Tartalomjegyzék
53 kapcsolatok: Afrika, Anatólia, Arámok, Újbabiloni Birodalom, Asszír Birodalom, Asszíria, Ázsia, Óperzsa Birodalom, Baktria, Ciprus (sziget), Egyiptom, Elám, Európa, Főnícia, Gaugamelai csata, Görögök, Görögország, Halhatatlanok (Perzsa Birodalom), Harci szekér, Hérodotosz, I. e. 4. század, I. e. 6. század, I. Khsajársá perzsa király, Ifjabb Kürosz, II. Artakhsaszjá perzsa király, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, India, Irán, Kánaán, Kária, Közép-Ázsia, Közel-Kelet, Kilikia, Kis-Ázsia, Lüdia, Marathóni csata, Méd Birodalom, Médek, Mezopotámia, Núbia, Pamphülia, Perzsák, Plataiai csata, Sumerek, Szalamiszi csata, Szíria, Szidon, Szkíták, Szogdok, ... Bővíteni index (3 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Afrika
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Anatólia
Arámok
#ÁTIRÁNYÍTÁS arámiak.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Arámok
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Újbabiloni Birodalom
Asszír Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszíria.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Asszír Birodalom
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Asszíria
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Ázsia
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Óperzsa Birodalom
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Baktria
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Ciprus (sziget)
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Egyiptom
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Elám
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Európa
Főnícia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fönícia.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Főnícia
Gaugamelai csata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gaugamélai csata.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Gaugamelai csata
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Görögök
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Görögország
Halhatatlanok (Perzsa Birodalom)
A Berlini múzeum kiállításán látható ábrázolás a halhatatlanokról A halhatatlanok gárdája a óperzsa hadseregben létező elitegység elnevezése.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Halhatatlanok (Perzsa Birodalom)
Harci szekér
egyiptomi falfestmény rekonstrukciója) A harci szekér illetve harci kocsi elnevezés állati erővel vont, speciálisan háborús célokra kialakított kerekes járművet takar, amely a történelem során többféle formában jelent meg elsősorban közel-keleti és európai hadszíntereken.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Harci szekér
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Hérodotosz
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Megnézni Óperzsa hadszervezet és I. e. 4. század
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és I. e. 6. század
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és I. Khsajársá perzsa király
Ifjabb Kürosz
Ifjabb Kürosz II. Dareiosz perzsa nagykirály és Parüszatisz fia volt, herceg, hadvezér és trónkövetelő.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Ifjabb Kürosz
II. Artakhsaszjá perzsa király
II.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és II. Artakhsaszjá perzsa király
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és II. Kurus perzsa király
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és III. Alexandrosz makedón király
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és India
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Irán
Kánaán
A Bibliában említett Kánaán földje Kánaán (akkádul ma-at Ki-in-a-ni, vagy ma-at ki-in-a-nimKI, föníciai nyelven: כנענ, Kana'n) tágabb értelemben azon terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Sínai-félszigetet.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Kánaán
Kária
Kária az ókorban Kis-Ázsia tizenkét tartományának egyike volt délnyugatra, Lüdia és Lükia között fekvő területeken helyezkedett el.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Kária
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Közép-Ázsia
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Közel-Kelet
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Kilikia
Kis-Ázsia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anatólia.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Kis-Ázsia
Lüdia
Lüdia, latinosan Lydia, akkádul Ludu ókori anatóliai államalakulat volt, amely Phrügia bukásával párhuzamosan emelkedett fel az i. e. 7. században, azonban a rohamosan erősödő Perzsa Birodalomnak már nem tudott ellenállni.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Lüdia
Marathóni csata
A marathóni csata a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490-ben.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Marathóni csata
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Méd Birodalom
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Médek
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Mezopotámia
Núbia
Núbia a mai Egyiptom és Szudán között. A történelmi '''Alsó-Núbia''' az 1. és 2. vízesés között (a képen számokkal jelezve), '''Felső-Núbia''' a 2.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Núbia
Pamphülia
Pamphylia a Római Birodalomban Pamphülia, mielőtt Pamphylia néven római provincia lett, korábban az ókori Közel-Kelet egy régiójaként volt ismert.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Pamphülia
Perzsák
A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Perzsák
Plataiai csata
A plataiai csata i. e. 479-ben lezajló ütközet a görögök és perzsák között, a görög–perzsa háborúk részeként, a boiótiai Plataiai mellett.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Plataiai csata
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Sumerek
Szalamiszi csata
A szalamiszi csata a görög és a perzsa hajóhadak között i. e. 480-ban, a szalamiszi tengerszorosban lezajlott tengeri ütközet, amely már a harmadik – egyben döntő – nagy görög–perzsa ütközet volt a marathóni és a thermopülai csata után.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Szalamiszi csata
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Szíria
Szidon
#ÁTIRÁNYÍTÁS szidón.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Szidon
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Szkíták
Szogdok
Szogdok ábrázolása 550 körül az Északi Csi államból A szogdok iráni nép volt az ókorban Szogdia területén.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Szogdok
Tízezrek
A tízezrek főleg görögökből álló zsoldossereg volt Kr. e. 401 és Kr. e. 399 között, akiket ifjabb Kürosz fogadott fel, hogy más egységekkel együtt megküzdjenek bátyjával, II. Artaxerxész perzsa nagykirállyal a trónért.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Tízezrek
Thermopülai csata (i. e. 480)
A thermopülai csata (Makhé tón Thermopülón) a görög és óperzsa hadseregek közt i. e. 480-ban lezajlott ütközet, melyre a Thermopülai-szorosban került sor.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Thermopülai csata (i. e. 480)
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Megnézni Óperzsa hadszervezet és Xenophón