Kommunikáció

332 kapcsolatok: A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára (opera), A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom), Amade László, Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Anonymus, Aragóniai Beatrix magyar királyné, Arezzói Guido, Argentína, Auer Lipót, Ádám Jenő (zeneszerző), Ária, Óbuda (városrész), Bakfark Bálint, Balassa Sándor, Balassi Bálint, Balázs János (zongoraművész, 1988), Ballada, Baráth Emőke, Baráti Kristóf, Barokk, Bartók Béla (zeneszerző), Bartók vonósnégyes, Baryton, Basso continuo, Batta András, Batthyány József (érsek), Batthyány Lajos (miniszterelnök), Bánk bán (opera), Bárdos Lajos, Bátori Mária, Bécs, Bűn és bűnhődés (opera), Betlehemezés, Bihari János, Bizánci Birodalom, Bogányi Gergely, Bozay Attila, Brassó, Brácsaverseny (Bartók), Buda (történelmi település), Budapest, Carl Ditters von Dittersdorf, C’est la guerre, Chudy József, Claude Debussy, Concerto (Bartók), Csembaló, Csermák Antal György, ..., Cziffra György (zongoraművész), Dal, Decsényi János, Diatonikus hangsor, Divertimento, Divertimento (Bartók), Dobszay László, Dohnányi Ernő, Doráti Antal, Dubrovay László, Dukay Barnabás, Durkó Zsolt, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eötvös Péter, Eckhardt Mária, Eger, Egressy Béni, Emigráció (tevékenység), Erdély, Erkel Ferenc, Erkel Színház, Esterházy Miklós József, Esterházy Pál (nádor), Esterházy Pál Antal (1711–1762), Esztergomi érsek, Esztergomi bazilika, Esztergomi mise, Falk Géza, Falvy Zoltán, Farkas Ferenc (zeneszerző), Farkasréti temető, Ferencsik János, Fertőd, Fischer Annie, Fischer Ádám, Fischer Iván, Fonográf, Fusz János, Gótika, Georg Druschetzky, Giuseppe Verdi, Goldmark Károly, Grassalkovich Antal (főispán, 1734–1794), Gregor József (operaénekes), Gregorián ének, Gustav Mahler, Gyöngyösi Levente, Győr, Győri Filharmonikus Zenekar, Habsburg Birodalom, Hamar Zsolt, Hamlet (Szokolay-opera), Hárfa, Háry János (opera), Hegedű, Hofecker Imre, Hollósy Kornélia, Homofónia (zene), Honfoglalás, Hubay Jenő, Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény), Hunyadi László (opera), Huszka Jenő, I. Mátyás magyar király, II. József magyar király, Istvánffy Benedek, Jandó Jenő (zongoraművész), Járdányi Pál, Joachim József (hegedűművész), Johann Georg Albrechtsberger, Johann Nepomuk Hummel, Johannes Brahms, Joseph Haydn, Kadencia, Kadosa Pál, Kamarazene, Kantáta, Kájoni János, Kálmán Imre, Kecskemét, Kelemen Barnabás, Kereszténység Magyarországon, Keresztury Dezső, Kertész István (karmester), Kesselyák Gergely, Keszthely, Kettősverseny (Brahms), Kijev, Kincses Veronika, Kismarton, Klasszikus zene, Kocsár Miklós, Kocsis Zoltán, Kodály Filharmonikusok, Kodály Zoltán, Koessler János, Koháry Mária Antónia, Koloratúrszoprán, Kolozsvár, Komárom (Szlovákia), Kossuth-szimfónia, Kottaírás, Kovács Dénes (hegedűművész), Kurtág György (zeneszerző, 1926), Kurucok, Lavotta János, Láng István (zeneszerző), Lüszisztraté (opera), Lehár Ferenc, Lehel György, Lehotka Gábor, Lendvay Kamilló, Levédia, Ligeti György, Liszt Ferenc, Liszt Ferenc Kamarazenekar, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liturgia, London, Ludwig van Beethoven, Madaras Gergely, Magyar Állami Operaház, Magyar kalandozások, Magyar Könyvészet, Magyar népdal, Magyar nóta, Magyar szentek és boldogok listája, Magyar Zene Háza, Magyar zeneszerzők listája, Magyarok, Magyarország, Magyarország himnusza, Maros Rudolf, Marton Éva, Matuz István (fuvolaművész), Május 30., Márta István, Második világháború, Menner Bernát, Mezőváros, Michael Haydn, Mihály András (zeneszerző), Miklósa Erika, Miskolc, Miskolci Szimfonikus Zenekar, Mohácsi csata, Molnár Imre (zenetudós), Mosonyi Mihály, Nabucco (opera), Nagyszeben, Nagyvárad, Nádor-kódex, Németek, Németország, Néprajzi Múzeum (Budapest), Népszínmű, Népzene, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Neuma, New York, Nikisch Artúr, Nyitány, Nyugati lant, Olaszok, Onczay Csaba, Opera (színmű), Operett, Oratórium, Orbán György (zeneszerző), Orgona (hangszer), Ormándy Jenő, Pannon Filharmonikusok, Patachich Ádám, Pauk György, Paul Sacher, Pálóczi Horváth Ádám, Pápa (egyházfő), Pécs, Pécsi Balett, Pentatónia, Perényi Miklós (gordonkaművész), Pest (történelmi település), Petrovics Emil, Pikkó herceg és Jutka Perzsi, Polgár László (operaénekes), Polifónia, Pozsony, Pray-kódex, Provence-Alpes-Côte d’Azur, Psalmus Hungaricus (Kodály), Raffay Dávid, Ránki Dezső, Rózsavölgyi Márk, Regölés, Reiner Frigyes, Reményi Ede (hegedűművész), Rendszerváltás Magyarországon, Reneszánsz, Richard Strauss, Richard Wagner (zeneszerző), Richter János, Romantika, Rost Andrea, Ruzitska Ignác, Sankt Gallen-i kolostor, Sass Sylvia, Savaria Szimfonikus Zenekar, Sába királynője (opera), Schiff András, Schodelné Klein Rozália, Scitovszky János, Selmeczi György (zeneszerző), Solti György, Soproni József (zeneszerző), Sugár Rezső, Svájc, Svéd Sándor, Szabad királyi város, Szabadi Vilmos, Szabolcsi Bence, Széchenyi István, Székely fonó, Székely Mihály (operaénekes), Székesfehérvár, Széll György (karmester), Színházművészet, Szólószonáta (Bartók), Szózat, Szőllősy András, Szegedi Szimfonikus Zenekar, Szent Erzsébet legendája, Szent Gellért, Szenthelyi Miklós, Szervánszky Endre, Szigligeti Ede, Szimfónia, Szláv népek, Szokolay Sándor, Szombathely, Szonáta, Szoprán, Szvit (zenemű), Tata, Táncszvit (Bartók), Török hódoltság, Türkök, Telegdi Miklós, Thomán István, Tinódi Lantos Sebestyén, Tokody Ilona, Trubadúr, Ugor nyelvek, Vashegyi György, Vata (törzsfő), Várdai István (csellista), Várjon Dénes, Vásáry Tamás, Vécsey Jenő, Vérnász (opera), Vörösmarty Mihály, Verbunkos, Vereb, Veress Sándor (zeneszerző), Versailles, Verseghy Ferenc (költő), Veszprém, Victor Máté, Vikár Béla, Viktória brit királynő, Virágének, Vonósnégyes, Weiner Leó, Wolfgang Amadeus Mozart, Zenészeti Lapok, Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Zenetörténet, Zichy Ödön (1809–1848), Zichy Géza, 1. szvit (Bartók), 1838-as pesti árvíz, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 3. zongoraverseny (Bartók). Bővíteni index (282 több) » « Shrink index

A fából faragott királyfi

A fából faragott királyfi (op. 13, BB 74) című egyfelvonásos táncjáték Bartók Béla második színpadi műve, néhány évvel a Kékszakállú herceg vára című opera után (miután a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatának bírálóbizottsága 1911-ben játszhatatlannak ítélte és visszautasította), az első világháború idején (1914–1916-ban) készült.

Új!!: Magyar klasszikus zene és A fából faragott királyfi · Többet látni »

A kékszakállú herceg vára (opera)

A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyfelvonásos és egyetlen operája (op. 11, Sz. 48, BB 62), amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta.

Új!!: Magyar klasszikus zene és A kékszakállú herceg vára (opera) · Többet látni »

A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)

Oroszlánfigura a Szent Adalbert-templom bejáratától a Magyar Nemzeti Múzeumban, (1190 körül) Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére épült középkori román, később gótikus székesegyház egykoron Magyarország egyik legnagyobb temploma volt, szépsége miatt méltán kapta a régi magyar széptemplom nevét.

Új!!: Magyar klasszikus zene és A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) · Többet látni »

Amade László

Várkonyi báró Amade László (Bős, 1703. március 12. – Felbár, 1764. december 22.) magyar költő.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Amade László · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Anglia · Többet látni »

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Anonymus · Többet látni »

Aragóniai Beatrix magyar királyné

Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Aragóniai Beatrix magyar királyné · Többet látni »

Arezzói Guido

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arezzói Guidó.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Arezzói Guido · Többet látni »

Argentína

Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Argentína · Többet látni »

Auer Lipót

Auer Lipót, Leopold von Auer (Veszprém, 1845. június 7. – Loschwitz (ma Drezda része), 1930. július 15.) világhírű magyar hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Auer Lipót · Többet látni »

Ádám Jenő (zeneszerző)

Ádám Jenő (Szigetszentmiklós, 1896. december 12. – Budapest, 1982. május 15.) Kossuth-díjas zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus és népdalgyűjtő.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ádám Jenő (zeneszerző) · Többet látni »

Ária

Az ária eredeti 16.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ária · Többet látni »

Óbuda (városrész)

Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Óbuda (városrész) · Többet látni »

Bakfark Bálint

Bakfark Bálint (Bacfort v. Graevius Bálint v. Valentin Greff Bakfark, de előfordul még a Bachfarrt, Backvart, Bekwark, Bakfart névváltozat is) – (Brassó, 1506. vagy 1507. augusztus 15.? más forrás szerint 1526 – Padova, 1576. augusztus 22., más forrás szerint: augusztus 15. vagy 13.) erdélyi szász zeneszerző és lantművész, a reneszánsz hangszeres muzsika jeles képviselője.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bakfark Bálint · Többet látni »

Balassa Sándor

Medve utcai általános iskolában tanított. 1981-1996 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanított. Balassa Sándor (Budapest, 1935. január 20. – Budapest, 2021. május 14.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Balassa Sándor · Többet látni »

Balassi Bálint

Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Balassi Bálint · Többet látni »

Balázs János (zongoraművész, 1988)

Balázs János (Budapest, 1988. szeptember 19. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője, egyetemi docens, érdemes művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Balázs János (zongoraművész, 1988) · Többet látni »

Ballada

A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ballada · Többet látni »

Baráth Emőke

Baráth Emőke (Kerepestarcsa, 1985 –) Liszt Ferenc- és Junior Príma-díjas magyar operaénekes (szoprán).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Baráth Emőke · Többet látni »

Baráti Kristóf

Baráti Kristóf (Budapest, 1979. május 17.–) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Baráti Kristóf · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Barokk · Többet látni »

Bartók Béla (zeneszerző)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

Bartók vonósnégyes

A Bartók vonósnégyes koncertje a solymári katolikus templomban 2009-ben A Bartók vonósnégyes kétszeres Kossuth-díjas világhírű magyar kvartett.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bartók vonósnégyes · Többet látni »

Baryton

A baryton egy cselló nagyságú, 6 húros vonós hangszer, a gambacsalád tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Baryton · Többet látni »

Basso continuo

A basso continuo – a szó szoros értelmében – folytonos basszusvonalat jelent, s valóban egy megszakítatlan mélyszólamot képvisel a barokk lejegyzésmódjában.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Basso continuo · Többet látni »

Batta András

Batta András (Budapest, 1953. szeptember 30. –) Széchenyi- és Erkel Ferenc-díjas magyar zenetörténész, habilitált egyetemi tanár, a Magyar Zene Háza Nonprofit Kft.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Batta András · Többet látni »

Batthyány József (érsek)

Batthyány József Németújvári gróf Batthyány József (teljes nevén Batthyány József Félix János Nepomuk Ádám; Bécs, 1727. január 30. – Pozsony, 1799. október 23.), a magyar főnemesi Batthyány családból származó gróf, korábbi erdélyi püspök majd kalocsai érsek, aki 1776-tól esztergomi hercegprímás, 1778-tól Magyarország bíborosa haláláig.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Batthyány József (érsek) · Többet látni »

Batthyány Lajos (miniszterelnök)

Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »

Bánk bán (opera)

A Bánk bán Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bánk bán (opera) · Többet látni »

Bárdos Lajos

Bárdos Lajos (Budapest, 1899. október 1. – Budapest, 1986. november 18.) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karnagy, zenetudós, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bárdos Lajos · Többet látni »

Bátori Mária

A Bátori Mária Erkel Ferenc egyik kétfelvonásos operája.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bátori Mária · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bécs · Többet látni »

Bűn és bűnhődés (opera)

A Bűn és bűnhődés Petrovics Emil háromfelvonásos operája, mely a szerző egyetlen, teljes estét betöltő alkotása a műfajban.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bűn és bűnhődés (opera) · Többet látni »

Betlehemezés

Betlehemes csoport Hajdúdorogon A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar keresztény népszokás.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Betlehemezés · Többet látni »

Bihari János

Bihari János (Pollák Zsigmond, 1875) Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bihari János · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bogányi Gergely

Bogányi Gergely (Vác, 1974. január 4. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bogányi Gergely · Többet látni »

Bozay Attila

Bozay Attila (Balatonfűzfő, 1939. augusztus 11. – Budapest, 1999. szeptember 14.) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, citera- és furulyaművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Bozay Attila · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Brassó · Többet látni »

Brácsaverseny (Bartók)

Bartók Béla Brácsaversenyét (Sz. 120, BB 128) 1945 júliusában-augusztusában írta a New York államban levő Saranac Lake-ben, miközben már a leukémia utolsó állapotában szenvedett.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Brácsaverseny (Bartók) · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Budapest · Többet látni »

Carl Ditters von Dittersdorf

August Carl (Karl) Ditters von Dittersdorf (Bécs, 1739. november 2. – Neuhof, Csehország, 1799. október 24.) osztrák zeneszerző, hegedűművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Carl Ditters von Dittersdorf · Többet látni »

C’est la guerre

A C’est la guerre Petrovics Emil egyfelvonásos operája.

Új!!: Magyar klasszikus zene és C’est la guerre · Többet látni »

Chudy József

Chudy József (Pozsony, 1753. június 14. – Pest, 1813. március 4.) zeneszerző, karmester, feltaláló.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Chudy József · Többet látni »

Claude Debussy

Debussy sírja a Passyi temetőben Claude Achille Debussy (Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1862. augusztus 22. – Párizs, 1918. március 25.) francia impresszionista zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Claude Debussy · Többet látni »

Concerto (Bartók)

A Concerto zenekarra (Sz. 116, BB 123) Bartók Béla öttételes zenekari műve.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Concerto (Bartók) · Többet látni »

Csembaló

Flamand csembaló a 18. századból A csembaló polifón billentyűs kordofon hangszer.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Csembaló · Többet látni »

Csermák Antal György

emléktáblája Balatonfüreden Csermák Antal sírja a veszprémi alsóvárosi temetőben Csermák Antal György (Hradsin, Csehország, 1774 körül – Veszprém, 1822. október 25.) zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Csermák Antal György · Többet látni »

Cziffra György (zongoraművész)

Cziffra György (Budapest, 1921. november 5. – Longpont-sur-Orge, Franciaország, 1994. január 15.), Magyar Örökség díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész, az egyik legjelentősebb és világszerte ismert magyar zenei előadóművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Cziffra György (zongoraművész) · Többet látni »

Dal

„''Ré-gi mó – di so – kan tudják – mint ha – mi – sak a lá - - - nyok''” Bordal - 1901-ben kézzel jegyezték fel egy képeslapra A dal a legelterjedtebb és erős zeneiségű lírai műfaj.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Dal · Többet látni »

Decsényi János

Decsényi János (Budapest, 1927. március 24. –) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Decsényi János · Többet látni »

Diatonikus hangsor

A diatonikus hangsor a mai zenei szóhasználatban olyan hétfokú hangsor, amelyben öt egészhang és két félhang van úgy elhelyezve, hogy a félhangok a lehető legmesszebb legyenek egymástól.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Diatonikus hangsor · Többet látni »

Divertimento

Divertimento (K.136, Nr.1)'' A divertimento (ol. mulatság, szórakozás) a legkülönbözőbb műfajú és hangszer-összeállítású szórakoztatózenei gyűjtemények címe a 17.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Divertimento · Többet látni »

Divertimento (Bartók)

A Divertimento Bartók Béla háromtételes zenekari műve (Sz. 113, BB 118), amely Paul Sacher felkérésére készült 1939-ben.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Divertimento (Bartók) · Többet látni »

Dobszay László

Dobszay László (Szeged, 1935. február 2. – Budapest, 2011. augusztus 26.) Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, népzenekutató, karnagy, egyetemi tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Dobszay László · Többet látni »

Dohnányi Ernő

Dohnányi Ernő Jenő Frigyes (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagógus.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Dohnányi Ernő · Többet látni »

Doráti Antal

Doráti Antal KBE, születési és 1933-ig használt nevén Deutsch Antal (Budapest, Terézváros, 1906. április 9. – Zürich, 1988. november 13.) karmester, zeneszerző, Bartók–Pásztory-díjas (1986).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Doráti Antal · Többet látni »

Dubrovay László

Dubrovay László (Budapest, 1943. március 23. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zeneoktató, érdemes művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Dubrovay László · Többet látni »

Dukay Barnabás

Dukay Barnabás (Szőny, 1950. július 25. –) magyar zeneszerző, pedagógus, egyetemi tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Dukay Barnabás · Többet látni »

Durkó Zsolt

Durkó Zsolt (Szeged, 1934. április 10. – Budapest, 1997. április 2.) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, főiskolai tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Durkó Zsolt · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

Eötvös Péter

Eötvös Péter (Székelyudvarhely, 1944. január 2. –) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus és karmester, a 20–21.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Eötvös Péter · Többet látni »

Eckhardt Mária

Eckhardt Mária (Budapest, 1943. szeptember 26. –) Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, karvezető.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Eckhardt Mária · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Eger · Többet látni »

Egressy Béni

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Egressy Béni · Többet látni »

Emigráció (tevékenység)

Amerika felé, valamikor a 20. század elején Emigráció vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy másikban éljen.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Emigráció (tevékenység) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Erdély · Többet látni »

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Erkel Ferenc · Többet látni »

Erkel Színház

Az Erkel Színház Budapesten, a VIII. kerületi II. János Pál pápa téren található.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Erkel Színház · Többet látni »

Esterházy Miklós József

5.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Esterházy Miklós József · Többet látni »

Esterházy Pál (nádor)

Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »

Esterházy Pál Antal (1711–1762)

Az Esterházy hercegek családfája 4.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Esterházy Pál Antal (1711–1762) · Többet látni »

Esztergomi érsek

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Esztergomi érsek · Többet látni »

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Esztergomi bazilika · Többet látni »

Esztergomi mise

Liszt 1858-ban Az Esztergomi mise (Missa Solennis zur Einweihung der Basilika in Gran) Liszt Ferenc egyházzenei alkotása.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Esztergomi mise · Többet látni »

Falk Géza

Falk Géza (Budapest, 1899. január 16. – Pozsonyligetfalu, 1945. március 29.) zeneszerző, zenei szakíró.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Falk Géza · Többet látni »

Falvy Zoltán

Falvy Zoltán (Budapest, 1928. augusztus 28. – 2017. június 15.) magyar zenetörténész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Falvy Zoltán · Többet látni »

Farkas Ferenc (zeneszerző)

Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Farkas Ferenc (zeneszerző) · Többet látni »

Farkasréti temető

A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Farkasréti temető · Többet látni »

Ferencsik János

Ferencsik János (Budapest, 1907. január 18. – Budapest, 1984. június 12.) kétszeres Kossuth-díjas magyar karmester, korrepetitor, az Operaház főzeneigazgatója (1957–1973, 1978–1984 (23. o.)) és a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezetője (1953-tól haláláig), a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagya (1960–1967); a Nemzeti Zenede tanára, főiskolai tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ferencsik János · Többet látni »

Fertőd

Fertőd (horvátul: Herceško) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Fertőd · Többet látni »

Fischer Annie

Tóth Aladár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-26 Fischer Annie (Budapest, 1914. július 5. – Budapest, 1995. április 10.) a 20. század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas magyar zongoraművésze.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Fischer Annie · Többet látni »

Fischer Ádám

Fischer Ádám (Budapest, 1949. szeptember 9. –) Kossuth-díjas magyar karmester, Fischer Iván karmester bátyja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Fischer Ádám · Többet látni »

Fischer Iván

Fischer Iván (Budapest, 1951. január 20. –) Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, Budapest díszpolgára, a brit Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Fischer Iván · Többet látni »

Fonográf

Thomas Alva Edison korai fonográfja Az Edison-féle hengeres fonográf A fonográf (görög szó, magyar jelentése: hangíró készülék) az első olyan hangfelvételre és lejátszásra is alkalmas készülék volt, mely a gyakorlatban is bevált.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Fonográf · Többet látni »

Fusz János

Fusz János (németül Johann Evangelist Fuss) (Tolna, 1777. december 16. – Buda, 1819. március 19.) magyar zeneszerző és karnagy, külföldön is megbecsült zenei író.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Fusz János · Többet látni »

Gótika

A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Gótika · Többet látni »

Georg Druschetzky

Georg Druschetzky (Jemníky, 1745, április 7. – Buda, 1819, június 21.) cseh származású zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Georg Druschetzky · Többet látni »

Giuseppe Verdi

Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (Le Roncole, 1813. október 10. – Milánó, 1901. január 27.) 19. századi olasz zeneszerző, az opera műfajának kimagasló egyénisége.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Giuseppe Verdi · Többet látni »

Goldmark Károly

Goldmark Károly, németül Karl vagy Carl Goldmark (Keszthely, 1830. május 18. – Bécs, 1915. január 2.) zsidó származású, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Goldmark Károly · Többet látni »

Grassalkovich Antal (főispán, 1734–1794)

Gyaraki herceg (korábban gróf) Grassalkovich II.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Grassalkovich Antal (főispán, 1734–1794) · Többet látni »

Gregor József (operaénekes)

Gregor József (Rákosliget, 1940. augusztus 8. – Szeged, 2006. október 27.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (basszus), érdemes és kiváló művész, a Szegedi Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Gregor József (operaénekes) · Többet látni »

Gregorián ének

I. Gergely pápa a Szentlélek sugallatára diktálja a liturgia énekeit Graduale Aboense A gregorián ének (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis) egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló ének latin nyelven.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Gregorián ének · Többet látni »

Gustav Mahler

Gustav Mahler (Kaliště, 1860. július 7. – Bécs, 1911. május 18.) cseh–osztrák zeneszerző, karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Gustav Mahler · Többet látni »

Gyöngyösi Levente

Gyöngyösi Levente Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Gyöngyösi Levente · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Győr · Többet látni »

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar a korábbi Rába Filmszínház átalakítása után 2001 novemberében költözött be jelenlegi helyére.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Győri Filharmonikus Zenekar · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Hamar Zsolt

Hamar Zsolt (Budapest, 1968. október 25. –) Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Hamar Zsolt · Többet látni »

Hamlet (Szokolay-opera)

A Hamlet Szokolay Sándor a Magyar Állami Operaházban 1968.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Hamlet (Szokolay-opera) · Többet látni »

Hárfa

Afrikai hárfa (Mangbetu nép) A hárfa húros, pengetős hangszer.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Hárfa · Többet látni »

Háry János (opera)

A Háry János Kodály Zoltán eredetileg öt kalandból álló, 1926-ban, a Magyar Állami Operaházban bemutatott daljátéka.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Háry János (opera) · Többet látni »

Hegedű

A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Hegedű · Többet látni »

Hofecker Imre

Szentimrényi Hofecker Imre (Buda, 1863 – Pestszentlőrinc, 1933. október) fő- és székvárosi tanító, zenetudós.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Hofecker Imre · Többet látni »

Hollósy Kornélia

Gertenyesi Hollósy Kornélia Julianna Klára (születési nevén Korbuly Kornélia; Gertenyes, 1827. április 13. – Dombegyháza, 1890. február 10.) örmény származású magyar opera-énekesnő, korának egyik legismertebb és legsikeresebb művésznője, a „magyar csalogány”.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Hollósy Kornélia · Többet látni »

Homofónia (zene)

A homofónia (gör. homophōnía: egybehangzás, együtthangzás) vagy homofon szerkesztés a zenében olyan zenei szerkesztésmódot jelöl, (ellentétben a polifóniával), amely egyetlen szólamot (a dallamot) helyez előtérbe, míg a többi szólam ennek harmóniai kíséretére szorítkozik.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Homofónia (zene) · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Honfoglalás · Többet látni »

Hubay Jenő

Szalatnyai Hubay Jenő, bejegyezve Huber Eugenius Rudolphus Joannes.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Hubay Jenő · Többet látni »

Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény)

Liszt Ferenc, nagyjából a bemutató idején A Hungaria Liszt Ferenc kilencedik szimfonikus költeménye (S.103).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény) · Többet látni »

Hunyadi László (opera)

A Hunyadi László Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Hunyadi László (opera) · Többet látni »

Huszka Jenő

'''Huszka Jenő''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Bartók Béla út 15/a-c szám alatt Huszka Jenő emléktábla időskori lakása házfalán, Bp. Fő utca 15. Huszka Jenő (Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.) magyar zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Huszka Jenő · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Magyar klasszikus zene és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

II. József magyar király

II.

Új!!: Magyar klasszikus zene és II. József magyar király · Többet látni »

Istvánffy Benedek

Istvánffy Benedek (Szentmárton (Pannonhalma) 1733 – Győr, 1778. október 25.) zeneszerző, karnagy, orgonista.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Istvánffy Benedek · Többet látni »

Jandó Jenő (zongoraművész)

Jandó Jenő (Pécs, 1952. február 1. – Budapest, 2023. július 4.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Jandó Jenő (zongoraművész) · Többet látni »

Járdányi Pál

Járdányi Pál, Járdányi Pál István (Budapest, 1920. január 30. – Budapest, 1966. július 29.) Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Járdányi Pál · Többet látni »

Joachim József (hegedűművész)

Joachim József (Joseph Joachim) (Köpcsény, 1831. június 28. – Berlin, 1907. augusztus 15.) magyar származású hegedűművész, karmester és zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Joachim József (hegedűművész) · Többet látni »

Johann Georg Albrechtsberger

Gluck. Johann Georg Albrechtsberger sírja a bécsi Szent Marx temetőben Johann Georg Albrechtsberger (Klosterneuburg, 1736. február 3. – Bécs, 1809. március 7.) osztrák zeneszerző, orgonista, zenetudós, zenetanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Johann Georg Albrechtsberger · Többet látni »

Johann Nepomuk Hummel

Hummel mellszobra a Német Nemzeti Színház mellett Weimarban Johann Nepomuk Hummel (Pozsony, 1778. november 14. – Weimar, 1837. október 17.) osztrák zongorista, zeneszerző, tanár és karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Johann Nepomuk Hummel · Többet látni »

Johannes Brahms

Johannes Brahms (Hamburg, 1833. május 7. – Bécs, 1897. április 3.) német zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Johannes Brahms · Többet látni »

Joseph Haydn

Franz Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszika első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Joseph Haydn · Többet látni »

Kadencia

Példa a kadenciára Liszt: 2. Magyar rapszódiájából A kadencia 1.) zenei periódusok specifikus befejezése, zárlat, záradék. Az eredeti olasz cadenza kifejezés esést jelent, mely az adott zenei szakasz végén a záróhangok esésére utal. Ennek megfelelően eredetileg a hangok konkrét esését jelenti, majd a klasszikától kezdve a formaelemzésben mindinkább magát a zárlatot értik kadencia alatt. Áriák, versenyművek, hangszeres szólódarabok részeként is előfordul; a vezető szólam virtuóz, kötetlen, eredetileg improvizált szólója. Az áriákban rendszerint koloratúra díszíti. 2.) A kadencia más, bár előbbivel rokon értelemben, jellemzően a klasszikától kezdve, jellegzetes virtuóz átvezetést is jelent. A magyar zenei szaknyelvben ez utóbbira az eredeti olasz cadenza kifejezést is használják, kottai jele például a sorok fölé írt cadenza ad libitum (azaz tetszés szerinti befejezés) lehet, de gyakran nem jelölik. Ez az átvezetés például versenyművekben olyan szakasz, melyben a zenekar szünetet tart, hogy a szólóhangszeres kötetlen, parafrazeáló része következhessen.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kadencia · Többet látni »

Kadosa Pál

Kerepesi temetőben: 42/1-U-1. Kadosa Pál (Léva, 1903. szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.) kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiválló művész zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kadosa Pál · Többet látni »

Kamarazene

A kamarazene (olaszul: musica da camera 'házimuzsika', az olasz camera 'szoba' szóból) olyan zeneművek és zenei műfajok gyűjtőneve, amelyekben egynél több, de (általánosan elfogadott minősítés szerint) 10-12-nél kevesebb zenész játszik.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kamarazene · Többet látni »

Kantáta

A kantáta zenekarral kísért énekszóló és kórus váltakozásából alakuló többszakaszos kompozíció.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kantáta · Többet látni »

Kájoni János

Kájoni János (románul Ioan Caioni, latinosítva Johannes Caioni) (Kiskaján, Belső-Szolnok vármegye, 1629 körül – Gyergyószárhegy, 1687. április 25.) erdélyi születésű, román családból származó (maga írja: „Natus valachus sum”) ferences szerzetes, orgonista, orgonaépítő, énekszerző és -fordító, a Kájoni Kódex alkotója, botanikus, nyomdász és könyvkiadó.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kájoni János · Többet látni »

Kálmán Imre

Kálmán Imre (született Kopstein) (Siófok, 1882. október 24. – Párizs, 1953. október 30.) operettjeiről híres magyar zeneszerző, karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kálmán Imre · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kecskemét · Többet látni »

Kelemen Barnabás

Kelemen Barnabás (Budapest, 1978. június 12.–) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kelemen Barnabás · Többet látni »

Kereszténység Magyarországon

A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kereszténység Magyarországon · Többet látni »

Keresztury Dezső

Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.) Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Keresztury Dezső · Többet látni »

Kertész István (karmester)

Kertész István (Budapest, 1929. augusztus 28. – Herzlija, 1973. április 16.) magyar zenekari és operakarmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kertész István (karmester) · Többet látni »

Kesselyák Gergely

Kesselyák Gergely Liszt Ferenc-díjas karmester, operarendező.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kesselyák Gergely · Többet látni »

Keszthely

Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Keszthely · Többet látni »

Kettősverseny (Brahms)

A Kettősverseny hegedűre és gordonkára Johannes Brahms a-mollban írt, op.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kettősverseny (Brahms) · Többet látni »

Kijev

Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kijev · Többet látni »

Kincses Veronika

Kincses Veronika (Budapest, 1948. szeptember 8. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő (lírai szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, egyetemi tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kincses Veronika · Többet látni »

Kismarton

Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kismarton · Többet látni »

Klasszikus zene

A klasszikus zene fogalma alatt három különböző jelentéstartalmat értünk.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Klasszikus zene · Többet látni »

Kocsár Miklós

Kocsár Miklós (Debrecen, 1933. december 21. – Budapest, 2019. augusztus 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kocsár Miklós · Többet látni »

Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán (Budapest, 1952. május 30. – Budapest, 2016. november 6.) kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója (1997–2016), érdemes és kiváló művész, a kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kocsis Zoltán · Többet látni »

Kodály Filharmonikusok

A Kodály Filharmonikusok (2011 előtt Debreceni Filharmonikus Zenekar) egy 1923 óta működő debreceni szimfonikus zenekar.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kodály Filharmonikusok · Többet látni »

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kodály Zoltán · Többet látni »

Koessler János

Koessler János (eredeti nevén Hans Koessler, írásváltozata Kößler) (Waldeck, 1853. január 1. – Ansbach, 1926. május 23.) zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, orgonista.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Koessler János · Többet látni »

Koháry Mária Antónia

Csábrági és szitnyai herceg Koháry Mária Antónia Gabriella (Buda, 1797. július 2. – Bécs, 1862. szeptember 25.) a nemes Koháry család tagja, II. Ferdinánd portugál király édesanyja, az első magyar zeneszerzőnő.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Koháry Mária Antónia · Többet látni »

Koloratúrszoprán

A koloratúrszoprán a legmagasabb fekvésű énekhang; a szoprán énekhang egyik altípusa.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Koloratúrszoprán · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kolozsvár · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Kossuth-szimfónia

Az 1903-ban keletkezett Kossuth-szimfónia (DD 75a, BB 31) című művét maga Bartók Béla sorolta be szimfonikus költeménynek.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kossuth-szimfónia · Többet látni »

Kottaírás

A Pray-kódex egy lapja, kottás lejegyzéssel, 12. század A kotta zenei hangok, ritmusok és a dallamhoz tartozó egyéb kiegészítő információk lejegyzésére használatos jelrendszer.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kottaírás · Többet látni »

Kovács Dénes (hegedűművész)

Kovács Dénes (Vác, 1930. április 18. – Budapest, 2005. február 11.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, kiváló művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kovács Dénes (hegedűművész) · Többet látni »

Kurtág György (zeneszerző, 1926)

Kurtág György (Lugos, Románia, 1926. február 19. –) kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Többet látni »

Kurucok

Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Kurucok · Többet látni »

Lavotta János

Izsépfalvi Lavotta János (Pusztafödémes, 1764. július 5. – Tállya, 1820. augusztus 11.) magyar zeneszerző, hegedűművész, a verbunkos delelő korszakának egyik kiváló képviselője.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Lavotta János · Többet látni »

Láng István (zeneszerző)

Láng István (Budapest, 1933. március 1. – 2023. október 23.) kétszeres Erkel Ferenc-díjas és Bartók-Pászthory-díjas magyar zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Láng István (zeneszerző) · Többet látni »

Lüszisztraté (opera)

A Lüszisztraté Petrovics Emil egyfelvonásos vígoperája, amelyet eredetileg a Miskolci Nemzeti Színház felkérésére írt, itt is volt a darab első verziójának ősbemutatója 1962-ben, de az opera végleges formáját csak a Magyar Rádió felkérésére végzett változtatások után nyerte el.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Lüszisztraté (opera) · Többet látni »

Lehár Ferenc

Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) zeneszerző, operettkomponista, karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Lehár Ferenc · Többet látni »

Lehel György

Lehel György (Budapest, 1926. február 10. – Budapest, 1989. szeptember 25.) Kossuth-díjas magyar karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Lehel György · Többet látni »

Lehotka Gábor

Lehotka Gábor (Vác, 1938. július 20. – Vác, 2009. december 29.) Liszt Ferenc-díjas magyar orgonaművész, zeneszerző, orgonaszakértő, érdemes művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Lehotka Gábor · Többet látni »

Lendvay Kamilló

Szent István park 23.) Lendvay Kamilló (Budapest, 1928. december 28. – Budapest, 2016. november 30.) Kossuth- és Erkel-díjas magyar zeneszerző, karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Lendvay Kamilló · Többet látni »

Levédia

A magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalai Levédia (görögül Λεβεδία) a magyar törzsek szállásterülete volt a kelet-európai pusztán a 9.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Levédia · Többet látni »

Ligeti György

Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású komponistája és a modern magyar zeneművészet kiemelkedő személyisége.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ligeti György · Többet látni »

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Liszt Ferenc · Többet látni »

Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar 1963-ban, Budapesten megalakult komolyzenei zenekar.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Liszt Ferenc Kamarazenekar · Többet látni »

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Liturgia

A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Liturgia · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: Magyar klasszikus zene és London · Többet látni »

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ludwig van Beethoven · Többet látni »

Madaras Gergely

Madaras Gergely (Budapest, 1984. –) magyar karmester, fuvolaművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Madaras Gergely · Többet látni »

Magyar Állami Operaház

Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Magyar kalandozások

A 19. század óta kalandozó hadjáratoknak vagy kalandozásoknak nevezik azokat a magyar hadjáratokat, amelyeket a honfoglalást követően a magyarság vezetett Európa különböző vidékeire.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyar kalandozások · Többet látni »

Magyar Könyvészet

A Magyar Könyvészet című magyar bibliográfiai sorozatot nagyrészt Petrik Géza bibliográfus készítette a 19. század végén és a 20. század elején.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyar Könyvészet · Többet látni »

Magyar népdal

Erdélyi János: Válogatott magyar népdalok (1857)http://www.gutenberg.org/files/38914/38914-h/38914-h.htm Erdélyi János: Válogatott magyar népdalok, gutenberg.org Erdélyi a sok-sok összegyűjtött dallamból – technikai okok miatt – csupán tizenkettőt közölt kiadványban, a kották később szinte majdnem kivétel nélkül elkallódtak Bartók Béla és Kodály Zoltán, a Zeneakadémia két ifjú tanára, Kodály ''A magyarság néprajza'' című művének megírása elképzelhetetlen lett volna Bartók Béla népzenekutatói munkásságának eredményei nélkülhttp://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-neprajz/ch04s08.html Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete, tankonyvtar.hu A magyar népdal a magyar népzene legősibb formája.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyar népdal · Többet látni »

Magyar nóta

Berner Ádám a 19. század elején, Pozsonyban működött mint ügyész. 12 Magyar nóta, illetve a 6 Magyar nóta címmel 1805-ben és 1808-ban adott ki az elsők közt verbunkos darabokat Kolozsvári cigányzenekar az 1890-es évekből A magyar nóta vagy másképp népies dal, népies műdal, a 19. század elején a nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvések szülötte.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyar nóta · Többet látni »

Magyar szentek és boldogok listája

Kiss György szobrászművész alkotása (1891) A Magyarországhoz kötődő szentek és boldogok listája – haláluk időrendjében.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyar szentek és boldogok listája · Többet látni »

Magyar Zene Háza

A Magyar Zene Háza a budapesti Városligetben, a Városligeti-tó tőszomszédságában, a Vajdahunyad vára közelében épült a régi, elbontott Hungexpo irodák helyén.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyar Zene Háza · Többet látni »

Magyar zeneszerzők listája

Az alábbi lista magyar, illetve magyar származású mind klasszikus, mind könnyűzenei stílusban alkotó zeneszerzők, valamint komponálással is foglalkozó zenészek névsorát tartalmazza.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyar zeneszerzők listája · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyarország · Többet látni »

Magyarország himnusza

A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Magyarország himnusza · Többet látni »

Maros Rudolf

Maros Rudolf (Stachy, Csehország, 1917. január 19. – Budapest, 1982. augusztus 3.) zeneszerző, főiskolai és egyetemi tanár, Maros Miklós zeneszerző és Maros Éva hárfaművész édesapja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Maros Rudolf · Többet látni »

Marton Éva

Marton Éva (született Heinrich – 2013. július 20.) (Budapest, 1943. június 18. –) A Magyar Szent István-renddel és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő, drámai szoprán.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Marton Éva · Többet látni »

Matuz István (fuvolaművész)

Matuz István (Nagykőrös, 1947. január 21. –) Kossuth-díjas fuvolaművész, tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Matuz István (fuvolaművész) · Többet látni »

Május 30.

Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Május 30. · Többet látni »

Márta István

Márta István (Budapest, 1952. június 14. –) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Márta István · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Második világháború · Többet látni »

Menner Bernát

Mennersdorphi Menner Bernát (Tata, 1786 körül – Tata, 1846. április 27.) sziléziai származású magyar hegedűs és zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Menner Bernát · Többet látni »

Mezőváros

16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Mezőváros · Többet látni »

Michael Haydn

Michael Haydn (Rohrau, 1737. szeptember 14. – Salzburg, 1806. augusztus 10.) osztrák klasszicista zeneszerző, Joseph Haydn öccse.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Michael Haydn · Többet látni »

Mihály András (zeneszerző)

Mihály András (eredeti neve Mauthner András) Kossuth-, Liszt Ferenc- és négyszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, gordonkaművész, főiskolai és egyetemi tanár, tanszakvezető; kórusvezető, az Operaház főtitkára, majd igazgatója, a Budapesti Kamaraegyüttes megalapítója és vezetője, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Mihály András (zeneszerző) · Többet látni »

Miklósa Erika

Miklósa Erika (Kiskunhalas, 1970. június 9.) a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar koloratúrszoprán opera-énekesnő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Miklósa Erika · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Miskolc · Többet látni »

Miskolci Szimfonikus Zenekar

A Miskolci Szimfonikus Zenekar Miskolc 1963-ban alakult hivatásos szimfonikus zenekara, amely 2012-től nonprofit kft.-ként működik.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Miskolci Szimfonikus Zenekar · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Mohácsi csata · Többet látni »

Molnár Imre (zenetudós)

Molnár Imre (Péterréve, 1888. október 28. – Budapest, 1977. november 25.) magyar zenetudós, énekpedagógus, fonetikai kutató, főiskolai tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Molnár Imre (zenetudós) · Többet látni »

Mosonyi Mihály

Mosonyi Mihály (eredeti neve: Brand Michael) (Boldogasszony, Moson vármegye, 1815. szeptember 2. – Pest, 1870. október 31.) magyar zeneszerző, zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály · Többet látni »

Nabucco (opera)

A Nabucco (korábban Nabuccodonosor) Giuseppe Verdi egyik legnépszerűbb, négyfelvonásos operája.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Nabucco (opera) · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Nagyszeben · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Nagyvárad · Többet látni »

Nádor-kódex

A Nádor-kódex első levele. A Nádor-kódex egy késő középkori magyar kézirat.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Nádor-kódex · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Németek · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Németország · Többet látni »

Néprajzi Múzeum (Budapest)

A Néprajzi Múzeum országos múzeum, amely a Városliget kapujában, a Dózsa György út mentén épült fel a Liget Budapest Projekt keretében, kifejezetten a múzeum számára.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Néprajzi Múzeum (Budapest) · Többet látni »

Népszínmű

A népszínmű tágabb értelemben a drámairodalom tematikailag elkülönülő, a népről vagy a népnek szóló színpadi műveket magában foglaló csoportja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Népszínmű · Többet látni »

Népzene

A népzene valamely nép vagy népcsoport zenei hagyományainak összessége, amelybe beletartozik a hangszeres zene és a népdal egyaránt.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Népzene · Többet látni »

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar vagy Nemzeti Filharmonikusok az 1952-ben létrejött Magyar Állami Hangversenyzenekarból alakult 1997-ben.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Nemzeti Filharmonikus Zenekar · Többet látni »

Neuma

Adiasztematikus neumák az ''Angyali kódex''ből A neuma (latin; görögül pneuma, jelentése: „intés”) az énekhangok lejtését, illetve egy-egy dallamfrázist leíró grafikus jel.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Neuma · Többet látni »

New York

Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.

Új!!: Magyar klasszikus zene és New York · Többet látni »

Nikisch Artúr

Nikisch Artúr (Lébényszentmiklós, 1855. október 12. – Lipcse, 1922. január 23.) magyar karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Nikisch Artúr · Többet látni »

Nyitány

A nyitány operák, oratóriumok, színpadi kísérőzenék és balettek hangszeres bevezető zenéje.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Nyitány · Többet látni »

Nyugati lant

A nyugati lant vagy röviden lant húros, pengetős hangszer, a rövid nyakú lantok családjába tartozik.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Nyugati lant · Többet látni »

Olaszok

Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Olaszok · Többet látni »

Onczay Csaba

Onczay Csaba (Budapest, 1946. december 29. –) Kossuth-díjas gordonkaművész, tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Onczay Csaba · Többet látni »

Opera (színmű)

Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Opera (színmű) · Többet látni »

Operett

Jacques Offenbach a romantika korában élt francia zeneszerző, csellista, az operett egyik úttörője (1876) A 'Csárdáskirálynő operett Broadway változata a ''Riviéra girl'' plakátja (1917) Víg özvegyből Az operett egy színpadi, zenei műfaj.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Operett · Többet látni »

Oratórium

Az oratórium kettős, zenei és építészeti jelentésű kifejezés.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Oratórium · Többet látni »

Orbán György (zeneszerző)

Orbán György (Marosvásárhely, 1947. július 12. –) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Orbán György (zeneszerző) · Többet látni »

Orgona (hangszer)

Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Orgona (hangszer) · Többet látni »

Ormándy Jenő

Ormándy Jenő, Eugene Ormándy (született Blau Jenő) (Budapest, 1899. november 18. – Philadelphia, 1985. március 12.) magyar származású amerikai hegedűművész, karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ormándy Jenő · Többet látni »

Pannon Filharmonikusok

A Pannon Filharmonikusok pécsi székhellyel rendelkező szimfonikus zenekar, amely 200 éves múltra tekinthet vissza.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pannon Filharmonikusok · Többet látni »

Patachich Ádám

Patachich Ádám kalocsai érsek szobraBocskai Vince alkotásafelállítva 2000-ben Zajezdai báró (báró 1735-től) Patachich Ádám Sándor (Hrenetics, Károlyváros mellett, 1716. február 18. – Kalocsa, 1784. július 19.) kalocsa-bácsi (röviden kalocsai) érsek.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Patachich Ádám · Többet látni »

Pauk György

Pauk György (Budapest, 1936. október 26. –) magyar hegedűművész, a londoni Royal Academy of Music professzora, aki művészi pályájának nagy részét az Egyesült Királyságban futotta be.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pauk György · Többet látni »

Paul Sacher

Paul Sacher (Bázel, 1906. április 28. – Bázel, 1999. május 26.) svájci karmester, mecénás és üzletember.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Paul Sacher · Többet látni »

Pálóczi Horváth Ádám

Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760. május 11. – Nagybajom, 1820. január 28.) költő, író, hagyománygyűjtő.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pálóczi Horváth Ádám · Többet látni »

Pápa (egyházfő)

A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pápa (egyházfő) · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pécs · Többet látni »

Pécsi Balett

A Pécsi Balett Magyarország egyik híres balett-társulata Pécsett.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pécsi Balett · Többet látni »

Pentatónia

A pentatónia (pentaton hangsor, pentaton skála) kvintláncon alapuló ötfokú hangsor, melyben nincs félhanglépés, a hangközök pedig nagyszekundok és kistercek.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pentatónia · Többet látni »

Perényi Miklós (gordonkaművész)

Perényi Miklós (Budapest, 1948. január 5. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar gordonkaművész, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Perényi Miklós (gordonkaművész) · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Petrovics Emil

Petrovics Emil (Nagybecskerek, 1930. február 9. – Budapest, 2011. június 30.),,, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Petrovics Emil · Többet látni »

Pikkó herceg és Jutka Perzsi

A Pikkó herceg és Jutka Perzsi az első magyar opera.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pikkó herceg és Jutka Perzsi · Többet látni »

Polgár László (operaénekes)

Polgár László (Somogyszentpál, 1947. január 1. – Zürich, 2010. szeptember 19.) Kossuth-, Liszt- és Grammy-díjas magyar operaénekes (basszus), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Polgár László (operaénekes) · Többet látni »

Polifónia

A polifónia (gör.: sokhangúság, sokféle hangzás) vagy polifon szerkesztés a zenében a homofóniával szembeállított fogalom.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Polifónia · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pozsony · Többet látni »

Pray-kódex

Tollrajz a Pray-kódexben; MNY 1 f28r, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár torinói leplen is. kottás lejegyzéssel A Pray-kódex 1192–1195 között keletkezett latin és magyar nyelvű kódex, amelyet első tudományos leírójáról, Pray Györgyről (1723–1801) neveztek el.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Pray-kódex · Többet látni »

Provence-Alpes-Côte d’Azur

Provence-Alpes-Côte d’Azur (PACA, okcitánul Provença-Alps-Còsta d'Azur) Franciaország délkeleti régiója, melyet délről Monaco és a Földközi-tenger, keletről Olaszország, északról és nyugatról pedig francia területek határolnak.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Provence-Alpes-Côte d’Azur · Többet látni »

Psalmus Hungaricus (Kodály)

Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus (magyarul: Magyar zsoltár) című művét Budapest Székesfőváros Tanácsa felkérésére komponálta Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Psalmus Hungaricus (Kodály) · Többet látni »

Raffay Dávid

Kutyás lány (Budapest, Vigadó tér) 200px Raffay Dávid (Budapest, 1973. augusztus 8. –) magyar szobrászművész; több köztéri szobor alkotója.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Raffay Dávid · Többet látni »

Ránki Dezső

Ránki Dezső (Budapest, 1951. szeptember 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ránki Dezső · Többet látni »

Rózsavölgyi Márk

Rózsavölgyi Márk, eredetileg Rosenthal Markusz (Balassagyarmat 1788 körül – Pest, 1848. január 23.) magyar zeneszerző, hegedűművész, a csárdás „atyja”, Rózsavölgyi Gyula édesapja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Rózsavölgyi Márk · Többet látni »

Regölés

Regösök Füleken 1961-ben A regölés téli természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, leginkább a Dunántúlon fordul elő.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Regölés · Többet látni »

Reiner Frigyes

Reiner Frigyes (külföldön Fritz Reiner) (Budapest, 1888. december 19. – New York, 1963. november 15.) magyar karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Reiner Frigyes · Többet látni »

Reményi Ede (hegedűművész)

Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Reményi Ede (hegedűművész) · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Reneszánsz · Többet látni »

Richard Strauss

Richard Georg Strauss (München, 1864. június 11. – Garmisch-Partenkirchen, 1949. szeptember 8.) a 19. századvég és a 20. század első felének német, késő romantikus zeneszerzője, főleg szimfonikus programzenéiről (Don Juan, Halál és megdicsőülés, Till Eulenspiegel vidám csínyjei, Imigyen szóla Zarathustra, Hősi élet, Symphonia Domestica, és az Alpesi szimfónia); operáiról (A rózsalovag, Elektra, Az árnyék nélküli asszony és Salome) és dalairól ismert.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Richard Strauss · Többet látni »

Richard Wagner (zeneszerző)

Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Richard Wagner (zeneszerző) · Többet látni »

Richter János

Richter János, Hans Richter (Győr, 1843. április 4. – Bayreuth, 1916. december 5.) magyar-osztrák karmester, korának egyik legkiemelkedőbb zenei egyénisége, tekintélye.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Richter János · Többet látni »

Romantika

Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Romantika · Többet látni »

Rost Andrea

Rost Andrea Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Rost Andrea · Többet látni »

Ruzitska Ignác

Ruzitska/Ruzicska Ignác (Bonfalva/Bazin, 1777. április 18. – Bazin/Veszprém, 1833. február 15.) zeneszerző, karmester, hegedűművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ruzitska Ignác · Többet látni »

Sankt Gallen-i kolostor

A Sankt Gallen-i kolostor évszázadokon át Európa egyik legjelentősebb Benedek-rendi apátsága volt.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Sankt Gallen-i kolostor · Többet látni »

Sass Sylvia

Sass Sylvia (Budapest, 1951. július 12. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Sass Sylvia · Többet látni »

Savaria Szimfonikus Zenekar

A Savaria Szimfonikus Zenekar Szombathely Megyei Jogú Város szimfonikus zenekara.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Savaria Szimfonikus Zenekar · Többet látni »

Sába királynője (opera)

A Sába királynője Goldmark Károly 1875.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Sába királynője (opera) · Többet látni »

Schiff András

Schiff András (Budapest, 1953. december 21. –) Kossuth-díjas magyar származású zongoraművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Schiff András · Többet látni »

Schodelné Klein Rozália

Schodelné Klein Rozália (Kolozsvár, 1811. szeptember 29. – Nyáregyháza, 1854. szeptember 29.) az első nemzetközileg ismert magyar opera-énekesnő (drámai koloratúrszoprán).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Schodelné Klein Rozália · Többet látni »

Scitovszky János

Nagykéri Scitovszky János (Béla, 1785. november 1. – Esztergom, 1866. október 19.) bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Scitovszky János · Többet látni »

Selmeczi György (zeneszerző)

Selmeczi György (Kolozsvár, 1952. március 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Selmeczi György (zeneszerző) · Többet látni »

Solti György

Solti György (nemzetközileg Sir Georg Solti néven ismert; Budapest, 1912. október 21. – Antibes, 1997. szeptember 5.) magyar karmester, zongoraművész és zeneigazgató.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Solti György · Többet látni »

Soproni József (zeneszerző)

Soproni József (Sopron, 1930. október 4. – Budapest, 2021. április 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zenepedagógus.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Soproni József (zeneszerző) · Többet látni »

Sugár Rezső

Sugár Rezső (Budapest, 1919. október 9. – Budapest, 1988. szeptember 22.) Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Sugár Rezső · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Svájc · Többet látni »

Svéd Sándor

Svéd Sándor (külföldön Alexander Svéd, Alexander De Svéd) (Budapest, Józsefváros, 1904. május 27. – Bécs, 1979. június 9.) világhírű magyar operaénekes (bariton).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Svéd Sándor · Többet látni »

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szabad királyi város · Többet látni »

Szabadi Vilmos

Szabadi Vilmos (Budapest, 1959. március 10.) Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész, érdemes művész, tanszakvezető egyetemi docens.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szabadi Vilmos · Többet látni »

Szabolcsi Bence

Szabolcsi Bence emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt Szabolcsi Bence Győző (Budapest, 1899. augusztus 2. – Budapest, 1973. január 21.) zenetörténész, művészettörténész, Baumgarten-díjas (1933, 1947); Kossuth-díjas (1951, 1965).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szabolcsi Bence · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Széchenyi István · Többet látni »

Székely fonó

A Székelyfonó Kodály Zoltán 1932.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Székely fonó · Többet látni »

Székely Mihály (operaénekes)

Székely Mihály, Spagatner (Jászberény, 1901. május 8. – Budapest, 1963. március 22.) kétszeres Kossuth-díjas magyar operaénekes (basszus), kiváló művész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Székely Mihály (operaénekes) · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Székesfehérvár · Többet látni »

Széll György (karmester)

Széll György Endre, George Szell, Széll (Budapest, 1897. június 7. – Cleveland, 1970. július 30.) karmester, zongoraművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Széll György (karmester) · Többet látni »

Színházművészet

USA A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Színházművészet · Többet látni »

Szólószonáta (Bartók)

Bartók Béla Szólószonátája hegedűre (Sz. 117, BB 124) a 20. század egyik legjelentősebb szóló vonós hangszerre írt kompozíciója.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szólószonáta (Bartók) · Többet látni »

Szózat

A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szózat · Többet látni »

Szőllősy András

Szőllősy András (Szászváros, 1921. február 27. – Budapest, 2007. december 6.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző, zenetudós.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szőllősy András · Többet látni »

Szegedi Szimfonikus Zenekar

A Szegedi Szimfonikus Zenekar a Dél-alföld legjelentősebb zeneművészeti együttese.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szegedi Szimfonikus Zenekar · Többet látni »

Szent Erzsébet legendája

A Szent Erzsébet legendája (német címe Die Legende von der heiligen Elisabeth) Liszt Ferenc S.2 jegyzékszámú oratóriuma.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szent Erzsébet legendája · Többet látni »

Szent Gellért

Gellért-hegy oldalábanhttps://www.kozterkep.hu/~/1395/ Szent Gellért szobra, kozterkep.hu Szent Gellért legendájánakhttp://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szent Gellért · Többet látni »

Szenthelyi Miklós

Szenthelyi Miklós (Budapest, 1951. január 24. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész, zenepedagógus.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szenthelyi Miklós · Többet látni »

Szervánszky Endre

Szervánszky Endre (Kistétény, 1911. december 27. – Budapest, 1977. június 25.) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szervánszky Endre · Többet látni »

Szigligeti Ede

Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szigligeti Ede · Többet látni »

Szimfónia

A szimfónia a görög συμφωνία (kb.: szümfónia).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szimfónia · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szláv népek · Többet látni »

Szokolay Sándor

Szokolay Sándor Keresztúry Dezsőné, Szőnyi Erzsébet és Kerekes Károly társaságában, a Magyar Örökség díj átadásakor, 2004 Szokolay Sándor (Kunágota, 1931. március 30. – Sopron, 2013. december 8.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karmester, egyetemi tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szokolay Sándor · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szombathely · Többet látni »

Szonáta

A szonáta hangszerekre írt zenedaraboknak a 16.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szonáta · Többet látni »

Szoprán

A szoprán vagy diszkant (ol. soprano) a legmagasabb, gyermek- vagy női hangfekvés.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szoprán · Többet látni »

Szvit (zenemű)

A szvit különböző jellegű tételekből álló hangszeres mű, jellemzően a barokk zene műfaja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Szvit (zenemű) · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Tata · Többet látni »

Táncszvit (Bartók)

Bartók Béla Táncszvitje (Sz. 77, BB 86) Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Dohnányi Ernő Ünnepi nyitány című művével egyetemben Buda, Pest és Óbuda egyesítésének félévszázados jubileuma (1923) alkalmából készült, a város felkérésére.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Táncszvit (Bartók) · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Török hódoltság · Többet látni »

Türkök

Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Türkök · Többet látni »

Telegdi Miklós

Nagyszombatban kiadott ''Agendá''jának címlapja Két oldal Telegdi Miklós 1583-as Agendájából: a ''Torkosság és a Jóra való restség'' Telegdi Miklós (Telegd, 1535 – Nagyszombat, 1586. április 22.) pécsi püspök és esztergomi érseki helynök volt.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Telegdi Miklós · Többet látni »

Thomán István

Thomán István (Homonna, 1862. november 4. – Budapest, 1940. szeptember 22.) zongoraművész és -tanár.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Thomán István · Többet látni »

Tinódi Lantos Sebestyén

Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Tinódi Lantos Sebestyén · Többet látni »

Tokody Ilona

Tokody Ilona (Szeged, 1953. április 27. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (szoprán), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Tokody Ilona · Többet látni »

Trubadúr

Középkori trubadúr és a szíve hölgye a Codex Manesse (Nagy Heidelbergi Daloskönyv) illusztrációja Trubadúr volt a neve a középkori provanszál irodalomban az olyan költőnek, aki ellentétben a fizetésért éneklő dalosokkal, a jongleurökkel, a költészetet csupán kedvtelésből művelte.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Trubadúr · Többet látni »

Ugor nyelvek

Az ugor nyelvek elterjedtsége Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) Az ugor nyelvek a finnugor nyelvek egyik ága.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Ugor nyelvek · Többet látni »

Vashegyi György

Vashegyi György (Budapest, 1970. április 13. –) Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, a régizene kiemelkedő mai szakértője, előadója, a Zeneakadémia tanára, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar alapítója és karmestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Vashegyi György · Többet látni »

Vata (törzsfő)

Vata 11. századi magyar, esetleg besenyő törzsfő volt.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Vata (törzsfő) · Többet látni »

Várdai István (csellista)

Ifjú Várdai István (Pécs, 1985. november 11. –) Liszt Ferenc-díjas magyar gordonkaművész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Várdai István (csellista) · Többet látni »

Várjon Dénes

Várjon Dénes (Budapest, 1968. február 23. –) Kossuth-díjas magyar zongoraművész, egyetemi tanár (előképző Tagozat, zongora).

Új!!: Magyar klasszikus zene és Várjon Dénes · Többet látni »

Vásáry Tamás

Vásáry Tamás (Debrecen, 1933. augusztus 11. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar zongoraművész, karmester.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Vásáry Tamás · Többet látni »

Vécsey Jenő

Vécsey Jenő (Hernádcéce, 1909. július 19. – Budapest, 1966. szeptember 18.) magyar zeneszerző, zenetörténész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Vécsey Jenő · Többet látni »

Vérnász (opera)

A Vérnász Szokolay Sándor 1964.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Vérnász (opera) · Többet látni »

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Vörösmarty Mihály · Többet látni »

Verbunkos

Toborzás a 19. században Esterházy-huszárezred verbunkos dudása A magyar csárdás kialakulása a 18. századi magyar verbunkosig vezethető vissza A verbunkos magyar zenei műfaj, amely a XVIII. század második felében alakult ki.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Verbunkos · Többet látni »

Vereb

Vereb község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Vereb · Többet látni »

Veress Sándor (zeneszerző)

Veress Sándor (Kolozsvár, 1907. február 1. – Bern, 1992. március 4.) zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató, Bartók és Kodály szellemi örököse.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Veress Sándor (zeneszerző) · Többet látni »

Versailles

Versailles (kiejtés:, kb. „verszáj”), francia város Île-de-France régióban, Yvelines megye székhelye.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Versailles · Többet látni »

Verseghy Ferenc (költő)

Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. április 3. – Buda, 1822. december 15.) magyar költő, polihisztor, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, énekes, hárfás, zeneszerző, pálos szerzetes, katolikus pap.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Verseghy Ferenc (költő) · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Veszprém · Többet látni »

Victor Máté

Victor Máté (Budapest, 1945. február 26. –) Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, zeneszerző, színész.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Victor Máté · Többet látni »

Vikár Béla

Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.) magyar etnográfus, műfordító, eszperantista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Vikár Béla · Többet látni »

Viktória brit királynő

Viktória királynő (angolul: Queen Victoria of the United Kingdom, teljes nevén Alexandrina Victoria, tehát Alexandrina Viktória; London, 1819. május 24. – London, 1901. január 22.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királynője 1837.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Viktória brit királynő · Többet látni »

Virágének

A virágének a magyar műköltészetben a szerelmi dal legnevezetesebb, önálló műfajelnevezéssel megjelölt változata; a 19. század előtti magyar költészet szerelmi-erotikus témájú lírai dalainak, táncdalainak az összefoglaló megjelölése.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Virágének · Többet látni »

Vonósnégyes

A vonósnégyes általános elhelyezkedése (''violin''–hegedű, ''viola''–brácsa, ''violin-cello''–cselló) A vonósnégyes egy komolyzenei együttes, amely négy vonós hangszerből áll.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Vonósnégyes · Többet látni »

Weiner Leó

Weiner Leó sírja Budapesten. Kisfaludi Strobl Zsigmond műve. Kerepesi temető: 34/2-1-23. Weiner Leó (Budapest, 1885. április 16. – Budapest, 1960. szeptember 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Weiner Leó · Többet látni »

Wolfgang Amadeus Mozart

Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Wolfgang Amadeus Mozart · Többet látni »

Zenészeti Lapok

A Zenészeti Lapok az első magyar zenei szakfolyóirat volt.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Zenészeti Lapok · Többet látni »

Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára

A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára (Sz. 106, BB 114) Bartók Béla egyik legismertebb zenekarra írt kompozíciója és a 20. század egyik legeredetibb műve, nemcsak a hangszerelésében, hanem az antifonális effektusok alkalmazásában is.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára · Többet látni »

Zenetörténet

A zenetörténet a zene múltjával foglalkozó tudományág, amely a zenetudománynak, és egyúttal a történettudománynak is egy ága.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Zenetörténet · Többet látni »

Zichy Ödön (1809–1848)

Zichy Ödön a bitófán Zichy Ödön kivégzése Zichy-emlékkápolna, Lórév Zicsi és vázsonykői gróf Zichy Ödön (Eugén) (Bécs, 1809. szeptember 25. – Lórév, 1848. szeptember 30.) udvarhű politikus, nagybirtokos, akit hazaárulás vádjával végeztek ki.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Zichy Ödön (1809–1848) · Többet látni »

Zichy Géza

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Géza Emil János (Sztára, 1849. július 23. – Budapest, 1924. január 14.) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, félkarú zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.

Új!!: Magyar klasszikus zene és Zichy Géza · Többet látni »

1. szvit (Bartók)

Bartók Béla I. szvitje (Op. 3, Sz. 31,BB 39) sokat ígérő fiatalkori kompozíció.

Új!!: Magyar klasszikus zene és 1. szvit (Bartók) · Többet látni »

1838-as pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán.

Új!!: Magyar klasszikus zene és 1838-as pesti árvíz · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Magyar klasszikus zene és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

3. zongoraverseny (Bartók)

Bartók Béla III.

Új!!: Magyar klasszikus zene és 3. zongoraverseny (Bartók) · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező