Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Laodameia

Index Laodameia

Laodameia Akasztosz lánya, Próteszilaosz felesége a görög mitológiában.

19 kapcsolatok: Akasztosz, Babits Mihály, Caius Valerius Catullus, Dionüszosz, Erósz, Euripidész, Görög mitológia, Hellészpontosz, Homérosz, Iliasz, Iliász, Lukianosz, Meleagrosz, Menelaosz spártai király, Oineusz, Parisz, Publius Ovidius Naso, Szerb Antal, William Wordsworth.

Akasztosz

Akasztosz (görög betűkkel Ἄκαστος) görög mitológiai alak, iólkhoszi király, Peliasz fia, Alkésztisz bátyja.

Új!!: Laodameia és Akasztosz · Többet látni »

Babits Mihály

Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Új!!: Laodameia és Babits Mihály · Többet látni »

Caius Valerius Catullus

Catullus Caius Valerius Catullus (Verona, i. e. 84 (?) – Róma, i. e. 54) római költő az aranykorból, a neoterikus költészet legnagyobb és legeredetibb alkotója.

Új!!: Laodameia és Caius Valerius Catullus · Többet látni »

Dionüszosz

Dionüszosz görög isten (görögül: Διόνυσος vagy Βάκχος), a római mitológiában Bacchus vagy Liber (etruszkoknál Fufluns), a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott.

Új!!: Laodameia és Dionüszosz · Többet látni »

Erósz

''Fiatal lány védi magát Erósztól'' - William-Adolphe Bouguereau festménye Erósz a szerelem istene a görög mitológiában.

Új!!: Laodameia és Erósz · Többet látni »

Euripidész

Еuripidész arcképe Euripidész (Szalamisz szigete, i. e. 480 – Arethusza?, i. e. 406) görög tragédiaköltő, Aiszkhülosz és Szophoklész mellett a három nagy görög tragédiaköltő egyike.

Új!!: Laodameia és Euripidész · Többet látni »

Görög mitológia

A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.

Új!!: Laodameia és Görög mitológia · Többet látni »

Hellészpontosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dardanellák.

Új!!: Laodameia és Hellészpontosz · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Új!!: Laodameia és Homérosz · Többet látni »

Iliasz

Az Iliasz (ógörögül: Ἰλιάς, IPA /iːliás/) Homérosz műve.

Új!!: Laodameia és Iliasz · Többet látni »

Iliász

#ÁTIRÁNYÍTÁS Iliasz.

Új!!: Laodameia és Iliász · Többet látni »

Lukianosz

Lukianosz, (Szamoszata, 120 körül – Alexandria, 180 körül) híres szatíraírója, kora gyengeségeinek kifigurázója.

Új!!: Laodameia és Lukianosz · Többet látni »

Meleagrosz

Meleagrosz mellszobra Meleagrosz kalüdóni királyfi a görög mitológiában, Oineusz és Althaia fia.

Új!!: Laodameia és Meleagrosz · Többet látni »

Menelaosz spártai király

Menelaosz és Helené (antik vázakép) Menelaosz (görög betűkkel Μενέλαος, a „nép vezére”) spártai király a görög mitológiában, Atreusz és Aeropé fia, Agamemnón testvére.

Új!!: Laodameia és Menelaosz spártai király · Többet látni »

Oineusz

Oineusz, Meleagrosz, Atalanté és Thesztiosz egyik fia a kalüdóni vadkanvadászat előtt Oineusz (görög betűkkel Οἰνεύς, latinosan Oeneus) mitikus kalüdóni király, Porthaón és Eurüthé fia.

Új!!: Laodameia és Oineusz · Többet látni »

Parisz

Parisz, Palatinus múzeum Parisz ítélete (antik vázakép) Parisz (görög betűkkel Πάρις) trójai királyfi, Priamosz és Hekabé fia.

Új!!: Laodameia és Parisz · Többet látni »

Publius Ovidius Naso

Publius Ovidius Naso, avagy röviden csak Ovidius (Sulmo, ma Sulmona, Olaszország, i. e. 43. március 20. – Tomis, ma Konstanca, Románia, i. sz. 17 vége vagy 18) a római aranykor költője.

Új!!: Laodameia és Publius Ovidius Naso · Többet látni »

Szerb Antal

Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.

Új!!: Laodameia és Szerb Antal · Többet látni »

William Wordsworth

William Wordsworth (1770. április 7. – 1850. április 23.) angol romantikus költő.

Új!!: Laodameia és William Wordsworth · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »