülöp, Lise Meitner, Louis de Broglie, Ludwig Boltzmann, Magdeburg, Max Born, Max Planck Intézet, Max Planck Társaság, Max von Laue, Második világháború, München, Modern fizika, Moritz Schlick, Német márka, Német Polgári Törvénykönyv (BGB), Nemzetiszocializmus, Niels Bohr, Nobel-díj, Nyelvészet, Október 4., Olaszország, Operett, Otto Hahn, Planck-állandó, Planck-hossz, Platina, Rayleigh–Jeans-törvény, Royal Society, Rudolf Clausius, Schrödinger-egyenlet, Schutzstaffel, Speciális relativitáselmélet, Svante August Arrhenius, Száműzetés, Színkép, Teológia, Termodinamika, Tudomány, Verduni csata (1916), Vilmos Császár Társaság, Walther Hermann Nernst, Weimari köztársaság, Werner Heisenberg, Wilhelm Frick, Wilhelm Hallwachs, Wolfgang Pauli, Zongora, Zsidók, 1858, 1920-as évek, 1938, 1947. Bővíteni index (77 több) »
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Új!!: Max Planck és Adolf Hitler · Többet látni »
Agyi érkatasztrófa
Szentágothai & Réthelyi 1989 Sztrók MRI felvételen CT kép az agy egyik szeletéről, amelyen a jobb agyfélteke ''ischemiás'' károsodása látható (a képen a bal oldalon) Agykamrákra is kiterjedő intracerebrális vérzés CT képe Agyi vénás szinuszok Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.
Új!!: Max Planck és Agyi érkatasztrófa · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Max Planck és Albert Einstein · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Max Planck és Alpok · Többet látni »
Arnold Sommerfeld
Arnold Sommerfeld, 1935, Stuttgart Arnold Sommerfeld (Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld; Königsberg, 1868. december 5. – München, 1951. április 26.) a kvantumfizika területén kiemelkedő munkásságáról ismert német elméleti fizikus.
Új!!: Max Planck és Arnold Sommerfeld · Többet látni »
Éter (fizika)
Az éter a XIX.
Új!!: Max Planck és Éter (fizika) · Többet látni »
Bad Driburg
Bad Driburg település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.
Új!!: Max Planck és Bad Driburg · Többet látni »
Bad Wiessee
Bad Wiessee település Németországban, azon belül Bajorországban.
Új!!: Max Planck és Bad Wiessee · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Max Planck és Bajorország · Többet látni »
Baltikum
A Baltikum országai A Baltikum (más szóval Balti régió vagy Balti térség) a Balti-tenger környékének, illetve az ott található országok különböző csoportjainak nem minden esetben egyértelmű elnevezése.
Új!!: Max Planck és Baltikum · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Max Planck és Bécs · Többet látni »
Bécsi kör
A bécsi kör (Wiener Kreis) a 20. század 20-as és 30-as éveiben az európai filozófia talán legmeghatározóbb filozófuscsoportja volt.
Új!!: Max Planck és Bécsi kör · Többet látni »
Boltzmann-állandó
A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel.
Új!!: Max Planck és Boltzmann-állandó · Többet látni »
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
Új!!: Max Planck és Brüsszel · Többet látni »
Christiaan Huygens
Christiaan Huygens (kiejtése hollandul (IPA):; angolul), latinos névformában Christianus Hugenius (1629. április 14. – 1695. július 8.) holland matematikus, fizikus és csillagász.
Új!!: Max Planck és Christiaan Huygens · Többet látni »
Cselló
A cselló (gordonka, kisbőgő) egy nagy hangterjedelmű, basszus fekvésű vonós hangszer, és hasonlóan e hangszercsalád (hegedűcsalád) többi tagjához, vagyis a hegedűhöz, a brácsához és a nagybőgőhöz, ez a hangszer is négy húrral rendelkezik, melyek kvint távolságra vannak egymástól.
Új!!: Max Planck és Cselló · Többet látni »
Deutsches Museum (München)
A müncheni Deutsches Museum, teljes nevén Deutsches Museum von Meisterwerken der Naturwissenschaft und Technik a világ legnagyobb technikai múzeuma.
Új!!: Max Planck és Deutsches Museum (München) · Többet látni »
Diffúzió
Diffúzió A diffúzió a fizikában, kémiában és biológiában használatos fogalom.
Új!!: Max Planck és Diffúzió · Többet látni »
Disszertáció
Søren Aabye Kierkegaard egyetemi disszertációjának címoldala A disszertáció, tézis, értekezés egy olyan dokumentum, melyet a szerzője egy tudományos fokozat vagy szakmai képzettség megszerzése érdekében készít, és amelyben a szerző kutatási eredményei és megállapításai szerepelnek.
Új!!: Max Planck és Disszertáció · Többet látni »
Elektromágneses hullám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Új!!: Max Planck és Elektromágneses hullám · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Max Planck és Elemi részecske · Többet látni »
Elméleti fizika
Féregjárat: Einstein-Rosen híd (művészi ábrázolás) Az elméleti fizika a fizika azon ága, amely matematikai modellek és fizikai absztrakciók segítségével észszerűsíti, magyarázza és előrevetíti a természetben előforduló jelenségeket.
Új!!: Max Planck és Elméleti fizika · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Max Planck és Első világháború · Többet látni »
Emigráció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Emigráció (tevékenység).
Új!!: Max Planck és Emigráció · Többet látni »
Energiamegmaradás
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.
Új!!: Max Planck és Energiamegmaradás · Többet látni »
Entrópia
Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.
Új!!: Max Planck és Entrópia · Többet látni »
Ernst Zermelo
Ernst Zermelo (teljes nevén Ernst Friedrich Ferdinand Zermelo) (Berlin 1871. július 27. – Freiburg im Breisgau 1953. május 21.) német matematikus.
Új!!: Max Planck és Ernst Zermelo · Többet látni »
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Új!!: Max Planck és Erwin Schrödinger · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Max Planck és Fénysebesség · Többet látni »
Fehér György
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fehér György (egyértelműsítő lap).
Új!!: Max Planck és Fehér György · Többet látni »
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
Új!!: Max Planck és Feketetest-sugárzás · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Max Planck és Fizika · Többet látni »
Fizikai kémia
A fizikai kémia a kémiai folyamatok fizikai vonatkoztatását vizsgáló tudományág, a kémia egyik ága.
Új!!: Max Planck és Fizikai kémia · Többet látni »
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
Új!!: Max Planck és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »
Fizikus
Isaac Newton, az újkori fizika egyik úttörője A fizikus természettudományi kutató, aki a kutatómunkáját az anyagi világ struktúrájának, viselkedésének, törvényszerűségeinek feltárása céljából elsősorban, de nem kizárólag a fizika tudományágának ismeretei, módszertana és megállapított törvényszerűségei alapján végzi.
Új!!: Max Planck és Fizikus · Többet látni »
Frankfurti Goethe-díj
A Frankfurti Goethe-díj (Goethepreis der Stadt Frankfurt) egy rangos irodalmi díj Németországban, melyet 1927-ben alapítottak Frankfurt városában, hogy minden évben megemlékezzenek Goethe születésének (augusztus 28.) évfordulójáról.
Új!!: Max Planck és Frankfurti Goethe-díj · Többet látni »
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Új!!: Max Planck és Frekvencia · Többet látni »
Fritz Haber
Fritz Haber Nobel-diplomája Fritz Haber (Wrocław, 1868. december 9. - Bázel, 1934. január 29.) Nobel-díjas német kémikus, az alkalmazott kémiában való munkálkodása jelentősen befolyásolta a világ történelmét.
Új!!: Max Planck és Fritz Haber · Többet látni »
Göttingen
Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.
Új!!: Max Planck és Göttingen · Többet látni »
Göttingeni Egyetem
A Göttingeni Georg-August Egyetem állami egyetem Göttingenben, Németország Alsó-Szászország szövetségi tartományában.
Új!!: Max Planck és Göttingeni Egyetem · Többet látni »
Gümőkór
Mycobacterium tuberculosis A gümőkór vagy tuberkulózis (tbc) olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és amely leggyakrabban a tüdőt károsítja (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást (meningitis tuberculosa) okozva, illetve a nyirokrendszert és a vérkeringést is, amelyek a fő terjedési útvonalai (pl. a miliaris tbc esetében).
Új!!: Max Planck és Gümőkór · Többet látni »
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Új!!: Max Planck és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »
Gestapo
Rudolf Diels, a Gestapo első parancsnoka (Bundesarchiv, Bild 183-K0108-0501-003) A Gestapo (Geheime Staatspolizei, magyarul „titkos államrendőrség” rövidítése) a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége volt 1934-től.
Új!!: Max Planck és Gestapo · Többet látni »
Gustav Robert Kirchhoff
Gustav Robert Kirchhoff (Poroszország, Königsberg, 1824. március 12. – Berlin, 1887. október 17.) német fizikus.
Új!!: Max Planck és Gustav Robert Kirchhoff · Többet látni »
Gustav Stresemann
Gustav Stresemann (Berlin, 1878. május 10. – Berlin, 1929. október 3.) német liberális politikus, és államférfi.
Új!!: Max Planck és Gustav Stresemann · Többet látni »
Habilitáció
A habilitáció, illetve a habilitálás a PhD-tudományos fokozatot követő cím megszerzése.
Új!!: Max Planck és Habilitáció · Többet látni »
Hangolás
Hangolás alatt a zenében tágabb értelemben a zenei hangsor frekvencia-viszonyainak megválasztását és alkalmazását, szűkebben pedig adott instrumentum hangmagasságainak meghatározását és változtatását értjük (ez utóbbit lásd alább).
Új!!: Max Planck és Hangolás · Többet látni »
Harmónium
A harmónium rezonátor nélküli (szabadon rezgő), átcsapó fémnyelvekkel felszerelt billentyűs hangszer.
Új!!: Max Planck és Harmónium · Többet látni »
Hőátadás
A hőátadás, hőközlés, hőátvitel vagy hőcsere az a fizikai folyamat, melynek során egy fizikai rendszer energiát ('''hőt''') ad át a másiknak.
Új!!: Max Planck és Hőátadás · Többet látni »
Hőtan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Termodinamika.
Új!!: Max Planck és Hőtan · Többet látni »
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Új!!: Max Planck és Hegedű · Többet látni »
Heinrich Hertz
A Karlsruhei Egyetemen tiszteletére állított emlékszobor Heinrich Rudolf Hertz (Hamburg, 1857. február 22. – Bonn, 1894. január 1.) német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője.
Új!!: Max Planck és Heinrich Hertz · Többet látni »
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
Új!!: Max Planck és Hendrik Lorentz · Többet látni »
Hermann Ludwig von Helmholtz
Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.
Új!!: Max Planck és Hermann Ludwig von Helmholtz · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Max Planck és Hidrogén · Többet látni »
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Új!!: Max Planck és Hullámhossz · Többet látni »
Humboldt Egyetem
A Berlini Humboldt Egyetem (németül: Humboldt-Universität zu Berlin) Berlin legnagyobb, legrégebbi, s Németország egyik legjobb, legelismertebb egyeteme, mely 28 Nobel-díjast adott a világnak.
Új!!: Max Planck és Humboldt Egyetem · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Max Planck és Isaac Newton · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Max Planck és Isten · Többet látni »
James Clerk Maxwell
James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.
Új!!: Max Planck és James Clerk Maxwell · Többet látni »
Jánossy Lajos
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jánossy Lajos (egyértelműsítő lap).
Új!!: Max Planck és Jánossy Lajos · Többet látni »
Jogász
Procurator és kliense egy középkori metszeten. A procurator olyan személy volt, aki valakinek az ügyét megbízás alapján intézte és képviselte Jogászoknak összefoglaló néven a jogi foglalkozást folytató személyeket nevezzük.
Új!!: Max Planck és Jogász · Többet látni »
Johann Sebastian Bach
Johann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 31. (az akkor még ott használt Julián naptár szerint március 21.) – Lipcse, 1750. július 28.) barokk kori német zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zeneművészet kiemelkedő egyénisége, a protestáns egyházi zene jeles képviselője.
Új!!: Max Planck és Johann Sebastian Bach · Többet látni »
Johannes Stark
Johannes Stark (Schickenhof (Freihung), 1874. április 15. – Traunstein, 1957. június 21.) fizikai Nobel-díjas német fizikus.
Új!!: Max Planck és Johannes Stark · Többet látni »
John William Strutt
Báró John William Strutt, III.
Új!!: Max Planck és John William Strutt · Többet látni »
Josiah Willard Gibbs
Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket.
Új!!: Max Planck és Josiah Willard Gibbs · Többet látni »
Karl Weierstrass
Karl Theodor Wilhelm Weierstrass (Ostenfelde, Bajorország, 1815. október 31. – Berlin, 1897. február 19.) német matematikus, a modern függvényelmélet egyik megalapozója.
Új!!: Max Planck és Karl Weierstrass · Többet látni »
Kísérleti fizika
A fizikai tudományok egyik fő ága a kísérleti fizika, melynek célja a fizikai jelenségek megfigyelése, ezzel a Világegyetemről való információk gyűjtése.
Új!!: Max Planck és Kísérleti fizika · Többet látni »
Kiel
Kiel város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartomány fővárosa.
Új!!: Max Planck és Kiel · Többet látni »
Kieli Egyetem
A Kieli Egyetem (rövidítve CAU, informális nevén Christiana Albertina) egy egyetem Kiel városában, Németországban.
Új!!: Max Planck és Kieli Egyetem · Többet látni »
Kinetikus gázelmélet
A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.
Új!!: Max Planck és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »
Kivégzés
Brünhilde frank királynét lovakhoz kötözve kivégzik, miniatúra (1475) Kivégzés lenyilazással, illusztráció, Sáhnáme Középkori kivégzés máglyán Élő ember élő kutyákkal történő együtt akasztása a középkorban A kivégzés a kiszabott halálbüntetés végrehajtása, egy ember életének a kivégzés időpontjában hatályos törvények szerint történő jogszerű elvétele.
Új!!: Max Planck és Kivégzés · Többet látni »
Koppenhága
Koppenhága (dánul) Dánia fővárosa és lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.
Új!!: Max Planck és Koppenhága · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Max Planck és Kvantummechanika · Többet látni »
Lajos–Miksa Egyetem
A Lajos–Miksa Egyetem (németül Ludwig-Maximilians-Universität, LMU) a bajor főváros, München legnagyobb és Németország második legnagyobb egyeteme több mint 44 ezer hallgatóval.
Új!!: Max Planck és Lajos–Miksa Egyetem · Többet látni »
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
Új!!: Max Planck és Lénárd Fülöp · Többet látni »
Lise Meitner
Lise Meitner és Otto Hahn a laboratóriumban Lise Meitner (Bécs, 1878. november 17. – Cambridge, 1968. október 27.) osztrák-svéd atomfizikus.
Új!!: Max Planck és Lise Meitner · Többet látni »
Louis de Broglie
Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.
Új!!: Max Planck és Louis de Broglie · Többet látni »
Ludwig Boltzmann
24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Max Planck és Ludwig Boltzmann · Többet látni »
Magdeburg
Magdeburg városrészei Magdeburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosa, a Magdeburgi egyházmegye püspöki székvárosa. Az Elba mentén fekszik.
Új!!: Max Planck és Magdeburg · Többet látni »
Max Born
Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.
Új!!: Max Planck és Max Born · Többet látni »
Max Planck Intézet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Max Planck Társaság.
Új!!: Max Planck és Max Planck Intézet · Többet látni »
Max Planck Társaság
A Max Planck Társaság (Max Planck Gesellschaft teljes nevén Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften e. V.) független non-profit kutatóhálózat Németországban, mely az 1911-ben alapított Vilmos Császár Társaság jogutódaként jött létre 1948.
Új!!: Max Planck és Max Planck Társaság · Többet látni »
Max von Laue
Max Theodor Felix von Laue (1879. október 9. – 1960. április 24.), Nobel-díjas német fizikus, a röntgenkrisztallográfia elméletének megalkotója.
Új!!: Max Planck és Max von Laue · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Max Planck és Második világháború · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: Max Planck és München · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Max Planck és Modern fizika · Többet látni »
Moritz Schlick
Moritz Schlick (Berlin, 1882. április 14. – Bécs, 1936. június 22.) filozófus, az ún.
Új!!: Max Planck és Moritz Schlick · Többet látni »
Német márka
A német márka (szokásos rövidítései: DM és DEM) a Német Szövetségi Köztársaság törvényes pénzneme volt az 1948-as bevezetéstől – a keleti tartományokban pedig az 1990-es újraegyesítéstől – 1999-ig, amikor szerepét átvette az euró.
Új!!: Max Planck és Német márka · Többet látni »
Német Polgári Törvénykönyv (BGB)
A BGB közzététele 1896. augusztus 24-én A Német Polgári Törvénykönyv, azaz a Bürgerliches Gesetzbuch végleges változatát 1896.
Új!!: Max Planck és Német Polgári Törvénykönyv (BGB) · Többet látni »
Nemzetiszocializmus
A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal.
Új!!: Max Planck és Nemzetiszocializmus · Többet látni »
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Új!!: Max Planck és Niels Bohr · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Max Planck és Nobel-díj · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Max Planck és Nyelvészet · Többet látni »
Október 4.
Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.
Új!!: Max Planck és Október 4. · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Max Planck és Olaszország · Többet látni »
Operett
Jacques Offenbach a romantika korában élt francia zeneszerző, csellista, az operett egyik úttörője (1876) A 'Csárdáskirálynő operett Broadway változata a ''Riviéra girl'' plakátja (1917) Víg özvegyből Az operett egy színpadi, zenei műfaj.
Új!!: Max Planck és Operett · Többet látni »
Otto Hahn
Otto Hahn (Frankfurt am Main, 1879. március 8. – Göttingen, 1968. július 28.) német kémikus, a radioaktivitás és a radiokémia úttörője.
Új!!: Max Planck és Otto Hahn · Többet látni »
Planck-állandó
A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója.
Új!!: Max Planck és Planck-állandó · Többet látni »
Planck-hossz
A Planck-hossz a hosszúság természetes egysége, jele: l_\mathrm P\.
Új!!: Max Planck és Planck-hossz · Többet látni »
Platina
Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.
Új!!: Max Planck és Platina · Többet látni »
Rayleigh–Jeans-törvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hőmérsékleti sugárzás.
Új!!: Max Planck és Rayleigh–Jeans-törvény · Többet látni »
Royal Society
A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.
Új!!: Max Planck és Royal Society · Többet látni »
Rudolf Clausius
Rudolf Julius Emanuel Clausius (született Rudolf Gottlieb) (Köslin, 1822. január 2. – Bonn, 1888. augusztus 24.) német fizikus és matematikus, a termodinamika tudományának egyik fő megalapozója.
Új!!: Max Planck és Rudolf Clausius · Többet látni »
Schrödinger-egyenlet
A kvantummechanikában egy fizikai rendszer ismerete ekvivalens annak teljes állapotterének ismeretével.
Új!!: Max Planck és Schrödinger-egyenlet · Többet látni »
Schutzstaffel
A Schutzstaffel zászlaja A Schutzstaffel (magyarul Védőosztag, röviden SS), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezete volt Németországban.
Új!!: Max Planck és Schutzstaffel · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Max Planck és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Svante August Arrhenius
Svante August Arrhenius (Uppsala, 1859. február 19. – Stockholm, 1927. október 2.) svéd fizikus és kémikus.
Új!!: Max Planck és Svante August Arrhenius · Többet látni »
Száműzetés
A száműzetés a büntetés-végrehajtás egyik módja, amit az ókortól kezdve a modern korig alkalmaznak, elsősorban a nagy területtel rendelkező országok (Oroszország, Egyesült Államok, Kína), illetve a távoli gyarmatokkal rendelkezők (pl. Nagy-Britannia, Franciaország).
Új!!: Max Planck és Száműzetés · Többet látni »
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Új!!: Max Planck és Színkép · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Max Planck és Teológia · Többet látni »
Termodinamika
A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Új!!: Max Planck és Termodinamika · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Max Planck és Tudomány · Többet látni »
Verduni csata (1916)
A verduni csata az első világháború egyik ütközete volt a nyugati fronton a német és a francia hadsereg között 1916.
Új!!: Max Planck és Verduni csata (1916) · Többet látni »
Vilmos Császár Társaság
Vilmos Császár Kémiai Intézet'' és a ''Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet'' a Thielalle felől. A két épület közötti mellékutca a Faradayweg. Baloldalt Ernst Beckmann, jobboldalt Fritz Haber villája A dahlemi botanikus kert II. Vilmos császár átadja a '''Vilmos Császár Kísérleti Terápiás Intézet'''et Dahlemben. Balról jobbra: August von Trott zu Solz miniszter (az ingmellét igazgatja) Carl Neuberg biokémikus (hátul) Vilmos császár Friedrich von Ilberg Adolf von Harnack (cilinderben) A Vilmos Császár Társaságot — teljes nevén: Vilmos Császár Társaság a tudomány és kutatás támogatására (Kaiser Wilhelm-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften) — 1910.
Új!!: Max Planck és Vilmos Császár Társaság · Többet látni »
Walther Hermann Nernst
Walther Hermann Nernst (Briesen, Porosz Királyság, 1864. június 25. – Zibelle, 1941. november 18.) német fizikokémikus.
Új!!: Max Planck és Walther Hermann Nernst · Többet látni »
Weimari köztársaság
A weimari köztársaság a németországi monarchia államrendszerét 1919-ben felváltó polgári demokratikus, parlamenti képviseletű, szövetségi köztársaság történészek által adott neve, melyet Weimar városa után kapott, ahol az alkotmányozó nemzetgyűlés összeült.
Új!!: Max Planck és Weimari köztársaság · Többet látni »
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Új!!: Max Planck és Werner Heisenberg · Többet látni »
Wilhelm Frick
Wilhelm Frick (Alsenz, 1877. március 12. – Nürnberg, 1946. október 16.) 1933 és 1943 között német birodalmi belügyminiszter, 1943 és 1945 között a Cseh-Morva Protektorátus kormányzója.
Új!!: Max Planck és Wilhelm Frick · Többet látni »
Wilhelm Hallwachs
Wilhelm Hallwachs (Darmstadt, 1859. július 9. – Drezda, 1922. június 20.) német fizikus.
Új!!: Max Planck és Wilhelm Hallwachs · Többet látni »
Wolfgang Pauli
Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.
Új!!: Max Planck és Wolfgang Pauli · Többet látni »
Zongora
A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.
Új!!: Max Planck és Zongora · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Max Planck és Zsidók · Többet látni »
1858
Nincs leírás.
Új!!: Max Planck és 1858 · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Max Planck és 1920-as évek · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Max Planck és 1938 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Max Planck és 1947 · Többet látni »
