Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
170 kapcsolatok: A mikrofizika története évszámokban, Abdus Salam, Albert Einstein, Alfa-sugárzás, Amplitúdó, Antirészecske, Anyag (fizika), Atom, Atommag, Bozon, Braket-jelölés, Clinton Davisson, Clyde L. Cowan, Csillagászati színképelemzés, David Jonathan Gross, Dióda, Differenciálegyenlet, Dirac-egyenlet, Dirac-spinor, Elektrodinamika, Elektrogyenge kölcsönhatás, Elektromágneses sugárzás, Elektromágnesség, Elektromos töltés, Elektron, Elektronika, Elektronmikroszkóp, Elektronszerkezet, Elemi részecske, Elemi töltés, Energia, EPR-paradoxon, Erős kölcsönhatás, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Félvezető, Fényelektromos jelenség, Fénysebesség, Feketetest-sugárzás, Fermion, Fizika, Fizikai mennyiség, Foton, Frank Wilczek, Frederick Reines, Freeman Dyson, Gyenge kölcsönhatás, Hamilton-operátor, Harmonikus oszcillátor, Határozatlansági reláció, ..., Henri Becquerel, Hidrogén, Hilbert-tér, Hugh David Politzer, Hugh Everett, Hullám-részecske kettősség, Hullámfüggvény, Hullámfüggvény-összeomlás, Hullámszám, Impulzus, Interferencia, Isaac Newton, Joseph John Thomson, Julian Schwinger, Katódsugárcső, Kétrés-kísérlet, Körfrekvencia, Klasszikus fizika, Klasszikus mechanika, Kommutátor (csoportelmélet), Komplex konjugált, Komplex számok, Koppenhágai interpretáció, Kovalens kötés, Kvantálás (fizika), Kvantum, Kvantum-összefonódás, Kvantum-elektrodinamika, Kvantum-színdinamika, Kvantum-szuperpozíció, Kvantumkriptográfia, Kvantumszám, Kvantumszámítógép, Kvantumtérelmélet, Lánczos Kornél, Lénárd Fülöp, Lézer, Lendület, Lester Halbert Germer, Lev Davidovics Landau, Linus Pauling, Lorentz-invariancia, Lorentz-transzformáció, Louis de Broglie, Marx György, Matematikus, Max Born, Max Planck, Mágnesesrezonancia-képalkotás, Mértékszabadság, Mértéktérelmélet, Megfigyelhető mennyiség, Minkowski-tér, Molekula, Mozgási energia, Multiverzum, Nagy Károly (fizikus), Neumann János, Neutrínó, Neutrínó-kísérlet, Neutron, Niels Bohr, Nobel-díj, Olajcseppkísérlet, Otto Stern, Paul Dirac, Perdület, Peter Higgs, Planck-energia, Planck-impulzus, Potenciális energia, Pozitron, Proton, Radioaktivitás, Richard Feynman, Robert Millikan, Rutherford-kísérlet, Sajátvektor és sajátérték, Schrödinger macskája, Schrödinger-egyenlet, Sheldon Lee Glashow, Skalár, Skaláris szorzat, Speciális relativitáselmélet, Spin, Stern–Gerlach-kísérlet, Steven Weinberg, Számítógép, Szuperfolyékonyság, Szupravezetés, Téridő, Tömegpont, Thomas Young, Tomonaga Sinicsiró, Tranzisztor, Valós számok, Valószínűség-eloszlás, Victor Frederick Weisskopf, Világegyetem, Walter Heitler, Werner Heisenberg, Wolfgang Pauli, 1805, 1896, 1897, 1900, 1905, 1909, 1911, 1913, 1920, 1924, 1927, 1930, 1940-es évek, 1955, 1956, 1960-as évek, 1961, 1975. Bővíteni index (120 több) »
A mikrofizika története évszámokban
A kvantummechanika, molekulafizika, atomfizika, magfizika és részecskefizika története évszámokban.
Új!!: Kvantummechanika és A mikrofizika története évszámokban · Többet látni »
Abdus Salam
Abdus Salam, (Jhang, Brit India, 1926. január 29. – Oxford, Egyesült Királyság, 1996. november 21.) Nobel-díjas pakisztáni fizikus, asztrofizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Abdus Salam · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Kvantummechanika és Albert Einstein · Többet látni »
Alfa-sugárzás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alfa-részecske.
Új!!: Kvantummechanika és Alfa-sugárzás · Többet látni »
Amplitúdó
Szinuszgörbe1.
Új!!: Kvantummechanika és Amplitúdó · Többet látni »
Antirészecske
Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel.
Új!!: Kvantummechanika és Antirészecske · Többet látni »
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Kvantummechanika és Anyag (fizika) · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Kvantummechanika és Atom · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Kvantummechanika és Atommag · Többet látni »
Bozon
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizikában a bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek, ebből kifolyólag azonos részecskék esetén teljesen szimmetrikus, összetett kvantumállapotot alkotnak.
Új!!: Kvantummechanika és Bozon · Többet látni »
Braket-jelölés
A braket-jelölés a kvantumállapotok bevett jelölése a kvantummechanikában.
Új!!: Kvantummechanika és Braket-jelölés · Többet látni »
Clinton Davisson
Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra) Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22. – Charlottesville, Virginia, 1958. február 1.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Clinton Davisson · Többet látni »
Clyde L. Cowan
Clyde Lorrain Cowan Jr (Detroit, Michigan, 1919. december 6. – Bethesda, Maryland, 1974. május 24.) az Egyesült Államok légierejének kapitánya volt.
Új!!: Kvantummechanika és Clyde L. Cowan · Többet látni »
Csillagászati színképelemzés
A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.
Új!!: Kvantummechanika és Csillagászati színképelemzés · Többet látni »
David Jonathan Gross
David Jonathan Gross (Washington, 1941. február 19. –) amerikai fizikus és húrelmélet kutató.
Új!!: Kvantummechanika és David Jonathan Gross · Többet látni »
Dióda
Különböző félvezető diódák A dióda olyan – rendszerint két kivezetéses – elektronikai alkatrész, amelyet többségében egyenirányításra, híradástechnikai célra (például rádióvevő készülékekben demodulálásra), illetve egyszerűbb logikai kapuáramkörökben is alkalmaznak.
Új!!: Kvantummechanika és Dióda · Többet látni »
Differenciálegyenlet
A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény, és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot.
Új!!: Kvantummechanika és Differenciálegyenlet · Többet látni »
Dirac-egyenlet
A fizikában a Dirac-egyenlet a relativisztikus kvantummechanika hullámegyenlete, amit Paul Dirac brit fizikus 1928-ban alkotott meg.
Új!!: Kvantummechanika és Dirac-egyenlet · Többet látni »
Dirac-spinor
A Dirac-egyenlet feles spinű fermionok viselkedését írja le a relativisztikus kvantumtérelméletben.
Új!!: Kvantummechanika és Dirac-spinor · Többet látni »
Elektrodinamika
Az elektrodinamika az elektromosság, mágnesség és hullámoptika egységes elmélete.
Új!!: Kvantummechanika és Elektrodinamika · Többet látni »
Elektrogyenge kölcsönhatás
Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.
Új!!: Kvantummechanika és Elektrogyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Kvantummechanika és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Kvantummechanika és Elektromágnesség · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Kvantummechanika és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Kvantummechanika és Elektron · Többet látni »
Elektronika
Az elektronikai eszközök szabályozzák az elektronok áramlását, elektromos jellé alakítják a fizikai mennyiségeket.
Új!!: Kvantummechanika és Elektronika · Többet látni »
Elektronmikroszkóp
Az 1933-ban Ernst Ruska által készített elektronmikroszkóp hangya képe pásztázó elektronmikroszkóppal felnagyítva Az elektronmikroszkóp egy olyan mikroszkóp, ami elektronnyalábot – nagy sebességre felgyorsított elektronokat – használ a megfigyelendő tárgy leképezésére.
Új!!: Kvantummechanika és Elektronmikroszkóp · Többet látni »
Elektronszerkezet
Atom- és molekulapályák Az atomfizika és a kvantumkémia területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben.
Új!!: Kvantummechanika és Elektronszerkezet · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Kvantummechanika és Elemi részecske · Többet látni »
Elemi töltés
Az elemi töltés egy fizikai állandó, melynek értéke a CODATA 2017-es ajánlása szerint: e.
Új!!: Kvantummechanika és Elemi töltés · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Kvantummechanika és Energia · Többet látni »
EPR-paradoxon
Az EPR-paradoxon (Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon) a kvantummechanika egyik nevezetes gondolatkísérlete, amelynek eredeti célja az elmélet nem-teljes voltának demonstrálása volt, később pedig a kísérleti ellenőrzésében játszott szerepet.
Új!!: Kvantummechanika és EPR-paradoxon · Többet látni »
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Új!!: Kvantummechanika és Erős kölcsönhatás · Többet látni »
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Új!!: Kvantummechanika és Ernest Rutherford · Többet látni »
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Új!!: Kvantummechanika és Erwin Schrödinger · Többet látni »
Félvezető
Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.
Új!!: Kvantummechanika és Félvezető · Többet látni »
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Új!!: Kvantummechanika és Fényelektromos jelenség · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Kvantummechanika és Fénysebesség · Többet látni »
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
Új!!: Kvantummechanika és Feketetest-sugárzás · Többet látni »
Fermion
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.
Új!!: Kvantummechanika és Fermion · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Kvantummechanika és Fizika · Többet látni »
Fizikai mennyiség
Fizikai mennyiségnek nevezzük valamely jelenség, folyamat minőségileg megkülönböztethető, és mennyiségileg meghatározható tulajdonságát.
Új!!: Kvantummechanika és Fizikai mennyiség · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Kvantummechanika és Foton · Többet látni »
Frank Wilczek
Frank Wilczek (Mineola, New York, 1951. május 15. –) fizikai Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, matematikus, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora.
Új!!: Kvantummechanika és Frank Wilczek · Többet látni »
Frederick Reines
Frederick Reines (Paterson, New Jersey, 1918. március 16. – Orange, Kalifornia, 1998. augusztus 26.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Frederick Reines · Többet látni »
Freeman Dyson
Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15. – Princeton, New Jersey, 2020. február 28.) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.
Új!!: Kvantummechanika és Freeman Dyson · Többet látni »
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
Új!!: Kvantummechanika és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Hamilton-operátor
A Hamilton-operátor a kvantummechanikában a részecske kanonikus változókkal (koordinátákkal és hozzájuk konjugált impulzusokkal) kifejezett energiájának az operátora.
Új!!: Kvantummechanika és Hamilton-operátor · Többet látni »
Harmonikus oszcillátor
A lineáris harmonikus oszcillátor potenciális energiája és sajátfüggvényei A harmonikus rezgőmozgást végző tömegpontot nevezzük harmonikus oszcillátornak.
Új!!: Kvantummechanika és Harmonikus oszcillátor · Többet látni »
Határozatlansági reláció
A kvantummechanikai határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére.
Új!!: Kvantummechanika és Határozatlansági reláció · Többet látni »
Henri Becquerel
Antoine Henri Becquerel (ejtsd: antoán anri bekerel) (Párizs, Franciaország, 1852. december 15. – Le Croisic, Bretagne, Franciaország, 1908. augusztus 25.) francia fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Henri Becquerel · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Kvantummechanika és Hidrogén · Többet látni »
Hilbert-tér
A Hilbert-tér a modern matematika fontos fogalma: olyan skalárszorzatos vektortér, amely teljes a skalárszorzat által definiált normára nézve.
Új!!: Kvantummechanika és Hilbert-tér · Többet látni »
Hugh David Politzer
Hugh David Politzer (New York, 1949. augusztus 31. –) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Hugh David Politzer · Többet látni »
Hugh Everett
Hugh Everett III (Washington, 1930. november 11. – McLean, Virginia, 1982. július 19.) amerikai fizikus, aki először javasolta a kvantumfizika úgynevezett sokvilág-interpretációját (many-worlds interpretation (MWI)), amelyet eredetileg „relatív állapot” formulának nevezett.
Új!!: Kvantummechanika és Hugh Everett · Többet látni »
Hullám-részecske kettősség
A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.
Új!!: Kvantummechanika és Hullám-részecske kettősség · Többet látni »
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Új!!: Kvantummechanika és Hullámfüggvény · Többet látni »
Hullámfüggvény-összeomlás
A kvantummechanika bizonyos interpretációiban a hullámfüggvény összeomlása azon két folyamat egyike – a másik a mozgásegyenlet –, ami által a kvantumrendszerek a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskednek.
Új!!: Kvantummechanika és Hullámfüggvény-összeomlás · Többet látni »
Hullámszám
A hullámszám a fizika legtöbb területén a hullámhossz reciprokával jellemzett hullámtulajdonság.
Új!!: Kvantummechanika és Hullámszám · Többet látni »
Impulzus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lendület.
Új!!: Kvantummechanika és Impulzus · Többet látni »
Interferencia
'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik). Az idő előrehaladtával a hullámfrontok távolodni kezdenek a forrásoktól, a sötét területek (destruktív interferencia helye) viszont nem mozdulnak el. Az interferencia egy fizikai jelenség, akkor következik be, ha két különböző forrású, koherens hullám találkozik, azaz olyan hullámok, amelyek fáziskülönbsége állandó.
Új!!: Kvantummechanika és Interferencia · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Kvantummechanika és Isaac Newton · Többet látni »
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Új!!: Kvantummechanika és Joseph John Thomson · Többet látni »
Julian Schwinger
Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Julian Schwinger · Többet látni »
Katódsugárcső
300px A színes televízió katódsugárcsövének felépítése elektronágyú elektronnyalábok (színenként egy) fókuszáló tekercsek eltérítő tekercsek anódcsatlakozó maszk a megjelenítendő kép vörös, zöld és kék (RGB) részének szétválasztásához foszforréteg vörös, zöld és kék zónákkal a képernyő foszforborítású belső rétegének közelképe A katódsugárcső (angolul cathode ray tube, CRT), melyet Karl Ferdinand Braun fejlesztett ki, hagyományosan radarkijelzők és oszcilloszkópok (korábban a számítógépképernyők és televíziók) kijelző eszköze.
Új!!: Kvantummechanika és Katódsugárcső · Többet látni »
Kétrés-kísérlet
A kvantummechanika egyik fontos kísérlete a kétrés-kísérlet, amely a fény kvantumjaival, a fotonokkal foglalkozik.
Új!!: Kvantummechanika és Kétrés-kísérlet · Többet látni »
Körfrekvencia
Rezgések, hullámok gyakoriságának jellemzésére többféle paraméter is használható, ezek a hullámhossz, a frekvencia és a körfrekvencia.
Új!!: Kvantummechanika és Körfrekvencia · Többet látni »
Klasszikus fizika
A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.
Új!!: Kvantummechanika és Klasszikus fizika · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Kvantummechanika és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Kommutátor (csoportelmélet)
A matematika csoportelmélet nevű ágában egy G csoport két a,b\in G elemének kommutátora az.
Új!!: Kvantummechanika és Kommutátor (csoportelmélet) · Többet látni »
Komplex konjugált
A ''z'' komplex szám és konjugáltja ábrázolása a komplex síkon A matematikában a komplex konjugált egy komplex szám képzetes része előjelének megváltoztatásával képződik.
Új!!: Kvantummechanika és Komplex konjugált · Többet látni »
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Új!!: Kvantummechanika és Komplex számok · Többet látni »
Koppenhágai interpretáció
A koppenhágai interpretáció a kvantummechanika egyfajta értelmezése.
Új!!: Kvantummechanika és Koppenhágai interpretáció · Többet látni »
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Új!!: Kvantummechanika és Kovalens kötés · Többet látni »
Kvantálás (fizika)
A fizikában a kvantálás a klasszikus fizika kvantumelméleti megfogalmazását jelenti.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantálás (fizika) · Többet látni »
Kvantum
A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantum · Többet látni »
Kvantum-összefonódás
A kvantum-összefonódás az a jelenség a kvantummechanikában, amikor két objektum kvantumállapota között összefüggés van olyan értelemben, hogy a teljes rendszer kvantumállapotát nem lehet a részrendszerek kvantumállapotának megadásával leírni.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantum-összefonódás · Többet látni »
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »
Kvantum-színdinamika
A kvantum-színdinamika az erős kölcsönhatás, azaz a hadronok (proton, neutron, mezonok) közötti alapvető vonzóerő kvantumelmélete.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantum-színdinamika · Többet látni »
Kvantum-szuperpozíció
A kvantum-szuperpozíció a kvantummechanikai rendszerek azon állapota, mikor egyidejűleg két (vagy több) helyzetben is (például van-nincs állapotban) létezhetnek egyszerre.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantum-szuperpozíció · Többet látni »
Kvantumkriptográfia
A kvantumkriptográfia a kriptográfia egy ága, mely a kvantummechanika lehetőségeit is kihasználó kriptográfiai módszerekkel foglalkozik.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantumkriptográfia · Többet látni »
Kvantumszám
Kvantumszámnak hívjuk bármely megmaradó mennyiség kvantummechanikai operátorának olyan sajátértékét, ami egy adott kvantummechanikai rendszer valamely állapotát jellemzi, azaz ott ennek határozott értéke van.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantumszám · Többet látni »
Kvantumszámítógép
A kvantumszámítógép olyan számítóeszköz, amelyik úgy végez számításokat, hogy kvantummechanikai jelenségeket használ, mint a kvantum-szuperpozíció és a kvantum-összefonódás.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantumszámítógép · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Kvantummechanika és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Lánczos Kornél
Lánczos Kornél, Cornelius Lanczos (Székesfehérvár, 1893. február 2. – Budapest, 1974. június 25.) magyar matematikus, fizikus, egyetemi tanár.
Új!!: Kvantummechanika és Lánczos Kornél · Többet látni »
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
Új!!: Kvantummechanika és Lénárd Fülöp · Többet látni »
Lézer
Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.
Új!!: Kvantummechanika és Lézer · Többet látni »
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Új!!: Kvantummechanika és Lendület · Többet látni »
Lester Halbert Germer
Lester Germer (jobbra) és Clinton Davisson (balra) 1927-ben Lester Halbert Germer amerikai fizikus volt.
Új!!: Kvantummechanika és Lester Halbert Germer · Többet látni »
Lev Davidovics Landau
Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Lev Davidovics Landau · Többet látni »
Linus Pauling
Linus Carl Pauling (Portland, Oregon, 1901. február 28. – Big Sur, Kalifornia, 1994. augusztus 19.) német származású amerikai kémikus, a modern szerkezeti kémia és a molekuláris biológia egyik megalapozója.
Új!!: Kvantummechanika és Linus Pauling · Többet látni »
Lorentz-invariancia
A Lorentz-invariancia vagy relativisztikus invariancia a speciális relativitáselméletnek megfelelő egyenletek követelménye.
Új!!: Kvantummechanika és Lorentz-invariancia · Többet látni »
Lorentz-transzformáció
A Lorentz-transzformáció egy holland fizikus, Hendrik Lorentz (1853-1928) nevéhez fűződik.
Új!!: Kvantummechanika és Lorentz-transzformáció · Többet látni »
Louis de Broglie
Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.
Új!!: Kvantummechanika és Louis de Broglie · Többet látni »
Marx György
Marx György (Budapest, 1927. május 25. – Budapest, 2002. december 2.) Kossuth-díjas magyar fizikus, asztrofizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető; a leptontöltés felfedezője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kvantummechanika és Marx György · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: Kvantummechanika és Matematikus · Többet látni »
Max Born
Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.
Új!!: Kvantummechanika és Max Born · Többet látni »
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Új!!: Kvantummechanika és Max Planck · Többet látni »
Mágnesesrezonancia-képalkotás
I. ábra: MRI-készülék II. ábra: Térd rétegfelvétele III. ábra: T1 súlyozással készült mozgókép az agyról NMR spektrométer szupravezető mágnese '''Orvosi tudomány''': Egy fej képe medián metszetben mágneses rezonancia képalkotással '''Kémia''': Egy 200 MHz-es, automatikus mintaváltóval rendelkező NMR-spektrométer a szerves kémiában vegyületek szerkezeti összetételének meghatározására Az MRI (MRI-készülék lásd I. ábra) az angol „(Nuclear) Magnetic Resonance Imaging” rövidítése, melynek jelentése: mágneses magrezonancia képalkotás.
Új!!: Kvantummechanika és Mágnesesrezonancia-képalkotás · Többet látni »
Mértékszabadság
A mértékszabadság az elektrodinamikai potenciálokra jellemző sajátos többértelműség: meghatározott transzformációval egymásba vihető végtelen sok, egymástól különböző potenciálhoz ugyanazok az erőterek és egyéb fizikai mennyiségek tartoznak.
Új!!: Kvantummechanika és Mértékszabadság · Többet látni »
Mértéktérelmélet
A mértéktérelmélet vagy leggyakrabban egyszerűen mértékelmélet a térelméletek egy gyakran használt, speciális fajtája, ezekben a tér (téridő) minden pontjában definiált fizikai mennyiség (mező) pontról pontra („lokálisan”) eleget tesz valamilyen „belső” (azaz, nem a téridőkoordinátákban, hanem a mező változóira elvégezhető) szimmetriacsoporttal jellemezhető szimmetriának, azaz ha elvégezzük a mértéktranszformációt – úgy, hogy a mező folytonosan differenciálható marad –, akkor az elméletből számolható fizikai mennyiségek nem változnak.
Új!!: Kvantummechanika és Mértéktérelmélet · Többet látni »
Megfigyelhető mennyiség
A megfigyelhető mennyiség a kvantumechanikában olyan fizikai mennyiség aminek az értéke egy kvantummechanikai mérés során meghatározható, s ezek az értékek, mint kvantumszámok jellemzik az illető kvantummechanikai rendszer állapotát.
Új!!: Kvantummechanika és Megfigyelhető mennyiség · Többet látni »
Minkowski-tér
A Minkowski-tér vagy Minkowski téridő (Hermann Minkowski matematikusról elnevezett) matematikai-fizikai fogalom; a térnek az az értelmezése, amelyben az Einstein-féle speciális relativitáselmélet legjobban megfogalmazható.
Új!!: Kvantummechanika és Minkowski-tér · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Kvantummechanika és Molekula · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Kvantummechanika és Mozgási energia · Többet látni »
Multiverzum
A multiverzum egy speciális és összetett elmélet, amely azt feltételezi, hogy a mi univerzumunk mellett számos más univerzum is létezik, s ezek együtt tartalmazzák mindazt, ami létezik és ami létezhet: a teljes világűrt, időt, tömeget, energiát és teret éppúgy, mint a fizika törvényeit és azokat az állandókat, amelyek leírják őket.
Új!!: Kvantummechanika és Multiverzum · Többet látni »
Nagy Károly (fizikus)
Nagy Károly (Ete, 1926. december 12. – 2016. július 4.) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kvantummechanika és Nagy Károly (fizikus) · Többet látni »
Neumann János
Margittai Neumann János (külföldön: John von Neumann, született: Neumann János Lajos) (Budapest, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.) magyar születésű matematikus.
Új!!: Kvantummechanika és Neumann János · Többet látni »
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Új!!: Kvantummechanika és Neutrínó · Többet látni »
Neutrínó-kísérlet
A neutrínó-kísérletet, másik nevén Cowan és Reines neutrínókísérletét 1956-ban Clyde L. Cowan és Frederick Reines amerikai fizikusok hajtották végre.
Új!!: Kvantummechanika és Neutrínó-kísérlet · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Kvantummechanika és Neutron · Többet látni »
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Új!!: Kvantummechanika és Niels Bohr · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Kvantummechanika és Nobel-díj · Többet látni »
Olajcseppkísérlet
Az olajcseppkísérlet Robert Andrews Millikan által végzett, a legkisebb töltés, az elemi töltés nagyságának megmérését célzó kísérlet volt.
Új!!: Kvantummechanika és Olajcseppkísérlet · Többet látni »
Otto Stern
Otto Stern (Żory, Felső-Szilézia 1888. február 17. – Berkely, Kalifornia, 1969. augusztus 17.) német származású, 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Otto Stern · Többet látni »
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Új!!: Kvantummechanika és Paul Dirac · Többet látni »
Perdület
A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.
Új!!: Kvantummechanika és Perdület · Többet látni »
Peter Higgs
Peter Ware Higgs (Newcastle upon Tyne, 1929. május 29. –) Nobel-díjas brit elméleti fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Peter Higgs · Többet látni »
Planck-energia
A Planck-energia az energia természetes egysége, jele EP.
Új!!: Kvantummechanika és Planck-energia · Többet látni »
Planck-impulzus
A Planck-impulzus a Max Planck német fizikus által megalkotott természetes egységrendszer impulzusegysége: ahol: A Planck-impulzus nagysága – a Planck-energiáéhoz hasonlóan – emberi léptékű, egy könnyű táskával gyalogló ember táskájának impulzusa ebbe a nagyságrendbe esik.
Új!!: Kvantummechanika és Planck-impulzus · Többet látni »
Potenciális energia
Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.
Új!!: Kvantummechanika és Potenciális energia · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Kvantummechanika és Pozitron · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és Proton · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: Kvantummechanika és Radioaktivitás · Többet látni »
Richard Feynman
Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.
Új!!: Kvantummechanika és Richard Feynman · Többet látni »
Robert Millikan
Millikan 23 évesen Robert Andrews Millikan (Morrison, Illinois, 1868. március 22. – San Marino, Kalifornia, 1953. december 19.) amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért.
Új!!: Kvantummechanika és Robert Millikan · Többet látni »
Rutherford-kísérlet
''Fent:'' Várt eredmény: az alfa-részecske az atom szilvapuding modellje szerint eltérülés nélkül menne át az atomon. ''Lent:'' Megfigyelt eredmény: a részecskék kis hányada térült el, mely egy kis koncentrált pozitív töltésű részre utal. A Rutherford-kísérlet vagy Geiger–Marsden-kísérlet Ernest Rutherford vezetése alatt Manchesteri Egyetemen 1909 és 1911 között Hans Geiger és Ernest Marsden által elvégzett, az anyag szerkezetének felderítésére szolgáló szóráskísérletek elnevezése.
Új!!: Kvantummechanika és Rutherford-kísérlet · Többet látni »
Sajátvektor és sajátérték
A lineáris algebrában egy lineáris transzformáció sajátvektora a vektortér olyan nemnulla vektora, amelyet a leképezés a skalárszorosába visz.
Új!!: Kvantummechanika és Sajátvektor és sajátérték · Többet látni »
Schrödinger macskája
A Schrödinger macskája Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződő gondolatkísérlet.
Új!!: Kvantummechanika és Schrödinger macskája · Többet látni »
Schrödinger-egyenlet
A kvantummechanikában egy fizikai rendszer ismerete ekvivalens annak teljes állapotterének ismeretével.
Új!!: Kvantummechanika és Schrödinger-egyenlet · Többet látni »
Sheldon Lee Glashow
Sheldon Lee Glashow (New York, 1932. december 5. –) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Sheldon Lee Glashow · Többet látni »
Skalár
A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordináta-rendszer elforgatásakor nem változik.
Új!!: Kvantummechanika és Skalár · Többet látni »
Skaláris szorzat
A geometriában a sík két, egymással \theta szöget bezáró \mathbf, \mathbf vektorának skaláris szorzata az \mathbf \cdot \mathbf.
Új!!: Kvantummechanika és Skaláris szorzat · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Kvantummechanika és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Új!!: Kvantummechanika és Spin · Többet látni »
Stern–Gerlach-kísérlet
A Stern–Gerlach-kísérlet a kvantummechanika fontos részét képezi.
Új!!: Kvantummechanika és Stern–Gerlach-kísérlet · Többet látni »
Steven Weinberg
Steven Weinberg (New York, 1933. május 3. – Austin, 2021. július 23.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Steven Weinberg · Többet látni »
Számítógép
30000 mechanikus alkatrészt tartalmaz, de mégis egy programozható digitális számítógép, amely lebegőpontos számítások végzésére is képes. A gépet, Zuse házával együtt, a Szövetségesek lebombázták a II. világháborúban. PDP–11 kompatibilis szovjet számítógép, amely egy rajzfilmbeli robothoz hasonlít Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére, vagy más berendezések vezérlésére használhatóak.
Új!!: Kvantummechanika és Számítógép · Többet látni »
Szuperfolyékonyság
A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.
Új!!: Kvantummechanika és Szuperfolyékonyság · Többet látni »
Szupravezetés
Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.
Új!!: Kvantummechanika és Szupravezetés · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Kvantummechanika és Téridő · Többet látni »
Tömegpont
A tömegpont nem más, mint egy test egyszerűsített fizikai modellje.
Új!!: Kvantummechanika és Tömegpont · Többet látni »
Thomas Young
Thomas Young (Milverton, 1773. június 13. – London, 1829. május 10.) angol orvos és fizikus, polihisztor.
Új!!: Kvantummechanika és Thomas Young · Többet látni »
Tomonaga Sinicsiró
Tomonaga Sinicsiró (朝永 振一郎, nyugaton Sin-Itiro Tomonaga vagy Shinichirō Tomonaga) (Tokió, 1906. március 31. – Tokió, 1979. július 8.) japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel.
Új!!: Kvantummechanika és Tomonaga Sinicsiró · Többet látni »
Tranzisztor
Különböző kialakítású tranzisztorok – az egyes típusok feletti feliratok a tranzisztor tokozását (kialakítását) jelzik A tranzisztor háromrétegű félvezető eszköz, amelyet túlnyomórészt gyenge villamos jelek erősítésére, továbbá jelek kapcsolására vagy feszültségstabilizálás céljára alkalmaznak.
Új!!: Kvantummechanika és Tranzisztor · Többet látni »
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
Új!!: Kvantummechanika és Valós számok · Többet látni »
Valószínűség-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében a valószínűség-eloszlás, a valószínűség-tömeg, a valószínűség-sűrűség mind függvények, melyek leírják, hogy egy véletlenszerű változó milyen valószínűséggel vehet fel egy bizonyos értéket.
Új!!: Kvantummechanika és Valószínűség-eloszlás · Többet látni »
Victor Frederick Weisskopf
Victor Frederick Weisskopf (Bécs, 1908. szeptember 19. – Newton, Massachusetts, 2002. április 22.) osztrák-amerikai fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Victor Frederick Weisskopf · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Kvantummechanika és Világegyetem · Többet látni »
Walter Heitler
Walter Heitler dr.
Új!!: Kvantummechanika és Walter Heitler · Többet látni »
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Új!!: Kvantummechanika és Werner Heisenberg · Többet látni »
Wolfgang Pauli
Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.
Új!!: Kvantummechanika és Wolfgang Pauli · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1805 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1896 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1897 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Kvantummechanika és 1900 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1905 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1909 · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1911 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1913 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1920 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1924 · Többet látni »
1927
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1927 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1930 · Többet látni »
1940-es évek
Községi Élelmiszerüzem.
Új!!: Kvantummechanika és 1940-es évek · Többet látni »
1955
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1955 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1956 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1960-as évek · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1961 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Kvantummechanika és 1975 · Többet látni »
