Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Domonkosfa, Első világháború, Evangélikus kereszténység, Felsőszentbenedek, Goričko, Jobbágy, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Latin rítusú katolikus egyház, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Muraszombat, Muraszombati járás, Muravidék, Névmagyarosítás, Péterhegy (Szlovénia), Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Szláv nyelvek, Szlovének, Szlovénia, Tótság, Tótsági járás, Trianoni békeszerződés, Vas vármegye, Vend nyelv, Vendek, Vendvidéki Köztársaság, 1395, 1455, 1465, 1836, 19. század, 1910, 1919, 1941, 1945, 1991.
Domonkosfa
Domonkosfa többségében magyarok által lakott falu a Muravidéken, Szlovéniában.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Domonkosfa · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Első világháború · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Felsőszentbenedek
Felsőszentbenedek (korábban Kancsócz,, vendül Kančovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Felsőszentbenedek · Többet látni »
Goričko
A Vendvidéki-dombság fekvése Szlovéniában Goričko dombos tájegység Szlovénia északkeleti sarkában, a magyar-osztrák-szlovén hármashatár közelében, a Mura és a Rába között, a Muravidék északi részén, Pomurska statisztikai régióban.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Goričko · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Jobbágy · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Jugoszlávia · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Jugoszlávok · Többet látni »
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Latin rítusú katolikus egyház · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Magyarország · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Muraszombat · Többet látni »
Muraszombati járás
A Muraszombati járás Vas vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon 1920-ig, majd 1941 és 1945 között.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Muraszombati járás · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Muravidék · Többet látni »
Névmagyarosítás
A névmagyarosítás, azaz az idegen vagy idegen hangzású családnevek magyarosítása a 19.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Névmagyarosítás · Többet látni »
Péterhegy (Szlovénia)
Péterhegy (korábban Felső-Petrócz) falu és községközpont Szlovéniában, a Muravidéken.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Péterhegy (Szlovénia) · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovén–Horvát–Szerb Állam.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Szerb–Horvát–Szlovén Állam · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Szláv nyelvek · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Szlovénia · Többet látni »
Tótság
A '''Tótság''' Korabinszky János Mátyás 1804-ből való térképén. A Tótság egyéb magyar elnevezései Tótföld, Tótvidék (vendül Slovenska okroglina, latinul Sclavonia) a mai Vendvidék és Muravidék történeti elnevezése.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Tótság · Többet látni »
Tótsági járás
A Tótsági járás a muraszombati járást megelőzően a történelmi Vendvidék területének egyrészén létezett járás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Tótsági járás · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Vas vármegye · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Vend nyelv · Többet látni »
Vendek
A vendek tágabb értelemben a németek által minden, a területükön kívül és azon belül élő szláv népcsoportra használt elnevezése.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Vendek · Többet látni »
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »
1395
Nincs leírás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 1395 · Többet látni »
1455
Nincs leírás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 1455 · Többet látni »
1465
Nincs leírás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 1465 · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 1836 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 19. század · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 1910 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 1919 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 1945 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Úriszék (Szlovénia) és 1991 · Többet látni »
