Tartalomjegyzék
15 kapcsolatok: Érzékelés, Buddhizmus, Filozófia, Gestaltpszichológia, Idegsejt, Inger, Kognitív tudomány, Komputertomográfia, Kultúra, Lézió, Mozgásérzékelés, Pozitronemissziós tomográfia, Pszichológia, Vidzsnyána, Weber-törvény.
- Megismeréstudomány
Érzékelés
Az érzékelés a környezet bizonyos változásaira hangolt érzékszervek változásregisztráló folyamata.
Megnézni Észlelés és Érzékelés
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Megnézni Észlelés és Buddhizmus
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Megnézni Észlelés és Filozófia
Gestaltpszichológia
A gestaltpszichológia (Gestalt német szó, jelentése ’alak’), németül Gestaltpsychologie, magyarul alaklélektan: a német pszichológiában a 20. század elején létrejött irányzat, melynek alapgondolata, hogy az egész alak észlelete több a részek egyszerű összegénél, és az egész a részekhez képest elsődleges.
Megnézni Észlelés és Gestaltpszichológia
Idegsejt
Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.
Megnézni Észlelés és Idegsejt
Inger
Ingernek nevezzük azokat a külső és belső környezeti változásokat, amelyek az ingerlékeny szövet(ek)ben anyagcsere-változást, ingerületi állapotot váltanak ki.
Megnézni Észlelés és Inger
Kognitív tudomány
A kognitív tudomány vagy megismeréstudomány (tudományos elnevezése szerint kognitológia) a megismerési folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati, gépi, molekuláris szintű vagy egyetemes megismerési folyamat.
Megnézni Észlelés és Kognitív tudomány
Komputertomográfia
röntgentechnika továbbfejlesztése A komputertomográfia (angolul Computed Tomography azaz számított axiális tomográfia, szokásos rövidítése CT vagy CAT) – a szakirodalomban gyakran számítógépes tomográfia – az orvosi képalkotás egyik ága.
Megnézni Észlelés és Komputertomográfia
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Megnézni Észlelés és Kultúra
Lézió
Tűbiopszia kissejtes tüdőkarcinómából. Léziónak (a latin laesio, sérülés szóból) nevezzük egy anatómiai struktúra vagy fiziológiai funkció sérülését, hibás működését.
Megnézni Észlelés és Lézió
Mozgásérzékelés
Versenyló (Trakehner) mozgásban A ló mozgásának ábrázolása Mozgásérzékelés (motoros érzékelés) alapját a mozgásszervi receptorok (inak, izomzat) és az egyensúlyi szerv felől érkező ingerületek képezik, amelyek információkat szolgáltatnak a központi idegrendszer felé a mozgási folyamatokról és a térbeli helyzetről.
Megnézni Észlelés és Mozgásérzékelés
Pozitronemissziós tomográfia
Egy tipikus PET-gép Egy tipikus PET/CT-gép A pozitronemissziós tomográfia (PET) az egyik legmodernebb funkcionális képalkotó eljárás.
Megnézni Észlelés és Pozitronemissziós tomográfia
Pszichológia
Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.
Megnézni Észlelés és Pszichológia
Vidzsnyána
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vidnyána.
Megnézni Észlelés és Vidzsnyána
Weber-törvény
A Weber-törvény egy az érzékelés-észlelés folyamatára vonatkozó pszichofiziológiai törvény, mely szerint minél nagyobb egy észlelt jel valós intenzitása (pl. fényerősség), annál nagyobb változás szükséges a jel erősségében, hogy annak változását észleljük.
Megnézni Észlelés és Weber-törvény