Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Alsómarác, Boldogfai Farkas család, De facto, Falu, Farkas család (alsóőri), Jugoszlávia, Küzmics Miklós, Luther Márton, Magyarország, Muraszombat, Muraszombati járás, Muravidék, Nádasdy Tamás (nádor), Nádor, Nursiai Szent Benedek, Pomurska statisztikai régió, Rábapaty, Szelmár István, Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Szlovénia, Trianoni békeszerződés, Vas vármegye, Vend nyelv, Vendvidéki Köztársaság, Vendvidéki-dombság, Zala vármegye, Zalaboldogfa, 1208, 1455, 1579, 1586, 16. század, 1626, 1627, 1646, 1651, 17. század, 1732, 1804, 1868, 1898, 1910, 1919, 1929, 1941, 1945, 1991, 1996, 2001, 2002.
Alsómarác
Alsómarác (korábban Tót-Morácz) üdülőhely, falu és az azonos nevű község központja Szlovéniában, Pomurska statisztikai régióban, a Muravidéken.
Új!!: Felsőszentbenedek és Alsómarác · Többet látni »
Boldogfai Farkas család
A '''boldogfai Farkas család''' címere A '''boldogfai Farkas család''' címere. Rajz a Siebmacher féle címeres könyvből A boldogfai Farkas család Zala vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja, amely nemesi előnevét Boldogfa (jelenlegi neve: Zalaboldogfa; középkori neve: Boldogasszonyfalva) után vette fel.
Új!!: Felsőszentbenedek és Boldogfai Farkas család · Többet látni »
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Új!!: Felsőszentbenedek és De facto · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Felsőszentbenedek és Falu · Többet látni »
Farkas család (alsóőri)
Az alsóőri Farkas család (régiesen: alsóeőri) egy ősrégi dunántúli nemesi család, amely a Vas vármegyei Alsó- és Felsőőr településekről származott, és szétágazott az évszázadok során.
Új!!: Felsőszentbenedek és Farkas család (alsóőri) · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Felsőszentbenedek és Jugoszlávia · Többet látni »
Küzmics Miklós
Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz. Küzmics Miklós vendül és szlovénül Mikloš Küzmič, németesen Nikolaus Küzmitsch (Alsócsalogány, 1737. szeptember 15. k. – Felsőszentbenedek, 1804. április 11.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese.
Új!!: Felsőszentbenedek és Küzmics Miklós · Többet látni »
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Új!!: Felsőszentbenedek és Luther Márton · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Felsőszentbenedek és Magyarország · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Felsőszentbenedek és Muraszombat · Többet látni »
Muraszombati járás
A Muraszombati járás Vas vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon 1920-ig, majd 1941 és 1945 között.
Új!!: Felsőszentbenedek és Muraszombati járás · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Felsőszentbenedek és Muravidék · Többet látni »
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Új!!: Felsőszentbenedek és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Felsőszentbenedek és Nádor · Többet látni »
Nursiai Szent Benedek
San Marco, Firenze (kb. 1400-1455). Nursiai Benedek (latin: Benedictus Nursiae) vagy katolikus és ortodox nevén Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 543/547. március 21.) a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója.
Új!!: Felsőszentbenedek és Nursiai Szent Benedek · Többet látni »
Pomurska statisztikai régió
Pomurska (ejtsd: pomurszka) vagy magyarul Mura menti statisztikai régió (hivatalos szlovén nevén Pomurska statistična regija) statisztikai régió Szlovéniában, amelynek területe a Muravidék (Prekmurje) történelmi régiót, Alsó-Stájerország (Štajerska) történelmi régió egy részét, és a Muraközből Ráckanizsa községet foglalja magában.
Új!!: Felsőszentbenedek és Pomurska statisztikai régió · Többet látni »
Rábapaty
Rábapaty község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Új!!: Felsőszentbenedek és Rábapaty · Többet látni »
Szelmár István
Szelmár István néhol Szelnár István (vendül: Števan Selmar, szlovénos alakban Štefan Selmar) (Felsőlendva, 1820. október 23. – Ivanócz, 1877. február 15.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus pap és író.
Új!!: Felsőszentbenedek és Szelmár István · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovén–Horvát–Szerb Állam.
Új!!: Felsőszentbenedek és Szerb–Horvát–Szlovén Állam · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Felsőszentbenedek és Szlovénia · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Felsőszentbenedek és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Felsőszentbenedek és Vas vármegye · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Felsőszentbenedek és Vend nyelv · Többet látni »
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Új!!: Felsőszentbenedek és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »
Vendvidéki-dombság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Goričko.
Új!!: Felsőszentbenedek és Vendvidéki-dombság · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Felsőszentbenedek és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaboldogfa
Zalaboldogfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Új!!: Felsőszentbenedek és Zalaboldogfa · Többet látni »
1208
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1208 · Többet látni »
1455
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1455 · Többet látni »
1579
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1579 · Többet látni »
1586
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1586 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Felsőszentbenedek és 16. század · Többet látni »
1626
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1626 · Többet látni »
1627
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1627 · Többet látni »
1646
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1646 · Többet látni »
1651
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1651 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Felsőszentbenedek és 17. század · Többet látni »
1732
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1732 · Többet látni »
1804
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1804 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1868 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1898 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1910 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1919 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1929 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1945 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1991 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 1996 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Felsőszentbenedek és 2001 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Felsőszentbenedek és 2002 · Többet látni »
