Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Iliasz

Index Iliasz

Az Iliasz (ógörögül: Ἰλιάς, IPA /iːliás/) Homérosz műve.

55 kapcsolatok: Agamemnón, Ahhijava, Aineiasz, Akhájok, Akhilleusz, Anatólia, Apollón, Atreusz, Ókori görög irodalom, Ókori Görögország, Briszéisz, Dardanellák, Eposz, Eteoklész (Andreusz fia), Fekete-tenger, Hattuszasz, Héphaisztosz, Héra, Heinrich Schliemann, Hektór, Hettita Birodalom, Hettiták, Hexameter, Homérosz, I. e. 1200, I. e. 13. század, I. e. 8. század, III. Hattuszilisz hettita király, III. Tudhalijasz hettita király, Ilias Ambrosiana, In medias res, Janus Pannonius, Kódex, Luvi nyelv, Manapa-Tarhuntasz, Mítosz, Mükéné, Millavanda, Nemzetközi fonetikai ábécé, Parisz, Patroklosz, Priamosz, Quintus Horatius Flaccus, Szeha, Tarhuntasszasz, Tavagalavasz, Thetisz, Trója, Trója (film), Trójai háború, ..., Világirodalom, Vilusza, Wolfgang Petersen, Zeusz, 19. század. Bővíteni index (5 több) »

Agamemnón

Agamemnón (ógörög Ἀγαμέμνων, újgörög Αγαμέμνονας.

Új!!: Iliasz és Agamemnón · Többet látni »

Ahhijava

Ahhijava (hettita Aḫḫiyawa) királysága a hettita dokumentumokban előforduló országnév.

Új!!: Iliasz és Ahhijava · Többet látni »

Aineiasz

Aineiasz viszi apját, Ankhiszészt (váza – Louvre) Aineiasz (latinul Aeneas) a görög és a római mitológia egyik alakja, Aphrodité és Ankhiszész fia.

Új!!: Iliasz és Aineiasz · Többet látni »

Akhájok

Az akhájok ókori görög nép, az ókori görög törzsek egyike.

Új!!: Iliasz és Akhájok · Többet látni »

Akhilleusz

Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), görög mitológiai alak, Péleusz és Thetisz néreisz fia (Péleidész), Aiakosz unokája (Aiakidész).

Új!!: Iliasz és Akhilleusz · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Iliasz és Anatólia · Többet látni »

Apollón

Apollón Apollón (görögül: Άπόλλων; a rómaiaknál Apollo) a görög mitológiában Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére.

Új!!: Iliasz és Apollón · Többet látni »

Atreusz

Atreusz (görögül: Ἀτρεύς) a görög mitológiában Pelopsz és Hippodameia fia.

Új!!: Iliasz és Atreusz · Többet látni »

Ókori görög irodalom

Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.

Új!!: Iliasz és Ókori görög irodalom · Többet látni »

Ókori Görögország

Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.

Új!!: Iliasz és Ókori Görögország · Többet látni »

Briszéisz

Több görög mitológiai személy neve: 1.

Új!!: Iliasz és Briszéisz · Többet látni »

Dardanellák

A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.

Új!!: Iliasz és Dardanellák · Többet látni »

Eposz

Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.

Új!!: Iliasz és Eposz · Többet látni »

Eteoklész (Andreusz fia)

Eteoklész (görög betűkkel Ἐτεοκλῆς vagy Ετέοκλος) görög mitológiai alak, Boiótia legfontosabb városának, Orkhomenosznak királya, Andreusz király és felesége, Euippé fia, a trónörökös.

Új!!: Iliasz és Eteoklész (Andreusz fia) · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Új!!: Iliasz és Fekete-tenger · Többet látni »

Hattuszasz

Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.

Új!!: Iliasz és Hattuszasz · Többet látni »

Héphaisztosz

Héphaisztosz (görögül Ἥφαιστος) a kovácsmesterség, a tűz istene a görög mitológiában.

Új!!: Iliasz és Héphaisztosz · Többet látni »

Héra

Héra (görögül Ἥρα; a rómaiaknál Juno) a görög mitológiában Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő.

Új!!: Iliasz és Héra · Többet látni »

Heinrich Schliemann

Heinrich Schliemann (Neubukow, 1822. január 6. – Nápoly, 1890. december 26.) német kereskedő, amatőr régész, akit az ásó világhírű dilettánsaként is emlegettek.

Új!!: Iliasz és Heinrich Schliemann · Többet látni »

Hektór

Hektór szüleivel: Priamosszal és Hekabéval (antik vázakép) Akhilleusz meghurcolja Hektor holttestét. A háttérben Trója falai. Csepelen talált római síremlék részlete Hektór holtteste visszakerül Trójába Hektór (görögül Έκτωρ) trójai herceg, Priamosz király és Hekabé legidősebb gyermeke.

Új!!: Iliasz és Hektór · Többet látni »

Hettita Birodalom

A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.

Új!!: Iliasz és Hettita Birodalom · Többet látni »

Hettiták

A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.

Új!!: Iliasz és Hettiták · Többet látni »

Hexameter

A hexameter a klasszikus eposzi költészet versmértéke, amely hat verslábból áll.

Új!!: Iliasz és Hexameter · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Új!!: Iliasz és Homérosz · Többet látni »

I. e. 1200

#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 12. század.

Új!!: Iliasz és I. e. 1200 · Többet látni »

I. e. 13. század

Az i. e. 13.

Új!!: Iliasz és I. e. 13. század · Többet látni »

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

Új!!: Iliasz és I. e. 8. század · Többet látni »

III. Hattuszilisz hettita király

III.

Új!!: Iliasz és III. Hattuszilisz hettita király · Többet látni »

III. Tudhalijasz hettita király

III.

Új!!: Iliasz és III. Tudhalijasz hettita király · Többet látni »

Ilias Ambrosiana

Akhilleusz áldozatot mutat be Zeusznak az Ilias Ambrosiana egyik ábrázolásán. Az Ilias Ambrosiana Homérosz Iliaszának egy, a milánói Biblioteca Ambrosianában őrzött 5. századi kézirata (jelzete: Cod. F. 205. Inf.). Az egyik legrégebbi fennmaradt illuminált kézirat, egyike a háromnak, amely az ókorból megmaradt.

Új!!: Iliasz és Ilias Ambrosiana · Többet látni »

In medias res

Az in media(s) res (ejtsd: in mediász rész, latin kifejezés, magyarra fordítva: a dolgok közepébe vágva) egy írói technika, amelynél az elbeszélés a történet közepén kezdődik, és nem az elején (ab ovo vagy ab initio).

Új!!: Iliasz és In medias res · Többet látni »

Janus Pannonius

Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Janus – János / Pannonius – Pannóniai), (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.

Új!!: Iliasz és Janus Pannonius · Többet látni »

Kódex

A ''Codex Amiatinus'' egy képe Chronicon Pictum'' első oldala A ''Pray-kódex'' első lapja A kódex (a latin codex, fatábla szóból ered) kézzel írott középkori könyv, a 4. században jelent meg.

Új!!: Iliasz és Kódex · Többet látni »

Luvi nyelv

A luvi nyelv (elterjedt írásmóddal luwi, luwian) az anatóliai nyelvek egyike.

Új!!: Iliasz és Luvi nyelv · Többet látni »

Manapa-Tarhuntasz

Manapa-Tarhuntasz (𒁹𒆷𒈾𒉺𒀭𒆗 mma-na-pa-dLAMMA, 𒁹𒆷𒈾𒉺𒀭𒌋 mma-na-pa-dU, „Tarhuntasz látja őt”) Szeha királya volt a késő bronzkori Anatóliában.

Új!!: Iliasz és Manapa-Tarhuntasz · Többet látni »

Mítosz

A mítosz (a görög μυθος.

Új!!: Iliasz és Mítosz · Többet látni »

Mükéné

Mükéné (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponnészosz északkeleti részén, Argoliszban.

Új!!: Iliasz és Mükéné · Többet látni »

Millavanda

#ÁTIRÁNYÍTÁS Milétosz (település) Kategória:Hettita vazallus államok Kategória:Hettita települések.

Új!!: Iliasz és Millavanda · Többet látni »

Nemzetközi fonetikai ábécé

Az IPA angol kiejtése IPA-jelekkel A nemzetközi fonetikai ábécé diagramos ábrázolása (2020) A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA;, API) célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak (fonémáinak) kiejtését leírja.

Új!!: Iliasz és Nemzetközi fonetikai ábécé · Többet látni »

Parisz

Parisz, Palatinus múzeum Parisz ítélete (antik vázakép) Parisz (görög betűkkel Πάρις) trójai királyfi, Priamosz és Hekabé fia.

Új!!: Iliasz és Parisz · Többet látni »

Patroklosz

Szosziasz alkotása, kb. Kr. e. 500–490 Patroklosz jeles harcos a görög mitológia trójai mondakörében, Menoitiosz és Szthelené fia.

Új!!: Iliasz és Patroklosz · Többet látni »

Priamosz

Priamosz halála egy Kr. e. 520-510 körüli amforán Héraklész és Hészioné. Síremlék része a Magyar Nemzeti Múzeum római kőtárában Priamosz Laomedón legifjabb fia, a trójai háború idején Trója királya a görög mitológiában.

Új!!: Iliasz és Priamosz · Többet látni »

Quintus Horatius Flaccus

Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.

Új!!: Iliasz és Quintus Horatius Flaccus · Többet látni »

Szeha

Szeha (vagy Šeḫa) a Bakırçay folyó (klasszikus ókorban (Kaikosz)) i. e. 14. században használt hettita neve.

Új!!: Iliasz és Szeha · Többet látni »

Tarhuntasszasz

300px Tarhuntasszasz (ékírásban 𒀭𒌋𒋫𒀸𒊭𒀸 DU-ta-aš-ša(-aš), normalizált alakban Tarḫuntaššaš, vagy Tarhunta, Dattassza, Tattassza) a bronzkori Anatólia területén, jelenleg még ismeretlen helyen, valószínűleg annak déli részén (mindenesetre Hattuszasztól délre) elhelyezkedő hatti/hettita város.

Új!!: Iliasz és Tarhuntasszasz · Többet látni »

Tavagalavasz

Tavagalavasz III. Hattuszilisz idején, az i. e. 13. század közepén Lukka, vagyis a későbbi Lükia királya volt.

Új!!: Iliasz és Tavagalavasz · Többet látni »

Thetisz

Thetisz arcképe Thetisz (görög betűkkel Θέτις) görög istennő, tengeri nimfa a görög mitológiában.

Új!!: Iliasz és Thetisz · Többet látni »

Trója

Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; hettita nyelven Taruiša, latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, amelynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük.

Új!!: Iliasz és Trója · Többet látni »

Trója (film)

A Trója (eredeti cím: Troy) egy 2004-ben bemutatott amerikai–brit–máltai történelmi filmdráma Wolfgang Petersen rendezésében.

Új!!: Iliasz és Trója (film) · Többet látni »

Trójai háború

A trójai háború fegyveres konfliktus lehetett az ókorban az akhájok és a kisázsiai Trója között.

Új!!: Iliasz és Trójai háború · Többet látni »

Világirodalom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Irodalom.

Új!!: Iliasz és Világirodalom · Többet látni »

Vilusza

Tarhuntanu pecsétje luvi nyelvű hieroglif írással Vilusza (Vilusa, Wilusa) a bronzkorból, hettita nyelvű szövegek alapján ismert régió és/vagy állam.

Új!!: Iliasz és Vilusza · Többet látni »

Wolfgang Petersen

Wolfgang Petersen kétszeresen Oscar-díjra jelölt német filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer.

Új!!: Iliasz és Wolfgang Petersen · Többet látni »

Zeusz

Zeusz olümposzi legfőbb isten, az „emberek és istenek atyja” a görög mitológiában, az ég és a villámok ura.

Új!!: Iliasz és Zeusz · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Iliasz és 19. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »