Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
126 kapcsolatok: A Pallas nagy lexikona, A Tenkes kapitánya, Absolon Dániel, Ady Endre, Aranybulla, Újszerzeményi Bizottság, Ónod, Bácska, Bánság, Bányavárosok (heraldika), Bécs, Bél Mátyás, Bercsényi Miklós (főgenerális), Besztercebánya, Bezerédj Imre, Bihar, Boldogkőváralja, Buda visszafoglalása, Csínom Palkó, Dózsa György, Debrecen, Eger, Enyicke, Eperjes (Szlovákia), Erdély, Erdélyi fejedelmi tanács, Erdélyi Pál, Esze Tamás, Faygel Péter, Féja Géza, Felső-Magyarország, Fogaras, Francia–holland háború, Franciaország, Garamszentkereszt, Györke (Szlovákia), Gyulafehérvár, Habsburg-család, Hadad (település), Hajdúszoboszló, Hegyközcsatár, Hollós Korvin Lajos, I. Apafi Mihály, I. József magyar király, I. Lipót magyar király, I. Péter orosz cár, II. Rákóczi Ferenc, Jókai Mór, Kassaújfalu, Károlyi Sándor (hadvezér), ..., Köprülü Ahmed, Körmöcbánya, Kővár vára, Kereszt (jelkép), Királyházai Nyalábvár, Kraszna (település), Kuruc brigadérosok listája, Kuruc szenátorok listája, Kuruc tábornokok listája, Kuruc titkosírás, Labancok, Lengyelország, Likavka, Macskási Boldizsár, Madarász Viktor, Magyarország, Margitta, Marseille, Mányoki Ádám, Millenniumi emlékmű, Murányalja, Nagybánya, Nagymajtény, Nagysomkút, Nemessányi Bálint, Ocskay László (kuruc brigadéros), Oroszország, Oszmán Birodalom, Pauler Gyula, Pálffy János (nádor), Petneházy Dávid, Petrőczy István, id., Putnok, Radics András, Radnót, Raimondo Montecuccoli, Rákóczi hadnagya, Rákóczi induló (film, 1933), Rákóczi-induló, Rákóczi-nóta, Rákóczi-szabadságharc, Sárospatak, Sóhivatal, Sobieski János, Szalánchuta, Szatmári béke, Szádvár, Szendrő (Magyarország), Szepessy Pál, Szikszó, Szilágyi Sándor (történész), Szinérváralja, Szuhay Gáspár, Tárogató, Török hódoltság, Török porta, Teleki Mihály (főgenerális), Thaly Kálmán, Thököly Imre, Torda, Torna (település), Trencséni csata, Vak Bottyán, Varsó, Vezír (muszlim méltóság), Wesselényi Pál, Wesselényi-összeesküvés, Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen, XIV. Lajos francia király, 1670, 1671, 17. század, 1703, 1711, 18. század, 1872. Bővíteni index (76 több) »
A Pallas nagy lexikona
A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.
Új!!: Kurucok és A Pallas nagy lexikona · Többet látni »
A Tenkes kapitánya
A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben vetített 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, amelyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett.
Új!!: Kurucok és A Tenkes kapitánya · Többet látni »
Absolon Dániel
Absolon Dániel (1640? – 1697?), akit Lilienberg Dániel néven is emlegetnek, a kuruc idők egyik érdekes, rendkívül mozgalmas életpályát befutott személyisége.
Új!!: Kurucok és Absolon Dániel · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Kurucok és Ady Endre · Többet látni »
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Új!!: Kurucok és Aranybulla · Többet látni »
Újszerzeményi Bizottság
A Magyar Királyság ''(Hungaria Regnum)'', az 1600-as évek közepén Az Újszerzeményi Bizottság a török kiűzése utáni birtokjogi helyzet rendezésére 1688-ban létrehozott osztrák császári tanácsadó szervezet volt, mely 1690-1709-ig viselte ezt a nevet.
Új!!: Kurucok és Újszerzeményi Bizottság · Többet látni »
Ónod
Ónod község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Kurucok és Ónod · Többet látni »
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Új!!: Kurucok és Bácska · Többet látni »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Kurucok és Bánság · Többet látni »
Bányavárosok (heraldika)
Pécs 1948-tól 1989-ig használt antiheraldikus címere, benne bányászatra utaló jel (alsó fekete félköríves mező) A bányavárosok címerei sajátos alcsoportot képeznek a városcímereken, illetve a kommunális heraldikán belül.
Új!!: Kurucok és Bányavárosok (heraldika) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Kurucok és Bécs · Többet látni »
Bél Mátyás
Bél Mátyás (szlovákul Matej Bel, latinosan: Matthias Belius) Ocsova, 1684.
Új!!: Kurucok és Bél Mátyás · Többet látni »
Bercsényi Miklós (főgenerális)
kuruc hadsereg vezetői A breznai kiáltvány Bercsényi Miklós saját kezű írásával Gróf székesi Bercsényi Miklós (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.) kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója.
Új!!: Kurucok és Bercsényi Miklós (főgenerális) · Többet látni »
Besztercebánya
Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.
Új!!: Kurucok és Besztercebánya · Többet látni »
Bezerédj Imre
Bezerédj Imre (bezerédi) (Vámoscsalád, 1679. december 9. – Sárospatak, 1708. december 18.) kuruc brigadéros.
Új!!: Kurucok és Bezerédj Imre · Többet látni »
Bihar
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bihar (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kurucok és Bihar · Többet látni »
Boldogkőváralja
Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.
Új!!: Kurucok és Boldogkőváralja · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: Kurucok és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Csínom Palkó
A Csínom Palkó (más írásmódban Csinom Palkó) című népdal a kuruc lovaskatonák bizakodó táncdala volt és a Rákóczi-szabadságharc (1703 - 1711) első éveiben keletkezett, mint a többi hasonló, kuruc győzelmeket ünneplő vitézi énekek.
Új!!: Kurucok és Csínom Palkó · Többet látni »
Dózsa György
Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.
Új!!: Kurucok és Dózsa György · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Kurucok és Debrecen · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Kurucok és Eger · Többet látni »
Enyicke
Enyicke (szlovákul Haniska (pri Košiciach)) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Kurucok és Enyicke · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Kurucok és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Kurucok és Erdély · Többet látni »
Erdélyi fejedelmi tanács
Az erdélyi fejedelmi tanács (status consilium) az erdélyi fejedelmek tanácsadó testülete volt.
Új!!: Kurucok és Erdélyi fejedelmi tanács · Többet látni »
Erdélyi Pál
Erdélyi Pál (Sárospatak, 1864. február 12. – Budapest, Kőbánya, 1936. május 5.) könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Új!!: Kurucok és Erdélyi Pál · Többet látni »
Esze Tamás
Mátészalkán a róla elnevezett gimnázium előtt Portyázó kurucok rabszíjra fűzött labancokat hajtanak Esze Tamás (Tarpa, 1666. november 30. – Nyitrai tábor, 1708. május 27.) a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezéralakja, kuruc brigadéros.
Új!!: Kurucok és Esze Tamás · Többet látni »
Faygel Péter
Faygel (Fajgel, Fáygel, Fájgel) Péter (? - 1710?) a kuruc idők egyik jelentős, változatos életutat befutott személyisége.
Új!!: Kurucok és Faygel Péter · Többet látni »
Féja Géza
Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) magyar író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.
Új!!: Kurucok és Féja Géza · Többet látni »
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Új!!: Kurucok és Felső-Magyarország · Többet látni »
Fogaras
Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Kurucok és Fogaras · Többet látni »
Francia–holland háború
A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt.
Új!!: Kurucok és Francia–holland háború · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Kurucok és Franciaország · Többet látni »
Garamszentkereszt
Garamszentkereszt (szlovákul Žiar nad Hronom, korábban Svätý Kríž nad Hronom, németül Heiligenkreuz an der Gran) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásának székhelye.
Új!!: Kurucok és Garamszentkereszt · Többet látni »
Györke (Szlovákia)
Györke község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Kurucok és Györke (Szlovákia) · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kurucok és Gyulafehérvár · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Kurucok és Habsburg-család · Többet látni »
Hadad (település)
Református templom A Degenfeld-kastély Hadadi parasztok 1838-ban Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf) falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján.
Új!!: Kurucok és Hadad (település) · Többet látni »
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.
Új!!: Kurucok és Hajdúszoboszló · Többet látni »
Hegyközcsatár
Hegyközcsatár falu Bihar megyében, Romániában, az azonos nevű község központja.
Új!!: Kurucok és Hegyközcsatár · Többet látni »
Hollós Korvin Lajos
Hollós Korvin Lajos, születési nevén Weisz Lajos, a Korvin vezetéknevet Korvin Ottó kommunista politikus emlékére vette fel (Budapest, 1905. december 8. – Budapest, 1971. március 27.) magyar költő, író, lapszerkesztő.
Új!!: Kurucok és Hollós Korvin Lajos · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Kurucok és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. József magyar király
I. József (Bécs, 1678.
Új!!: Kurucok és I. József magyar király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Kurucok és I. Lipót magyar király · Többet látni »
I. Péter orosz cár
I.
Új!!: Kurucok és I. Péter orosz cár · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Kurucok és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Kurucok és Jókai Mór · Többet látni »
Kassaújfalu
Kassaújfalu Kassa városrésze Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai III. járásához tartozik.
Új!!: Kurucok és Kassaújfalu · Többet látni »
Károlyi Sándor (hadvezér)
Bercsényi Miklóshoz, 1705 Károlyi Sándor, nagykárolyi báró, 1712-től gróf (Olcsvaapáti, 1669. július 2. – Erdőd, 1743. szeptember 8.) előbb kuruc, majd császári–királyi tábornagy, a szatmári béke aláírója és egyik létrehozója.
Új!!: Kurucok és Károlyi Sándor (hadvezér) · Többet látni »
Köprülü Ahmed
Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.
Új!!: Kurucok és Köprülü Ahmed · Többet látni »
Körmöcbánya
Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal Körmöcbánya környéke 1733 körül Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában.
Új!!: Kurucok és Körmöcbánya · Többet látni »
Kővár vára
Kővár egy régi metszeten, a Lápos folyóval Kővár vára, mely egykor a róla elnevezett Kővárvidék központja is volt, az erdélyi Berkeszpataka község területén található.
Új!!: Kurucok és Kővár vára · Többet látni »
Kereszt (jelkép)
Egy 12. századi, kereszt formájú ereklyetartó, latinkereszt-forma Kettős kereszt III. Béla magyar király címere Hármaskereszt Nagy Konstantin és Szent Ilona középen kettős kereszt Koszorúval keretezett Krisztus-monogram (Seuso-kincs) A kereszt világszerte szimbólum, amelynek különösen vallási és kulturális jelentősége kiemelkedő.
Új!!: Kurucok és Kereszt (jelkép) · Többet látni »
Királyházai Nyalábvár
A királyházai Nyalábvár Kárpátalja legrégibb várai közé tartozik.
Új!!: Kurucok és Királyházai Nyalábvár · Többet látni »
Kraszna (település)
Kraszna település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja.
Új!!: Kurucok és Kraszna (település) · Többet látni »
Kuruc brigadérosok listája
Az alábbi lista a Rákóczi-szabadságharc brigadérosainak névsorát tartalmazza kinevezéseikkel és előléptetéseikkel, betűrendben.
Új!!: Kurucok és Kuruc brigadérosok listája · Többet látni »
Kuruc szenátorok listája
Az alábbi felsorolás a Rákóczi-szabadságharc idején, a szécsényi országgyűlésen felállított Szenátus tagjait tartalmazza.
Új!!: Kurucok és Kuruc szenátorok listája · Többet látni »
Kuruc tábornokok listája
Az alábbi lista a Rákóczi-szabadságharc tábornokainak névsorát tartalmazza kinevezéseikkel és előléptetéseikkel, betűrendben.
Új!!: Kurucok és Kuruc tábornokok listája · Többet látni »
Kuruc titkosírás
Rákóczi korabeli titkosírás zenei jelekkel (Clavis Musicalis) A kuruc titkosírás kialakulása feltehetően akkor teljesedett ki, amikor Rákóczi fejedelem főhadiszállására francia tisztek érkeztek és ők tanították meg a kuruc diplomácia írástudóit a titkos kulccsal történő levelezésre, mert a legelső rejtjelkulcsok, amelyek a fennmaradt Rákóczi-iratok között találhatóak, azok a francia kormánnyal való levelezés céljaira készültek a francia udvarból kapott rejtjeltáblák használatával.
Új!!: Kurucok és Kuruc titkosírás · Többet látni »
Labancok
Herendi Porcelánmúzeum tulajdonahttp://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/m_menu/madarasz/01madarasz.htm Kuruc és labanc, irodalmiradio.hu Kuruc-labanc összecsapás Kuruc-labanc csatajelenet A labancok (laboncok, loboncok) a 17–18. században, elsősorban a Thököly vezette felkelés és a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon tartózkodó, többségében német Habsburg-hű csapatok és a dinasztia magyar párthíveinek elnevezése volt.
Új!!: Kurucok és Labancok · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Kurucok és Lengyelország · Többet látni »
Likavka
Likavka (szlovákul Likavka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.
Új!!: Kurucok és Likavka · Többet látni »
Macskási Boldizsár
Szentmártoni és macskási Macskási Boldizsár (?, ? – ?, 1700 körül) erdélyi magyar katonatiszt, diplomata.
Új!!: Kurucok és Macskási Boldizsár · Többet látni »
Madarász Viktor
Madarász első feleségének arcképe, 1871 Kerepesi temető: 19-1-34. Vígh Tamás alkotása Madarász Viktor (Csetnek, 1830. december 14. – Budapest, 1917. január 10.) a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.
Új!!: Kurucok és Madarász Viktor · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kurucok és Magyarország · Többet látni »
Margitta
Margitta (románul: Marghita, németül Margarethen) municípium rangú város Bihar megye területén, Romániában.
Új!!: Kurucok és Margitta · Többet látni »
Marseille
Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye.
Új!!: Kurucok és Marseille · Többet látni »
Mányoki Ádám
Mányoki Ádám (Szokolya, 1673 – Drezda, 1757. augusztus 6.) a barokk kimagasló magyar portréfestője.
Új!!: Kurucok és Mányoki Ádám · Többet látni »
Millenniumi emlékmű
A millenniumi emlékmű avagy ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket.
Új!!: Kurucok és Millenniumi emlékmű · Többet látni »
Murányalja
Murányalja (szlovákul Muráň, korábban Podmuráň, németül Unter-Muran) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.
Új!!: Kurucok és Murányalja · Többet látni »
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Új!!: Kurucok és Nagybánya · Többet látni »
Nagymajtény
Nagymajtény (románul Moftinu Mare) falu Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Kurucok és Nagymajtény · Többet látni »
Nagysomkút
Nagysomkút (románul Șomcuta Mare, németül Gross-Schomkut) fiatal város Romániában Máramaros megyében.
Új!!: Kurucok és Nagysomkút · Többet látni »
Nemessányi Bálint
Nemessányi Bálint (1642/1643 körül – 1706. február 10. és 22. között) kuruc diplomata.
Új!!: Kurucok és Nemessányi Bálint · Többet látni »
Ocskay László (kuruc brigadéros)
Ocskay lefejezése, korabeli fametszet Thaly Kálmán történeti tanulmányaThaly Kálmán: Ocskay László II. Rákóczi Ferencz fejedelem brigadérosa és a felső-magyarországi hadjáratok 1703-1710. Történeti tanulmány. Eredeti levelezések s más egykorú kútfők nyomán. Ocskay László (Ocskó, 1680. – Érsekújvár, 1710. január 3.) kuruc brigadéros, császári és királyi ezredes.
Új!!: Kurucok és Ocskay László (kuruc brigadéros) · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Kurucok és Oroszország · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Kurucok és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pauler Gyula
Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 8.) magyar jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Országos Levéltár első főlevéltárnoka.
Új!!: Kurucok és Pauler Gyula · Többet látni »
Pálffy János (nádor)
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.
Új!!: Kurucok és Pálffy János (nádor) · Többet látni »
Petneházy Dávid
Benczúr Gyula híres festményénhttp://mek.oszk.hu/04200/04278/html/elemzes.htm Benczúr Gyula: Budavár visszavétele a töröktől 1686-ban, mek.oszk.hu Petneházy Dávid (1645? – 1686 vége/1687 eleje) kuruc kapitány, majd ezredes Thököly Imre seregében, később pedig I. Lipót császár-király ezredese.
Új!!: Kurucok és Petneházy Dávid · Többet látni »
Petrőczy István, id.
Petrőczi és kászavári báró idősebb Petrőczy II.
Új!!: Kurucok és Petrőczy István, id. · Többet látni »
Putnok
A római katolikus templom Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Új!!: Kurucok és Putnok · Többet látni »
Radics András
Radics András (1640 körül – Kassa, 1711. február 13. után) köznemes, a később kurucoknak nevezett bujdosók egyik portai követe; Munkács, majd Kassa várkapitánya.
Új!!: Kurucok és Radics András · Többet látni »
Radnót
Radnót (románul Iernut, németül Radnuten) város Romániában Maros megyében.
Új!!: Kurucok és Radnót · Többet látni »
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
Új!!: Kurucok és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »
Rákóczi hadnagya
A Rákóczi hadnagya 1953-ban készült, 1954-ben bemutatott színes magyar kalandfilm Bán Frigyes rendezésében, Badal János operatőri munkájával.
Új!!: Kurucok és Rákóczi hadnagya · Többet látni »
Rákóczi induló (film, 1933)
A Rákóczi induló 1933-ban bemutatott fekete-fehér magyar-osztrák játékfilm, Herczeg Ferenc: A dolovai nábob leánya című regénye alapján készült.
Új!!: Kurucok és Rákóczi induló (film, 1933) · Többet látni »
Rákóczi-induló
A Rákóczi-indulót Nikolaus Scholl, a Császári-Királyi Hadsereg 32. gyalogezredének karmestere írta 1820-ban.
Új!!: Kurucok és Rákóczi-induló · Többet látni »
Rákóczi-nóta
Hősök terén A Rákóczi-nóta a Rákóczi-szabadságharc bukását, a magyarság sorsát sirató, a német elnyomás ellen tiltakozó, a vezérekhez, főként II. Rákóczi Ferenchez forduló panaszos ének.
Új!!: Kurucok és Rákóczi-nóta · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Kurucok és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Új!!: Kurucok és Sárospatak · Többet látni »
Sóhivatal
A sóhivatal a só kitermelésével és a sójövedékkel (a só állami monopóliumából származó adóbevétellel) kapcsolatos ügyeket intéző hivatal volt.
Új!!: Kurucok és Sóhivatal · Többet látni »
Sobieski János
#ÁTIRÁNYÍTÁS III. János lengyel király.
Új!!: Kurucok és Sobieski János · Többet látni »
Szalánchuta
Szalánchuta község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Kurucok és Szalánchuta · Többet látni »
Szatmári béke
Magyarország a szatmári béke korában accessdate.
Új!!: Kurucok és Szatmári béke · Többet látni »
Szádvár
Magyarország északkeleti szögletében, a Bódva folyó völgyét szegélyező Aggteleki Nemzeti Park területén, Szögliget község határában emelkedik a 460 méter magas Várhegy, amelyet a hatalmas kiterjedésű Szádvár középkori erődítményének romjai koronáznak.
Új!!: Kurucok és Szádvár · Többet látni »
Szendrő (Magyarország)
Szendrő város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Új!!: Kurucok és Szendrő (Magyarország) · Többet látni »
Szepessy Pál
Szepessy (Szepesy, Szepessi, Szepesi) Pál (? – 1685) Borsod vármegyéből származó protestáns kisnemes, a később kurucoknak nevezett bujdosók egyik legtevékenyebb vezére volt.
Új!!: Kurucok és Szepessy Pál · Többet látni »
Szikszó
Szikszó (németül: Sicksau, szlovákul: Siksava) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Kurucok és Szikszó · Többet látni »
Szilágyi Sándor (történész)
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
Új!!: Kurucok és Szilágyi Sándor (történész) · Többet látni »
Szinérváralja
római katolikus templom görögkatolikus) templom A zsinagóga Szinérváralja, 1907-ig Szinyérváralja (románul Seini, németül Warolli vagy Leuchtenburg) város Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Kurucok és Szinérváralja · Többet látni »
Szuhay Gáspár
Szuhay Gáspár (1606. – Feketeardó, 1681. március) kuruc hadnagy, Abaúj vármegye táblabírája.
Új!!: Kurucok és Szuhay Gáspár · Többet látni »
Tárogató
Tárogató néven két különböző magyar vonatkozású nádnyelves fúvós hangszer ismeretes.
Új!!: Kurucok és Tárogató · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Kurucok és Török hódoltság · Többet látni »
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Új!!: Kurucok és Török porta · Többet látni »
Teleki Mihály (főgenerális)
Széki gróf Teleki Mihály (Nagyvárad, 1634. – Zernest, 1690. augusztus 21.) Erdély főgenerálisa, I. Apafi Mihály fejedelem főtanácsosa.
Új!!: Kurucok és Teleki Mihály (főgenerális) · Többet látni »
Thaly Kálmán
Tali és szécsiszigeti Thaly Kálmán (Csép, 1839. január 3. – Zablát, 1909. szeptember 26.) költő, író, tiszteletbeli bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, országgyűlési képviselő.
Új!!: Kurucok és Thaly Kálmán · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: Kurucok és Thököly Imre · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Kurucok és Torda · Többet látni »
Torna (település)
Torna (korábban Turnianske Podhradie) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Kurucok és Torna (település) · Többet látni »
Trencséni csata
A trencséni csata (1708. augusztus 3.) a Rákóczi-szabadságharc egyik legjelentősebb, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc sereg katasztrofális vereségével végződő csatája.
Új!!: Kurucok és Trencséni csata · Többet látni »
Vak Bottyán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bottyán János.
Új!!: Kurucok és Vak Bottyán · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Kurucok és Varsó · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: Kurucok és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
Wesselényi Pál
Wesselényi Pál (1654? – 1694) báró, a később kurucoknak nevezett bujdosók egyik vezére volt.
Új!!: Kurucok és Wesselényi Pál · Többet látni »
Wesselényi-összeesküvés
Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.
Új!!: Kurucok és Wesselényi-összeesküvés · Többet látni »
Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen
Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen, egyes magyar nyelvű forrásokban Kobb Farkas, másként Cobb vagy Kopp (Bitburg vagy Niederweis, akkori Luxemburgi Hercegség, Német-római Birodalom, 1610 – 1679) német katonatiszt, Habsburg német-római császári ezredes, táborszernagy.
Új!!: Kurucok és Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Kurucok és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
1670
Nincs leírás.
Új!!: Kurucok és 1670 · Többet látni »
1671
Nincs leírás.
Új!!: Kurucok és 1671 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Kurucok és 17. század · Többet látni »
1703
Nincs leírás.
Új!!: Kurucok és 1703 · Többet látni »
1711
Nincs leírás.
Új!!: Kurucok és 1711 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Kurucok és 18. század · Többet látni »
1872
Nincs leírás.
Új!!: Kurucok és 1872 · Többet látni »
